Sakura a földre kényszerült. Az ellenfél egy megsemmisítő csapással akart véget vetni a fiatal ninjanő életének. Az álarcos támadó megidézett egy óriási surikent és a lehető legnagyobb precizitással hajította el egyenesen a moccanni sem tudó Sakura irányába. A ninjalány képtelen volt kikerülni a fegyvert. Ekkor azonban egy árny suhant elé és saját testével hárította el a halálos veszélyt. Sakura csak pár másodperccel később tért magához a döbbenettől. Nem akart hinni a szemének.
- Sasuke! – ordította a lány és ijedten az előtte összeeső fekete hajú fiú felé iramodott
Mikor mellé ért egyből térdre rogyott és kirántotta a fegyvert a mellkasából. Remegő kezét a seb fölé helyezte és koncentrálni kezdett. Egy zöldes fény keletkezett körülötte, aminek hatására a sérülés lassan elkezdett beforradni.
- Sasuke? Miért vetetted elém magad? Miért tetted? – kérdezte elcsukló hangon a lány – Tarts ki egy kicsit!
Sakura kezei remegtek az idegességtől. Minden erejét a fiú megmentésére koncentrálta. Közben óvatosan a háta mögé nézett és körülkémlelt az ellenség alakját keresve. A támadó azonban már eltűnt. Ez a tény egy kicsit lenyugtatta a szívverését. De még nem lélegezhetett fel. Az élete értelme a karjai között haldoklott. Szíve már alig dobogott valamicskét.
- Nem hagyhatsz magamra! – suttogta a lány elkeseredetten – Te vagy az egyetlen kincsem! Mindig megbízhattam benned és mindig mellettem álltál! Bocsáss meg nekem! Én rángattalak bele ebbe az egészbe.
A seb csak szépen lassan forrt be. Sakura egyre inkább kezdte feladni a reményt. Könnyes tekintettel gondolt az együtt töltött időre. Látta maga előtt az akadémiai napokat. Felidézte a csapattárasakként végrehajtott küldetéseket. Ha kellett mindig kisegítették egymást. Soha nem hagyták magára a másikat. De most vége! A lány fejében csupán egyetlen szó zengett. Gyilkos. Megölte Sasukét! Most érezte először milyen érzés elveszíteni valakit. Megtudta mi az igazi fájdalom.
- Tarts ki Sasuke! A barátaid számítanak rád! Maradj életben értük! – könyörgött neki
A lány már majdnem teljesen kimerítette a Csakra készletét. Más lehetőséget nem látva a saját életerejét kezdte felhasználni a fiú megmentésének érdekében. Az idő előrehaladtával végre javulás következett be az állapotában. Sasuke ébredezni kezdett. Kinyitotta csodás fekete szemeit és pillantása egyből megakadt a mellette térdeplő Sakurán. A lány már a végkimerülés határán volt, de továbbra sem hagyta abba a gyógyítást. Az utolsó csepp erejét is beleadta.
- Sakura? – suttogta a fiú kimerülten – Te vagy az?
- Sasuke! Hála az égnek! Még épp időben cselekedtem.
A lány szavait alig lehetett érteni. A következő pillanatban hirtelen eltűnt az kezéből a gyógyító fény és élettelenül zuhant Sasuke teste mellé. A fiú szemei tágra nyíltak az ijedtségtől.
- Sakura! – kiáltott fel és óvatosan felült. A lány mellé kúszott és gyöngéden a karjaiba emelte – Mégis mit műveltél?
Sasuke arcán rég látott könnyek folytak keresztül. Jól tudta mit tett a csapattársa. A saját életerejével gyógyította meg. Ennek viszont óriási ára volt. Sakura szíve már alig vert. Erőtlenül nyitotta ki a szemeit és megérintette a fiú könnyes arcát.
- Ne sírj Sasuke! Amúgy is az én hibám volt minden! Én kevertelek bele ebbe az egészbe. Neked élned kell!
- Hogy tehetted ezt velem? Mégis hogy éljek nélküled? Rajtad kívül az égvilágon nincs senkim! Nem veszítetlek el!
