Naruto

Úgy csörtetek át a szomszédba, mint egy felajzott kafferbivaly. Szinte még a súlyos szarvakat is érzem a homlokomon, és nem sok hiányzik hozzá, hogy köszönés helyett Sasukénak csak annyit bőgjek felindultságomban: Múúú…

- Van csengőnk – közli velem kimérten, mikor ledobom magam mellé a nappali kanapéjára, és elkeseredetten keresni kezdem a szavakat, hogy megmagyarázzam váratlan jövetelem okát.
- Baj van – nyögöm ki végül, és nem bánnám, ha kivételesen gondolatolvasó lenne, mert semmi kedvem kimondani azokat a végzetes szavakat, amivel tönkre fogom tenni a boldogságát.
- Talán megint a seggedbe harapott valaki? – kérdi unottan.
- Te egy akkora bunkó vagy! – háborodok fel sértetten, és mérgemben úgy döntök, nem próbálom szépíteni a dolgokat, a szemébe mondom az igazságot, ha már ő ilyen tapló velem. – Sakura lefeküdt az új csávóval – hadarom egy szuszra.



Azt hiszem, ez az a pillanat, amikor Uchiha Sasuke figyelmét életemben először száz százalékig élvezem. 

- Mit mondtál? – kerül elő Itachi is hirtelen, amitől egy kicsit megzavarodok, mert úgy bámulnak rám mindketten, mintha én magam csábítottam volna el Sakurát.
- Hinata tett fel képeket a tegnapi buliról és szerintem elég egyértelmű a helyzet – közlöm elkenődve.

Itachi azonnal egy laptopot varázsol elő, és pillanatokon belül ott díszelegnek rajta a fotók. Látom, Sasukét is ugyanúgy megdöbbenti, hogy a bátyja tudja a jelszót és rutinosan lép be a közös oldalra, mintha ezerszer böngészte volna már. Mikor ő is lapozgatni kezdi sorra a képeket, a figyelmem megint csak a látottakra irányul, és összeszorul a gyomrom, ahogy sorra bukkannak elő az egyre merészebb beállítások. Eleinte csak viháncolnak pizsiben a lányok, azután fehérneműs kép is akad, majd táncolnak, kifestik egymást és jön az üvegezés. Innentől, ha nem lennék érintett, talán még boldoggá is tennének a pikáns pózok, de most valamiért felfordul a gyomrom, hogy két lányt csókolózni látok, majd a csajok sorban Gray száján csüngenek, és végül van két kép, ami végleg beteszi a kaput. Az egyiken az a mocsok éppen Sakura fölött térdel, és csak milliméterek választják el, hogy összeérjen a szájuk, a másikon pedig összesimulva alszanak, vagyis ez egy közeli kép, amin Sakura látható, amint hátulról átöleli egy izmos férfikar.


- Szóval fel vagy háborodva – állapítja meg Itachi kimérten.
- Hát ez természetes! Jószándékkal megengedjük, hogy együtt bulizzon az a disznó a lányokkal, erre képes a saját rokonai bizalmával így visszaélni? Milyen ember az ilyen? – kiabálom felháborodva.
- Tehát te most azért vagy mérges, mert úgy gondolod lefeküdt Sakurával? – néz rám döbbent képpel Sasuke.


Kicsit meglep, hogy még nem borult ki az árulás miatt, de valószínűleg nem akarja elhinni a tényeket. Mennyire naiv! Egy ilyen fiúnak, mint Gray, igazán könnyű őt kiütnie a nyeregből, hisz csak annyit kell tennie, hogy néha mosolyog, és máris klasszisokkal túlszárnyalja Mr. Fapofát. Igazából azon kéne csodálkozni, eddig is hogy nem happolták el előle a lányt, mikor annyira rideg, és bárki képes kedvesebb és lovagiasabb viselkedésre nála, amivel bevágódhat egy ilyen frankó lánynál.

- Igen. Nem hittem volna, hogy pont ő lesz az első…neki. Épp egy ilyen alak! – mondom ki azt, ami a leginkább bánt. Tudom, hogy ezzel kellemetlen szembesítenem ezt az öntelt hólyagot, de még azt is jobban elviseltem volna, ha ő embereli meg magát, és teszi meg ezt a fontos lépést a legjobb barátommal.
- Akkor, ha jól értem, ma éjjel szerinted Gray elvette Sakura szüzességét… - összegzi a keserű valóságot Itachi.


Sasuke végre felfogja a helyzet komolyságát, mert látom, hogy nagyon elkomorodik és befejezi a csodálkozó bámulást. A keze ökölbe szorul, az arca elfehéredik, ami azt hiszem annak a jele, hogy felfogta, sajnos csúnyán felszarvazták.

