- El�g, csend legyen! Mindketten, ir�ny az igazgat�i! – hangzott Ibiki parancsa, mire a Haruno �s az Uchiha is zavartan pillantottak r�, majd k�rbehordozt�k tekintet�ket di�kt�rsaikon, akik csendesen sugdostak egym�snak. „Remek… megvan az �j pletyka…” – �llap�totta meg Sasuke mag�ban, majd Sakur�val elindult a fel�gyel� tan�r ut�n. Az �ton v�gig egym�s mellett mentek, s b�r egy sz�t sem sz�ltak egym�shoz, nagyon is �rezt�k a m�sik jelenl�t�t. A szikr�k viszont m�r k�zel sem zavart�k �ket annyira, mint r�gebben, �s ez �jabb okot adott nekik a meglepet�sre. 
De nem volt idej�k t�l sokat fil�zni ezen, hamarosan ott �lltak megint a j�l ismert cseresznyefa ajt� el�tt, majd kopog�s ut�n bel�ptek a helyis�gbe, ahol Tsunade meglepetten pillantott fel az asztala m�g�l. Az ut�bbi napokban nem nagyon tal�lkozott k�t „kedvenc” di�kj�val. 
- Mi az, Ibiki, mi t�rt�nt? – n�zett r�juk gyanakodva, �sszevont szem�ld�kkel. 
- Csak a szok�sos dr�ma, az Uchiha megragadta, a Haruno le�t�tte – �sszegezte a t�rt�nteket a tan�r, mire Tsunade f�radtan s�hajtott. 
- Pedig m�r elkezdtem rem�nykedni, �gy, hogy az ut�bbi napokban nem l�ttalak titeket – morogta maga el� csal�dottan, majd feln�zett a bajkever�kre. – Ti t�nyleg nem v�ltoztok soha? – tette fel a k�lt�i k�rd�st, amin mindketten elgondolkodtak �s kelletlen�l �llap�tott�k meg, hogy igenis v�ltoznak. Hiszen nemr�g m�g egy�tt nevettek, mik�zben csikizt�k a m�sikat, s�t, majdhogynem �lvezt�k az egy�tt t�ncol�st, annyira dinamikus volt. Nem sz�vesen ismert�k be maguknak sem, de valamihat�rozottan v�ltozott. 
Egy ideig csendben maradtak, mik�zben az igazgat� �rdekl�dve mustr�lta di�kjait. Eddig m�g nem volt r� alkalom, hogy a kett� k�z�l valamelyik r�gvest el ne kezdett volna feleselni �s menteget�zni. Most pedig csak �lltak, a Haruno lehajtott, az Uchiha f�lreford�tott fejjel, s mindkett�n l�tott n�mi megb�n�st. Azt�n… 
- Rendben, b�k�n hagyom – t�rte meg a csendet v�g�l Sasuke, s kijelent�se minden jelenl�v�t meglepett. Uchiha Sasuke akar t�zsz�netet k�tni? Nehezen hitt�k el. 
- �g�red? – k�rdezett r� Tsunade is a hirtelen j�tt d�bbenett�l, az Uchiha pedig hat�rozott tekintettel b�lintott. Eddig mindig � volt az, akit meg kellett gy�zni, aki ut�n menni kellett, �s aki folyton k�tekedett… de d�nt�tt v�gre. 
- �n is – l�pett Sasuke mell� a l�ny is, arc�n ugyanaz a hat�rozotts�g �lt, mint a fi��n. 
Tsunade nem gy�z�tt csod�lkozni, de azt�n egy el�gedett, b�r m�g mindig kiss� sokkolt mosolyra h�zta ajkait. 
- Akkor mehettek – mondta, mire fel �k lep�dtek meg, �s Sakur�b�l csak �gy kipattant a k�rd�s:
- Sz�val nem lesz b�n… - kezdte el, csak a sz� k�zep�n az Uchiha vill�mgyorsan ott termett m�g�tte �s befogta a sz�j�t. 
- Mi megy�nk is – mondta gyorsan, majd kih�zta a l�nyt a folyos�ra, otthagyva a k�t feln�ttet az irod�ban. 
- L�ttad ezt? �nk�nt hozz�ny�lt Sakur�hoz! �s azt mondta: „mi”! Sakura pedig nem pr�b�lta le�tni! – lelkendezett egy sort Tsunade, aki �szint�n nem hitte soha, hogy ez el�fordulhat valaha is, m�g akkor sem, mikor ezt a feladatot kiadta kettej�knek. Ibiki pedig – szok�s�hoz h�ven – csak ennyit v�laszolt:
- Hmm… kezd �rdekes lenni… - mondta, mik�zben g�nyos mosolyra h�zta ajkait… 

Miut�n kimentek az irod�b�l, zavartan indultak el a folyos�n az eb�dl� ir�ny�ba. Mindketten �t�rezt�k a t�rt�ntek k�l�nleges volt�t �s a s�ly�t is. Meg�g�rt�k, hogy nem b�ntj�k egym�st. Vagy legal�bbis nem kezdenek el ny�ltan verekedni. Igaz�b�l nem gondolt�k volna �k maguk sem, hogy ez valaha be fog k�vetkezni, de most itt �lltak egym�s mellett (nem is olyan messze a m�sikt�l, mint eddig), �s szinte sz�vets�gesekk� l�ptek el�. R�mesen fur�n �rezt�k magukat. 
Az eb�dl� ajtaj�ban meg�lltak egy pillanatra, majd egym�s fel� fordultak. 
- N�gykor �rted megyek – mondott csup�n ennyit a fi�, majd elindult a bar�tai fel�. Sakura egy ideig m�g pislogott, azt�n �szhez t�rt, �s � is lehuppant Hinata mell�. Persze hirtelen � ker�lt a figyelem k�z�ppontj�ba, miut�n a t�bbiek az ut�bbi id�kben elszoktak a mindennapos csat�kt�l. 
- Na, mi volt? – k�rdezte t�le Tenten, �s mindenki csillog� szemekkel f�lelt a j� kis pletyk�nak �g�rkez� t�rt�netre. 
- Semmi – vont v�llat Sakura, mire elk�pedtek. 
- Hogyhogy semmi? – n�zett r� csod�lkozva Naruto is, aki mi�ta �sszej�tt Hinat�val, �t�lt az asztalukhoz. 
- H�t semmi. Nincs b�ntet�s – mondta szemmel l�that�an t�k laz�n a Haruno, mik�zben mag�ban m�g mindig az esem�nyeken merengett. Kiss� g�rcsbe r�ndult a gyomra, ha arra gondolt, megint el kell mennie abba a palot�ba. „Most nem t�rt�nhet az, ami tegnap” – hat�rozta el, azt�n gyorsan felvette a szok�sos mosoly�t. 
