Konoha kis ninja növendékeinek tiszteletére megrendezett party lassan az éjszakába húzódott és a végéhez közelített. Az estélyt Sakura családjának falu szélén álló elegáns kis nyaralójában tartották. Az eseményre az Avarrejteki négy genin osztag és a falu vezetősége volt hivatalos a mesterekkel együtt. Ezen kívül díszvendégként a Homokrejteki széltestvérek csapata is ellátogatott a jeles ünnepségre. A vendégek nagyon jól szórakoztak és rengeteget táncoltak nevetgéltek finom házias ételeket eszegetve egészen délután három óra óta. A lányok mind felségesen néztek ki egytől egyig hosszú estélyit viseltek. Hajuk és sminkjük kifogástalan volt és ezzel egykettőre magukra is vonzották a fiúk figyelmét. Ez alól csak Sasuke volt kivétel. A 18 éves fekete hajú fiú az egész program alatt unottan álldogált a nappali ablaka előtt és kedvetlenül figyelte a bulizó társaságot. Sakura szomorúan vette tudomásul a rosszkedvét. Jó ideje halálosan szerelmes volt belé és szerette volna egy boldog estében részesíteni. A lány elnézést kért a mellette bulizó barátaitól és csendesen megközelítette a szívtiprót. Irulva-pirulva mellé lépett és vörös arccal nézett végig a fiún. Sasuke csodás fekete szemei csak úgy ragyogtak az egyre erőteljesebben világító holdfényben fekete haja pedig szokás szerint kócosan omlott a nyakába. A lány nagy levegőt vett és félénk hangon megszólította álmai hercegét.
- Sasuke! Minden rendben van? Olyan kedvetlen vagy! Nem érzed jól magad?
- Ö… semmi baj! Csak épp elgondolkodtam valamin! Nyugodtan menj csak bulizni! Nem akarom elrontani a kedved!
- Ugyan már! Elegem volt mára a táncból és a röhögésből. Igazság szerint már teljesen kikészültem.
- Ezzel én is így vagyok! – válaszolt lágy hangon a fiú – Nem lenne kedved sétálni egyet odakint? Gyönyörűen világít a hold és szívesen nézelődnék egy kicsit a csillagos égbolton. Észre sem vennék az eltűnésünket!
- Nagyon szívesen! Csak magamra kapom a kendőmet és máris mehetünk.
- Itt megvárlak!
- Sietek!
A lány sebes tempóban felrohant a szobájába és felkapta az ágyán heverő a ruhájához maximálisan illő rózsaszín hosszú kendőjét. Még utoljára végignézte magát a tükörben és lóhalálában visszaszaladt az ablak előtt álldogáló Sasukéhoz.
- Mehetünk is! Tűnjünk el innen!
- Induljunk!
A két fiatal szinte észrevétlenül somfordált ki a kellemes éjszakai levegőre. Mindketten nagyot sóhajtottak és megkönnyebbülten nyújtózkodtak egyet. Sasuke a mellette álló lányra meredt és halk hangon megszólította.
- Keresni kéne egy megfelelő helyet. Nincs valami ötleted?
- De igen! Nem messze innen az egyik fán gyerekkoromban építettem egy titkos kis lakot. Felmászhatnánk a tetejére és bámulhatnánk a csillagokat. Szerintem onnan fantasztikus a kilátás!
- Akkor menjünk!
- A ház mögött van néhány méterre – mondta Sakura és elindult
Sasuke kissé leszakadva követte a lányt. Még sosem fordult elő, hogy kettesben maradtak volna ezért a fiú egy kicsit kellemetlenül érezte magát. Már jó ideje bajlódott egy érzéssel Sakurával kapcsolatban, de eddig még magának sem nagyon merte ezeket bevallani. Arca pillanatok alatt bíborvörössé változott és ennek eltakarásaként mélyen lesütött szemekkel kullogott a csapattársa után. Alig két perc alatt elérték a titkos kis fészket és sebesen felkapaszkodtak rá. Sasuke ért fel elsőként és félénken kinyújtva a kezét felsegítette maga mellé a szépséges ninjalányt. Alig pár centire egymástól leheveredtek a vízszintes tetőre és érdeklődve bámultak fel az égre. A csillagok a holdfényben eszméletlenül szépen ragyogtak. Mindkettőjüket elvarázsolta a fantasztikus látkép és gondolataikba mélyedve utazgattak saját álomvilágukba. A beálló körülbelül öt perc hosszúságú csendet végül Sasuke lágy álmodozó hangja törte meg.
- Annyira gyönyörűek! Nem mindig látni őket ilyen kristálytisztán ezért ez egy különleges éjszaka. Minden alkalommal megnyugtató érzés veszi át a zaklatottságomat a látványuktól – mesélte a fiú gyengéden
- Engem is nagyon meg tud nyugtatni. Olyan jó kizárni a külvilágot egy kicsi időre. Csak saját magamnak élhetek!
- Nem vagy vele egyedül. Nekem szinte mindig átfut az agyamon annak a gondolata, hogy milyen is lenne egy kicsit közelebb kerülni hozzájuk. Néha egyszerűen egy madárrá szeretnék változni és fentről a magasból bámulni őket.
- Szárnyalni a holdfényben? Eléggé merész ötlet!
- Igen az! De valamivel mégis jobb lehet úgy élni. Az élet olykor nagyon elviselhetetlen! Legalább is számomra mindenképpen az! Sokszor vágyom az örök elmúlásra.
- De hát miért? – ült fel Sakura meglepetten – Talán nem vagy elégedett a sorsoddal?
- Egyáltalán nem! Végül is senki sem ért meg engem igazán.
- Hiszen téged tartanak Avarrejtek hercegének! Minden lány sikoltozik már a puszta megjelenésed miatt is. Ezt figyelembe véve sem változik a véleményed?
- Nem!
- Miért?
- Mert azok a lányok nem az embert látják bennem! Csak egy jó megjelenésű valakit vesznek észre az igazi személyiségem helyett! A nevemen kívül valószínűsíthetően semmi egyebet nem tudnak rólam!
- Értem már! Te egy olyan lányra vársz, aki végre önmagadért szeret a külsőd helyett!
- Úgy valahogy! Egyébként érzéseim szerint meg is találtam a megfelelő illetőt. Csak hát…
- Félsz neki bevallani igaz? Ez a valódi probléma! – fejezte be Sakura a mondatot
- Sajnos igen! Egy kicsit szégyenlős vagyok ilyen ügyekben!
- Talán segíthetek! Mesélj egy kicsit erről a lányról!
- Nos… a külsejét tekintve egyáltalán nem átlagos szépségű és a belső csodálatossága is messze mások fölött áll. Ő az egyetlen az egész faluban, aki nem sikítozik a közelemben és megpróbál egy kicsit közelebbről is megismerni. Én pedig mostani állapotomban pont egy ilyen barátnőre vágyom!
- Érdekes levezetés! Szerintem tudom is a megoldást!
- Igen? – kérdezte meghökkenten a fiú és érdeklődve felült a lány mellé
- Aha. Véleményem szerint az érzéseidet egy olyan helyen kellene beadagolnod ennek a bizonyos illetőnek, ahol rajtatok kívül nincs senki más. Hívd el valami csendes helyre valamelyik délután. Kezdj beszélgetésbe vele és szépen lassan tereld át a témát a kapcsolatotokra. Akkor majd bevallhatod neki az igazat.
- És a visszautasítás lehetősége?
- Azzal is számolnod kell! – bólintott a lány – De ne add fel egykönnyen! A valódi érzelmeknek egy elutasító válasz nem szabhat gátat. Küzdened kell a végsőkig!
- Megértettem! Akár most rögtön is valóra válthatnám az ötletedet! – felelte egy kicsit vonakodva a fiú
- Hogy érted ezt?
- Én rólad beszéltem Sakura! – válaszolt Sasuke fülig vörösödve
- Rólam? Ez komoly?
- Igen az! Már jó idege vívódom egy érzéssel és mindez idáig nem tudtam ezt szavakba önteni. Most viszont már képes vagyok kimondani a nevét! Szerelemnek hívják!
- Én… sem csak barátként tekintek rád! Nagyon tetszel nekem és szeretnék minél közelebb kerülni hozzád! – vallotta be elpirulva a lány és lesütötte a szemeit. Képtelen volt a fiú szemébe nézni.
Sasuke halványan elmosolyodott. Közelebb húzódott a szépséges csapattársához és lágyan maga felé fordította az arcát. Sakura halványzöld szemei ragyogtak a szerelemtől és a boldogságtól. Kettőjük közelsége teljesen kizárta a külvilágot körülöttük. Az érzelmeiken kívül semmi más nem létezett. Sasuke igéző pillantásokat vetett a lányra, aki majdnem elájult a gyengédséggel teli fekete szemek látványától. Egyre inkább beleszeretett a fiúba.
- Sakura… – suttogta halkan – Képes lennél az igazi énemet szeretni?
- Hát persze! Sosem szerettem benned mást! A külső számomra mellékes dolog.
- Ahogy nekem is az! Engem a belső ragyogásod és csodálatosságod fogott meg. Emellett persze a természetes szépséged is levett a lábamról. Nincs szükséged semmiféle sminkre! Ezek nélkül a dolgok nélkül is gyönyörű vagy!
- Köszönöm – válaszolta a lány könnyes tekintettel. Alig akart hinni a fülének.
- Ne sírj szépségem! – kérlelte Sasuke halkan és óvatosan letörölte a könnycseppeket
- Csak olyan boldog vagyok! Végre együtt lehetek a szerelmemmel! Ez számomra mindennél többet ér!
- Ennek örülök! Velem is ez a helyzet és ezt most szeretném is bebizonyítani neked!
- Mégis hogy…
A lány nem tudta befejezni a mondatát ugyanis a fiú óvatosan lehajolt hozzá és magához húzta az arcát. Először csak lágy puszit nyomott szerelme ajkaira, majd szépen lassan érzékien elkezdte elmélyíteni a csókot. Sakura lehunyta a szemét és teljesen átadta magát a varázslatnak. Sasuke ajkai teltek és puhák voltak nyelve kereste az előre vezető utat. Növekvő szomjúsággal csókolta a mézédes ajkakat miközben egyre inkább magához vonta kedvesét. A mámor mindkettőjükön egyszerre futott végig és csalódásukra egyből véget is ért az eltávolodás után. Sasuke a két kezébe fogta Sakura arcát és lágyan végigsimított rajta. A lány még mindig kábult volt a fantasztikus csóktól.
- Ez isteni volt hercegnőm!
- I-i-igen szerintem is – válaszolta Sakura akadozva
- Most már egész nyugodtan bevallhatok neked mindent! Halálosan szerelmes vagyok beléd!
- Én is ugyanígy érzek irántad! Mindig szeretni foglak!
- Akkor megtisztelnél engem azzal, hogy a barátnőm leszel?
- Örömmel!
- Köszönöm kicsim! Nagyon boldoggá tettél!
- Te is engem!
- Mit szólnál, ha végre kihajítanánk innen a többieket? Szeretnék minél több időt kettesben tölteni veled!
- Akkor lemegyek és hazaküldöm őket! Te nyugodtan várj meg itt!
- Rendben!
A lány gyorsan felállt a fiú mellől és leporolta a szoknyája alját. Leszaladt a fából készített lépcsőn és egyenesen a ház felé vette az irányt. A meghívott vendégek még javában mulattak ezért mindannyian csalódással tekintettek rá a zenét leállító Sakurára. A lány megköszörülte a torkát és jól érthető hangon megszólalt.
- Már elmúlt hajnali két óra srácok! Igazán sajnálom, de a bulinak vége! Mindenkinek köszönöm a jelenlétét!
A csapat tagjai nem tetszően hördültek fel, de nem tehettek semmit. Megköszönték a vendéglátást és kísérőjükkel együtt elhagyták a nyaralót. Ino azonban a többiekkel ellentétben még ott maradt és halkan a nagyokat sóhajtó Sakura mögé lépett. A falnak támaszkodott és gunyoros hanggal szólította meg egykori legjobb barátnőjét.
- Nagyon kitettél ma magadért Homlokbajnok! Elismerésem a bál miatt!
- Köszönöm a bókot Ino!
- Tudsz valamit Sasuke hollétével kapcsolatban? A buli felénél eltűnt a szemem elől és most sem találom!
- Nem – füllentett a lány – Biztosan lelépett!
- Ez elég érdekes! Sasuke ugyanis pontosan akkor tűnt el, amikor te is kimentél a nappaliból. Szerinted nem különös?
- Biztosan csak véletlen egybeesés!
- Értem! – mondta Ino sóhajtozva és ellökte magát a faltól – Egyébként az én belátásom szerint nem nagyon jön be a bájologó természeted! Sasuke észre sem vesz téged! Bár ez tulajdonképpen érthető!