- Nagyon sajnálom – fogom meg a vállát, hogy az együttérzésemről biztosítsam, ami most nagyon is őszinte gesztus tőlem. Valósággal megőrjít a gondolat, hogy ez a szemét mit művelt egy számomra fontos személlyel.
- Gondolom neked se könnyű, hiszen az egyik képen meg Gray Hinatával csókolózik – szólal meg Sasuke nagysokára kimérten.
- Hát azon nem is lepődtem meg annyira. Hinata elég szenvedélyes teremtés – vonom meg a vállam csüggedten, mert tény, hogy nem esik jól amiért ennyire könnyűvérű ez a lány, de minden bulin elcsattan egy-két csók, szóval ezt talán nem veszem annyira zokon.


Hirtelen olyan horgot kapok az arcomba, hogy a levegő is bennem reked. A fájdalomtól könny futja el a szemem, miközben értetlenül pislogok Sasukéra, aki valamiért iszonyú dühösen mered rám.

- Te hülye vagy? Miért rám haragszol? Talán, mert én hoztam a rossz hírt? – kérdem felháborodva, és próbálom letörölni a kibuggyant könnycseppet az arcomról, mert szégyellem, hogy elgyengültem a két Uchiha előtt.
- Naruto, jobb lesz, ha most elhúzol, különben azt a verést is megkapod, amelyiket a suliban emlegettem neked! – morogja, mintha én tehetnék bármiről is.
- Nem értelek! Mi bajod van? – akadékoskodok, mielőtt kidobna.
- Az a bajom, hogy egy ostoba, öntelt majom vagy, aki az orráig se lát, mégis mindenbe belekotnyeleskedik, amihez semmi köze ahelyett, hogy a saját háza táján söpörne! Szóval takarodj, amíg szépen mondom! – ránt fel, és egyszerűen kipenderít tőlük.




Sasuke


- Szia! Csak te vagy? – nyit ajtót Gray szokás szerint vizesen, egy szál rózsaszín törölközőben, bár a mostani valószínűleg csak egy kéztörlő lehet, mert éppenhogy eltakarja a lényeget rajta.
- Cső! Pechedre igen. A csajok csak 6 felé jönnek – tolom félre az útból, mert kurvára fázom, de tőle nyugodtan megfagyhatnék a küszöbön, olyan nyugodtan álldogál a jeges huzatban.
- Valami piát nem hoztál legalább? – érdeklődi csalódottan.
- De, mangólevet meg epres teát, mert ez Sakura kedvence – sóhajtom unottan és felkészülök a szokásos hápogásra, mert ennek a fiúnak semmi nem tetszik, amit az én barátnőm imád.
- Nahát, azt hittem szenteltvizet iszik a kis drága – vág csodálkozó fejet és fintorogva magamra hagy végre.

Utálkozva nézek utána, mert az apró törölközőből kikandikál a fél hátsója, ahogy fölfelé riszál a lépcsőn. Undorító! Embert még nem láttam ennyire igénytelennek, és hirtelen az ötlik fel bennem, hogy talán még szerencsém is van, hogy ezt legalább magára vette, és nem anyaszült meztelenül fogadott. 
Beteg egy csávó!

- Szia Sasuke! – üdvözöl Tsunade, aki a konyhában foglalatoskodik.

Neki bólintok, míg a mellette újságot olvasó Jiraiyával kezet fogok.

- Hello! Mit hoztál? – csillan fel a fickó szeme a tömött szatyrom láttán.

Kezdem úgy érezni magam, mintha én lennék a cukros bácsi, és mindenki arra lenne kíváncsi, milyen meglepetést tartogatok. Mielőtt az öreg derékig benne lenne a táskában, észrevétlenül a kezébe nyomom a kedvenc csokiját, hogy megelőzzem a feltűnő turkálást. Fogalmam sincs, a doktornő miért nem szúrja ki, hogy folyton etetem a betegét, de most is olyan elmélyülten keni a szendvicseket, hogy Jiraiya gondolkodás nélkül fel is bontja az édességet, és egy pillanat alatt magába tömi, mint akit éheztetnek.

- Sakurát merre találom? – érdeklődöm, miközben a konyhapultra szépen kipakolom a finomságokat, amiket hoztam.
- Azt hiszem, Gray szobájában rendezkedik – int Tsunade, amiből megértem, hogy megint valami perpatvar lehetett, és szegény nő már belefáradt, hogy próbáljon a két gyerek közt igazságot tenni.