- Ne aggódj! Lélekben mindig melletted leszek! Sosem hagylak el! De most már menned kell! Indulj vissza a faluba!
- Hagyjalak itt? Elment az eszed?
- Nincs időd velem törődni! Túl kell élned! Siess!
- Azt már nem! Vagy mindketten életben maradunk vagy együtt halunk meg! Nélküled nem vagyok hajlandó létezni!
- Ne beszélj butaságokat! Neked még rengeteg lehetőséged van az életben! Fel kell virágoztatnod a klánodat! Be kell teljesítened a sorsodat és ebben nem akadályozhatlak meg! Az emlékeidben fogok élni! Ég veled szerel…
A lánynak már nem volt ereje befejezni a mondatát. Szempillái lecsukódtak és élettelenül nyúlt végig a fiú ölében.
- Sakura! Neeee! Nem hagyhatsz el! Maradj velem!
Sasuke zokogva borult a ninjalány mellkasára. Nem volt képes elengedni. Kezét óvatosan a csuklójára helyezte és ellenőrizte a pulzusát. Halványan ugyan, de érezte a lüktetését. Még megmentheti. Azonnal cselekednie kellett. Gyors mozdulattal saját sérüléseivel mit sem törődve felállt a földről és karjaiban az eszméletlen Sakurával visszaindult Avarrejtekbe. Lassan vánszorgott végig a csendes ösvényen. Még a madarak sem csiripeltek. A természet gyászos szünetet tartott és ezzel tisztelgett a hős lánynak. Sasuke azonban nem adta fel a reményt. Negyed óra múlva kimerülten végre megérkezett a kórházhoz. Amilyen gyorsan csak tudott a bejárat felé vette az útját és becipelte Sakurát az épületbe. Az orvosok azonnal a segítségükre siettek. A lányt egy hordágyon a sürgősségi műtőbe tolták, míg egy másik csapat ellátta a fiú sérüléseit és egy jó adag altatót beadva neki elhelyezték egy szobában. Mialatt ő az igazak álmát aludta Sakura életéért még mindig nagy erővel folyt a küzdelem. A ninjalány nagyon rossz állapotban van. Az orvosok sem nagyon hittek a felépülésében. Négy órás műtétet követően azonban végre sikerült stabilizálniuk és egyelőre az intenzívosztályon helyezték el egy steril szobában. A délután folyamán az állapota egyre inkább jobbra fordult és Sasuke is felébredt az altató hatása alól. A fiú egyből Sakura hogyléte felől érdeklődött. Szemébe ismételtek könnyek gyűltek, mikor megtudta a jó hírt. Azonnal a szobájába akart rohanni, de az orvosok csak hosszú huza-vona után engedték be az elkülönített helyiségbe. Sasuke az ágy mellé sétált és leült a mellette álló székre. Gyengéden megfogta a lány kezeit és halkan beszélni kezdett hozzá.
- Hála az égnek életben vagy! Sosem bocsátottam volna meg magamnak a halálodat! Bár sosem mutattam ki igazán, de nagyon fontos vagy a számomra. Te vagy életem nagy szerelme! Mindig szerettelek és ezután is foglak! Örökkön-örökké. A jövőm egyedül csak veled lehet teljes és nélküled soha!
Ahogy így beszélt hozzá Sakura egyszer csak kinyitotta a szemeit. Nem értette hol van. Óvatosan oldalra pillantott és akkor látta meg maga mellett Sasukét. Szemeiben meglepettség ült.
- Sasuke? Hogy lehetek életben?
- Az orvosoknak köszönd! Én mindössze csak behoztalak a kórházba.
- És mi van a te sérüléseiddel? – kérdezte idegesen a lány és megpróbált felülni
- Maradj fekve! – mondta a fiú és szelíden visszanyomta a párnára – Hála neked már semmi bajom! Most magaddal törődj és ne velem! Koncentrálj a mielőbbi gyógyulásodra!
- Miért nem hagytál ott? Miért kellett ismételten kockáztatnod miattam? Könnyen meghalhattál volna!
- Mert szeretlek te ostoba liba! – kiáltott fel Sasuke idegesen – Mégis mit gondoltál? Hogy hagyom meghalni életem egyetlen értelmét? Azt a lányt, aki nélkül egyszerűen képtelen vagyok létezni? Ne beszélj már butaságokat! Ha te meghalsz én is veled halok! Erről nem nyitok vitát.
- De…
- Semmi de! Élned kell! Mellettem van a helyed! Szeretlek! Hányszor kell még ezt elmondanom neked?
- Te is fontos vagy nekem. Éppen ezért haragszom rád! Az én baromságaim miatt került veszélybe az életed és ezek után még képes vagy miattam aggódni? Annak a fegyvernek egyedül engem kellett volna eltalálnia! Miért kellett mindenáron elém vetned magadat? Miért?
- Mert az életem árán is meg foglak védeni mindentől! Egy fülig szerelmes fiútól talán nem várható el ez? Hogy bármi áron megvédelmezze az egyetlen igaz kincsét az életében?
- Akkor is…
A lány nem tudta befejezni a mondatát Sasuke ugyanis hirtelen odahajolt hozzá és egy szelíd csókkal elhallgattatta. Sakura teljesen elképedt és a füle tövéig vörösödött. Lehunyta a szemeit és átadta magát a mámorító csóknak. A fiú ajkai teltek és puhák voltak. Egyre szomjasabban és érzékibben csókolta a mézédes ajkakat. Magához vonta a törékeny testet és kezeivel szelíden simogatni kezdte a derekát. A csók egyre szenvedélyesebbé vált. Olyannyira, hogy idővel már minden porcikájukkal kívánták egymást. Az utolsó pillanatban sikerült csak visszafogniuk magukat, hiszen egy kórházi szoba még sem volt alkalmas ehhez. Ajkuk csak öt hosszú perc elteltével vált szét először. Egyszerre nyitották ki a szemeiket és pillantásuk ragyogása egyből összetalálkozott. Sakurát teljesen levette a lábáról Sasuke gyengéséggel teli igéző tekintete.
- Ez isteni volt! – suttogta a fiú szerelmes hangon – Most már hiszel nekem? Nagyon-nagyon szeretlek!
Sakura szemébe könnyek gyűltek Sasuke szavai miatt.
- Én is szeretlek! Mindennél jobban! Az életemet is odaadnám érted! – pityergett a lány
A fiú szelíden letörölte a könnyeit és mielőtt még az ismételten megszólalhatott volna újra birtokba vette az ajkait. Sakura halkan felnyögött. Egész testén végigfutott a hideg és a mámor a gyengédséggel teli csóktól. Karjait Sasuke nyaka köré fonta és szorosan magához vonta. Hosszú percekig csókolóztak. Nem tudtak betelni egymással. Szinte az egész délutánt együtt töltötték hol beszélgetve, hol pedig meghitt pillanatok átélve. Az orvosok csak este szakították szét őket. A fiú hosszasan elbúcsúzott a lánytól és a saját szobájába indult. Hosszú ideig nem tudott még elaludni. Gondolatai egyre inkább Sakura körül forogtak. Végül mosollyal a száján és a lány képével a fejében mély álomba merült.
