5. Első vágy

Sasuke

Napra pontosan tudom, mikor kezdődtek a tüneteim. Edzésről jöttem hazafelé és próbáltam Inot, az aktuális barátnőmet elérni telefonon. Csak rövid ideje jártunk, mégis elég rámenősen viselkedett. Mindenáron el akart jönni hozzánk és úgy tűnt az ágyamban tervezi kimutatni, mennyire hálás azért, amiért végre elhívtam randizni.

Ma lett volna a nagy nap.
Reggel még elégedettséggel töltött el a gondolat, hogy lefekszik velem, de ahogy múlt az idő, úgy merült fel bennem egyre több kétség. A fiúknak is volt pár beszólása az öltözőben, hogy Ino milyen népszerű a végzősök között, és biztos már elég gyakorlott hozzá, hogy boldoggá tegyen engem.
Nem szerettem versenyezni ilyen dolgokban, ráadásul a kudarctól is egyre jobban tartottam. Természetesen ezt is annak köszönhetem, hogy a bátyám sorozatosan lenyúlta a barátnőimet, amikor végre komolyabbra fordulhatott volna a helyzet. Keserű fintorral gondoltam arra, ha akarnám, ma végre változtathatnék a dolgokon, mégis rossz előérzetem miatt le akartam mondani a mai találkozót. Fáradt voltam, és a többiek véleménye is arra késztetett, hogy gondolkozzam még kicsit a dolgon.
Dühösen tettem zsebre a telefont, mert az az ostoba liba nem volt elérhető. Lakásunkba lépve azonnal kiszúrtam a cipőjét, így arra készültem, hogy elküldöm a francba, amíg tisztába nem jövök magammal.
Gyanús csend fogadott a nappaliban és a konyhában sem találtam senkit. Elindultam az emeletre, mert arra gondoltam a szobámban vár. Ez a lehetőség rettenetesen felbosszantott, mivel oda senkit nem szoktam beengedni.
Mérgesen csaptam ki az ajtót, aztán álltam és bámultam befelé, mint egy idióta. A szőke lány élvezettel lovagolt éppen a bátyámon. Észre se vették, hogy ott vagyok. Ino úgy vonaglott és sikoltozott, mint valami alacsony kategóriás pornó sztár, míg Itachi egykedvűen feküdt alatta. Nem volt kedvem megvárni, amíg befejezik, helyette kifordultam a szobámból és meg sem álltam a legközelebbi parkig.

Este mentem csak haza. Apám nem kérdezte hol jártam eddig, szóval még hazudnom se kellet. Úgy tettem, mintha minden rendben menne, igaz nem volt gusztusom leülni Itachi mellé vacsorázni, és első dolgom volt, hogy az ágyneműmet lecseréltem.
Reggel arra ébredtem, hogy az egész bőröm merő kiütés. A reggelit és vacsorát onnantól szinte minden alkalommal kihánytam, a fürdőszobában sorakozó tusfürdőktől és egyéb illatszerektől pedig, amit közösen használtunk a testvéremmel, úgy vakaróztam, mint egy rühes kutya. Sejtettem mi lehet az oka, de tehetetlen voltam.
Apa könyörgött, hogy menjünk orvoshoz. Több helyen is megfordultunk, aztán elfogadta, hogy ezzel együtt kell élnem. A bátyám folyton piszkált, kinevetett, ha rosszul voltam és felesleges pénzkidobásnak tartotta a gyógyszereket. Nem hibáztattam érte. Azért sem, amit Inoval tett.
Igaza volt. Ha el tudta venni tőlem az az én hibám.

Az új doktornő érkezését sokan várták izgatottan. Köztük volt apám is. Talán valami csodát remélt tőle.
Nekem nagyon kellemetlen volt, hogy elkísér, mintha taknyos kölyök lennék.
A rendelőben csak fokozódott a haragom. Minek hoz egy gyermekorvoshoz?
Tíz évvel ezelőtt talán elbűvölt volna ez a hely, de most nem értettem mit keresek itt.
Pár percet kellett csak várakoznunk, de a vérnyomásom már az egekben volt. Itt minden olyan cuki volt, olyan gyerekes, olyan kedves, édes, aranyos… Éppen ezeket a dolgokat utáltam a legjobban.
Apámra mély benyomást tett, hogy itt ennyire igyekeznek a legkisebbek kedvében járni. Elmesélte velünk milyen nehéz volt a várakozás és hozzátette, hogy imádtuk volna, ha közben játszhatunk vagy rajzolhatunk, és nem lett volna rémálom minden egyes orvosnál tett látogatás.

Amikor a doktornőt meglátta, már éreztem, hogy rendszeres látogatók leszünk. Olyan idiótán kezdett viselkedni, mintha nem látott volna még nőt. Igaz ilyen csinos orvost még én sem láttam, de apám egyenesen be volt gerjedve. Alig tudta levenni a szemét a hölgy feltűnő dekoltázsáról és zavarában összehordott minden zagyvaságot. Lesajnálóan figyeltem ezt a szánalmas jelenetet, aztán az én életembe is belépett a nagy Ő…