Ezek ut�n a t�bbiek h�ledeztek m�g egy sort, majd elkezd�dtek a d�lut�ni �r�k, v�g�l pedig hazamehettek. 
Sakura haza�rve gyorsan megcsin�lta a h�zij�t, �sszepakolta a t�nccucc�t, majd le�lt �s v�rt. Igaz�b�l nem �rtette, mi�rt volt ilyen izgatott, de ha belegondolt abba a harcszer� Paso Doble-ba, mintha lepk�k t�ncoltak volna a gyomr�ban. Annyira �rdekes volt, dinamikus, er�teljes, izgalmas… Sosem hitte volna, hogy �lvezni fogja, ha Sasuk�val t�ncolhat, de… ebben a t�ncban volt er�. 
T�z perccel n�gy �ra el�tt m�r idegesen n�zel�d�tt kifel� az ablakon, hogy hol van m�r a partnere, mik�zben p�rszor megd�bbent, hogy m�r �gy gondol az Uchih�ra. A fekete BMW most is pontban n�gykor �rt a h�z el�, Sakura pedig futott le a l�pcs�n, mint egy �r�lt. M�r rohant kifel�, mikor meghallotta apja hangj�t:
- Kicsim, az j� lesz, ha pizz�t rendelek?
De ekkor m�r nagy l�ptekkel haladt a kocsi fel�. Kicsit sz�gyellte mag�t, ami�rt nem figyelt az apj�ra, de igaz�b�l nem �rdekelte. Neki kellett az az adrenalin, sz�ks�ge volt a t�ncra…

Sakura

Gyorsan bepattanok a kocsiba, majd nagy vid�man k�sz�n�k neki.
- Hell�, Sasuke!
� csak �sszevont szem�ld�kkel m�reget, de az�rt visszak�sz�n.
- Szia…
Azut�n elindul, �s az �ton t�bb sz� m�r nem esik k�zt�nk. Nem is baj. �rzem, hogy szinte remegek az izgalomt�l, ugyanakkor Sasuk�b�l is �rad a fesz�lts�g, amit m�g az � p�kerarca sem tud leplezni. Ahogy ki�r�nk a v�rosb�l �s gyorsabban hajt, dobban egy nagyot a sz�vem, h�t m�g mikor befordulunk az �tra, ami a vill�hoz vezet. Amint megl�tom azt a hatalmas �p�letet, megint elakad a l�legzetem, s megpr�b�lom felbecs�lni, pontosan milyen gazdag is lehet az Uchiha. Valahol elakadok a hiperszuper gazdag kateg�ri�n�l…
Csendben k�vetem fel a l�pcs�n, majd azon a rengeteg folyos�n, amit fogalmam sincs, hogy b�r megjegyezni. Megint bevezet a szob�j�ba, de �n m�r rutinosan megyek a f�rd� fel�, hogy �t�lt�zzek. Viszonylag gyorsan k�sz vagyok, Sasuke pedig m�r v�r, mikor visszamegyek a szob�ba. 
M�g mindig nem sz�l hozz�m, csak elindul, �n pedig k�vetem, ugyanis tov�bbra sincs kedvem elt�vedni ebben a labirintusban. Ism�t el�rkez�nk a balett-teremhez, ahol viszont most fel van kapcsolva a villany, s n�h�ny csel�d �ppen takar�tja. Sasuke megk�sz�r�li a tork�t, mire egyenes sorban, vigy�zz�ll�sba �llnak, �n pedig elk�pedek. Ez azt�n a katon�s sorrend… 
- Mehettek. M�ra el�g volt ennyi – mondja parancsol�an Sasuke, mire �k pukedliznek egyet t�k egyszerre, majd egyenes oszlopban kifel� mennek. De eleped� tekintet�kb�l l�tom, hogy a h�z ura �ltal gyakorolt vasfegyelem sem el�g ahhoz, hogy ne legyenek �rte od�ig. �s erre utalnak a nekem sz�nt gy�l�lk�d� pillant�sok… fangirl�k… 
- Sz�val, akkor mivel kezdj�nk? – vetem fel a k�rd�st, n�h�ny m�sodperces cs�nd ut�n. � csak odas�t�l a magn�hoz, �s mik�zben babr�l a CD-kel egy sort, v�laszol. 
- Haladjunk sorban. Salsa – feleli t�m�ren, majd beind�tja a zen�t. 
Minden �pp olyan, mint tegnap. A zene megy, mi elkezdj�k, �s l�trej�n a saj�t kis vil�gunk. Csak mi ketten vagyunk az eg�sz f�ld�n �s a zene, �s a mozdulatok. M�g szenved�lyesebb, m�g dinamikusabb a harcunk, mint tegnap. Meg�rj�t. A ritmus v�gigsz�guld bennem, mintha a v�rem oxig�n helyett ezt k�tn� meg, �s val�ban �gy �rzem, ez �ltet. Termel�dik bennem egy csom� endorfin �s adrenalin, minden l�ktet, minden �l. M�g, m�g, m�g… 
�s ez �gy folytat�dik v�gig, minden egyes t�ncn�l. M�r teljesen �sszhangban vagyunk, ami hihetetlennek t�nik, de… szuper. Nagyon j�l vezeti a t�ncot, el kell ismernem. �s ahogy mozog! Hn… 
A szikr�k meg csak �gy pattognak k�r�l�tt�nk, de igaz�b�l most nem zavar. Kell a fesz�lts�ghez, kell az izgalomhoz, egyszer�enkell… 
A jive az�rt kicsit fura volt. Ez egy nagyon vid�m t�nc, �gy �rdekes volt l�tni Sasuke el�ad�s�ban, de igaz�b�l nem volt zavar�. � is eg�szen felengedett, l�tom a szem�n, hogy �pp �gy �lvezi a t�ncot, mint �n, �s �pp olyan j�l �rz�kel mindent. 
De h�t hogyne �lvezn�nk! Ahogy a test�nk egym�snak fesz�l, majd ell�kj�k a m�sikat, ahogy elk�peszt�en lass� mozdulatok ut�n megp�rget nagyon gyorsan, ahogy harcolunk egym�s ellen, hogy legy�zz�k a m�sikat, ugyanakkor egym�s mellett, hogy kihozzuk a legjobbat a m�sikb�l… Hihetetlen…
Azt�n egyszer csak elhallgat a zene, �s mi visszat�r�nk a terembe. Zih�lunk egy sort, de m�g �gy is �rezz�k azt a furcsa, �rthetetlen �r�m�t, amit ez a t�ncol�s okozott. Tudom, hogy Sasuke is. B�rmennyire is pr�b�lja elrejteni, l�tom rajta. A t�nc m�g az � v�d�b�sty�it is k�pes led�nteni. 
