- Megérkeztem – mondta fennhangon, mintha valami óriási küldetést végzett volna el. – Hoztam ebédet neked, meg magamnak. 
 - Nagyon szépen köszönöm. Már éppen kezdtem haldokolni – nevettem el magamat, majd odaléptem elé, és kikaptam a kezéből az élelmet. Letettem a dohányzóasztalra, és kicsomagoltam. Temari pedig levette a kabátját, és ő is csatlakozott hozzám az evéshez. 
 - Tea a konyhában – mondtam.
 - Köszi. – Azzal felállt, és pár perc múlva egy bögrével a kezében huppant le mellém. Gyorsan bevágtam az adagomat, és boldog arccal dőltem hátra.
 - Megmentettél – motyogtam. 
 - Igazán nincs mit. – Miután ő is végzett kidobta a szemetet a kukába és a zsebéből egy szórólapot szedett ki. – Ezt találtam.
 - Hmm – adtam hangot a véleményemnek és átfutottam a papíron. – Ez csak egy egyszerű party. Este kilenc órakor veszi kezdetét, a korhatár tizenhatos, de a címet nem tudom hova tenni. 
 - Nem csoda, nem vagy túl jártas itt – mosolyodott el. – Ez ott van, ahol tegnap reggel ettünk a fiúkkal. Úgy értem, hogy az mellett. 
 - Így már világos. 
Ránéztem a faliórára, és délután egy órát mutatott, ami azt jelenti, hogy van még nyolc óránk a buliig. Meg kéne tudakolni, hogy csak mi megyünk-e, vagy Itachiék is. Oké, nem túl fontos, de azért vicces lenne velük bulizni. 
 - Addig mivel üssük el az időt? – kérdezte a barátnőm elgondolkodva. 
 - Nézzünk meg egy jó filmet – ajánlottam fel, és már indultam is a DVD lejátszómért. Lehoztam néhány filmet, letettem őket egymás mellé az asztalra. – Akkor a következők vannak: Ilyen az élet, Bridget Jones naplója, Könnyű nőcske, Hogyan veszítsünk el egy pasit tíz nap alatt?
 - Ilyen az élet, az valami új, nem? 
 - De, mielőtt eljöttünk az előtt vettem meg - mondtam, és betettem a filmet. Gyorsan, még indítás előtt kiszaladtam a konyhába, és csináltam kukoricát. Visszasétáltam a kanapéhoz, és leültem Temari mellé. 

Nekem attól függetlenül, hogy nem szeretem a romantikus vígjátékokat, nagyon tetszett a film, és még viccesnek is mondható volt. De még mindig csak négy óra van, mindennel együtt, ami további négy órát rejt, amit el kell valahogy játszani. Temari meghallva a telefonja csörgését felszaladt az emeletre. Gondolom a barátja hívta. 
Én pedig, ennek örömére letelepedtem a kanapéra, és lefeküdtem. Valószínűleg órákig képesek lesznek majd beszélgetni, és mivel az este eléggé hosszú lesz, ezért kicsit lepihenek. Majd a buli előtt úgyis felkelt.

 - Egy óra múlva kezdődik a buli, mondta Sasori, amikor átmentem hozzájuk – keltegetett Temari.
 - És ez is abból fog állni, mint tegnap?- kérdeztem a szememet dörzsölgetve.
 - Most elvileg rendesen megcsináltak mindent, és előszedték a kellékeket. Hangtechnika, fények, meg hasonló dolgok. Szóval most nem lesz szar…
 - Hát tegnap nem volt valami érdekes – mondtam, és felültem a kanapén. Lassan felálltam, és ittam egy kortyot a teámból, ami már rendesen kihült, amíg aludtam.
 - Te mit veszel fel? – kérdezte.
 - Fogalmam sincs – vigyorodtam el. – Szerintem az egyik farmeromat és az ejtett vállú pólóim egyikét.
 - Jaj, akkor már tudom, hogy mit veszek fel, tudod, van az új zöld pulcsim, ami leér a térdemig nagyjából.
 - Igen, tudom. Én választottam ki neked.
 - Szóval azt, egy harisnyával. Amíg odaérünk, mondjuk, hatszor megfagyok, de bent úgyis meleg van – lelkendezett.
 - Jogos. Viszont akkor én most elfoglalom a fürdőszobát, kisminkelem magamat, és kivasalom a hajamat. 
 - Oké – mondta gyorsan, és leült a kanapéra.
Felszaladtam, kivettem a szekrényemből a hajvasalómat, bevittem a fürdőszobába. Rátettem egy fémtálcára, amit a konyhában találtam, bedugtam, majd visszaszaladtam a szobába, és kitártam a szekrényem ajtaját. Elővettem az egyik koptatott, sötétkék farmeromat, ami több helyen ki volt szakítva, és a pólók között valami világosat kerestem. Megmaradtam az említett ejtett vállú fazonnál, és egy ezüstszínben pompázó pólót vettem ki, meg egy kis mellénykét. Imádom az ilyen darabokat… Megfeledkezve a hajvasalóról, azonnal ledobtam az ágyra a kiválasztott ruhadarabokat, és beszaladtam a fürdőbe, és kemény húsz perc alatt simára varázsoltam a hajamat. Az egyik szekrényből kivettem a sminkeket, és tíz perc alatt emberivé varázsoltam magamat.