A vendégszobára rá se lehet ismerni. Mindenhol ismeretlen tárgyak és csecsebecsék sorakoznak. Kedvesem éppen a polcokon pakolgatja a rengeteg könyvet, de a szőnyeg még teli van szórva fényképekkel, újságokkal és plüssfigurákkal.

- Szia! Látom, elkél a segítség! – ölelem át mohón és forró csókot váltunk.
- Szia! – suttogja ő is boldogan, mikor az ajkaink egy pillanatra elválnak, majd huncut mosollyal ismét hozzám hajol, hogy folytassa a csókcsatát, és nyelvecskéje incselkedve becsusszanjon hozzám egy kis cirókára.

Hangos torokköszörülés vet véget a játszadozásunknak, pedig jobban jártunk volna, ha nem rebbenünk szét. Gray a figyelmünket arra használja, hogy színpadias mozdulattal ledobja magáról a falatnyi rózsaszín anyagot, és csigalassúsággal belebújjon egy oltári feszes boxerba. Azt hiszem, tényleg valami komoly baj lehet a fejével, hogy ennyire szereti mutogatni magát, mintha valaki itt egyáltalán kíváncsi lenne rá. Remélem Tsunade leszoktatja róla, mert így valószínűleg hamar börtönben végzi közszeméremsértésért, és ott viszont már nem hiszem, hogy ilyen vígan villogtatná majd a csupasz picsuját.

- Már megint a kéztörlőt használtad! – ripakodik rá szerelmem, és fölkapva a törölközőt egy jól irányzott legyintéssel csípőset csap a fiú hasára.
- Te Vakarcs! Hogy mersz verekedni? Nem tanították meg, hogy a vendéget tisztelni kell? – vicsorog rá a srác dühösen, mert a törölköző fájdalmasan csattant a bőrén.
- Ne hívd Vakarcsnak! – állok elé, hogy megakadályozzam a vetődésben, amivel le akarta teperni mérgében Sakurát.
- Miért, talán megversz? – kérdi tőlem hetykén.
- Nem, csak elterjesztem a suliban, hogy buzi vagy, és a nagy nőcsábászkodásod egyszerű figyelemelterelés – felelem lazán.

Nem hittem volna, hogy ez így megijeszti, de azonnal lehiggad. Elégedetten fordulok el tőle, és segítek szerelmemnek a könyvek rakosgatásában. Ettől természetesen azt várjuk, hogy ez a majom végre itt verjen tanyát a saját szobájában a saját holmija közt, és leszokjon a szomszédolásról, mivel jó lenne legalább Sakuránál kicsit kettesben lenni néha. 


Pontban hatkor megjelenik a banda, és azonnal hangossá válik a ház. Jó látni, hogy a barátnőm mennyire vidám a lányok között. Azonnal csicseregni kezdenek, körbe veszik a süteményektől, szendvicsektől roskadozó asztalt, és gyorsan elvetik az ember fejében azt a téves képzetet, hogy betegesen vigyáznak az alakjukra, mivel mindannyian jóízűen pusztítják a nekik szánt nasikat. Néhány mondat után a szülők diszkréten magunkra hagynak, és kezdődik a buli.


Egyrészt kíváncsi vagyok milyen is egy csajos este, másrészt aggódok, hogy Gray-nek vajon milyen ötletei támadnak a hangulat feldobásához. Egy horrorral kezdi, amitől az összes lány ijedt arcot vág, de ő addig beszél, míg rá nem veszi őket, hogy köré telepedjenek a nappali szőnyegére, és elindíthassa a filmet. 


Igazából ez nagyon jó ötlet. Én egy fotelt választok és Sakura kérés nélkül beletelepszik az ölembe, csak azt nem értem, minek hoz takarót is, mikor elég meleg van. Néhány perc alatt rájövök.

- Így nem látok semmit – közlöm már-már nevetve, mert nagyon édes, ahogy rémülten a fejére húzza minden gusztustalan akciónál.
- Bocs… csak én… - hebegi zavartan.
- Mi lenne, ha kárpótolnál, amiért elszalasztom ezt a remek filmet, mert kitakarod előlem a legjobb jeleneteket – kérdem incselkedve.
- Ha akarod… - súgja vissza bizonytalanul, de látom rajta, hogy egyértelműen tetszik neki az ajánlatom.

Innentől meg se próbálom követni az eseményeket a tévében, hanem hálát adok, hogy a fotel, amit választottam tökéletes helyen van, a többiek háta mögött egy sötét sarokban, és zavartalanul elmerülhetünk a filmnézés helyett valami másban. 