- Szerintem, most m�r elkezdhetj�k a t�nyleges pr�b�kat a tan�rokkal – sz�lalok meg, miut�n kezd egy kicsit nyomaszt�v� v�lni a csend. Sasuke elcsig�zottan b�lint, de a lelke valahol m�shol van. Valami�rt rem�lem, hogy az el�z� vil�gunkban. Annyira csod�latos volt! Sz�nes �s l�ktet�, de m�gis olyan m�ly, igaz�n nem lehet megmagyar�zni. Csak annyit tudok, hogy vissza akarok menni oda, �s ha ehhez Sasuke kell, h�t legyen. 
- M�g h�rom h�t van a d�nt�ig… lehet�leg el�g lesz – t�r�m meg megint a csendet, �s igaz�b�l csak most gondolok bele, mit is mondtam. M�r csak h�rom h�t… rengeteget kell gyakorolnunk, hogy addig k�sz legy�nk…
- El�g lesz – hallom Sasuke hat�rozott hangj�t, mint aki teljesen biztos a dolg�ban. Egy picit elmosolyodok, v�gre valami el�nyt is felfedeztem benne: hidegs�ge ellen�re nem pesszimista. 
- Igen… ���, gyakorlunk m�g? – k�rdezem, �s nem tudom nem �szrevenni, hogy egy cseppet neki is felcsillan a szeme. Wow, nem hittem volna, hogy ez el fog j�nni… 
� v�laszad�s helyett csak b�lint, �s �jra elind�tja a zen�t, mi pedig �jra �tkel�nk a hangok foly�j�n a mi k�l�n kis univerzumunkba. Fogalmam sincs, mennyi ideig t�ncolunk, csak azt tudom, hogy �jra �s �jra �tvesz�nk mindent, most m�r form�ci�kat is belerakva, v�gre teljesen egym�sra hangol�dva. Rettent�en k�l�n�s… �s rettent�en j�. 
- �hm, Sasuke-sama? – t�ri meg a var�zst egy szobal�ny, pont, mikor v�gmozdulatk�nt az Uchiha tart a karjaiban, mik�zben kecsesen h�trahajlok. A hang hat�s�ra Sasuke elenged, mire �n hanyatt v�g�dom, de � persze �szre sem veszi. 
- SASUKE!!! – pattanok fel d�h�sen, de � fel�m sem fordul. �, hogy az a…! 
- Azt mondtam, m�ra el�g volt – mordul cseppet sem udvariasan, mire a l�ny kicsit megr�zk�dik. 
- Iz�… �n csak arra gondoltam… hogy nem �rtana kitakar�tani a t�nctermet – hebegi, de l�tszik, hogy hazudik. Mi�rt kellett megzavarni?! 
- Nem tudt�l volna megtartani?! – ord�tok, de r�m se kony�t. H�t �n ezt nem hiszem el! Fogalmam sincs, ki v�ltoztatott l�thatatlann�, de azonnal ford�tsa vissza!
- Este tizenegykor? – k�rdezi a l�nyt�l cinikusan az Uchiha, majd megr�ntja a v�ll�t. – Mindegy, �gyis v�gezt�nk – folytatja, egyenesen r�m pillantva hideg szem�vel. Nah�t, �szrevette, hogy l�tezem! 
- Azonnal k�rj bocs�natot! – ki�ltok r�, de kiss� kev�sb� d�h�dten, mivel �szrevett.
- Minek? – vonja fel a szem�ld�k�t, de persze azt a kis g�nyos mosolyt semmi nem t�r�lhetn� le a k�p�r�l!
- Ami�rt elejtett�l! – mondom durc�san, de �gy kimondva ink�bb �n t�n�k b�n�nak.
- T�n �n tehetek r�la, hogy nincs egyens�ly �rz�ked? – h�z�dik sz�lesebbre az a mosoly, �s m�r nagyon �rik a pofon.
- Jobban k�ne figyelned r�m! – v�gom hozz�, de amint kimondom, kiss� elpirulok. Ez valahogy… t�l szem�lyesen hangzott. �rzem, hogy a harag hely�t a zavarts�g veszi �t.
- Hmm… - „v�laszol” mind�ssze ennyit, majd egy hossz� m�sodpercig m�lyen egym�s szem�be n�z�nk, v�g�l �n ford�tom el a tekintetem �s az orrom alatt morgok. 
- Mindegy… Holnap majd felh�vom a t�nctan�rokat �s a suliban megmondom a pr�ba id�pontj�t – mondom neki, mire egy apr�t b�lint, azt�n leveszi �tizzadt p�l�j�t �s elindul kifel�. Hirtelen t�k�letesen elfeledkezek az el�bbi incidensr�l. A szobal�nnyal egy�tt nekem is elakad a l�legzetem, �s �tkozom ellenfelem, ami�rt ilyen vonz�. Furcsa… ezalatt a d�lut�n alatt egyszer sem gondoltam r� �gy, mint ellens�gre. Hogy miket nem tesz a t�nc! Az�rt a dolgok nem fognak miatta megv�ltozni, legfeljebb kicsit m�rs�kl�dnek. 
- J�ssz m�r? – sz�l h�tra az ajt�b�l, pontosan a szobal�ny mell�l, �s mintha l�tn�k valami kis gonosz mosolyt a sz�ja sark�ban. �, a szem�t, sz�val direkt csin�lta, hogy megsz�vassa azt a csajt! M�r annyira nem is n�z ki j�l… 
- J�v�k… - morgom, �s elindulok fel�, hogy ne is kelljen ink�bb r�n�znem, de el�tte m�g elkapom a szobal�ny gy�l�lk�d� tekintet�t. Pomp�s… csak tudn�m, mit esznek ezen a bek�pzelt, bunk� szem�tl�d�n! 
- Te pedig takar�tsd ki a termet! – parancsolja m�g f�lv�llr�l szeg�ny l�nynak, majd visszavezet szob�j�ba. 

Sasuke

Sakur�t sz�pen visszaviszem a szob�mba, de k�zben csak �gy p�r�g az agyam. M�gis mi folyik itt? Mi ez az izgalom, ami �tj�r, ha vele t�ncolok? Mert nagyon is izgalmas… mint valami harc, egy csata, hogy legy�zz�k egym�st. C�h… el kell ismernem, remek�l csin�lja. 