 - Jöhetsz – kiabáltam le Temarinak, közölve vele, hogy övé a fürdőszoba.
 - Rendben – válaszolt, és azonnal bement. 
Elővettem az egyik kis táskámat, amibe nyakláncok, és karkötők voltam. Az egyik nagy kedvencem a baglyot ábrázoló fekete-bronz nyaklánc volt, amit azonnal a nyakamba akasztottam. A bal kezemre pedig fekete fém karkötőket tettem, amelyeket különböző ábrák díszítettek. Imádom az ilyen kiegészítőket. Pár perc múlva Temari sétált ki a fürdőből, és köntösben a szekrényében kezdett turkálni. Egy olyan fél óra alatt elkészült, teljes mértékben.
 - Aztán végül is kik fognak majd eljönni ma? – érdeklődtem, miközben elpakoltam magam után.
 - Hát elvileg megismerkedtek pár emberrel a szomszédból a srácok, és azt mondták, hogy nagyon jó csajok vannak ott, meg jó arcok. Szóval őket is elhozza Itachi meg Sasori.
 - Akkor lesz akció náluk – nevettem.
 - Mintha nálad meg Sasukénél nem lenne este…
 - Hát én nem tervezem, szerintem annyi jó csaj között nem is leszek neki feltűnő. De egyébként sincs rá szükségem.
 - Sasukéra vagy a szexre? – kérdezett vissza, miközben lesétáltunk a lépcsőn.
 - Az előbbire. Sasukéból szerintem semmi sem lesz, és ez egyértelmű.
 - Majd még meglátjuk, csajszi – kacsintott rám. – De már idő van, és aztmondta Deidara, hogy menjünk nyolcra segíteni, mert kilenckor már jönnek az emberek.
 - Persze, még dolgozzunk is – húztam el a számat. Elnevettük magunkat, és felvettük a cipőnket, lekapcsoltuk a villanyokat, bezártuk a lakást és átmentünk a fiúkhoz. Kicsit meglepődtem a hangszórókon, meg azon hogy ezt ők eddig hogyan titkoltál, de nem akartam annyira tudni, hogy mit csináltak érte. Levettem a kabátomat, és a cipőmet, és beljebb jöttünk Temarival. Az asztalon sorakoztak a díszek, mint a gömb, meg különböző olcsó papír kiegészítők, a fiúk eddig meg a hangtechnikát intézték. Vagyis Itachi csinálta, Deidara meg ott állt mellette. Narutót meg Sasukét éppen nem láttam, Sasori és Tobi pedig a konyhában készítettek valamit, gondolom szendvicseket, majd betették a hűtőbe.
 - Sziasztok lányok – vigyorgott Sasori, és daosétált hozzám. Temari leült a kanapéra és a díszítőelemekkel kezdett szórakozni. Sasori köszöntésére hátrafordult és mosolyogva intett egyet. 
 - Hogyan álltok? – kérdeztem, és elkezdtem lassan sétálni a helyiségben.
 - A hang és a füst már megvan, eddig garantált. Ezeket a díszeket és a gömböket kéne valahogy megoldanotok – magyarázott.
 - Nem hiszem, hogy olyan nehéz lenne. – Körbenéztem, és a szememmel Tobit kerestem. – TOBI! Gyere kérlek ide – intettem a kezemmel.
 - Mi az? – kérdezte, amikor ott állt előttem.
 - Fent rend van? 
 - Nem igazán.
 - Akkor tudod a dolgodat – vigyorodtam el, és a konyha felé intettem, ahol talál takarító eszközöket. Motyogva, de elindult a konyha felé, és elkezdtet kutakodni az egyik szekrényben. – Narutóék egyébként hol vannak? – érdeklődtem, és Sasori szemébe néztem.
 - Sasuke elment piát venni, Narutót pedig utána küldtük, mert féltettük az italt – nevette el magát, amikor kimondta.
 - Miért, Sasuke ilyen piás?
 - Nem annyira, de volt pár érdekes dolga a gyereknek – mondta.
 - Értem. 
A díszek nem sok dologban merültek ki, de ilyen a plafonra felragasztható méteres hosszúságú fényes szalagok voltak, amiket valahogy Temari felragasztott, amikor kimentem a mosdóba. Nagyon profin nézett ki, mert körülbelül felülről mellig hihetetlen sok ilyen lógott, ezáltal kellő hangulatot biztosított, már így előre.  Ebben a házban nem volt olyan magason a plafon, szóval, ahogy a lépcső vezetett le, a plafon is egy kicsit süllyedett. Tehát nem volt nagy a nappali belmagassága, de nagyon jól nézett ki ezekkel a színes szalagokkal. Aztán a gömb is már üzemelt, negyed óra múlva pedig már a vendégek is jönnek.
 - Jól haladunk – jött oda Deidara. Egy sötétkék farmer volt rajta és egy kék izompóló, ő sem túlozta el az öltözködést. De ő mindig is lazán vette. Egyetértően bólogattam, majd az ajtó felé kaptam a fejemet, amikor azt kinyitotta valaki.