Itachi

Egész éjjel Kyukin járt az agyam. Ezért másnap reggel tök nyúzottan kikászálódtam az ágyból és bementem a fürdőbe... és neki láttam valami emberibb formát csinálni magamból. Mikor lementem anyám rögtön ferde szemel nézte az ő "kicsi fiát" aki most úgy néz ki mindet egy élőhalott.. csak egy kicsit jobb színben.

- Minden rendben van - kérdezte meg anya felvont szemöldökkel.
- Miért ne lenne - erőltettem egy mosolyt az arcomra. Leültem az asztalhoz.
- Na jó... - ült le egy székre velem szembe - Mesélj !!! - parancsolt rám. Míg én nagy kellemetlenül elkezdtem mesélni... mire neki csak nagyobb és nagyobb vigyor ült ki az arcára.
- Ennyi lenne - fejeztem be.
- Nocsak-Nocsak... az én kisfiam csak nem szerelmes és ez most valódi szerelem... végül is itt volt már az ideje hisz 21 éves leszel. - mondta boldogan anyám - Na majd pénteken meg lessem azt a lányt. - mondta és bement a konyhába. Én meg nagy szemekkel néztem utána.

Mivel nem volt semmi dolgom a délutánra... ezért el kísérem Sasukét az edzésre. Persze az öcsém ennek nagyon örült mivel már rég akart velem egy meccset játszani... most majd megkapja - vigyorodtam miközben ajtóban vártam a "kis" focistámat.

Sakura

Délután egyre járt ez idő én meg unatkoztam. Ezért elő vettem egy régi barátot és kiültem az ablakba. Miközben megfogtam a gitárom és hurjait ujjam hoz érintettem és lágyan hangokat "addtam ki" a hangszerből. Vissza emlékezve a régi időkre mikor Sasori tanítot és apa mindig megtapsolt míg anya lágyan dudolta hozzá a szöveget és Ayame aki mosolyogva halgatta végig. Milyen szépek is voltak azok az idők. Hirtelen nedves lett az arcom, hozzá érve meglepve tapazstaltam hogy a könnyeim miat. Mikor egy kicsit megnyugodtam el keztem játszani és közben énekelni. (ezt énekli és játsza Sakura sajna nem tudom a szám címét: http://www.youtube.com/watch?v=0Cadn6GtbLw...) Már teljesen bele jöttem, észre sem vettem hogy valaki pontosabban valakik bejöttek a szobámba. Mikor végeztem tappsot hallotam a hátam mögöt Mikotot,anya,Ayame,Hanna és Fugaku tapsoltak és még egy lencsével találtam szembe magam amit Hanna csak úgy szorongatot a kezében.
- Hát ööö nem valami jó hangom van ehhez a dalszöveghez - mondom ki halkan.
- Most viccelsz ?? Csodálatos hangod van - mondja Hanna meglepetten az előzö megjegyzésem alapján. - És ezt mindenki elmondhaja ki hallot és lássa a videot - vigyorodot el.
- Mégis kinek akkarod meg mutatani ?? - kérdezem kicsit megijedve
- Természetesen csak Itachinka és Sasukénak akik nem halhaták ezt a csodát. - mondja bizttóan mitől egy kicsit megnyugodtan.
- De igérd meg hogy nem rakod fel youtubera se sehova - mondom a feltételeimet.
- Ezt meg igérhetem - mondta és kiszaldt. Mindneki kiment a szobámbaól csak a hugom volt bent egyedül.
- Sakura-chan - mondja a kis vékony hangjával.
- Hmm ?? Mit szeretnél Ayame ?? - kérdezem meg... de mivel nem kapok választ mosolyogva felkelek ülőhelyemről larakom a gitárt és hugom elé térdelek. - Mond csak mi bántja lelked... - simogatom meg a fejét.
- Engem is meg tanitasz gitározni ?? - kérdezte meg félénken... amire persze nem tudtam rögtön válaszoni.
- Nos inkább kérd meg Sasorit ő tanított engem is - mosolyodtam rá és felkeltem. - Tudod mit holnap el megyünk egy hangszer boltba és veszünk neked egy gitárt... jó ?? - kérdeztem meg mire természetesen egy örült,hangos és öröm teli sikoly volt a válasz és már ott sem volt a helyén. Szaladt le anyájukhoz elújságolni a hírt, míg én átöltözve elballagtam Hinata munkahelyére hogy végre tudjak vele beszélni.. és ne csak este tudjak vele dumálni telefonon vagy akár msn-en.