A teljes felépülésig mindkettőjüknek két hetet kellett eltöltenie a kórházban az orvosok álladó felügyelete mellett. Amikor csak tehették egy kórterembe ütötték el az időt csak az ügyeletesek kényszerítésére szakadtak el egymástól. A kezelések befejeződésével egy délután azonban végre kiszabadulhattak a börtönükből. Kéz a kézben hagyták el az óriási épületet és a fiú lakása felé indultak. Szerettek volna ugyanis kettesben maradni senki által sem zavartatva. Tíz perc alatt meg is érkeztek. Sasuke gyorsan kinyitotta a bejárati ajtót és a nappaliba vezette Sakurát. A lány letelepedett a kényelmes és tágas kanapéra a fiú pedig a konyhába szaladt. Néhány perccel később két doboz hűsítő energiaitallal tért vissza és az egyiket kedvese kezébe nyomta. Szorosan mellé huppant és megkönnyebbülten felsóhajtva belekortyolt az italába. Ezt követően óvatosan maga felé fordította Sakura fejét és gyors finom csókot nyomott az ajkaira. A lány számára még mindig hihetetlennek tűnt a kettőjük kapcsolata ezért szokásához mérten egyből a füle tövéig vörösödött. Sasuke az előttük álló kis asztalra tette az italát és mindkét kezével átfogta Sakura derekát. A ninjalány követte a példáját és miután megszabadult a doboztól félénken a fiú nyaka köré fonta a karjait. Jutalma egy halk nyögés volt. Sasuke felhördült és még szenvedélyesebb csókra váltott. Tekintetébe vad és fékevesztett tűz költözött. Lassú mozdulattal a hátára döntötte Sakurát és fölé ereszkedett. Ismételten birtokba vette az ajkait miközben egyik kezével bátran benyúlt az észbontó rövid miniszoknya alá. Ujjaival izgatóan és bizsergetően simogatni kezdte bársonyos bőrét. Nem sokkal később feljebb vándorolt lesimogatva a lány válláról a szexis top pántját. A csupasszá vált területeket szelíden simogatta, majd elvált kedvese ajkaitól és finom puszikkal kezdte kényeztetni. Sakura egyáltalán nem ellenkezett. Ha volt is ellenérzete azokat a fiú gyengédsége már eltűntette. Sasuke hirtelen lerántotta a lány felsőtestéről a takaró ruhadarabot és hanyagul maga mellé dobta a földre. Ezt követően ügyes mozdulattal Sakura alá csúsztatta a kezeit és kikapcsolta a melltartóját. Csigalassú tempóban húzta le a lányról. Sakura hatalmas és telt melleinek látványa teljesen lenyűgözte a fiatal fiút. Kábultan figyelte az alatta ernyedten fekvő lányt és egyszerűen nem tudott betelni a hihetetlen szépségével.
- Annyira… gyönyörű vagy! Akarlak! Minden percben kívánlak!
Csak ennyit tudott kinyögni. Lágy csókokkal kényeztetni kezdte a kebleit miközben kezeivel szelíden megszabadította szerelmét a miniszoknyától. Sakura az idő előrehaladtával egyre inkább felbátorodott. Végigsimított a fiú hátán és gyors mozdulattal kibújtatta a lenge nyári pólójából. Ezt követően lehúzta róla a rövidnaciját, majd a lehető legszorosabban magához vonta. Sasuke már alig volt magánál. A testükből kiáramló forróság és szenvedély teljes önkívületi állapotba sodorta. Lesimogatta a lányról az utolsó ruhadarabot egy leheletvékony csipke bugyit miközben Sakura megszabadította őt az alsónadrágjától. A fiú a lány arca fölé hajolt és mélyen belenézett a csillogó zöld szempárba. Szelíden elsimított az arcába hulló rakoncátlan rózsaszín hajtincseket, majd egy forró szerelmes csókkal zárta le ajkait. Kezét ezzel egyidőben Sakura combjai közé csúsztatta a lány pedig engedelmesen szétnyitotta a lábait. Sasuke óvatosan megérintette azt a forró nedves csodát, majd egyik ujját finoman becsúsztatta a szűk hüvelyen. Sakura összerándult és fájdalmasan felnyögött.
- Semmi baj kicsim! Mindjárt elmúlik! – suttogta Sasuke halkan miközben még egy ujjával behatolt a szűk résen és szépen lassan elkezdte kitágítani azt. Azt akarta, hogy minél kellemesebb legyen számukra az egyesülés.