Sajnos a mozizás túl hamar véget ér, Temari zenét kapcsol és kezdődik a valódi pizsi parti. A lányok sorban mennek átöltözni és mindegyiküket, amikor megjelennek a hálóruhában Gray úgy kommentálja, mintha egy divatbemutatón lennének.

- Igen! Az első merész vállalkozó Tenten egy gyönyörű lila hálóingben. Micsoda csodás idomok! Kár, hogy túl hosszú ez a pendely! Mit szólnál, ha kicsit megkurtítanánk? – ránt egyet rajta a perverz, de a lány csak nevetve kisiklik a kezei közül.
- És megjött Temari! – kiált fel vidáman. – Temari ma estére egy nagyon elegáns kétrészes rucit választott – duruzsolja kéjesen. – A hölgynek tökéletesen áll a narancsszínű pizsama, amin csodálatosan feszít ez a zöld békácska. Megsimogathatom? – nyúl a lány mellei fölött feszítő brekkencs felé, mire természetesen csak egy elutasító vihogást kap.
- Hinata! Te vagy az éj királynője! – bókol elragadtatottan a következő érkezőnek.

Hinata nagyon merész hálóinget választott. Még az én szemeim is elkerekednek, mikor meglátom a vékony selyemanyagon átsejlő dús kebleit. A fehér bőre szinte világít a fekete csipkés anyag mellett, és a haja lazán omlik a vállára, amivel valóban királynői szépségű. Mikor kissé pirulva a fiúra tekint, elképedve veszem tudomásul, hogy ők ketten tulajdonképpen flörtölnek egymással.

- Ino! Kitettél magadért! Nagyon szexi ez a sötétkék csoda rajtad – ámul el a megjelenő szőke lány rövidke baby dolljától is a kéretlen kommentátor. Hát igen, Ino szokás szerint kihívó, mint mindig, a csöpp hálóruha alig takarja el a fenekét, és ráadásul kacéran kacsint a tátott szájú Gray-re. Úgy látszik, soha nem fog megváltozni. 


Sakura félszegen bukkan elő. Egy aranyos rózsaszín toppot visel, amin egy fehér és egy fekete kiscica van, meg egy fekete passzos kis sortot. Nyelnem kell, mert ez a ruha tökéletesen kiemeli minden izgalmas porcikáját, hetyke kis melleit, lapos hasát, formás combjait, gömbölyű fenekét. Hű, de éhes lettem…

- Nahát! Azt hittem te is valami selyemben fogsz parádézni a fickód előtt! – szól rá Gray, miközben szemérmetlenül méregeti.

Az a szerencséje, hogy Jiraiya figyelmeztetett engem és próbáltam felkészülni rá, hogy direkt bosszantani akar majd, így próbálom elengedni a fülem mellett a csipkelődést.

- Olyan vagy, mint egy vézna kismadár. Talán félsz, hogy dagi leszel, és direkt koplalsz, Csipisz? – kérdi szemtelenkedve kedvesemtől, akinek azonnal lángolni kezd az arca a méregtől.
- Hagyd ezt a marhát! – húzom az ölembe a felindult lányt, és szépen körénk tekerem megint a takarót, hogy alatta nyugodtan kalandozhasson a kezem, mert nekem ez a ruha határozottan meghozta hozzá a kedvem.


A lányok kicsit táncikálnak azzal a barommal, majd a következő műsorszám természetesen az üvegezés. Szokás szerint kínos kérdésekre kell válaszolni, amit szerencsére megúszok, és csókolgatni kell egymást, bár elég csak egy puszit adni a másik szájára, amit nagyon díjazok, mert nem szívesen mennék ennél tovább. Persze Hinata lelkesen megörökít minden kellemetlen pillanatot, még azt is, mikor azzal az idiótával lassúznunk kell. Valamiért nem érzem borzalmasnak, hogy ezt kell tennem, mert mindenki olyan vidám és Gray remek mókamesternek bizonyul. Hiába szólogat be állandóan, valahogy nem tudok rá haragudni. Végül már én is elröhögöm magam, amikor tánc közben eszelősen huhogni kezd, mintha valami jó csaj lennék, és a hülyéje a seggembe markol. Persze kap egy fülest, a lányok meg gurulnak a röhögéstől, de ugye éppen ezért csináljuk ezt az egészet, hogy ők jól érezzék magukat. Aztán lassan bajtársi lesz a viszonyunk, mert a csajok nekiállnak fodrászosdit játszani rajtunk, kapunk csatokat meg színes gumikat a hajunkba. Őt ki is sminkelik, én kialkudom, hogy csak a körmeim vegyék kezelésbe, így hamarosan minden ujjam más színű lakktól tündököl. Olyanok a lányok, mint a kisgyerekek, akik beszabadultak az édességboltba. Legnagyobb meglepetésemre Sakura után Temari és Tenten is a közelembe merészkedik, és eleinte bátortalanul, majd egyre lelkesebben pingálják a körmeimet. Valahogy jó érzés, hogy már nem tartanak tőlem annyira. Az este csúcspontjaként Gray felöltözik bugyiba és melltartóba – csak tudnám, honnan szedte ezeket a rémes öregasszony holmikat - majd egzotikus táncot lejt köztünk, riszálja, rázza magát, mint egy rossz kurva, amitől mindenki fetreng. 
Ekkora idiótát még nem láttam. Mire befejezi, már fáj az oldalam a röhögéstől.