Halkan ballagtam a nyüzsgő utcán. Mikor végre megérkeztem úti célomhoz. Le sokkoltam a Konohai focicsapat az ajtó melletti asztalnál ültek és egy csomó csaj körülöttük nyüzsgőt. Erőt véve magamon besétáltam és mégsem álltam Hinatáig aki az egyik asztaltól vette fel épp a rendelést.
- Szija Saku - mosolygót rám. - Gyere beszélgessünk - irányított a konyha felé. Mikor be értünk a konyhába le téve jegyzet füzetét szorosan átölet, és el kezdet sírni.
- Hinata mi a baj - kérdeztem meg.
- Tudod én.... nagyon szeretem Narutot de most jöttem rá hogy ő soha nem fog engem szeretni - mondja szipogva
- Soha ne mond hogy soha - mondtam és egy kicsit távolabb húztam magamtól hogy lássam arcát. Biztatóan rá mosolyogtam. - Nyugodj meg...
- Hinata segítened kell... az énekes nem jön el és a főnök azt mondja hogy énekest kell találnunk... - szakított félbe Ten-Ten...
- HOGY MI ?? - kérdezte ordítva Hinata - És mégis honnan varázsoljak neki ide egy lányt aki tud énekelni ??
- Azt akarod hogy ki rúgjanak... - kérdezte meg Ten-ten mire szegény Hinata össze rázkódott.
- N-Na jó... - jelentette ki barátnőm. - Saku... tudnál segíteni.- suttogta és meg fogta a kezem. Kis mosolyom olyan nyugtató volt számára hogy engedett a szorításból.
- Csak egy telefon... - mondtam neki mire nagy sóhaj hagyta el száját és át ölelt.
- Köszönöm - mondta alig halhatóan.
 
Elő véve mobilom tárcsáztam egy számot. Kicsöngött. Végül egy lágy hang szólt bele.
- Helló tessék ??
- Szia Sakura vagyok... segítened kellene - szóltam bele
- Na hagy hajam - mondta
Mindent el mondtam neki mire természetesen azt mondta hogy fél óra múlva itt lesz és segít nekünk. Hinata és Ten-ten fel-alá járkált miközben a kezüket tördelték. Fel sóhajtottunk mikor hallottuk hogy valaki be jött az étterembe. Sietve mentünk ki mindannyian a konyhából. Göndör haja ki volt simítva, szeme ki volt húzva, ajkai csillogtak. Egybe ruhát viselt minek ciklámen színe volt. Divatos,magassarkú szandált viselt. Mikor meg látott minket rögtön oda is siettet hozzánk.
- Szia Hanna.. köszönjük a segítsége - mondta mosolyogva Hinata.
- Ugyan nincs mit... úgy sincs jobb dolgom. - mosolygót vissza. - Mikor kezdhetem ??
- Most is... ha akarod. - szólat meg Ten-ten.
- Rendben de ez egy kicsit pörgős lesz... - szólalt meg Hanna - Sakura ezért cserébe hagy rakjam fel egy helyre... - nézet rám kölyök kutya szemekkel. Megadóan felsóhajtottam:
- Majd meg látom... de most sicc és kápráztass el mindenkit. - mosolyogtam rá mire örömtelit bólintott és fel szaladt a kicsi színpadra. "Teljesen úgy nézz ki mint egy híresség a színpadon." - gondoltam magamban lenyűgözve.
- Helló fiuk lányok - szolt bele a mikrofonba mire mindenki oda nézet. Testvére meg lepet képet vágva figyelték Hannat ahogy el mondja hogy az énekes nem tud jönni és most ő fog énekelni. Elmondván a szám címét berakom azt a CD-ét amit tőle kaptam mielőtt fel ment a színpadra.(ezt énekeli;http://www.youtube.com/watch?v=3vm-7DQjG_8 halhassátok meg.) Minden fiú tátott szájjal nézték végig a műsört. Mások csodálata. Én mind a kettő közé tartoztam. Mikor vége lett mindenki tapsolt és sikongtak mint egy igazi koncerten. Hanna meg köszönte a figyelmet és le jött a színpadról.
- Remélem meg felelt - szólalt meg. Mire mind a hárman heves bólogatásba kezdtünk. "Csodás volták" sugallták szemeim mire biccentet és elnézést kérve távozott.

Haza érve le ültem az ágyamra és el kezdtem lapozni a naplómat. Hirtelen egy boríték eset ki belőle amit a nagyi írt még nekem halála előtt. Ösz-visz egyszer olvastam nagyi halála után nagyon hiányzót és még most is hiányzik. Bölcs,törékeny,szép,kedves és okos volt. Ayame 4 éves volt mikor meg halt. Így nem emlékszik rá tisztán, de mikor meg halt ő is nagyon sírt. Mosolyogva nyitottam ki a gondos kis borítékot mire az volt írva "Sakurának".