De ennek m�g nem k�ne elegend� oknak lennie arra, hogy szeressek t�ncolni vele… Ez hihetetlen�l abszurd �s egyszer�en nem �rtem magam. De egy dolgot biztosan tudok: id�n kenterbe ver�nk mindenkit. M�g sosem akadt ennyire alkalmas partnerem, biztos, hogy gy�zni fogunk. 
Annak az ostoba ty�knak a meg�rkez�se rohadtul ideges�tett… visszar�ntott a val�s�gba, ahol Sakura m�r nem a lehet� legt�k�letesebb partner volt, hanem az ellens�gem. De hogy lehet egyszerre mind a kett�?
Olyan d�h�s voltam, hogy �gy �reztem, musz�j valamivel megsz�vatnom azt a lib�t, ez�rt vettem le a p�l�mat. Persze tudom, hogy ett�l m�g Sakura is csorgatja a ny�l�t, b�rmennyire is pr�b�lja titkolni. Kapott n�h�ny gy�l�lk�d� pillant�st a szobal�nyt�l, ami�rt ennyi ideig lehetett velem, b�r ez nem sok vizet zavar, mivel nem tervezem, hogy olyan gyakori vend�g lesz a j�v�ben.
Mondjuk igaz�b�l sosem �rtettem, mit�l vannak od�ig annyira a n�k a j� k�ls�t�l, szerintem k�zel sem ennyire fontos a dolog. Szinte az �sszes sz�p l�ny h�lye cicababa, engem pedig az olyanok nem �rdekelnek. Mondjuk Sakura is sz�p, de h�t � alapb�l rem�nytelen… �s ideges�t�. 
Vissza�r�nk a szob�mba, Sakura gyorsan �t�lt�zik a f�rd�ben, k�zben �n is �t�lt�z�k, azt�n mikor v�gre k�sz van, lemegy�nk a kocsimhoz. Sz�tlanul be�l�nk, �n ind�tok, majd elhajtok. Meglep�, de a n�mas�g k�zt�nk most nem olyan fesz�lt… legal�bbis nem amiatt fesz�lt, mint eddig. �rzem �s l�tom is rajta, ahogy izeg-mozog, hogy ha tehetn�, megint csak t�ncolna �s t�ncolna, �s tudom, hogy �n is menn�k r�gt�n. De ezen k�v�l, majdnem b�k�sen vagyunk egym�s mellett, ami nagyon fura �s szokatlan. Hirtelen eszembe jut, hogy az ellens�gesked�s�nk olyan f�raszt�, �s hogy eg�sz nyugodtan is meg tudunk lenni, de gyorsan kir�zom a fejemb�l a gondolatot. Csak az�rt, mert most egy�tt t�ncolunk, nem jelenti azt, hogy meg is kedveltem. 
Nem is tudom, hogy jutottunk el id�ig, de egyszer csak lef�kezek a h�zuk el�tt. Kinyitja a kocsiajt�t, f�l l�bbal m�g az aut�ban maradva, de megcs�szik, �s elesik. Eg�szen pontosan r�m… m�g pontosabban, a sz�ja tal�lkozik az eny�mmel! T�gra ny�lik a szem�nk, majd szinte egyszerre ki�ltunk megr�k�ny�d�s�nkben, azt�n vill�mgyorsan elh�z�dik. Zavartan d�rzs�l�m ajkamat, mik�zben hallgatom bocs�natk�r�s�t. 
- S-s-s-sajn�lom, ezt nem �gy terveztem – remeg sz�ja el� tartott k�zzel, tekintete el�rulja, hogy ezt m�r t�nyleg k�ptelen elhinni. Asszem �rtem, mi�rt van ez �gy, hisz megcs�kolt Haruno! Ez t�nyleg a meglepet�sek napja! 
- Azt mindj�rt gondoltam… - d�nny�g�m, mik�zben pr�b�lom elt�ntetni ajkaimr�l a cseresznye �zt. Egy kis csend �ll be k�z�nk, egyik�nk sem b�r mozdulni. 
- Akkor majd holnap valamikor sz�lok, hogy mikor lesz pr�ba – mondja v�g�l el�g fesz�lten. – �hm, hol tal�lkozzunk a suliban? – k�rdi m�g.
- Felesleges… kiz�rt, hogy ne futn�nk �ssze – v�laszolok f�lv�llr�l, miut�n v�gre �sszeszedem magam, mire egy apr�, hiszt�rikus kuncog�st hallat. 
- Azt hiszem, igazad van… akkor holnap. J� �jt! – k�sz�n el, amin egy kicsit meglep�d�k, majd kelletlen�l viszonzom. 
- J� �jt… - morgom �n is, azt�n elhajtok. 
Rosszul mondtam. Nem a meglepet�sek napja, hanem ez az eg�sz �gy maga a D�bbenet… Jobb, ha nem is gondolok t�bb� erre a kis incidensre. Ahogy megyek hazafel�, egyfolyt�ban ezt hajtogatom magamban, mik�zben feleslegesen pr�b�lom elfelejteni a csereszny�t… 


Sakura legsz�vesebben h�borodottan sikoltozva szaladg�lt volna k�rbe-k�rbe, h�tha azzal kitiszt�tja a fej�t, de ehelyett, kihagyva a vacsor�t, r�gt�n felszaladt a szob�j�ba, �ssze-vissza dob�lt mindent, majd befek�dt az �gy�ba, �s pr�b�lt �gy tenni, mint aki most �bredt fel egy r�m�lomb�l. De k�ptelen volt elfeledkezni a dologr�l, mert sz�j�n m�g ott bizsergett az Uchiha ajk�nak a helye. �s m�g sz�gyellte is mag�t, mert tetszett neki ez a kiss� savanyk�s, de h�s�t� �z. 
- �, Sakura, te b�na pancser! – verte a fej�t a p�rn�j�ba, amivel olyan hangzavart keltett, hogy az apja is felszaladt hozz�. 
- Kisl�nyom, minden rendben van?! – nyitott be kopog�s n�lk�l, �s �rdekes l�tv�ny t�rult a szeme el�: a szob�ban k�osz uralkodott, mintha sz�lv�sz kavarta volna fel, a l�nya pedig �r�lt tekintettel m�regette a kez�ben l�v� p�rn�t. 
- A-apa… h�t persze… mi baj lehetne? – er�ltetett mag�ra egy mosolyt, a p�rn�t pedig gyorsan visszatette a hely�re, egy �jabb v�gyakoz� pillant�st vetve r�. 