Végül én is elvonulok zuhanyozni és átöltözni, bár én nem pizsamát hoztam, hanem egy melegítőt meg egy pólót. Már meg se lepődök rajta, mikor öltözködés közben az a barom simán benyit és megint csupaszkodik előttem egy sort, mert ő is átcseréli a szoros tangabugyit valami kényelmesebbre. 



A nappaliban bőven elférünk mindannyian, belebújunk egy-egy hálózsákba, Gray jóéjt puszikat osztogat még a vihogó lányoknak, azután leoltjuk a villanyt. Persze ilyenkor még mindenkibe belebújik a rossz bogár, hallom, hogy pusmognak bőszen, meg folytatják a nevetgélést. Hirtelen olyan hang jön Gray felől, mintha egy óriásit fingott volna, erre persze megint röhögünk, mire ő felháborodva lepisszent bennünket, de megint kiad egy ugyanolyan hangot. Jóideig így megy ez még, addig szórakoztat bennünket, amíg lassan csak elfárad mindenki, és elalszik a társaság. Mikor már mindenfelől csendes pihegéseket hallok, óvatosan kibújok a hálózsákomból, és amilyen halkan csak tudom, kicipzározom a Sakuráét, hogy mellé bújhassak. Ő már régen elszenderedett, de az ölelésemre azonnal magához tér, és kuncogva hozzám simul. Tenyerem a derekára csúszik, majd be topp alá, és a sötétben ajkait keresem, hogy végre csillapítsam kicsit a szomjam. Lázasan öleljük egymást, nagyon vágynám úgy igazán birtokba venni, de a helyzet miatt sajnos meg kell elégednünk ennyivel. Valahogy még ad is némi plusz izgalmat, hogy csendben kell lennünk, nehogy magunkra vonjuk a figyelmet. Sakura kis idő múlva kibontakozik a karjaimból, és nem értem mit akar. Szétteríti a földön az én hálózsákom, és arra fekszünk, míg az övével takarózunk. 

Milyen okos lány! Így már valóban sokkal kényelmesebb, és jobban hozzáférek.

Hogy le ne lepleződjünk, csókokkal fojtjuk a sóhajainkat. Kedvesem hamarosan zaklatottan tekergőzik alattam, amikor kezem a combjai közé csúsztatom, és a feszes nadrágocskán keresztül simogatni kezdem a legérzékenyebb pontját. 
Olyan jó lenne most kettesben lenni. 

Mielőtt még jobban belelendülnénk, nyílik a szülők szobájának ajtaja, és egy krákogó hang figyelmeztet, hogy jön az ellenőrzés. Azonnal alvást színlelünk. Jiraiya óvatosan lépdel köztünk, a telefonjával világít, hogy nehogy rálépjen valakire. Komótosan a konyhába battyog és halljuk, hogy a hűtőben kezd kotorászni. Ezen persze vihogunk, mert egyértelmű, hogy szegény rávetette magát a vendégeknek szánt édességre. Még egy darabig eszeget, és sajnos Sakura elalszik a karjaimban, mire befejezi. Mikor az öreg visszalopózik a szobájukba, egy puszit nyomok csendben szuszogó szerelmem homlokára, majd és is lehunyom a szemem, hogy aludjak.


Félek, hogy rémálmom lesz, ezért nem tudok nyugodtan pihenni. Egyik alkalommal, amikor felriadok, valami furcsa neszezésre leszek figyelmes. Hamar rájövök, hogy cuppogást hallok és nyögéseket, majd azt, hogy ketten sutyorognak és átmennek Sakura szobájába. Az egyik egyértelműen Gray, és valamiért szinte biztos vagyok benne, hogy Hinatát csábította el.