  "Drága kislányom, mikor ezeket a sorokat olvasod már nem leszek veled. Tudom hogy csalódót vagy és hogy nagyon hiányzom neked. Hidd el nekem is ti. Sajnálom hogy nem látom Ayamét felnőni és azt hogy már nem láthatom a dédunokáimat. Könnyes szemmel írom-e sorokat. Mikor ugyan ennyi idős voltam a nagy mamám is haldoklott és ugyan úgy mint én ő is írt nekem egy levelet. Egy kis idézettel amit csak akkor fogsz megérteni ha már szerelmes lesz. Tudom hogy te nem akarsz szerelmes lenni mert az az érzés fájdalmas,nehéz,csalódásokkal teli de mégis édes érzés. Ezt az idézetet tovább adom neked. Becsüld meg-e sorokat...

“A szó, melytől elcsuklik hangom…
Az érintés, melytől lázba jön testem…
A pillantás, mely perzseli szívemet…
A lélegzet, melytől szikrázik a lelkem…
A sóhaj, mely többet jelent mindennél…
Az érzés, mely érzéki kábulatba ejt…
S az a személy, kinek neve hallatán…
egyszerre jár át a meleg, s fázok egyben…”

Hidd el ezek a szavak többet érnek minden varázslatnál. Ég veled drága kis unokám."

Be fejezve-e sorok olvasást arcomon forró könnycseppek peregtek végig. Nagyi mindig azt mondta hogy ha gitározom akkor lelkem énekel s ezzel kiadva minden bánatom. Elő véve gitáromat el kezdtem játszani. Észre sem véve hogy látogatom van

Sasuke

Nem is tudtam hogy Sakura tud gitározni. Így a lemenő napfényben olyan törékenynek hatott. Selymes haja lágyan hullót vállára. Az eszem azt súgta hogy jobb lesz ha inkább kimegyek de a lábam akaratlanul is felé mozdult. Mikor fel eszméltem már késő volt.

- Szia - dörzsöltem meg a tarkóm idegesen. "Pont mint Naruto" - gondoltam magamban.
- Szia - pirult el. - Mi.... Mizu?
- Cs... - hirtelen kiszárad a szám és nem találtam meg a hangom - Csak... Hanna... megmutatta a videót - mondtam rekedten.
- Kö... Köszönöm - mondta miközben próbált egyenletesen lélegezni. Ekkor hirtelen fel kelt az ágyról és szorosan elém állt. - Van még valami ?? - kérdezte meg. Miközben éreztem hogy az alsógatyám kezd szorítani.
- Nekem mennem kell... Edzésre... - gyorsan oda siettem az ajtóhoz - Szia - szóltam oda a vállam felet és kiléptem a szobából.

Be menekülve a szobámba le dobtam a pólómat az ágyra és gyorsan meg néztem az e-mail-mat. Egy bejövő levelem volt. Rákattintva az egyikre Karint láttam meg.
- Áhh remek.. már megint küldőt valami "sexy" képet a számomra. - nyögtem fel kínomba. - és még irt is hozzá... remek - siránkoztam hangosan. A képen Karin egy apró bikiniben pózolt a kamerába. - Uram isten... ha ilyen a kép akkor milyen lesz a levél. - sóhajtottam fel.

" Kedves Sasuke kár hogy nem vagy itt velem Hawaii nagyon szép hely.... esküszöm egyszer veled is eljövök ide... *.* már alig várom hogy haza térjek és újra lássalak. Remélem álmodsz rólam... mennem kell IMÁDLAK "

- Persze álmodom rólad... de csak ha rémálmom van - mondtam hangosan. - Bár mondjuk az elég minimális mostanság. - vigyorogtam el miközben felálltam. Kopogtak.
- Tessék - mondtam ki mikor nyílt az ajtó. Sakura lépet be. Az arca hirtelen vörösödött el. - Nem láttál még félmeztelenül egy fiút sem ?? - kérdeztem meg. Erre csak egy heves fejrázás volt a válasz.
- A... Az anyukád... szólt hogy szóljak hogy itt vannak a srácok. - mondta és már fordul is volna ki ha én nem nyúltam volna a csuklója után.
- Akarsz még valamit ?? - kérdezte meg félénken. Hirtelen olyan ötletem lett amit muszáj volt meg kérdeznem.
- Meg akarsz érinteni ?? - kérdezem meg rekedten. Sakura nagy szemekkel nézek rá. Hangosan fújta ki a levegőt és felemelte a kezét. Mikor az ujjai a mellkasomhoz értek meg borzongtam. Nem tudtam mi ez csak az hogy nagyon akarom Sakurát. Közelebb lépet hozzám hagyta hogy az én kezem is bejárja azt az utat amit az övé. Mikor a melleihez értem kopogás ugrasztott szét minket. Én gyorsan nyúltam a pólóm után miközben Sakura a falnak támaszkodót.
- Szia Sakura - szolt be anyám.
- Ööö Helló... - és ezzel ki siettet a szobából.
- Sasuke kész vagy ?? - jött beljebb hogy lásson. Én épp hátat fordítottam neki mert nem akartam hogy meg lássa az izgatottságomat.
- Mindjárt kész leszek. - mondtam és fel vettem a mezem és be szaladtam a fürdő szobába.
"Sakura mit teszel velem ??" - gondoltam miközben a tükörbe néztem.