- Sakura! Mondd el, mi a gond! – parancsolt r� az apja, �s Sakur�nak esz�be jutott, hogy eddig is mindent meg tudott vele besz�lni, akkor mi�rt ez a mostani lenne kiv�tel? De valahogy m�gsem hajlott r�, hogy el�rulja apj�nak, gyakorlatilag megcs�kolta Uchiha Sasuk�t. 
- Igaz�b�l… csak m�g mindig ki vagyok akadva Tsunade d�nt�s�n – felelte �sszeszorult torokkal, de val�j�ban nem ez volt a baj: egyszer�en csak f�lt, mert nem �rtette, mi t�rt�nik. De ezt csak nem mondhatja el az apj�nak. 
- Tsunade-sama, dr�g�m – jav�totta ki az apja, majd kedvesen r�mosolygott. – N�zd kicsim, tudom, hogy ez a Sasuke gyerek nem �ppen a sz�ved cs�cske, de adhatn�l neki egy es�lyt. Ki tudja, tal�n j� bar�tok lenn�tek. S�t, tal�n t�bb is – kacsintott r� cinkosan Tamaki �r, de ezzel pont telibe tal�lt a l�nyn�l. 
- M�g mit nem! M�gis hogy gondolhatsz ilyet?!– ord�totta mag�b�l kikelve, visszaeml�kezve a kocsiban lezajlott jelenetre. Nem, nem, az nem t�rt�nhet meg! – gondolta remegve mag�ban, de azt�n elsz�gyellte mag�t a gondolat�rt is, hogy egy�ltal�n ilyesmi esz�be jutott, �s ez leh�t�tte. 
- J�lvanna! – kezdte el k�nyesen az apja, pipiskedve felemelve a kezeit, amivel v�gre mosolyt csalt a l�ny arc�ra. Kisgyerekkor�ban gyakran megnevetette ezzel. �s Sakura �r�lt, ami�rt ilyen boldognak l�thatta apj�t, most �jra h�l�t adott az�rt az el�l�ptet�s�rt. 
- Jaj, apa, tudod, hogy nagyon szeretlek, de ne mondj h�lyes�geket – b�jt oda a f�rfihoz, aki mosolyogva �t�lelte. Egy darabig �gy maradt a kis csal�d, majd Tamaki megt�rte a csendet. 
- Biztos, hogy nem k�rsz pizz�t?
- De, mi�rt is ne? – nevetett r� Sakura, majd lement az apj�val enni, kiss� megnyugodva, mik�zben az agya legm�ly�re sz�m�zte a ma �t�lteket. 

M�snap reggel ny�zottan �bredt, �s m�g az sem dobta fel igaz�n, hogy p�ntek van, ez is csak azt juttatta az esz�be, hogy h�tv�g�n t�bb ideje lesz Sasuk�val gyakorolni. Igaz�b�l nem tudta, hogyan viselkedjen a fi�val, de v�g�l meggy�zte mag�t, hogy a tegnapi csak egy v�letlen baleset volt �s nem jelent semmi v�ltoz�st. Ezekkel a gondolatokkal b�ztatta mag�t, �s amint megl�tta bar�tait, siker�lt elfeledkeznie r�la. 
Ahogy majdnem arr�l is, hogy felh�vja a t�nctan�rt, de egyik sz�netben esz�be jutott. Viszonylag gyorsan lerendezte a telefonh�v�st, figyelmen k�v�l hagyta a rengeteg megjegyz�st a fiatals�g erej�re vonatkoz�an, majd megegyeztek az id�pontban. „Az�rt rendes t�l�k, hogy k�pesek a kedv�nk�rt minden m�st f�lretenni, csak hogy n�gyt�l gyakorolhassunk” – gondolta mag�ban, majd halv�ny mosollyal bement a terembe. 
V�g�l azt�n az eb�dl�ben futottak �ssze Sasuk�val. A fi� h�v�s arc�n nyoma sem volt a tegnap �t�ltek borzalm�nak �s ez megint csak lenyugtatta Sakur�t, m�r eg�szen siker�lt meggy�znie mag�t arr�l, hogy tegnap csak t�lreag�lta a helyzetet. Viszont m�g �gy is furcsa �rz�se t�madt, �s egy p�r percig gondolkodnia kellett rajta, mi�rt, de azt�n r�j�tt: az Uchiha most nem rosszindulat� g�nnyal m�regette, hanem v�rakoz�an pillantott r�, �s m�g ajk�t se biggyesztette le annyira, mint �ltal�ban. Sakur�nak �jra meg kellett �llap�tania, hogy sajnos nagyon j�l n�z ki, �s le is szidta mag�t, ami�rt itt �csing�zik. De azt�n gyorsan megt�rt az ill�zi�.
- M�g ma kib�k�d? – k�rdezte bunk�n a fi�, mire Sakura sz�j�n �tfutott egy apr�, keser�, de el�gedett mosoly: valami az�rt nem v�ltozik meg sosem. 
- Felh�vtam Gai-t. Ma n�gykor t�ncpr�ba a st�di�ban – felelte kurt�n. 
- Nem �rek r�. Haverokkal megy�nk bowlingozni.
- D�lut�n n�gykor? – vonta fel k�tkedve a szem�ld�k�t a l�ny. 
- El�tte… m�g be is kell v�s�rolnom – v�laszolta kiss� f�lreford�tott fejjel, Sakura pedig k�zben pr�b�lta elk�pzelni, amint egy bev�s�rl�k�zpontban tanakodik, hogy Danont vagy Yogobell�t vegyen. Visszafojtva a nevet�s�t, megk�rdezte:
- Ezt hamarabb nem tudod elint�zni? Vagy valamelyik szobal�nyod? El�g k�szs�gesnek t�ntek… 
- Azokat elk�ldtem egy h�tre… �s �n szeretem magamnak megvenni a dolgokat – v�laszolta, amin kicsit meglep�d�tt, azt hitte enn�l sokkal ink�bb sznob az Uchiha. – �s h�romig �r�m van – fejezte be r�viden. 
- De most emiatt csak nem maradhat el a pr�ba, alig van m�r id�nk �gy is! – csattant fel Sakura, majd egy hirtelen �tlete t�madt. – Mi�rt nem vacsor�zol n�lunk t�nc ut�n? – k�rdezte, majd legsz�vesebben le�t�tte volna mag�t. M�g Sasuke is t�gra nyitotta a szem�t, annyira megh�kkent a javaslat hallat�n. – Persze, nem kell, ha nem akarod – tette hozz� v�r�s fejjel gyorsan, �s biztos volt benne, hogy az Uchiha elutas�tja. 
- Hmm… rendben – b�lintott a fi�, majd h�tat ford�tott a l�nynak. 