- Ne kezd el megint Ino! Nem tartoznak rád a magánügyeim!
- Ez mondjuk igaz. De azért hadd adjak neked egy jó tanácsot. Felejtsd el őt örökre! Egy Sasuke kaliberű fiú soha az életben nem szeretne bele egy hozzád hasonló lányba. Nekem sokkal több esélyem van erre. Háború dúl szívem!
- Tudom! Most pedig ideje távoznod! Nagyon későre jár és szeretnék már lefeküdni!
- Megyek már rabszolgahajcsár kisasszony! Jó éjszakát!
- Neked is!
Sakura a szőke lány távozását követően elszámolt magában húszig és csak utána szaladt vissza a titkos kis lakhoz. Sasuke már tűkön ült a várakozástól. Nagyon megörült a szerelme visszaérkezésének.
- Végre itt vagy! Mi tartott ilyen sokáig?
- Bocsáss meg! Nehéz volt őket kiterelni a házból és ráadásul még Ino is feltartott.
- Ino? Mégis miért?
- Rólad érdeklődött. Tudni akarta hová tűntél?
- Mi köze van hozzá! – csattant fel a fiú mérgesen – Ő is csak egy a sok idegesítő cafka közül. Hánynom kell tőle!
Sakura hangosan felnevetett.
- Most már nyugodtan bemehetünk!
- Várjunk még egy kicsit! Olyan gyönyörű ez az este! Itt kint sokkal jobb a friss levegőn.
- Akkor maradjunk itt.
- Szerintem is – bólintott a fiú és a barátnőjére pillantott – Átölelhetlek édesem?
- Persze! – válaszolt a lány és Sasuke mellé kúszott
A fiú egy ágnak dőlt és magához vonta Sakura törékeny testét. A szépséges ninjalány álmai hercegének vállára hajtotta a fejét és boldogan lehunyta a szemeit. Mohón beszívta szerelme csodálatos illatát és lágyan átkarolta a nyakát. Sasuke egy hirtelen ötlettől vezérelve óvatosan kibontotta a lány kontyba csavart hosszú haját és szétterítette a hátán. A Hold fénye gyönyörűen csillogott a halványrózsaszín fürtökön. A fiú kibontakozott az ölelésből és finoman csókolózásra invitálta a barátnőjét. Lassú mozdulattal a hátára döntötte és fölé ereszkedett. Bár félénken ugyan, de kezeit az észbontó hosszú pink estélyi alá csúsztatta és bizsergetően simogatni kezdte a lány bársonyos bőrét.
- Annyira csodálatosan szép vagy! Elveszed a józan eszemet!
- Te is az enyémet! Bármit képes lennék most megtenni érted!
- Bármit?
- Igen! Amit csak szeretnél!
- Akkor mit szólnál, ha végérvényesen is összekötnénk a sorsunkat?
- Úgy érted…
- Igen úgy! – válaszolt Sasuke fülig vörösödve
Sakura mosolyodva felült és a kezébe fogta a fiú arcát. Mélyen belenézett a fekete szempárba és lágy hangon megszólalt.
- Nincs kifogásom ellene! De meg kell ígérned nekem valamit!
- Mit?
- Hogy nem hagysz el miután megkaptál!
- Ez csak természetes! Sohasem szórakoznék ilyen aljas módon egy lánnyal! Az egyéjszakás kalandnak még a gondolatára is rosszul vagyok! A köztünk történt dolgok mind szerelemből fakadnak.
- Akkor nincs ellenvetésem!
- Komolyan mondod? Ha egyszer belekezdek, akkor már képtelen leszek leállni! Gondold át jól!
- Nincs min gondolkodnom! Nagyon szeretlek!
- Én is téged! Akkor hajlandó vagy örökre rám bízni magad?
- Igen! Bármire hajlandó vagyok érted!
Sasuke bólintott és érzéki csókkal birtokba vette szerelmének ajkait. Óvatosan visszadöntötte a hátára és szorosan átkarolta. Szelíden és bizsergetően simogatni kezdte miközben mélyen benyújt a hosszú estélyi alá. Ujjai a lány combjait izgatták. Ezután kezeit Sakura alá csúsztatta és lassan lehúzta a ruha cipzárját. Elkezdte lefejteni róla minden szabaddá váló területet érzéki csókokkal borítva be. Eközben a lány ügyes mozdulattal levette a fiú zakóját, majd sebesen kigombolta a fehér ing gombjait. Csigalassú tempóban lesimogatta a vállán és hanyagul maga mellé dobta. Finom csókokkal borította be Sasuke nyakát és érzéki simogatással izgatta. A fiú szemében egyre nagyobb tűz lobogott. Lefejtette Sakura felsőtestéről a ruhát és szenvedélytől túlfűtötten kényeztetni kezdte a lány telt és feszes melleit. Kezeivel egyre lejjebb vándorolt és lesimogatta szerelméről a hajszálvékony csipke bugyit is. Rögtön ezután Sakura segítségével ő maga is megszabadult a hosszú- és alsónadrágjától és a lehető legszorosabban összefonódott a lánnyal. Testük egyre nagyobb szenvedélyben égett. Sasuke ujjaival bizsergetni kezdte Sakura gyönyörének legizzóbb pontját. A lány megborzongott és kéjesen felnyögött a gyengédségre. Csípőjét megemelve jelzett a fiúnak, aki egyből megértette a néma kérést. Sebes mozdulattal Sakura lábai közé feküdt és még utoljára mélyen a szépséges zöld szempárba nézett. Pillantásuk ragyogása összetalálkozott.
- Most már nem kell félned kicsim! Mától kezdve hozzám tartozol!
- Akarlak Sasuke – suttogta válaszként a lány – Minden percben vágyom rád!
- Én is érezni szeretnélek szépségem! Most azonnal!
Alighogy ezt kimondta egyből szájon csókolta Sakurát. Kezeit óvatosan szerelme combjai közé csúsztatta a lány pedig engedelmesen szétnyitotta őket. A fiú a Hold világánál lassan és óvatosan tette magáévá Sakurát. A lány halkan felkiáltott a hirtelen feltörő égő érzéstől. Borzasztó fájdalom gyötörte, de igyekezett nem odafigyelni rá. Kezével még közelebb vonta magához Sasukét és ismételten felkínálta neki az ajkait. Szájuk szerelmes csókban egyesült és ezzel egyidőben eluralkodott rajtuk a szenvedély. Összetartoztak. A legnagyobb összhangban szeretkeztek az első pillanattól fogva. A fiú lassú tempóban mozgatni kezdte a csípőjét Sakura teste pedig automatikusan követte. A lány egyre jobban vonaglott Sasuke alatt és ezzel csak fokozta annak izgalmát és vágyát. A gyönyör felséges hulláma robbanásszerűen tört be kettőjük közé. Mindkettőjük szeme előtt apró csillagok játszadoztak és együtt értek a mennyországba. Sasuke Sakura hosszú hajába temette az arcát és magához szorítva az elernyedt törékeny testet erősen elélvezett. A csúcsra juttatta a lányt, akinek szemeiből a boldogság könnyei potyogtak. A fiú szelíden letörölte őket és lefordult a szerelméről. Szemei ragyogtak a gyönyörtől. A hátára fordulva magára húzta Sakurát és érzékien simogatni kezdte a karjai között egyből álomba merülő lányt. Pár perc múlva szelíden betakargatta szerelmének meztelen testét és az ölébe véve felállt a tetőn. Gyorsan magához kapta az öltönyét és az ingét, majd a lánnyal együtt leugrott a fáról. Halkan megindult a ház felé és meg sem állt Sakura emeleten lévő szobájáig. Sebesen kulcsra zárta az ajtót és az ágyhoz vitte a szerelmét. Szelíden lefektette és szorosan átölelve mellé kúszott. Karjaival magához szorította a testét, majd néhány perccel később őt is foglyul ejtette az álmok nagyhatalmú birodalma.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Nagyon ügyes vagy bárcsak én is így tudnák írni mint te.Gratulálok ez is nagyon jó lett mint a másik bár bekel valjam ez jobban tetszet mint az előző de azért az sem volt rosz.Sok sikert a továbbiakban.
Szia! Köszi szépen a komit! Örülök, hogy ez jobban tetszett, mert ez számomra mutatja azt, hogy azért lassan, de biztosan fejlődök!
Igyekszem hozni még ilyeneket sőt egy több fejezetes ficcel is meg szeretnék próbálkozni!
Jenny-chan