Sakura

Miután fiúk el mentek Hinata fel hívot hogy el-e megyek sétálni amit örömmel el is fogadtam. Gyorsan fel vettem egy mini farmernadrágot, hosszú,kék pólót és egy fehét, rózsaszín Nike jelű edző cipöt. Mikor húztam fel a cipőmet akkor jött be anya hogy Hinata már itt van. Gyosan le szaladtam a lépcsön el köszönve a családomtól. Hinatán egy szürke flitteres szoknya volt hozzá íllő csak úgyan szürke,kapucnis póló ne meg egy kényelmes adidas cipő.

- Szia csini vagy - mondja mosolyogva.
- Köszi te is - mosolygok vissza rá. - El megyünk fagyizni ?? - kérdezem meg mire egy gyors bologatás volt a válasz.
- Igen... - mondta ki még nyomatékosan is. Lassan balagtunk egymás mellet beszélgetunk és nevetünk. Mikor Sasuke és Naruto volta téma elmeséltem Hinatának mi történt kb. 1 órával ezelöt.

- És persze te megérintetted. - mondta vigyoroga barátnőm mire persze el pirultam.
- Mikor hozzá értem megborzongot. - emlékeztem vissza. - el huztam a kezem mikor koppogtak akkor olyan volt mintha áram ütés ért volna. Annyira jó volt hozzá érni még ha olyan rövid időre is. - sóhajtottam fel. Mire befejeztem már a cukrázda elött álltunk. Hinata nagyot nézet. Én meg követem egy a tekintetét. Egy vörös hajú és egy szőke hajú lány ült bent mind a kettőn alig volt ruha kilácot a hasuk,combjuk és majdnem a fél mellük... csak egy szó jutott róluk eszembe.
- Nem lehet igaz... ez nem lehet - suttogta Hinata
- Mi a baj Hinata ?? - kérdezem meg barátnőm aki megkövülve nézte a két lányt.
- Karin és Yumi... oda vannak Sasukéért és Narutoért is... de nekik még Hawaiin kéne lenniük. - mondta Hinata. - Folyton a fiúkon lognak. Sasuke már járt Karinnal de mikor Karint rajta kapta az egyik elenfélel csókolózni akkor szakított vele. - mesélte el Hinata röviden. - Naruto és Yumi és jártak de végül Naruto szakitot vele mert Yumi nem volt hajlandó elfogadni hogy Narutot a foci és a kistestvérei elöre valok mint ő. De azóta se hadja békén. - folytata Hinata.
- Nyugodj meg menjünk be és vegyünk egy fagyit aztán meg mennyünk le a pályára és nézzük meg a fiúkat. - ajánlottam fel.
- Rendben menjünk - mosolyodot el.

Bent a Cukiban kellemes idő volt. Oda siettünk a pulthoz a kedves fagyis nénihez.
- Csokolom - mondtuk egyszere Hinatával.
- Szerbusztok... - mosoylodot el az öreg hölgy. - Mivel szolgálhatlak beneteket ??
- Nos én két gomboc citromost kérek... - mondta Hinata.
- Én is - mondtam mire meglepve néz rám. - Mivan ?? Én is szetetem a citromot... (*.*) - mondtam ki mosolyogva.
- Az tök jó - nevetett Hinata.
- Tesslk parancsolni. - addta oda nekünk a tölcséreket a néni.
- Köszönjük - feletük egyszere. Kifizetük és épp mentünk volna ki ha meg nem szólítanak.