A lány egyre jobban vonaglott a fiú alatt és a rátörő légszomj miatt gyorsabban kapkodta a levegőt. Kezdetleges fájdalmas nyögéseit idővel kéjes sóhajtások vették át. Csípőjét megemelte, hogy még mélyebben érezze magában a szerelmét. Sasuke egyből megértette a néma könyörgést. Azonnal szájon csókolta Sakurát és ujjait kihúzva nagyon óvatosan és vigyázva a testébe siklott. A lány felkiáltott a hirtelen feltörő égő fájdalomtól. Rettenetes kínok gyötörték, amin a fiú szelíd simogatással és finom puszikkal próbált enyhíteni. Amint Sakura fájdalma egy kicsit enyhült egyből mozogni kezdett a testében. A tempó egyre gyorsult és a robbanásszerű szenvedély apró kéjes sikolyokat váltott ki a lányból. Szájuk szerelemtől túlfűtött csókban egyesült. Forróságtól feltüzelt testük a fantasztikus szeretkezés alatt egyre inkább összedörgölőzött és ez mindkettőjüket maximális mértékig felizgatta. Szemeik előtt apró csillagocskák játszadoztak és együtt értek az örök boldogság csúcsára. Sasuke Sakura hajába temette az arcát és még jobban magához szorítva a törékeny elernyedt testet erősen elélvezett. Ugyanebben a pillanatban a lány is felnyögött és azon nyomban kielégült. A fiú lefordult róla és szelíden magához szorította a kimerültségtől szinte azonnal elalvó kedvesét. Kezeivel szelíden simogatta bársonyos és pihe-puha bőrét. Szemei csillogtak a gyönyörtől. Tudta, hogy sosem fogja elfelejteni ezt a nagyszerű együttlétet. Egészen addig cirógatta és puszilgatta a lányt, míg az egy jó órás szundikálás után ébredezni nem kezdett. Kinyitotta a szemeit és egyből rámosolygott a mellett könyöklő Sasukéra. Egyik kezével magához húzta az arcát és egy lágy puszival köszöntötte.
- Végre felébredtél hercegnőm! – suttogta a fiú gyengéden – Annyira csodálatos vagy!
- Köszönöm szépen! Te sem panaszkodhatsz! – viszonozta a bókot Sakura elpirulva
- Nem fájt ugye?
- Csak egy kicsit az elején! De ez teljesen természetes.
- Igen az! De azért szerettem volna minél kellemesebbé tenni!
- Ne legyen lelkifurdalásod! Csodálatos volt! Csak ez számít!
- Szerintem is az volt! Alig bírtam magammal! Egyszerűen elveszed a józan eszemet!
- Te is az enyémet! Nagyon szeretlek Sasuke!
- Én is téged! Az életemnél is jobban! – válaszolt a fiú és szelíden és érzékien szájon csókolta a lányt
A szenvedélyes csók hatására ismételten eluralkodott rajtuk szenvedély. Szorosan összefonódtak a kanapén és néhány percnyi forró előjáték után újra eggyé váltak. A legnagyobb összhangban kezdek mozogni és elindultak a boldogsághoz vezető hosszú úton. A gyönyör fele annyi idő alatt érte őket utol. Mindkettőjük teste megmerevedett és a mennyországba repítették egymást. Sasuke erősen elélvezett és azonnal kielégítette a szerelmét. Néhány percig még pihegtek egymás karjaiban, majd szorosan összebújva az álmok nagyhatalmú birodalmába utaztak.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Nekem nagyon tettszet. *-* Mondjuk nekem álltalába tettszenek az irásaid. Remélem még olvashatok tőled sok történetett a közeljövőben és a távoliban is egyaránt. 
Gratulálok az én tettszésemet elnyerted. 
Örülök neki, hogy tetszett! Ezt úgy öt éve írtam, de csak a napokban találtam rá az egyik régi mappában. Igyekszék még ilyen oneshotokat írni, meg talán egy hosszabb fanficc is belefér a továbbiaban :)
Nagyon jó lett nekem nagyon de nagyon de nagyon de nagyon na érted? tetszet és folytasd az írást van hozzá tehetséged szerintem sok sikert a az íráshoz .
Szia! Huh hát nem gondoltam, hogy ennyire tetszeni fog, mivel elég régen született ez az oneshot tőlem.
Hát látva, hogy elnyerte a tetszéseteket, nem fogom abbahagyni, hanem tovább próbálkozom.
Köszi a bíztatást!
Jenny-chan