Sasuke

Még fél 7 sem múlt el mikor fel kelletem. Mostanság nem tudok aludni. Kinézzek az ablakon és azt látom hogy anya apuval viteti ki a csomagokat míg Ayame körbe körbe ugrál és azt énekli "De jó végre nyaralunk". Hiába még kicsi... de sok mindent meg is ért. Most van az elő alkalom hogy anyáék nélkülünk mennek nyaralni... de hogy őszinte legyek nem is bánom. Gyorsan felveszek egy pólóinget és egy rövidnadrágot majd le sietek. Konomi épp Ayaménak mondott valamit. De mikor meg látott engem Ayame anyát faképnél hagyva oda szalad hozzám és át öleli a lábam.

- Jó reggelt Sasuke... korán keltél - köszönt Konomi - elég későn érkeztetek haza - tette hozzá
- Korán kelős vagyok - jelentettem ki miközben megsimogattam Ayame haját. Aki felnézve rám elmosolyodott.
- Jó reggelt Sasuke képzeld Hanna csinálta meg így a hajam - fordult meg hogy meg figyeljem a kis copfját.
- Nagyon szépen meg csinálta - mosolyogtam el miközben hagytam hogy át ölelje a nyakam.
- Majd te is el jössz nyaralni igaz ??? - kérdezte
- Most nem de majd egyszer el megyek - ígértem meg neki
- Vigyáz Sasuke a gyerekek nem felejtenek - mondta nagy vigyorral a nővérem
- Ez igaz - jelentette ki Konomi
- Hanna mond te hol leszel ?? - kérdeztem mert anya azt mondta hogy Hanna is el megy.
- Egyik barátnőmhöz megyek és majd 3 nap múlva jövök csak haza. Akkora már mindenki itthon lesz még Itachi is.
- Jó tudni - mondtam szűkszavúan
- Kicsim vigyáz a házra és Sakurára is. - búcsúztak el tőlem.
- Sasuke - szólított meg Konomi
- Tessék ?
- Ha egy barna hajú zöld szemű férfi meg jelenne itt te nem tudsz semmit sem rólunk... rendben??
- ŐŐŐ... Persze... Csütörtök este találkozunk - köszöntem el.
Anyám még egy puszit nyomott az arcomra míg Konomi és Ayame felmentek Sakura szobájába hogy el búcsúzzanak. Ki kísértem őket és mikor a kocsi elment be siettem a házba, hogy csinálja valami reggeli.

Sakura

Egy órakor ébredtem fel. Mikor tápászkodtam fel egy levelet pillantottam meg a párnámon. Fáradtan elkezdtem olvasni a levelet.

 " Drága kislányom Ayame és én elutazunk Mikotoval és Fugakuval a nyaralójukhoz 4 nap múlva találkozunk. Addig is Sasuke vigyáz rád. Nagyon szeretünk és puszilunk.
     UI; Sok sikert szükség lesz rá..."  

"JAJJ NE szóval tényleg nem állom volt ??? Sasuke és én egyedül 4 napig. Még Hanna is elment." kezdtem a gondolta menetemet... de végül a gyomrom utasítót hogy most már enni kéne valamit. Úgyhogy gyorsan felvettem egy fehér pólót amin egy kék nyuszi volt és egy rövid farmernadrágot. Így szaladtam le a lépcsőn. Mikor a konyhába értem Sasuke csendesen ült a tejeskávéja felet. Biztos meg hallotta hogy jövök mert rögtön fel kapta a fejét.

- Szia Sakura... jól aludtál?? - kérdezte tőlem
- Igen köszönöm na és te ?? elég fáradtnak tűnsz - jelentetem ki
- Akkor keltem mikor anyuék el mentek - mosolygót rám majd folytatta - úgy hét körül - mondta.
- Látom korán kelő típus vagy - néztem rá meglepetten
- Az elmúlt napokban mondhatjuk - ezzel felállt és a maradék tejeskávét a mosogatóba öntötte. - Kérsz valamit ?? - kérdeztem meg
- Köszönöm de magam is meg tudom csinálni - mosolyogtam rá kedvesen
- Értetem - ezzel a konyha pulthoz támaszkodva figyelt engem...
- Vacsorát kicsinál ?? - kérdeztem mert ez a feszült hallgatás kezdet zavaró lenni.
- Ha akarod csinálhatod - mondta miközben megvonta a vállát.
- Rendben mit kérsz ??
- Téged.... - ettől az egyetlen szótól a testemet át járta a forróság. De próbáltam nyugodtságot erőltetni magamra nem nagy sikerrel. - Legyen valami egyszerű - mondta kicsit rekedten. Majd ellendült a konyha pulttól és kiment a nappaliba. Próbáltam nagyokat lélegezni hogy végre le nyugodjak hisz csak viccelt vagyis próbálgattam elhitetni magammal. Mert hogy pont a NAGY Uchiha Sasukénak én tetszenék az kivan zárva. Inkább csinálok egy kis kínait azt úgy is jól megy nekem.

Mikor fel raktam a Kínait kimentem a konyhából. Sasuke unottan feküdt a kanapén miközben kapcsolgatja a Tévét. Bizonyára meghallotta a lépteim mert szemét levéve a képernyőről rám nézet. Úgy éreztem mintha a szívem ki akarna ugrani a helyéről. Elég csak annyi hogy rám néz és máris össze kell szednem minden önuralmam nehogy a nyakába ugorjak. Vigyáznom kell.

Sasuke

Csendesen ebédeltünk egymás mellett mikor egyszer csak az oldalamat el kezdte furdalni a kíváncsiság. Nagy levegőt vettem és :

- Sakura ? - kezdtem bele
- Hm ?? - nézet fel rám
- Nem tudok rólad semmit... kérdezhetek olyan általános kérdéseket ???
- Nem bánom.. kérdez csak - mondta és abba hagyta az evést.
- Kedvenc színed ?? - kezdtem egy általános kérdéssel
- A szivárvány minden színét szeretem... a barnát utálom... és a lila a kedvencem mind közül
- Értem...
- Na és neked ?? - kérdezte kíváncsian
- A sötét színeket szeretem igazán... sötét, kék, zöld, fekete, szürke
- Az jó a feketét én is szeretem - mondta mosolyogva
- Aha... kedven állatod ??
- Kutya, macska... neked ??
- Kutya... mi lesz a foglalkozásod ??
- Ügyvéd... neked ??
- Hát... mivel a bátyám át vesszi apám foglalkozását én orvos leszek...
- Szóval akkor Itachi üzletember lesz... te pedig orvos... az egy jó munka - mosolyodot el
- Igen...
- Na és Hanna... ő milesz ??
- Hanna a szórakoztató iparban találta fel magát. - jelentettem ki
- Ezt hogy érted ??
- Hanna zenész akar lenni... és ehhez nagy tehetsége is van... szóval az ő álma is valóra fog válni - mosolyodott el.
- Az jó... hallottam már énekelni... tényleg igazán tehetséges...
- Na jó.. ezt a témát le tudtuk most megint kérdezgetek.... jó ??
- Hát persze nyugodtan - mosolyodott el
- Mi a szüleid foglalkozása ??
- Anya : szakácsnő... az apám : fotós... - mondta és kerülte a pillantásom.
- Mi történt ?? - kérdeztem meg amire csak egy apró könnycsepp volt a válaszom. Több se kellet nekem fel pattantam a helyemről és szorosan Sakura székénél álltam meg. Álla alá nyúltam hogy a szemebe nézzen. Sírt. Sakura hirtelen felállt és én meg szorosan át öletem. - Sírd csak ki magad. - suttogtam neki miközben hagytam hogy vállamba kapaszkodva zokogjon. Mi csinálhatott vele az apja ?? Ekkor El lépet tőle és a szemembe nézet. A bekötött kezéért nyúlt és kezdte kikötni. Mikor a keze szabaddá vált felém mutatta a tenyerét. Tenyerén egy hosszú vágás látszódót és csak akkor jöttem rá hogy miért is mutatja.
- Anya és apa állandóan veszekedtek. Ayame 2. szülinapjától kezdve erősebben kezdtek veszekedni. Sasori a bátyámnak annyira elege lett az egészből és otthagyott minket. Az nap mikor ér kezdtünk... 1000szer erősebben veszekedtek mint eddig... Amikor már nem bírtam tovább le rohantam hogy hagyják abba a veszekedést. Ekkor apám kurvának nevezet és Ayamét is. Ekkor anyánál be telt a pohár.... apa levágott neki egy pofont én meg kaptam tőle ezt a vágást. Anya leütötte és gyorsan össze pakoltunk és eljöttünk. De ez mind akkor volt mikor részeg volt... sokat ívót - miközben mesélt sokszor megakadt vagy elcsuklott a hangja - miután felébredt utánunk eredt de a konyít nem tudta utolérni. Azt mondta hogy úgy is meg fog találni... így ide jöttünk mert apa nem tud az Uchiha családról.... - fejezte be. El mondta mert bízik bennem.
- Sakura... mond csak ennyire bízol bennem ??
- Ennyire bízom benned - vágta rá rögtön. Szorosan elé álltam és nagyokat lélegeztem.
- Ne tedd - lehajoltam hogy megcsókoljam. De ekkor csöngettek mire mind ketten felsóhajtottunk. - Megyek kinyitom. - és már ott sem voltam.

- Te meg mind keresel itt - kérdeztem a hívatlan vendéktől - nem a bátyámmal kénne lenned ?? - kérdeztem meg de ekkor a bátyám képével találtam szembe magam. - Nem arról volt szó hogy nyár végéig maradtok ?? - kérdeztem meg.
- Nyugi öcsi... előbb haza jöttem... - vigyorodott el
- Sasuke ki az ?? - mire mind 2en a konyha felé néztek. Sakura az ajtóba állt és az arcán meg lepettség suhant át?? - Sasori ??
- Hugi ?? - se szó se beszéd már Sakura Sasorihoz szaladt és át ölette. - Hallottam hogy itt vagytok. Ennek örülök. - mosolyodott el. - Sasuke... - nézet rám - hol a nővéred ?? - kérdezte meg mire mindannyian meglepetten néztünk fel rá.

Itachi

Sasori mit akar a húgomtól, és ki ez a lány?? Annyi kérdés és válasz az nincs. Lassan végig néztem Sakurán és megállapítottam hogy elég csinos. De mikor az öcsémre néztem, meglepődtem... szeretett teljesen nézet Sakurára.
- Hanna nem rég hívott azt mondta be ugrik néhány cuccért. - mondta Sasuke. Még ki sem mondta ezeket a szavakat a  bejárati ajtó nyílt és a húgom lépet be rajta. Az arca kipirult amint meg látta Sasorit. De a amikor meg látott engem rögtön a nyakamba ugrott.
- Hiányoztál. - mosolyodót el. - Milyen volt a nyaralás és hogy hogy itthon vagytok ?? Nem arról volt szó hogy csak nyár végén jöttök haza ??? Na de mindegy is Üdv itthon - mosolyodott el. Nem bírtam mosolygás nélkül... teljesen úgy viselkedik mint egy kis gyerek 19 éves létére. De szerencsém van hogy én már rég be töltődtem a 20at is. De legalább látszik hogy az én húgom. Nem értem Sasori miért Mimit választotta mikor Hanna sokkal jobb. Karcsú alkat,tehetséges,göndör hajú,sötét szeme... gyakorlatilag minden tökéletes rajta... bár igaz neki is vannak hibái. Talán Sasori igen is nagyon szereti Hannat hisz le sem veszi róla a szemét.
- Itachi hívd fel anyut... - törte meg a gondolataimat.
- Rendben... - már nyúltam is a mobilom felé és ki mentem az udvara.

Az udvaron szépen ápolt gyep, rózsa bokrok, nagy medence,napozó székeke, grill sütő és egy kinti asztal állt. Már tárcsáztam is anya számát.... mikor fel vette el mondta neki hogy itthon vagyok és jó nyaralást kívánva le raktam a telefonomat. Mikor vissza mentem a házba Sasuke a kanapén ül Sasori pedig a fotelbe. Hanna és Sakura nem volt sehol. Így hát helyet foglaltam az öcsém mellett a kanapén. Csendben ültünk a nappaliban mikor hirtelen Hanna lerohant a lépcsőn és ki az ajtón. Aztán Sakura jött le:
- HANNA ILYEN IDEGESEN NEM VEZETHETSZ - kiabált utána aztán ő is kiszaladt a bejárati ajtón misem tétováztunk rögtön kirohantunk a házból. De Hanna akkor hajtót el szél sebesen. Sakura pedig idegesen a hajába túrt.
- Sakura mi történt ?? - kérdezte meg Sasuke
- Hannát fel hívta Ino hogy látta a mostani barátját egy másik lánnyal és épp nyalták falták egymást ... Inonak sikerült őket le kapni és el küldte a képet. Ekkor Hanna úgy döntött hogy el megy a parkba és szakít ezzel a fiúval de mikor meg nézte azt mondta "már megint", és el futott. - mesélte el röviden Sakura.
- Nem tudunk mit tenni igaz Sasori.... most várnunk kell. - jelentettem be csüggedten hangon.

Hanna

Nem hiszem el Sasorival is ez történt. gondoltam magamban amikor vissza emlékeztem.

Zuhogót az eső én pedig a suliból mennem haza felé mikor egyik pizzázó előtt meg láttam Sasori kocsiját. Ezért gyorsan az étterem elé mentem ahol az ablakban azt láttam hogy Sasori egy másik lánnyal csókolózik és hogy a lány készségesen még hozzá is simul. Mikor vége lett a csóknak Sasori kinézet az ablakon és meglátta a könnybe lábat szememet és ki szaladt faképnél hagyva a lányt.
- Hanna - mondta mikor kiért. - Ez nem az volt aminek látszik.... nem is értem mi üthetett belém... annyira sajnálom... én...
- Gyűlöllek - suttogtam ezzel el szaladva nem érdekel hová csak el innen minél messzebb a szeretett fiútól. Mikorra haza értem anya mosolygós arca fogadott de amint meg látott az arca aggodalmat tükrözött.
- Kicsikém mi a baj ??
- Sajnálom anya de ma nem vacsiznék... fel megyek tanulni. - úgy gondoltam hogy a szomorúságomat most nem adom ki... még ha annyira szeretném is. Végül még az nap este Itachi és Sasuke bejöttek hozzám.
- Hanna itt vagy - kérdeztek bele a sötét szobába. Sasuke fel kapcsolta a villanyt és akkor megláttak az ágy közepén amint próbálom el rejteni az arcom előlük. Mind a ketten az ágyra ültek és át karoltak.
- Minden rendbe jön... ne aggódj - mondta Itachi aki szépen el igazított az ágyon.
- Mi itt vagyunk neked... bármi történt is veled mi testvérek vagyunk... - suttogta Sasuke - És mindent el mondhatsz nekünk - fejezték be egyszerre. Aznap este a testvéreim vigyáztak az álmomra és mind a hárman egyszerre aludtunk el a nagy ágyamon. Na és még az nap éjjel apa csinált rólunk vagy 20 képet de ez már nem ide tartozik.

Mikor a parkhoz értem mindent láttam... Kiszálltam a kocsiból.
- MINDENKE VÉGE KAZUMA - kiabáltam oda neki mire fel nézet és el kezdet felém futni. De én gyorsan be pattantam a kocsiba és el mentem. Haza megyek és remélem a testvéreimre megint számíthatok. Gondoltam miközben könnycseppek halma gördült végig az arcomon.

Sakura

Idegesen járkáltam fel alá mert nem tudtam egy helyben ülni mint a többek.
- Sakura ülj már le így csak engem idegesítesz. - mondta Sasuke miközben nagyot sóhajtott.
Szó fogadóan helyet foglaltam Sasuke mellet. Sasori idegesnek látszott. Itachi pedig mártír képpel meredt maga mellé.
- Úgy ültök itt mintha már történt volna ilyen - kezdtem el.
- Mert már volt is ilyen... - mondta Itachi - Igaz Sasori ???
- Hagyd már ezt... így is szarul érzem magam. - mondta Sasori
- Ácsi-Ácsi ezek szerint Sasori.... és... Hanna... hogy lehetsz ilyen ?? - kérdeztem szemrehányóan a bátyámtól. De erre már nem kaptam választ ugyan is Hanna kocsija a ház előtt la parkolt Sasuke pedig fel pattant.

Hanna zokogott. Nagyon sajnáltam hogy most ez a fiú és az előtt a bátyám is ezt tette vele. Sasori nem mondott semmit. Sasuke és Itachi Hannaval együtt el tűntek az emeleten mi pedig ott maradtunk a konyhában.

- Nos... én haza mentem... - állt fel a helyéről Sasori
- Sasori te szereted Hannát ?? - kérdeztem meg suttogva.
- Igen - mondta gondolkodás nélkül.
- De akkor miért... voltál más lánnyal ??
- Nem tudom... - mondta az őszintén de mégis bizonytalan válasz. - Majd még beszélünk. Szia.
- Szia. - kikísértem és vissza mentem a konyhába mosogatni.

Csend ereszkedett a házra. Fent csend volt, lépteket sem lehetett hallani. Mikor már mindent el mostam úgy döntöttem fel megyek meg nézni mi csinálnak az Uchiha testvérek. Hanna szobájánál meg álltam. Kis fény szűrődött ki az ajtó résén. Halkan kinyitottam az ajtót. Sasuke, Hanna és Itachi a nagy francia ágyon feküdtek. Hanna arca piros volt a sírástól, testvérei pedig védelmezően fonják karjukat köré. Szép csendbe oda lopóztam az ágyhoz és betakartam őket. Sasuke így olyan sebezhetőnek tűnt. Nyugalomra intettem magam és kiléptem a szobából és belépve saját szobámba meg fürödtem és le feküdtem aludni. Már 2 órája biztos aludtam mikor hirtelen valaki kezét éreztem az arcomon.
- Sa-Sakura ébren vagy ?? - kérdezte Hanna suttogva.
- Mi a baj ?? A fiúk ?? - kérdeztem
- Nem jössz oda aludni - kérdezte meg magány hallatszott ki hangjából. - Sasuke és Itachi fel ébredtek és ők azt mondták hogy nem bánnák. Ne aludj itt egyedül. Meg amúgy is szükségem van rád is. - mondta könyörgő hangon.
- Ha... a fiúknak nem baj - mondtam. Nem mondott semmit csak meg fogta a kezem és a szobájába vezettet. A fiúk már át voltak öltözve pizsamába mint ahogy Hanna is. Be feküdtünk az ágyba Hanna egyik oldalán én a másikon Itachi feküdt. Mellettem pedig Sasuke helyezkedett el. Nem kerülhetem el hogy hozzám ne érjen. Álmomban azt láttam hogy Sasuke átkarolva alszik miközben arcát a hátamba rejti.