- Szija Hinata-chan... még mindig szerelmes vagy a fiúmba ?? - kérdezte meg Yumi Hinatát.
- Azt hiszem már többször elmondta hogy már nem a fiúd. - mondta Hinata
- Jegyezd meg nem engedem hogy Naruto a tiéd legyen. - mondta bosszúsan.
- Na figyeld csak meg... - fejezte be Hinata és kimentünk a cukiból.
- Ezt jól csináltad Hinata - mondta miközben bele csapot a kezembe.
- Köszi. - mondta ragyogó mosollyal. Lassan sétáltunk le a pályára ahol a fiúk még mindig gyakorolnak. De A homokfalú is ott volt. "Remek" - gondoltam magamban. Szememnek nem kellet körbe járnia az egész pályát ugyan is egyből kiszúrtam Sasukét. Éppen Narutoval beszélt. De mikor Kiba oda ment hozzájuk pontosan rám nézet. Még innen is olyan hevesen ver a szívem ha rám néz. Már mind a ketten Hinata és én is meg ettük a fagyinkat így szépen oda sétáltunk korláthoz. Hinata fellendült és rá ült míg én nekidőltem. Na persze észrevettem hogy valaki közeledik felénk.

- Szia Cicuskám - köszönt oda Gaara.
- Hagy most békén Gaara nincs jó kedvem. - mondta miközben összefontam a kezem a melleim előtt.
- Mi van Cicuskám csak nem hiányzom ?? - kérdezte meg mire engem kirázott a hideg.
- MÉG CSAK AZT KÉNNE MOST AZONNAL MENJ EL INNEN MIELŐTT ITT A HAVERJAID ELŐTT MEG JUTALMAZLAK EGY HATALMAS POFONNAL. - kiabáltam rá.
- Chh úgy se mered - vigyorodót el mire nálam be telt a pohár.
- Hogy nem-e ?? Azt meg látjuk... - Ügyesen át lendültem a korláton. - Mennyel innen és hagy békén. - mondtam neki és az ide guruló labdát el rúgtam a francba. - Ha nem akar egy pofont akkor most el mész. - mondtam neki de ő nem mozdult. Hirtelen el kapta a karom és magához rántót "Jajj csak azt ne" - gondoltam magamba félve. De már késő volt a száját az én számra tapasztotta. Én pedig meg denditetem a kezem és már csak egy nagy csattanás és Gaara fél arca az én kéz kéznyomatomtól díszelgett. Át nézve Gaara válla fölött meg láttam Sasukét amint épp el fordítja a fejét. "Kész vége... nem akar majd tőlem semmit... és én abba bele fogok pusztulni" - gondoltam magamba miközben könnyeim gördültek le az arcomon. Nem jött ki hang a torkomon. Csak egyet akartam el menekülni el futni. Megfordultam és el futottam. Nem akartam hogy lássák könnyeim, és ezek a könnyeket nem Gaara miatt nem is magam miatt hanem Sasuke miatt hullajtottam.

Hinata

"Hogy lehet valaki ilyen..." - gondoltam magamba miközben hol Sakurára hol Gaarara hol pedig Sasukéra néztem. Mikor Sakura el futott nem tudtam utána menni. Nagy levegőt vettem és oda fordultam Gaarahoz akinek a képén egy elégedett mosoly játszódót. "Na jó... most le ordítom a fejét" - gondoltam magamban.

-HOGY KÉPZELTED... - akadtam ki. - MIÉRT NEM TUDÓD BÉKÉN HAGYNI... HÁT NEM ÉRTED SAKURA MÁR MÁSBA SZERELMES ÉS MOST HÁLA NEKED KI TUDJA MIT GONDOL RÓLA - már remegtem a dühtől. De az nem kerülte el a figyelmem hogy Sasuke újra ide nézet és még mindig így van. - CSAK AZT NEM TUDOM HOGY A FIÚKNAK MIÉRT NEM ESIK LE HA EGY LÁNY ODÁIG VAN ÉRTÜNK ?? - kérdezem meg ezt inkább Sasukétól. - GAARA MOST EL RONTOTTAD AZ ÉLETÉT. - kiabáltam el magam. Ennyire még soha nem jöttem ki a sodromból. Gaara villámló szemekkel rám nézet és csak ennyit mondott.
- Engem csak ne oktass ki te kis lotyó - döbbentem meg. "Na jó van bocsi Saku de én most akkorát le keverek neki hogy a földet nyalja egy hétig" -gondoltam miközben közelítettem hozzá és akkora pofont kapót tőlem hogy majdnem el vesztette az egyen súlyát.
- AZ ANYÁDAT NEVEZD LOTYÓNAK NE ENGEM - ezzel meg fordultam és legjobb barátnőm felkeresésére indultam.