Egész éjjel álmatlanul forgolódtam. Próbáltam visszaidézni minden apró részletét az eseménynek, ami gyökeresen megváltoztatta az életem. 
Amikor megláttam, hogy egy fiatal lány is jelen lesz a vizsgálaton teljesen kiakadtam. A következő gondolatom az volt, hogy valószínűleg ő lesz az új osztálytársunk, ha Hinata információinak hinni lehet. 
Milyen dolog már ez, hogy ő itt jelen van és mindenféle bizalmas dolgot tud meg rólam? Holnap talán kikürtöli az egész iskolának. Ráadásul elég feltűnő jelenség. Biztos olyan, mint a többi lány, aki hasznot húz a külsejéből. Ha Itachi meglátja, már meg is pecsételődött a sorsa. Képzeletben egyenlőség jelet húztam közte és Ino között. Csak idő kérdése és ott fog kikötni, ahol a szőke.
Nem kellett hozzá sok idő, hogy felfedezzem, szellemileg szerencsére nincsenek egy szinten, de a bátyám számított az egyik legnépszerűbb srácnak a suliban, tehát az okos lányok is buktak rá.
Sakura teljes természetességgel mozgott a rendelőben, látszott, hogy sokat segít az anyukájának, és tényleg élvezi ezt a munkát. Apámmal kedvesen beszélt és nem kezdett el ájuldozni a látványomtól, inkább túlságosan is óvatosnak tűnt. 
A csinossága az öregemet se hagyta hidegen, bár szórakoztató volt látni mennyire megdöbbent a rózsaszín tincsek látványától. A szemei és a mosolya nekem is bejött, de ennek ellenére minél több pozitív tulajdonságot találtam benne, annál jobban gyűlöltem.
Amikor a közelembe jött már egyenesen meg akartam fojtani. Túlságosan fölkavart, idegesített a jelenléte. Ebben a helyzetben úgy éreztem, megaláztak és vérig sértettek, amiért borzalmasan zaklatott voltam. 
A legrosszabb mégsem ez volt. Attól szenvedtem a legjobban, hogy a fantáziám teljesen fel lett csigázva. Túl intim volt a helyzet és ez a lány értette a dolgát, hogy kihasználja.

Órák múlva is háborgott a lelkem, pedig abban bíztam, hogy a szobámban végre sikerül higgadtan átgondolni ezeket a furcsa érzéseket. Hát nem!
Mintha valami perverz mozit néznék, pedig nem jellemző rám az ábrándozás. Egyfolytában mocskosabbnál mocskosabb jelenetekké színezte ki agyam a délután történteket.
Fájdalmasan szűknek éreztem az alsógatyám, így lefekvésem után néhány perccel már úgy döntöttem ma meztelenül alszom. Hiába volt kulcsra zárva az ajtó, valami hülye gátlástól vezérelve azért betakaróztam, pedig dög meleg volt. Összegömbölyödve próbáltam aludni, de az agyam lázasan dolgozott. Szemem előtt erotikus jelenetek kezdtek peregni. Minden egyes illat és érintés emléke gerjesztően hatott rám. Testem egy szemtelen lány után vágyakozott.
Bosszantott, hogy azt tett velem, amit akart, ezért bosszút akartam állni rajta. Én akartam uralkodni felette. Fejemben ezer lehetőség cikázott, hogy mit szeretnék vele tenni, ha irányíthatnám a dolgokat. Azt hiszem, amit kitaláltam egyáltalán nem találná kellemetlennek, sőt!

A büntetés az volt, amit én éreztem most. Egyre kínzóbb lett a merevedésem. Képtelen voltam ebben a pózban maradni, muszáj volt hanyatt feküdnöm, hogy kényelmesebb legyen.
Ha behunytam a szemem szinte éreztem, ahogy a puha kezével végigsimít a bőrömön ,és közben mélyen magamba szippantom azt a bódító virág illatot, ami körüllengi.
Kezem a hasamra tévedt, itt tétovázott egy ideig, majd határozottan csúszni kezdett lefelé. Remegtem a feszültségtől, mikor végül durván megragadtam magam. Nem bírtam leállni a fantáziálással, közben kezem önkéntelenül is mozogni kezdett. Néhány másodperc múlva már lerúgtam magamról a takarót. Patakokban folyt rólam a víz, lábaimat kissé felhúztam és szétterpesztettem, közben pedig egyre sebesebben járt a csuklóm. Fejem egyre jobban hátra feszült a párnába, szemem erősen behunytam, és csak szaggatottan kapkodtam a levegőt. Rekord gyorsasággal jutottam el a végső határig és olyan hangosan élveztem el, amire még nem volt példa. Abban a pár másodpercben, míg a kéj ringatta a testem az ő arcát láttam és lénye, mintha belém akart volna égni.
Azt hittem megkönnyebbülök és megnyugszom utána. Alig tértem magamhoz mikor rájöttem, hogy a sóvárgás csak erősödött bennem. Agyam valami hülye mechanizmus folytán összekötötte Sakurát azzal az érzéssel, hogy JÓ.
Bármire gondoltam, ami vele kapcsolatos, az izgalmat váltott ki belőlem. Mindenem sikított utána. Nem bírtam leállni, képtelen voltam lenyugodni, semmi nem hozott enyhülést. - Még a végén a rózsaszín lesz a kedvenc színem, zöld ruhákat fogok hordani és szabadidőmben kórházas sorozatokat fogok nézni- gondoltam rémülten.

Verítékben fürdő testem többször megjárta a fürdőszobát, de a hideg víz csak annyit segített, hogy kicsit józanabbul gondolkozzam. Itt nem a szexre gondoltam mindig, csak kb. 70 % -ban, de a maradék harmincat arra használtam, hogy terveket szőjek.
Meg kell szabadulnom ebből a lehetetlen helyzetből! Barátnőt kell szereznem, és le kell szoknom a maszturbálásról. Ideje, hogy egy lány vegye kézbe a dolgokat … vagy ez már megint a szex témakörébe tartozik?

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés