Nem is tudom, hol kellene kezdenem ezt a cs�pp mes�t, ami szinte k�r�l �leli az eddig le�lt �letemet. Amit�l egyre ink�bb megv�ltoztam, ami olyanra form�lt, aki most vagyok. Nem lesz k�nny� mindezt szavakba �nteni, majd mondatokk� form�lni, hogy v�g�l egy kisebb t�rt�netet kapjunk, ami egy olyan l�ny �let�t mes�li, akinek nem egy neh�z d�nt�st kellet meghoznia, majd elviselnie a velej�r� k�vetkezm�nyeket. Az �let nem t�nd�rmese, ahogyan mondani szokt�k, ahhoz t�l kegyetlen �s �nz� vil�gban �l�nk. Az ember lassan m�r p�nz n�lk�l semmire sem k�pes. Egy r�g�s a gyomr�ba �s a f�ld�n fetreng, k�nnyekkel k�szk�dve, mert elvett�k t�le az egyetlen, olyan dolgot, amivel b�rmit megszerezhetett. Pedig ak�r hiszitek, ak�r nem, az �let nem a k�r�l forog, hogy mennyi l�v� van a zsebedben. Vannak olyan dolgok, amiket nem szerzel meg vele, amiket nem tudsz a birtokodba venni, an�lk�l, hogy le ne kelljen mondanod r�la. Aki k�pes megv�lni t�le, az csak j� ember lehet.

�s hogy pontosan mir�l fog sz�lni ez a r�pke irom�ny? Egy olyan �rz�sr�l, amit egyszer minden ember megtapasztal az �lete sor�n, �s az els�t sose felejti el. N�ha f�j, n�ha viszont egyszer�en r�pk�dsz t�le az �r�mt�l. Van, hogy s�rsz miatta, de ugyan �gy mosolyra is fakaszt. Mindez egy kicsiny �rz�st�l, ami eg�sz v�gig elk�s�r, ami ut�n csak s�v�rog az ember. Valaki k�nnyed�n, valaki nehezebben kapja meg. Hogy az Isten mik�nt v�lasztja ki, hogy ki kapja a k�nny� illetve a nehezebb utat, azt senki sem tudn� megmondani. Egyszer�en �gy alakulnak a dolgok. De am�g van rem�ny, egy kicsi hit a szebb j�v��rt, addig se az �r, se m�s nem akad�lyozhatja meg, hogy megval�s�tsd �lmaid. Ezt j�l jegyezd meg, mert let�rni k�nny� r�la, de visszatal�lni m�r nem.

Egy �jabb tan�v kezdete. Egy �jabb nap, ami semmiben nem k�l�nb�z�tt a t�bbit�l, ha csak azt nem vessz�k figyelembe, hogy a ny�ri sz�net v�get �rt. Az a kis pihen�, amit nek�nk sz�ntak m�ris elillant, �s �gy �jabb h�napokkal a nyakunkban kell v�rnunk, m�g megint lecsendesedik, �s el nem j�n �jb�l.

A telefonom cs�rg�s�re �bredtem fel. �lmosan nyitogattam z�ld szemeimet, amik v�g�l a plafonon �llapodtak meg. Kiny�jt�zkodtam magam, aminek h�la a takar�m a f�ld�n v�gezte, majd fel�lve a telefonom�rt ny�ltam, ami m�r percek �ta zen�lt. Mikor ujjaimmal kitapogattam a gombokat, t�l k�m�s voltam a legapr�bb mozdulathoz is, kinyomta, majd a hely�re t�ve a telefonomat, visszad�ltem az �gyba. Nem akartam felkelni. T�l hamar v�get �rt a pihen�, �s a sulihoz se volt semmi kedvem isten igaz�b�l.

Hogy �szinte legyek, nem a tanul�ssal voltak probl�m�im. Ink�bb bizonyos emberekkel, akik �lvezettel sz�vattak nap, mint nap. Na, meg a r�lam kering� pletyk�k miatt, amiknek semmi val�s alapja nem volt, �s mikor megeml�tettem ezt nekik, akkor egyb�l �n voltam a rossz kisl�ny, aki k�tekedni mer vel�k. Pedig ez egy�ltal�n nem �gy volt. T�bbnyire megh�ztam magam, alig besz�ltem, szinte csak akkor v�laszoltam, ha k�rdeztek. M�r els�t�l kezdve sokat piszk�ltak, f�leg a szokatlan hajsz�nem miatt, �s erre m�g jobban r�tett a hatalmas homlokom is. Eleinte csak err�l keringtek furcsa sz�besz�dek, hogy mi�rt n�zek ki �gy, ahogy. M�r gyermekkoromban is sokat piszk�ltak emiatt, �gy hogy nem volt �j a sz�m�ra, �s meg is tanultam az �vek folyam�n, hogyan kezeljem mindezt. Egyik f�lemen be, a m�sikon ki. N�ha m�g, hogy fokozzam a hangulatot, a dr�ga piszk�l�immal egy�tt nevettem az idi�ta gondolataikon. De arra sose vitt r� a l�lek, hogy tagadjam is �ket. Melengess�k magukat nyugodtan ilyen gondolatokkal, ha nekik ez j�, akkor csak tess�k. Van jobb dolgom is, mint hogy ilyenekkel foglalkozzak.

Mik�zben a h�feh�r plafonon legeltettem a szemem, �s mindezen gondolkodtam, any�m lelkesen t�rta ki az ajt�t, hatalmas mosollyal az arc�n. Mivel semmi f�le motoszk�l�st nem hallott ide fentr�l, gondolta megn�zni mi van az � szeretett l�ny�val. Mindig ez volt. Szinte k�v�lr�l f�jtam a mindennapokat.

-         J� reggelt – h�zta sz�t a f�gg�ny�met, amit�l egyb�l magamra h�ztam a takar�t. T�l vil�gos volt, na meg kor�n. – �lomszusz�k kellj fel – sz�lt r�m any�m, cs�p�re tett k�zzel, mik�zben vil�gosk�k szemeivel engem f�rk�szett.

-         Hagyj�l – ny�gtem. K�zben lehunytam pill�imat, h�tha siker�l meg�sznom a mai napot.

-         Sakura – egy r�nt�ssal leh�zta r�lam a takar�t, �n, meg mint egy vad�llat �gy kaptam a v�kony leped� ut�n. M�g morogtam is hozz� – ideje �lt�zn�d – egy gyors puszit nyomott a fejem b�bj�ra, azt�n lassan kis�t�lt az �n kis birodalmamb�l.

Duzzogva n�ztem ut�na. M�rt kell elrontania a napomat egy jelent�ktelen �vnyit�val… Nem �rtem. Mivel m�s v�laszt�som �gy sem volt, nagy nehezen felkeltem az �n pihe-puha �gyik�mb�l, majd a ruh�s szekr�nyemhez igyekeztem, amit kinyitva elborzadtam. A ny�r folyam�n kicsit eresztettem a rendrak�si szeretetemb�l, �gy teljes k�osz uralkodott benne. Any�m sz�vinfarktust is kapna, ha ezt l�tn�, �gy hogy este mindenk�ppen rendet kell, csin�ljak.

Egy s�hajt�s k�s�ret�ben belet�rtam a ruhakupacba �s nagy nehezen el�kotortam a bl�zomat �s a szokny�mat, amik nem voltak t�l h�vogat�ak. Egyik gy�r�ttebb volt, mint a m�sik, �gy sz� n�lk�l kit�rva az ajt�m, lerohantam a konyh�ba, ahol anya �pp a reggelivel b�bel�d�tt. H�tra kapta a fej�t, �s a kezemben szorongatott ruh�imra pillantott.

-         Pedig tegnap este mondtam, hogy k�sz�tsd ki – ny�gte egy mosoly k�s�ret�ben, majd elvette a fel� ny�jtott anyagokat.

-         Nekem most van r� sz�ks�gem – makacskodtam szok�somhoz h�ven – ha most megbocs�tasz, megyek �s �sszeszedem a cuccaimat – azzal sarkon fordultam, �s visszarohantam, a szob�mba.

Ahogy megtorpantam az ajt�ban, szememmel azonnal a kedvenc t�sk�m ut�n kezdtem kutatni. Most �gy jobban megn�zve, nem csak a ruh�sszekr�nyben uralkodott el a k�osz. Ahogy smaragd szemimmel v�gig p�szt�ztam a cs�pp helyis�get, kezdtem r�j�nni, hogy egyhelyben val� �csorg�ssal nem fogok egyr�l a kett�re jutni, �gy egy hat�rozott l�ptekkel elindultam felkutatni a pand�s t�sk�mat, amit m�g nyolcadikban kaptam ballag�somra.

Ben�ztem az �gy al�, azt�n szem�gyre vettem a szekr�nyeim tetej�t, a polcokon is v�gig mentem, de nem l�ttam sehol. Pedig mintha reggel l�ttam volna. Azt�n bevillant egy k�p, �s sz� n�lk�l az ajt�mhoz l�ptem. Behajtottam annyira, hogy a szemem megakadjon a sz�gr�l lel�g�, mint�s kis batyun. Megmosolyogtam, azt�n lekapva onnan az �gyamra haj�tottam. Az �jjeli szekr�nyemhez s�t�ltam, aminek a fi�kj�t kih�zva kikaptam bel�le a b�rletemet �s a p�nzt�rc�mat. H�la istennek az el�bbi m�g nem j�rt le, k�t napig m�g j�, �gy lesz id�m megvenni az e havit, �s nem kell ma ezzel is foglalkoznom, el�g lesz, ha t�l�lem a sulit. Visszacsuktam, majd a k�t eml�tett t�rgyat beletettem a t�sk�mba.

Az ajt�m pont ekkor t�rult ki �s anya jelent meg az imm�ron kivasalt ruh�immal. Oda szaladtam hozz�, majd egy cuppan�s puszival h�l�ltam meg a f�radoz�s�t. Egy gyors mosolyt ejtett, meg majd megfordult �s indulni k�sz�lt. M�g miel�tt elt�nt volna, visszafordult �s megsz�lalt.

-         Ha kell, m�g valami sik�ts – elnevettem magam, majd egy „ok�val” le is rendeztem az eg�szet.

Az �gyra ter�tettem a ruh�imat, majd azonnal neki is l�ttam a vetk�z�snek. El�sz�r a pizsama fels�met dobtam le magamr�l, azt�n a nadr�got. A feh�r nem�-s fi�khoz s�t�ltam, amibe belet�rva el�hal�sztam egy feh�r, snassz melltart�t. Sose szerettem a fidres-fodros, k�ves, csipk�s, „szexinek” sz�nt darabokat. Valahogy �n ink�bb az egyszer�s�get p�rtoltam. Meg persze az is k�zre j�tszott, hogy nem is volt kinek felvennem, �s mutogatnom. �gy hogy hanyagoltam az ilyes dolgokat. Ahogy bekapcsoltam, �s be�ll�tottam a p�ntj�nak a m�ret�t, m�r is siettem, hogy beleb�jjak a bl�zomba. Szerencs�re nem volt �tl�tsz�, de �gy sem akartam megkock�ztatni a sz�nes feh�rnem�t, pedig azok�rt jobban rajongtam. Ahogy el�rtem az utols� gombot, felh�ztam a szokny�mat is, azt�n el�kapva egy t�rdig �r� s�t�tk�k zoknit, azt is felh�ztam. Mikor minden megvolt a t�k�rh�z s�t�ltam, ahol gondosan v�gig m�rtem magam. Megigazgattam a szokny�mat, azt�n a bl�zom felgy�r�d�tt ujj�t is rendbe szedtem. Ne hogy m�r ne l�tsz�djon a rajta d�szelg� minta, ami a v�ros egyik legnevezettebb sulij�nak a log�ja. Ahogy v�geztem gondosan megn�ztem magam a t�k�rben, ahol m�r csak egy dolog nem stimmel. M�g pedig a hajam.

Fogtam magam �s �trohantam a f�rd�szob�ba, ahol a kezem �szt�n�sen a f�s� ut�n kapott, �s a fog�t belem�lyesztette hossz� r�zsasz�n tincseimbe, amik gond n�lk�l fogadt�k a betolakod�t. Se perc alatt norm�lis k�ls�t var�zsoltam magamnak. Egy csattal felt�ztem a fejem b�bj�ra a hajamat, azt�n egy gyors puszit k�ldve a t�k�rk�pemnek, visszabandukoltam a birodalmamba. Felkaptam a t�sk�m, majd egyenesen a nappaliba mentem, ahol m�r ki volt k�sz�tve a cip�m. A fotelra haj�tottam a batyum, k�zben meg sem �lltam a cipell�mig. Beleb�jtattam a l�ba, ami k�nyelmesen �lelte k�rbe. Azt�n a konyh�ba mentem, ahol m�r k�szen v�rt a reggeli. Ez poh�r narancs l� �s k�t szelet pir�t�s keny�r.

-         K�sz�n�m – mondtam szeretett anyuk�mnak, mik�zben helyet foglaltam. A hasam m�r k�vetel�dz�tt az �tel ir�nt, �gy hogy azonnal neki is l�ttam elfogyasztani.

-         J� reggelt – jelent meg apu is, majd egy puszit nyomva a fejem tetej�re, � is elfoglalt a hely�t. – asszony a k�v�mat, ha lehet.

Hogy mi�rt is szerettem ap�mat? Pontosan az ilyen megjegyz�sei miatt. M�g �n nevetve fogadtam apum nevets�gesnek sz�nt felsz�l�t�s�t, addig anyum pironkodva �llt neki a s�t�t sz�n� ned� kit�lt�s�nek. K�t kockacukrot dobott m�g bele, majd apa el� tette, aki egy h�l�s cs�kot lehelt ajkaira. Szerettem n�zni, mikor gerle m�dra turb�koltak. Ilyenkor mindig eszembe jutott, hogy vajon nekem is lesz-e olyan boh�k�s f�rjem, mint amilyet anyu tal�lt mag�nak. Irigyeltem �rte.

-         Elvigyelek a suliba? - sz�lalt meg apa az els� korty ut�n – �gy is arra van az iroda.

-         Nem �gy volt, hogy t�rgyal�sra m�sz? – sz�lalt meg hirtelen anya, nagyokat pislogva r�. – a miatt a r�szeg sof�r miatt, akir�l mes�lt�l…

-         De, csak el�tte m�g beugrok n�h�ny pap�r�rt – mosolygott r� a feles�g�re, ilyenkor sim�n letagadhatta volna a kor�t. Vagy t�z �vvel fiatalabbaknak n�ztek ki, mikor szerelmes pillant�sokat v�ltottak. Hogy ez milyen romantikus… - akkor elvigyelek?

-         Nem gond? Mert ha sietsz… - m�g befejezni se tudtam, mert apa k�zbe v�gott.

-         Az �n dr�ga kisl�nyomra mindig van id�m – �thajolt az asztal felett �s megsimogatta az arcom. Bekaptam az utols� falatot is, �s le�bl�tettem n�mi narancsl�vel, azt�n r�n�ztem.

-         K�sz vagyok. Fel�lem mehet�nk – vontam meg a v�llamat, majd fel�llva odany�jtottam anyunak a t�ny�rt – finom volt, k�sz�n�m.

-         Ennek �r�l�k – mosolygott r�m, majd mag�hoz h�zva meg�lelt. – ha valami baj van, h�vj, rendben?

-         Persze, tudom – elengedtem, azt�n v�rakoz�an ap�ra tekintettem, aki leh�zva a marad�k k�v�j�t, fel�llt.

M�g � is vett egy gyors b�cs�t anyut�l, azt�n elindultunk a nappali fel�. Felkaptam a t�sk�mat, azt�n kil�pt�nk az ajt�n. M�g �n a kaput nyitottam, addig apa a gar�zs ajt�val b�bel�d�tt, ami megint beragadt. Azt�n egy j�l ir�nyzott r�g�s ut�n, v�gre hajland� volt tenni a dolg�t. Elnevettem magam, majd f�lre �llva megv�rtam, m�g kitolat a kocsival. Gyorsan bez�rtam a gar�zst �s a kaput is, ut�na pedig lelkesen pattantam be mell� az any�s �l�sre. 

S�g� 2 hozz�sz�l�s

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s

2013.08.16. 14:40 Saku Szia ildi, k�szi sz�pen :3 Sietek, ahogy tudok, csak sz�njon meg a j� isten sok ihlettel :) Igyekszem ne agg�dj :) K�szi, hogy �rt�l :)

2013.08.16. 14:37 Ildi-chan Szia! :) Ty���� csajsz� ez nagyon j� lesz :D  M�r nagyon v�rom a folytat�sokat. SOS. Sies :D Kapsz egy 10-est t�lem..^^ Sok sikert �s ihletett.. By:Ildi-chan..