Sakurára a parkban találtam rá. Egy padon ül a kút mellet. Még mindig hullottak a könnyei. Lassan oda sétáltam hozzá és le ültem mellé. Lehet hogy nem ismert meg mert egy kicsit el fordította a fejét.
- Sakura - suttogtam mire a nyakamba borulva el kezdtem hangosan zokogni.
- Vége Hinata Sasuke soha nem fog tőlem semmit kérni. Meg utált... mert ugyan olyan vagyok mint Karin... pedig én tényleg szívből szeretem... és... és ha majd lenézően fog rám nézni akkor én abba bele halok... - zokogta a nyakamba. Észre sem véve hogy nem egyedül vagyunk. Ugyan is mire fel eszméltem Sasuke és Naruto állt velem szembe. Csak remélni tudtam hogy csak az utolsó szavakat hallották meg. Nem minta Sasuke nem lenne elég okos hogy kiderítse kiről is van szó.
- Sakura van egy kis gond... - mondtam suttogva. Mire a lány el hallgatott és a légzése elkezdet lassulni. "Vajon sejti milyen gond lehet ??" - kérdeztem magamtól. Fel emelte a fejét Szeméből még mindig könnyek szöktek. De más nem árulja el hogy sír csak a könnyei és a kicsit kipirosodott szeme. Rám néz aztán pedig a háta mögé. A lélegzete el állt mikor meg tudta hogy ki is az a "kis gond". Naruto rám nézet és bökőt hogy menjek vele. Felálltam és el indultam vele hogy ne zavarjuk meg őket.

Mikor már elég távol voltunk tőlük de még láttuk alakjukat megálltunk.

- Mennyit hallottatok ?? - kérdeztem meg Narutot.
- Mos tényleg azt akarod hogy válaszoljak ?? - kérdezte vissza.
- Igen - mondom ki. Mikor szemibe nézzek el akad a lélegzetem, olyan szép szemi vannak. Mindig látom ezeket a szemeket főleg az álmaimba.
- Nos hallótok az egészet. - mondta végül. De szeme a számra tapadt. "Csináld azt amit szeretnél" - kértem magamba. - Mondjuk Sasuke is oda van Sakuráért. - monda Naruto miközben egyre közelebb és közelebb hajolt. - Kérdezhetek valami ??
- I... I-gen - nyögtem ki.
- Pofon vágnál úgy mint Gaarat ha most megcsókolnálak ?? - kérdezte meg. Mélyeket lélegeztem. "Persze hogy nem" - gondoltam magamba. De mivel egy szó sem jött ki a számon ezért csak a fejemet ingattam. Naruto Végül olyan közel volt hogy éreztem mentol illatú leheletét. "Hálát adok az égnek hogy fagyi után rágót vettem a számba." - gondoltam magamba. Végül ajaki az én ajkamra tapasztotta. Kezei a hajamba túrtak. Olyan hevesen és szenvedélyesen viszonoztam a csókját mint még soha senkinek. Miközben mind a tíz ujjam szőke fürtjeibe fúródtak. Naruto egyik kezével a derekamra siklott. Jobban magához húzott és mélyített a csókon. Végül egy ismerős hang szakított minket szét.
- Yumi ?? Te neked nem Hawaiin kéne lenned ?? - kérdezte meg Naruto miközben elörül bele túrt sűrű hajába.
- Te mi csinálsz ezzel a Hyugával ?? - kérdezte meg még minidig elképedve. - Hogy merészeled el venni tőlem a barátomat ?? - kérdezte meg immáron tőlem.
- Na ácsi én nem vagyok a barátod. - mondta Naruto miközben elém állt.
- Na de Naruto... hisz te szeretsz engem. - jelentette be Yumi
- Rosszul értesültél ugyan is mint ha látod egész jól el voltunk. - mondta Naruto kicsit türelmetlenül.
- Na de...
- Yumi szakítottunk hagy békén. - mondta Naruto ezzel össze kulcsolva ujjainkat Sasuké-ék felé mentünk. A dühöngő Yumit faképnél hagyva.
- Naruto-kun. - mondtam mire meg állt. S én majdnem neki mentem. - Mond csak miért csókoltál meg ?? - kérdeztem meg. Mire hirtelen felém fordult.
- Szerinted miért ?? - kérdezte meg.
- Talán azért mert.... mert... többet érzel irántam mint gondoltam. - mondtam kicsit halkan.
- Ez így van. - mondta ki az igazat. - Hinata holnap este lesz a nagy mérkőzés és remélem ott leszel hogy megint gratulálj nekem.... vagyis.... nem csak nekem... hanem.... nekünk - fejezte be Naruto zavarában tarkóját dörzsölgetve.
- Már tudom is hogy mivel fogok neked gratulálni - mondtam kicsit el pirulva. Bizonyára ki találta mit akarok csinálni ezért rá kérdezte.
- Kaphatnék belőle egy kis ízelítőt ?? - kérdezte meg.
- Igen - mondta mi suttogva miközben Kezeim nyaka köré fonódtak. Ő pedig készségesen hajtotta le a fejét. Míg végül újból egy szenvedélyes csókba forrtunk össze.

/ez alatt/

Sakura

Sasuke csak nézet rám. Nem mondott semmit. Csak nézet engem. Talán még az előző mondataimat emészti. De hirtelen meg szólat.

- Ismered Karint ?? - kérdezte meg.
- Láttam a cukrászdába... - s ezzel mindent el meséltem. Le ült mellém és csak nézet maga elé.
- Igaza volt Hinatának ezért szakítottam vele. De te egyáltalán nem hasonlítasz rá. - mondta tiszta meg győződéssel. - De majd ezt otthon meg beszéljük... - nézet Narutoék felé és el mosolyodik. Én is arra nézek és azt láttam hogy Hinata készségesen simul Narutohoz és közben szenvedélyesen csókolóznak. "Mint egy szerelmes pár" - gondoltam magamba. De egyszer csak Sasuke hátára egy vörös hajú csaj ugort.
- Sasuke drágám. - nyomot majdnem egy puszit az arcára ha Sasuke nem fogja le.
- Mit akarsz ?? - kérdezte meg idegesen
- TÉGED... de már meg is kaptalak. - mondta miközben a szoknyája felé irányította tekintetét.
- Karin már dobtalak... és már amúgy is van egy úgy mond kiszemeltem. - mondta miközben el lökte magától a lányt. - Úgyhogy ha meg bocsájtasz még vissza kell mennem e cuccomért. - fordult meg. - Sakura - nyújtotta felém a kezét. Mit én nagyon szívesen el fogadtam. - Soha viszont nem látásra Karin. - ezzel Narutoék felé vettük az irányt. Mikor oda értünk a szerelmes pár még mindig egymás nyakán "csüngtek". Sasuke Naruto vállára rakta a kezét mire mind a ketten ijedten pattantak szét. Én meg Sasuke nevettünk Naruto és Hinata elvörösödött arcán.

Aznap még vissza mentünk a fiúkkal a focipályára és meg vártuk míg át öltöznek. Azután Hinata és Naruto elmentek... mi is ezt tettük. Haza felé menet csendben sétálgatunk egymás mellet. Mikor a ház elé értünk Karin a falnak támaszkodva várt Sasukéra. De Sasuke nem is foglakozott vele előre engedve csak annyit mondott Karinnak "Húzz el !!" Majd mikor már be értünk csak annyit mondott a nappaliban lévő szülőknek "Sziasztok ma nem vacsizom... inkább megyek aludni... vagy ilyesmi..." és ezzel távozott. "Van egy olyan érzésem hogy ez mind miattam van" gondoltam mikor én is köszöntem és bejelentettem hogy felmegyek a szobámba.

Mikor a szobám ajtaja elé értem. Nem tudtam ellen állni a kísértésnek még kettőt léptem jobbra és bekopogtam az ajtón. Mivel nem jött válasz gondoltam belépek. Sasuke a sötét szobában az ágy közepén feküdt. A pólója már le volt véve és a plafont nézte.

- Mit szeretnél. - szólat meg hirtelen. Amitől ijedten rezzentem össze.
- Miattam nem akarsz le jönni vacsorázni ?? - kérdeztem mikor már úrrá tudtam lenni a hangomon.
- Nem - ült fel. - Holnapra kikel pihenem magam... - mondta
- De csak este lesz a meccs - mondtam ki.
- Gyere ide - mondta lágy hangon. Szófogadóan oda mentem az ágyhoz és le ültem. Sasuke kinyújtotta a kezét felém, és arra eszméltem hogy a karjaiban tart.
- Aludj velem.... - kért halkan.
- Sasuke... előbb hagy fürödjek le... - kérdtem - neked is le kéne - jegyeztem meg mire elengedte és a fürdő szoba felé vette az irányt.
- Jó de velem fogsz aludni. - mondta és aztán el tűnt a fürdőben.

/Másnap "A nagy meccsen"/

Itachi

Egész délelöt és délután a számito gép elöt ültem és Kyukival beszélgetem. Mikor hirtelen azt írta hogy "megy készülödni és hogy majd találkozunk a meccsen". Ekkor jöttem rá hogy készülödnöm kell. Egy vörös egyszerű póló,egy sötét farmer,nike sport cipő és egy börzseki mellet döntötem."Eldöntötem meg hódítom Kyukit ha törik ha szakad" - dondoltam miközben húztam fel a börzsekim cipzárját. Már a család lent gyülekezet a nappaliban. Sasuke lazán vette mindet. Hanna Sakura mellet állt. Míg Sasori és Ayame beszélgetek. A szülök se csinálltak mást rám vártak már csak.

- HŰHA de kicsipted magad - mondta huncut mosolyal Hanna.
- Be akarsz csajozni kisfiam ?? - kérdezte meg anyám
- Csakis - hagytam rá. - Na megyünk ?? - kérdeztem meg mire mindenki bólintott.

Korlátnak dölve néztem körül. De nem láttam a szépséget. Sakira idegesen gyürögete a pólóját. Nem is csodálom amit messélt erről a Gaararól én is ezt csinálnám ha lány lennék. Saakura szerint nagyon durván játszik... ha kell a csapat tásait is a korházba jutattja. A fiúk kisorakoztak mindenki feszülten várja hogy el kezdjék. Egyszer csak valaki megfogja a vállam. Hirtelen megfordulva Kyuki kedves mosolyával találom magam szembe.

- Szia Itachi - köszönt bársonyos hangon.
- Szia Kyuki. - köszöntem de hirtelen kiszáradt a szám.
- A 16 számú mezes a testvéerd ?? - kérdezte meg mire én csak bólogatam.
- Hassonlítotok egymásra - jelentte be. Mire én csak elmosolyodni tudtam.
- Külsőleg igen... de belülről teljesen mások vagyunk. - mondom miközben a korlátra könyökölök.
- Értem - mondta miközben neki dölt a korlátnak. Izgalmas meccsnek néztünl elébe. Gaare többször is megprobálta ellökni Sasukét... de Sasuke ügyesebb nála. Félidőkor 1-1re álltak. Mikor újra el kedődöt a meccs Naruto bele taposott. Nem kerülte el a figyelmem hogy Hinata nem rejti el már az érzéseit Narutó elől... ezek szerint ő is meg kapja a szőke hercegét. Kyuki a vége felé elment a mosdóba. A meccsből már csak 10mp. marad "Gyerünk Sasuke" - szúrkoltam öcsémnek magamba. Sasuke elrukta de a kapus kivéte... ekkor Naruto egyet fejelt és Neji oldalről berugta. Mindenki sikoltot,tapssolt a Konohaiak mennek a bajnokságra. Hanna annyira megörült ennek hogy nem csak Sakura,Sasori és Hinata nyakába de az enyémbe is ugrot. Ekkor észre vettem hogy Kyuki megfordult és ment volna el. De én gyorsan utolértem.

- Mész is ?? - kérdeztem.
- Igen... végülis nyertek. - mondta de nem fordult felém. Nem montam semmit csak hátúlról megöleltem. Mikor megfordult megsimogata az arcom és egyre jobben közeledet az arcom felé. Mikor rájöttem mit akar már az ajka az én ajkamon volt. Mire észbe kaptam volna szenvedélyesn csókoltam vissza... mira a kis bosszorka kézségesen simult hozzám.

/Eközben/

Sakura

Hinata és én kifutottunk a pályára, egyenesen a fiúkhoz. Nem törődve sem Karinnal sem Gaaraval sem a szülőkkel... szorosan öletem meg Sasukét. Miközben szemem sarkában megütköztem azzal hogy Hinata és Naruto éppen csókolóznak. Mikor el akartam Engedni Sasukét ő megfogott a derekamnál fogva és az ajkát az én ajkamhoz szorította. Nem érdekelt kilátta szenvedélyesen csókoltam vissza. Végül Gaara dühös hangja szakított minket szét.

- UCHIHA.... hogy merészeled ?? - kérdezte meg. Sasuke nem válaszolt csak szorosabbra vette az ölelést. - Hagyd békén a csajom.....
- Az ex csajod... - javítottam ki és Sasukéhoz simultam. - Nem vagyok a tulajdonod... sosem voltam.... - mondtam ki a "szörnyű" igazságot. Nem mondott semmit csak dermedten nézet rám. Karin mellette meg állt de nem mondott semmit. Egyszer csak mindketten meg szólaltak:
- Ezt még nagyon megbánod... - mondták és mind ketten sarkon fordultak és elmentek. Nem érdekelt semmit Sasuke karjaiban biztonságba érzetem magam.
- El megyek lezuhanyzok... aztán mehetünk haza... - szólalt meg Sasuke mire én felnéztem rá. Mosolygót, én pedig vissza mosolyogtam rá.
- Rendben - mondtam és elléptem tőle. - Megvárlak... - adtam neki még egy utolsó puszit és vissza mentem a megdöbbentet családhoz.

Sokkal később mire mind a kettőnket jól kifaggattak, elmentünk le feküdni. Azzal a tudattal aludtam el hogy Sasuke valóban velem van... és nem mással ha nem velem... igazad volt nagyi... a szerelem nagy kincs...