Sakura az eb�dsz�net v�g�ig ott �llt lesokkolva. Nem hitte el, hogy ez komolyan az � �tlete volt, de azt m�g kev�sb�, hogy Sasuke elfogadta. Keser�en vette tudom�sul, hogy van igazs�g abban, hogy egy f�rfi sz�v�hez a has�n kereszt�l vezet az �t, majd – mik�zben pr�b�lta elfelejteni – ment �r�ra. 

Sasuke

H�romnegyed n�gykor m�r a t�ncteremben vagyok �s gyakorlok, a tan�rok m�g nem j�ttek meg. Folyamatosan arra gondolok, hogy megint harcolhatok Sakur�val. Ez egy eg�szen �j m�dja a csat�roz�sunknak… de jobb, mint eddig b�rmi. 
A tegnap esti cs�kocsk�t az agyam m�ly�re sz�m�ztem, v�g�l is csak v�letlen baleset volt, nem jelent semmit – vagy legal�bbis ezt pr�b�lom bemes�lni magamnak. Az eset ut�n olyan feld�ltan �rtem haza, hogy �sszet�rtem n�h�ny dolgot, a szobal�nyoknak, h�zvezet�nek �s a teljes szem�lyzetnek pedig adtam egy h�t k�telez� fizetett szabads�got… 
C�h… el sem hiszem, hogy ma komolyan Sakur��kn�l fogok vacsor�zni. Ez nem lehet igaz. M�g �n sem hittem a f�lemnek, mikor beleegyeztem, az arckifejez�s�b�l �t�lve, � m�gannyira sem. De ha egyszer kimondtam, m�r nem vonhatom vissza. V�g�lis… nem lehet olyan sz�rny�. T�z perc alatt benyomok valamit, azt�n elh�zok bowlingozni. 
N�gy el�tt �t perccel megjelenik Anko �s Gai, v�g�l n�gy ut�n egy picivel meg�rkezik Sakura is. 
- Nagyszer�, �ljen a fiatals�g! – rohanja le Gai, �n pedig majdnem megsajn�lom. 
- Kezdj�nk, j�? – szak�tja f�lbe h�v�sen a l�ny, ami t�le szokatlan, de �gy t�nik, ezt a fick�t, csak �gy lehet kezelni… valamennyire.
- J� – vigyorog Anko is, de nem t�l meggy�z�en, �s most veszem �szre, hogy a sz�nlelt j�kedv m�g�tt bizonytalans�g van. Hn… h�t nem csod�lom… de most majd alaposan meglepj�k �ket. 
A gondolatra elvigyorodok, mire Sakura k�rd�n vonja fel a szem�ld�k�t, de �n csak annyit mondok. 
- Salsa – majd Anko beind�tja a zen�t. 
�s �jra �tj�r az izgalom, egyszer�en k�ptelen vagyok leplezni, de l�tom, ezzel Sakura is �gy van. Az eg�sz testem bizsereg, megint ott vannak a szikr�k, de most kellemesen cir�gatnak. Nem tudom, mi v�ltozott, fogalmam sincs, mi t�rt�nik, de egy biztos… ez j�. 
�lvezem, ahogy vezetem Sakur�t, m�r csak az�rt is, mert ezt nem nagyon akarja hagyni, de el�g p�r perc, �s v�g�l al�veti mag�t, engedi, hogy ir�ny�tsam, �n pedig �gy vezetem, hogy az neki is j� legyen: hogy a p�rg�sekben l�tsszon sz�p alakja, az emel�sekn�l form�s l�ba, �s hogy az eg�sz rendk�v�l k�nnyednek t�nj�n. Tetszik, ahogy megfesz�tj�k izmainkat, ahogy ir�ny�tjuk test�nket, �s szinte l�tom magunkat k�v�lr�l �s csod�lom az �sszhat�st. 
Furcsa, hogy ilyenkor csak mi ketten l�tez�nk, �s hogy b�r �n ir�ny�tok, r� figyelek, � pedig szint�n r�m figyel, enged akaratomnak, �s seg�t, m�g v�g�l ez l�trehoz valami magasabb rend�t. Egy pillanatra �tvillan az agyamon, hogy ilyen az ide�lis n� �s f�rfi kapcsolat, �s hogy a t�nc ezt mennyire kifejezi, de gyorsan elhesegetem a gondolatot, �s folytatom a mi kis csat�nkat. 
Azt�n v�get �r a zene, �s mi lihegve abbahagyjuk. L�tom Sakura szem�ben az �r�m�t, hogy �lvezi, amit csin�l, �s ezzel csak feldob. �rdekes, hogy csak t�nc k�zben tudom elengedni magam, �s hogy csak ez okoz �r�met… 
A tan�rokra n�z�nk, akik elh�lve merednek r�nk, majd Gai sz�lal meg els�k�nt.
- Brav�! Brav�! Elk�peszt� volt, ezt komolyan egy h�t alatt siker�lt? �, a fiatals�g! – t�r ki �r�mk�nnyekben, �s szinte ugr�l, olyan boldog. De kiv�telesen ez nem zavar. 
- Hmm, nem rossz, s�t eg�sz j� – vigyorog r�nk Anko. Ez t�le hatalmas dics�retnek sz�m�t. – B�r kicsit m�g faragatlan �s kezdetleges. De csak tenni kell bele n�h�ny figur�t �s emel�st, egy kicsit m�g jobban �ssze kell szoknotok, �s t�k�letes lesz – v�lt �t val�di, sz�vb�l j�v� mosolyra, ami azt jelenti, hogy � is tudja, amit mi: meg tudjuk nyerni a versenyt. 
- F�ha, tuti nyerni fogtok! – lelkendezik Gai. – V�rj�tok m�r a tal�lkoz�st a cs�sz�rral �s a miniszterrel? – k�rdezi. 
- Ahhoz el�bb nyerni kell – szer�nykedik kicsit Sakura, de l�tom rajta, hogy majdnem olyan biztos a dolg�ban, mint �n. 
Kiss� elh�zom a sz�m, engem nem a nyerem�ny �rdekel a versenyben, hanem a dics�s�g, �s kicsit, hogy eleget tegyek Itachi akarat�nak. Egy�ltal�n, nem is �rtem, ezt hogy tal�lhatt�k ki jutalmul. Egy exkluz�v vacsora j�r a gy�ztes p�rnak �s a felk�sz�t�j�nek a jap�n miniszterrel, Kan Naot�val �s Akihito cs�sz�rral, a cs�sz�ri palot�ban. Elm�letileg az�rt, mert a minisztereln�k latint�nc-m�ni�s, a cs�sz�rnak meg nincs jobb dolga. Maga a verseny is Toki�ban lesz. Elh�zom a sz�m a gondolatra, hogy azzal a k�t v�nemberrel kell vacsor�znom, de asszem, ennyit meg�r a dolog. Na meg persze van emellett p�nzjutalom is, meg egy utaz�s D�l-Amerik�ba, Argent�n�ba. De ez sem k�l�n�sebben �rdekel, hisz akkor megyek, mikor csak akarok. �n �nmag��rt a gy�zelem�rt akarok nyerni, a t�bbi felesleges h�h� a semmi�rt. 
- Na j�, akkor ma foglalkozzunk csak a sals�val – jelenti be Anko. 
Ezek ut�n gyakorlunk egy csom� emel�st, feldob�st �s leveg�ben p�rget�st, �s pr�b�lok ellen�llni a k�s�rt�snek, hogy elejtsem Sakur�t, b�r ez most nem annyira er�s. �tvessz�k a technikai dolgokat, elpr�b�lunk n�h�ny kezd�st �s z�r�st �s gyakorlatilag �tadjuk magunkat a t�ncnak. 
- Sasuke, csapj n�ha Sakura fenek�re, hisz arra val�! – kacsint r�m Anko, mire Sakura elv�r�s�dik, majd �gy folytatjuk, mint aki nem hallott semmit. Nos igen, azt �n is �rzem, hogy valami m�g hi�nyzik, ami felt�tlen�l k�ne, de nem b�rok igaz�n r�j�nni mi az. Tal�n a k�zvetlens�g, de h�t nem el�g k�zvetlen az, hogy egym�ssal t�ncolunk?!
V�g�l �szre sem vessz�k, �s m�r kilenc �ra is elm�lt egy picivel. Asszem, tov�bb is maradtunk volna, ha nem veszik �szre, hogy gyakorlatilag m�r nem kapunk leveg�t a sok edz�st�l. H�t igen, a fiatals�g sem b�rja �r�kk�… 
- Na j�, m�g van n�h�ny emel�s, amin jav�tani kell, �s m�g jobban hozz� kell szoknotok a m�sikhoz, de gyakorlatilag nagyon sokat haladtunk. Ez a fiatals�g! – mondja Gai felvillantva ezer wattos vigyor�t. Anko kedvesen mosolyogva mell� �ll.
- Holnap reggel nyolckor ugyanitt – mondja k�ny�rtelen�l, mire mi b�lintunk, majd elmegy�nk az �lt�z�k fel�. 
Miut�n vill�mgyorsan lezuhanyozok, gyorsan felh�vom Narut�t, hogy lemondjam a ma esti bowlingot, hisz valamikor pihenni is kell. Annyira nem b�nom a dolgot, most valahogy nincs kedvem m�sokhoz. 
Meglepet�semre, mikor kil�pek az �lt�z�b�l, Sakura m�r ott v�r az ajt�ban, meglehet�sen fesz�lt ideg�llapotban. 
- Am�gy arra gondoltam, ak�r a haverjaiddal is elmehetn�l enni… - kezdi rem�nykedve, mire �n lecs�ggesztem a fejem. Ez hogy nem jutott eszembe? 
- �pp most mondtam le – k�zl�m sz�razon, azzal a sz�nd�kkal, hogy ink�bb ma kihagyom az ev�st, mert minek az, de ekkor megkordul a gyomrom. Sakura lemond�an s�hajt. 
- Akkor menj�nk – sz�l feszengve, mire �n felszegem az �llamat, �s k�vetem. Ahogy ki�r�nk, l�tom, hogy Sakura gyalog j�tt, �gy keser�en �llap�tom meg, hogy megint nekem kell hazavinnem �s egy l�gt�rben kell utaznom vele. De m�r valami�rt nem zavar ez annyira, mint eleinte… biztos hozz�szoktam. Ez sz�rny�, alig v�rom, hogy ennek az eg�sz h�lyes�gnek v�ge legyen �s mi megint boldog ellens�gek legy�nk… 
�tk�zben kiv�telesen nincs csend, Sakura csacsog valamit arr�l, hogy az apja k�nai �des-savany� csirk�t csin�l, �s hogy rem�li, hogy szeretem (a hangj�b�l kihallottam, mennyire „rem�li”…), de nem k�l�n�sebben figyelek r�, ink�bb azon gondolkozom, hogy menek�ljek el min�l gyorsabban. Azt�n le�llunk a h�zuk el�tt, �s kiv�telesen �n is kisz�llok vele egy�tt a kocsib�l egy hatalmas s�haj k�s�ret�ben. 
- Megj�tt�nk… - ki�ltja „lelkesen” Sakura, mire megjelenik az egyik ajt�ban egy alacsony, sov�ny, feketehaj� �s szem�veges f�rfi, akivel m�r volt alkalmam tal�lkozni n�ha az igazgat�iban… Apr�t biccentek fel�, mire � kit�r� �r�mmel �dv�z�l. 
- �, Sasuke-kun! M�r nagyon v�rtunk t�ged! El sem hittem, mikor Sakura mondta!
- H�t �n sem… - morgom az orrom alatt. 
- Mondtam �n a kisl�nyomnak, hogy j� bar�tok lenn�tek! Hahaha – nevet, de Sakura er�sen oldalba b�ki. – J�, j�, �rtem �n, m�r nagyon �hes vagy, kicsim. Akkor menj�nk enni – paskolja meg vid�man a h�t�t, Sakura pedig bocs�natk�r�en r�m n�z, mire g�nyos mosoly �l ki az arcomra… de igaz�b�l elszorul a torkom. Olyan r�g volt m�r, hogy szinte nem is eml�kszem, milyen, ha van csal�dod… 
Bel�p�nk a sz�k, de hangulatos �tkez�be, ahol h�rom f�re van ter�tve �s isteni illat van a leveg�ben. Sz�vesebben lakn�k egy ilyen apr�, de bar�ts�gos helyen, mint abban a hatalmas vill�ban, de ezt a vil�g�rt sem vallan�m be, pl�ne nem Sakur�nak. Egy�bk�nt mindenhol megl�tszik a n�i k�z: apr� d�szek, rend, tisztas�g. 
- Sasuke-kun, foglalj helyet – invit�l az apa, � az asztalf�re �l, mi ketten pedig k�t oldalr�l k�zrefogjuk, �gy pont szembe ker�l�k a l�nnyal. � az asztalra tesz egy nagy t�l rizsgoly�t, mell� pedig a k�nai csirk�t t�lal. Rak az asztalra m�g egy kis hagyom�nyos sushit �s rengeteg z�lds�get. 
- Itadakimasu! – ki�ltj�k egyszerre az apj�val, majd v�rakoz�an r�m n�znek, mire �n is elmorgok egy „Itadakimasu”-t, majd szedek a t�ny�romba n�h�ny rizsgoly�t �s mag�ban elkezdem majszolni. 
- Egy�l z�lds�get �s h�st is, Sasuke-kun – mosolyog r�m a f�rfi, mire kicsit megr�zom a fejem. 
- Csak rizst k�rek. 
- Ugyan m�r, �gy azt fogom hinni, hogy nem �zlik – j�tssza a s�rtettet a f�rfi, mire elh�zom a sz�mat, �s k�nyszeredetten szedek egy keveset a csirk�b�l. Amint a sz�mba veszem az �des-savany� falatot, meglep�d�k: a h�s pik�ns, enyh�n cs�p�s �s oml�s. K�telked� tekintettel n�zek Tamakira, nem nagyon hiszem el, hogy � ilyen j�l f�z, �s mintha olvasna a fejemben, v�laszol fel nem tett k�rd�semre. 
- Ezt m�g Sakura k�sz�tette, csak a te kedved�rt, ugye, milyen finom? – mosolyog r�m cinkosan, mire �n enyh�n meglepett arcot v�gok, az eml�tett viszont tot�l v�r�ss� v�lik. 
- Nem a te kedved�rt, hanem… mert ez a kedvencem! – tiltakozik, mik�zben zavartan elford�tja a fej�t.
- Azt hittem, az olasz kaj�k�rt vagy oda – tettet meglepetts�get az apja, �s l�tom rajta, hogy marh�ra �lvezi a l�nya zavar�t. Nem is olyan rosszfej ez az ember…
- Jaj, apa! – pattan fel a sz�k�r�l, felkapja a t�ny�rj�t, berakja a mosogat�ba �s kiviharzik az eb�dl�b�l. Ut�nan�zek, de � elt�nik a szemem el�l, �s egyszer csak azt veszem �szre, hogy egyed�l maradtam az apj�val. Pr�b�lok r�la tudom�st sem v�ve tov�bb enni, de a fick� j�ratja helyettem is a sz�j�t. Nos, m�r tudom, Sakura honnan �r�k�lte a besz�l�k�j�t… 
Azt�n egyszer csak megsz�l�t. 
- Sasuke-kun… csak egyet �rulj el nekem. Mi�rt ut�lod a l�nyom? – szegezi nekem a k�rd�st, �s fura �rz�s telepszik r�m, tal�n csak a helyzet szokatlans�ga miatt. 
- Ideges�t�… - k�zl�m unottan, majd enn�k tov�bb, de nem hagyja annyiban. 
- Tal�n azok a cicabab�k, akik rajtad l�gnak nem ideges�t�ek? – n�z r�m �szinte k�tked�ssel a tekintet�ben, �s el kell ismernem, hogy azok is el�gg� fel szoktak h�zni. 
- De… de legal�bb nem okoskodnak…
- Tal�n olyan nagy baj, ha egy l�nynak van esze? – k�rdezi kedvesen. 
- T�l sokat besz�l – v�dolom tov�bb, de egyre kev�sb� hangzok magabiztosnak. – �s direkt az utamba �ll.
- Ahogyan te is az �v�be – b�lint mosolyogva. – Ennyi? Ez az �sszes kifog�sod?
- �, van m�g b�ven! P�ld�ul… - kezdem el, de ekkor elakadok, �s a d�bbenett�l magam el� b�mulok. T�nyleg… mit is ut�lok �n annyira Sakur�ban?
- Nooos? – ny�jtja el gy�zedelmesen a sz�t, mire �n elh�zom a sz�mat. 
- Akkor is irrit�l – fejezem be, de nem hangzok t�l meggy�z�nek, mert ha annyira zavarna, most nem �ln�k itt. M�gis mi a fene t�rt�nik?!
- K�sz a vacsor�t, j� volt – �llok fel gyorsan az asztalt�l, �s elindulok kifel�. 
- �, Sakur�nak k�sz�nd, az � �rdeme. �r�l�k, hogy itt volt�l, sz�vesen l�tunk itt m�skor is! – ki�lt ut�nam, mire elmorgok egy „Viszl�t”-ot �s pr�b�lok kereket oldani. Meglepet�semre az ajt�ban Sakura v�r r�m. 
- Bocs az ap�m�rt… nagyon j�fej, de n�ha elt�lozza – menteget�zik a padl�t b�mulva, halv�ny p�rral az arc�n. 
- Semmi… k�sz a kaj�t – n�zek r�, majd nem b�rom meg�llni, elmosolyodom. – V�gre van egy j� tulajdons�god is: j�l tudsz f�zni – jelentem ki, kiss� g�nyosan, de komolyan gondolom. Nagyon furcsa, hogy valami j�t mondtam r�la… 
- H��t… k�sz – emeli r�m a tekintet�t, azt�n csendben b�mulunk egym�sra. Egyre n� a fesz�lts�g, amit v�g�l Sakura old fel �szinte nevet�s�vel. 
- El�g fura egy este volt ez – kacag, mire az �n sz�m sarka is megr�ndul. 
- Ja… b�r nem az egyetlen mostan�ban – cs�szik ki a sz�mon, mire megint egym�s szem�be n�z�nk. Z�ld szem�ben ott �l a hitetlenked�s, a csod�lkoz�s, n�mi tan�cstalans�g �s k�v�ncsis�g – pontosan azok, amiket �n is �rzek. Azt�n egyszer csak �szbe kapok, hogy m�r kiss� t�l r�g�ta b�cs�zkodom, ez�rt kinyitom az ajt�t �s kil�pek a h�v�sbe, de m�g utolj�ra Sakura fel� fordulok. 
- Akkor holnap nyolckor – mondom halkan. 
- J� �jszak�t… - k�sz�n el t�lem, majd p�r m�sodperc m�lva megfordulok �s elindulok, hallom, ahogy az ajt� sz�pen becsuk�dik m�g�ttem. 
�s ahogy besz�llok a kocsimba, hirtelen teljes erej�vel ragad el az az �rz�s, ami m�r az eg�sz elej�t�l fogva ott lappangott, �s amit eddig nem is hittem el: ez m�g csak a kezdet, �s m�g nagy v�ltoz�sok fognak itt t�rt�nni… 
Hogy mi�rt? Mert m�r nem vagyunk ellens�gek… t�rsak vagyunk… 
… �s ez nem is rossz �gy…