A leveg��rt szinte zih�lnom kell, ahogyan elkerekedett szemekkel b�mulok a behurcolt n�re. Say�nak... halottnak kellene lennie... Halottnak! Hitetlenked�sem sz�lte gondolatok sz�zai rugaszkodnak el a val�s�gt�l, s kezdenek vad v�gt�ba fejemben, mindent �sszezavarva.
Nem! - r�zom meg a fejemet, hogy meg�ll�tsam a zabol�zatlan cik�z�st. Ez nem a megfelel� pillanat ilyeneken agyalni... Most nem. Meg kell �riznem a l�lekjelenl�tem, nyugodtnak �s kim�rtnek kell lennem... De hogy a francba?!
Neh�zkesen f�jom ki t�d�mb�l a leveg�t, k�rben�zek, hogy felm�rjem a helyzetemet. V�dencemet csak egy ember szorongatja, pisztoly a hal�nt�k�n�l. Sayam�t kett�, szint�n a fej�hez szorul a f�m. Gyorsan siklatom v�gig tekintetemet a civileken, hogy megtal�lhassam a t�bbi mer�nyl�t. Egy, kett�, h�rom, n�gy. �sszesen teh�t h�t az egy ellen ar�ny l�pne fel, viszont k�t t�sz van, �s h�rom t�szejt�. Mire az egyik�j�ket kiszabad�tan�m, a m�sikat lel�n�k, a t�rsaik pedig vel�nk is v�gezn�nek, �rtelmetlen, m�rt�r cselekedet lenne az eg�sz.
�jra! - k�ts�gbeesetten, �s egyre kevesebb megfontolts�ggal kutakodok a megold�s ut�n. Ha a fennmarad� n�gyet venn�m c�lba, egyes�vel vagy ak�r kettes�vel is ki tudn�m �ket iktatni. Nem tudom, mire eml�kszik Saya a yakuza �let�b�l, de tal�n az egyik t�szejt�j�vel el tudna b�nni. Azonban �n m�g mindig a n�gyessel foglalkozn�k, �s a civilekkel, nehogy bajuk essen, hiszen el�g lesz ezt az �gyet is eltusolni. V�dencem kimaradt. Az edz�sen j�l szerepelt ahhoz k�pest, de �lesben m�g semmit sem pr�b�lt ki, t�ls�gosan is figyelmetlen, �s a jelen pillanatban k�ts�gbeesett. Reszket a f�lelemt�l, pupill�i �sszesz�k�lve merednek fel�m. K�nosan emelem a tekintetem Sayam�ra. Szinte ugyan az. Lehets�ges egy�ltal�n megtal�lni a helyes d�nt�st?!
- Na, eld�nt�tted m�r v�gre, Uchiha? - veti fel�m f�lv�llr�l, fogyatkoz� t�relemmel a Sakur�t fogva tart� f�rfi.
Tan�cstalanul harapok als� ajkamba, kitart�an b�mulok v�dencem r�m�lt szemeibe, hogy valami elsz�nts�got mer�tsen bel�lem, b�r �n sem vagyok ma a toppon. Nem is �rtem, mi�rt engem emlegetnek a legjobb yakuzak�nt, ha egy ilyen helyzetben befuccsolok �s m�sokt�l f�gg�k? Sz�nalmas...
- El - v�laszolok r�viden �s a lehet� leghiggadtabban. - De had k�rdezzem meg, kinek dolgozol?
Tekintetemet le sem veszem Sakur�r�l, s azon gondolkozom, hogyan adhatn�m a tudt�ra, hogy seg�tenie kell...
- Sajn�lom, de ilyen inform�ci�kat nem adhatok ki. Ink�bb azt javaslom, hogy gyorsan v�lassz a k�t n� k�z�l, igaz�n nincs kedvem itt pazarolni az id�met - v�laszolja fennh�jaz�n.
- �rtem. Nos, akkor nincs m�s h�tra - h�zom az id�t kellemetlen�l, fegyverem ut�n ny�lok -, mint... 16-os leszerel�s! - ki�ltom el magam parancsol�n, s m�r csak a szemem sark�b�l l�tom, amint a r�zsasz�nhaj�, meglep� m�don k�veti az utas�t�saim.
A m�sik oldalra sajnos nincs id�m tekingetni, el�r�ntott pisztollyal szedem le gyorsan az els� embert, majd a m�sodikat. Az emberek p�nikszer�en hajtj�k le fej�ket �s menek�lnek az �l�helyek k�z�, �n az egyik kis folyos�n k�szok fedez�kemben. Szerencs�mre a mer�nyl�knek semmi kedve a civileket megt�madni, �gy csak k�romkodva kutakodnak ut�nam a hatalmas ricsajban. Egy minutumra m�g v�dencemet is siker�l megtal�lnom a kit�rt z�rzavarban, amint a lel�tt f�rfi takar�s�ban bukik a f�ldre, �s aggodalmasan n�z fel�m. Elismer� �s b�szke pillant�st k�ld�k fel�, majd elrugaszkodom a talajt�l, hogy a marad�k kett� embert is k�nnyed�n lel�hessem figyelmetlen pillanatukban.
�vatosan egyenesedek fel a rep�l�n kit�rt k�oszban, szemeimmel hamar megtal�lom v�dencemet, majd Say�t pr�b�lom megkeresni, de sem �t, sem t�bb fekete ruh�st nem l�tom.
- Nyugodjanak meg, m�r nincs semmi baj - k�zl�m hidegen, majd Sakura fel� indulok. - J�l vagy? - k�rdezem t�le vele szembe let�rdelve.
- Aha - ny�gi.
- Nem l�ttad a m�sik n�t? - k�rdezem idegesen k�rbej�rtatva tekintetemet.
- Ne keresd meg - suttogja reszketegen, meglepetten b�mulok retteg� szemeibe. - K�rlek...
- Nem �rtem. Mi�rt?
- Mert � - kezden� el mondand�j�t, de kiab�l�sok szak�tj�k f�lbe.
- Sasukee! Sasukee! - Ezer k�z�l is felismern�m ezt a hangot, �s most az sem �rdekel, hogy az igazi nevemet haszn�lja.
- Saya! - ismerem fel hatalmas megk�nnyebb�l�ssel.
Azonnal felegyenesedek, amint megl�tom fel�nk rohanni, egyenesen a karjaimba veti mag�t.
- Sasuke! - skand�lja nevemet �r�mtelien, szorosan �t�leli mellkasomat, k�nnyei �t�ztatj�k a v�kony p�l� r�teg�t.
Bizonytalanul viszonzom az �lel�st, j�l ismert melegs�g �nt el... De vajon t�nyleg � az?
Erre a p�r m�sodpercre mintha meg�llt volna az id� vas kereke, minden t�volinak �s jelent�ktelennek t�nt. Mire �szbe kapok, hogy m�r elenged, meglep�dve tapasztalom, hogy a rep�l�g�pen m�r nyoma sincs a zavarg�snak.
- �m... Damen... Megs�r�lt�l? - sz�lal meg a h�tam m�g�l bizonytalanul v�dencem, arca csupa felismerhetetlen �rz�s.
- Nem, mi�rt? - k�rdezek vissza jelent�ktelen�l, majd a karomra mutat. - Pedig �n nem... - v�laszolom szkeptikusan a karomon l�v� v�rfoltot b�mulva, majd r�gvest Say�ra f�ggesztem tekintetem. - Megs�r�lt�l?
- Nem nagy �gy - tapasztja le sz�gyenl�sen a v�ll�t �ktelen�t� sebet. - Csak s�rolt a goly�...
- Hadd n�zzem! - ellenkezek ellent mond�st nem t�r�en, s haboz�s n�lk�l szak�tom le a f�ls�je ujj�t.
A seb el�g cs�ny�n v�rzik, de val�ban csak s�rolta. Els�seg�lyt k�rek az egyik k�s�r�t�l, �s ameddig m�g kihozza, elmerengve n�zek farkasszemet a v�ll�n l�v� s�rk�ny tetov�l�ssal. K�ts�gtelen�l � az.
A s�r�l�s�t hamar ell�tom, majd besz�lnem kell a szem�lyzettel �s a f�n�kkel, hogy minden rendben, persze mindek�zben j�fi�nak kell magamat titul�lnom. A hull�kat is gyorsan elt�ntetik, b�r arr�l fogalmam sincs, hogy hova, �s nem is igaz�n foglalkoztat. A l�nyeg, hogy viszonylag �pen meg�sztuk ezt a kalandot. Az azonban m�g mindig aggaszt, hogy fogalmam sincs arr�l, hogy mi t�rt�nt �vekkel ezel�tt, hogy m�g mindig �l Sayame. Nem mintha b�nn�m, de ha err�l tudom�st szerez a kl�n feje... M�g j�, hogy itt van alibinek a v�dencem, �gy nem t�rhetek vissza a v�rosba.
A rep�l�teret elhagyva, a k�t n�vel az oldalamon kapjuk nyakunkba a v�rost, megkeresve az alb�rlet�nket. A kipakol�s is esem�nytelen�l telik, b�r azt meg kell jegyeznem, v�dencem felett�bb furcs�n viselkedik. Nem locsog mindenf�le h�lyes�gr�l, s�t, egyenesen hallgat, �s Say�t k�t m�teres k�rzetben elker�li, minden apr� neszre �sszerezzent. Aggaszt. M�giscsak a v�dencem!
- H�, Sasuke! - kap el Syame, mik�zben a nappalin v�gok �t kereszt�l, Sakur�t keresem.
- Damen vagyok, mondtam m�r - mordulok r� kiss�, mire h�zelked�en b�jik hozz�m.
- Tudom, de annyira furcsa n�v! A Sasuke sokkal jobb! - er�sk�dik ravaszul mosolyogva.
- Lehet, de a v�dencem �gy ismer, �s nem akarom, hogy megtudja, hogy becsapom - magyar�zom halkan, nehogy meghallja az eml�tett.
- Sz�val a v�denced! - csattan fel f�lt�kenyen, �s d�h�sen ereszt el, karjait keresztbe fonja.
- M�r megbesz�lt�k - pr�b�lom csit�tani l�gyabb hangnemben. - Nem �n akartam elv�llalni ezt a feladatot. M�r vagy h�rom hete vigy�zok r�, teljesen hozz� vagyok szokva, hogy velem van. Nem tehetek r�la.
- Akkor is! - m�rgel�dik. - �gy �rzem, hogy vele sokkal jobban foglalkozol, mint velem! Vagy m�r nem kellek neked? Akkor minek mentett�l meg?!
- Sayame! - rovom meg, majd szorosan magamhoz vonom. - Sz� sincs ilyesmir�l. Egyszer�en csak annyira hihetetlen sz�momra, hogy itt vagy...
- Mi�rt, hol lenn�k? - szak�t f�lbe �rdekl�dve.
- Nem eml�kszel?
- Mire?
- H�t hogy... Mi t�rt�nt n�gy �vvel ezel�tt... - kezdek bele ingatagon.
- Azt sem tudom, hogy minek v�llalsz el ilyen h�lye feladatokat, hogy megv�dj valakit, nemhogy a n�gy �vvel ezel�ttiekre eml�kezzek! Ki vagy te, Superman? - g�nyol�dik zavarodottan.
- Milyen Superman? Yakuza! K�zel sem �llok hozz�... �s Te is az volt�l. T�nyleg nem eml�kszel r�? - k�rdezem a lehet� leg�rtetlenebb�l.
- Yakuza? - k�rdezi t�tott sz�jjal. - Azok a rettegett gyilkosok... �s �n is az voltam?!
- Igen. A t�rsam volt�l, �s a tan�t�m is. Meg ut�na egy kicsit t�bb, de l�tom, ez megmaradt.
- De mi�rt hagytam abba, ha a t�rsam volt�l? - k�rdez�sk�dik k�v�ncsian.
Elkomorultan b�mulok smaragdz�ld szemeibe, �s a lehetetlent latolgatom. K�z�ljem vele, hogy meggyilkoltam?
- Nem tudom - felelem v�g�l k�d�sen, �s ink�bb valami m�st n�zek csal�dott arca helyett.
- M�g egy valamire k�v�ncsi vagyok. Meddig kell vigy�znod a "v�dencedre"? - figur�zza ki a "v�dencem" sz�t g�nyt�l tocsogva.
- Nincs pontos hat�rid�. Ameddig kell. Zavar?
- Ameddig fontosabb neked, mint �n, igen, Sasuke!
- Mondtam, hogy ne sz�l�ts �gy - ism�tlem meg �nmagam s�hajtozva.
- �n meg mondtam, hogy nem �rdekel! Ha ez kell, hogy �sszevessz vele, h�t ezt csin�lom! - �s ezzel nagy tekintettel nekil�dul az egyik szob�nak, de csukl�j�n�l fogva r�ntom vissza magamhoz.
Nem sz�lok semmit, rezzen�stelen�l b�mulom t�zesen csillog�, makacs szemeit, mik�zben mind a k�t kezemmel szorosan fogom k�t csukl�j�t.
- Most mi van? - mordul r�m pirongva, tekintet�t a falra vet�ti.
- Hi�nyozt�l - ny�g�m egy kis sz�net ut�n alig hallhat�an, b�skomoran.
Meggypiros ajkai nyitva maradnak a csod�lkoz�st�l, le sem tagadhatn�, hogy nem erre sz�m�tott.
- N�gy �ve nem l�ttalak... Azt hittem, hogy meghalt�l. Tudom, �r�lts�g, de minden reggel ell�togattam a s�rodhoz, mert akkor �gy �reztem, mintha m�g mindig velem lenn�l... Sokszor volt b�ntudatom az elm�lt hetekben miattad, mert Sakur�val vagyok... Hidd el, egy pillanatra sem felejtettelek el, soha - suttogom finoman, �s tiszt�n �rthet�en, mik�zben arcvonalait pr�b�lom megfejteni.
Sz� n�lk�l r�zza le mag�r�l ujjaimat, �s szorosan �t�leli a nyakamat. Tark�m felett p�l�mba markol, arc�t nyakamba f�rja, m�lyet l�legzek f�rtjei kellemes illat�b�l. Olyan r�gen �leltem m�r magamhoz... Olyan r�gen �rtem hozz�... Olyan r�gen l�ttam... S most itt van. Kezeimmel v�gigsim�tok h�ta vonal�n, k�zelebb h�zom magamhoz, hogy biztos legyek benne, t�nyleg itt van, s nem �lmodom. Arc�t fel�m ford�tja, �llkapcson cs�kol, majd �llon, s sz�jon. Nem engedem el tov�bbra sem, �nz�en saj�t�tom ki magamnak m�zes ajkait, ujjaim fels�je alatt kutakodva t�rk�pezik fel test�t. Leveg�szomj miatt v�lunk el egym�st�l, s akkor sem messzire, homlokunkat �sszed�ntve n�z�nk v�gyt�l f�t�tt farkasszemet.
- Szeretlek - lehelem ajka szeglet�be.
- �n is - mosolyodik el kiss� hetyk�n, majd ism�t r�vetem magamat.
Azonban a szavak �s a tettek feler�s�tenek, az eddigiekn�l sokkal biztosabban veszem �t birtokba, finoman gyurm�zom puha b�r�t. Apr� kezei a p�l�m al� cs�sznak, �s fel-le csatangolnak megfesz�lt izmaimon, m�r-m�r leker�l r�lam az a felesleges ruhar�teg... De v�dencem felbukkan�sa zavar meg minket. Vagyis, engem legal�bbis.
- Sajn�lom - motyogja zavartan, majd nagyot nyel -, de szeretn�k veled besz�lni...
- Rendben - egyezek bele gondolkoz�s n�lk�l, Saya irigy tekintete vet�l r�m. - Mindj�rt j�v�k - �g�rem neki, majd k�vetem v�dencemet a szob�ba.
- Itachi keresett fel telefonon... Azt mondta, tal�lkozni szeretne veled a Starburckben, f�l �ra m�lva - b�ki ki.
- Ennyi? - k�rdezem meglep�dve.
- Nem - v�laszolja k�nyelmetlen�l. - Besz�lni akartam veled Say�r�l... - �rdekl�dve kapom fel a fejemet. - Eml�kszel, amikor a haj�n tal�ltatok r�m Itachival �s Mattennel? - b�lintok - Az, aki azt tette velem... - elakad a hangja. G�rcs�sen szorulnak �k�lbe ujjai, ajk�t harapja. M�g a vak is �szrevenn�, mennyire f�l kimondani.
- Az Sayame volt - fejezi be neh�zkesen, szemeit a padl�ra k�nyszer�tve. Megh�kkenve b�mulok r�, zavartan folytatja - Tudom, hogy szereted... Hogy � volt �leted szerelme... De... A sebhelyek val�sak. - Kiss� lejjebb h�zza f�ls�je nyak�t, hogy megpillanthassam hegt�l cs�kozott b�r�t.
Nem tudok mit l�pni, egyszer�en lefagyok.
- Biztos vagy benne? - csak ennyire telik.
Hat�rozottan b�lint, majd megremeg.
- Eml�kszel, hogy mit mondt�l, mikor lerendezted Mandyben a gyilkosokat? "Ha egy yakuz�val tal�lkozol, azonnal menek�lj!" Ha tudtam volna a haj�n, hogy az a n�...
- Ez nem ugyanaz! Sakura, �n n�gy �vvel ezel�tt lel�ttem Sayam�t, �s most m�gis itt van! Szerinted ez hogy lehet?! - mordulok r� a kellet�n�l hevesebben.
Nem n�z r�m, tov�bbra is a padl�t f�nyezi tekintet�vel, fogadni mern�k, hogy a s�r�s ker�lgeti hangv�telemt�l. S�t, m�st�l is... � is szeret, pokoli lehet most neki, r�ad�sul, ha t�nyleg Sayame volt az... De mi�rt nem eml�kszik semmire?
- Sajn�lom - ny�g�m v�g�l, �s neh�zkesen felegyenesedek, hogy hozz�l�pdeljek, �tkaroljam. - Meg fogom oldani, �g�rem! Sayame miatt pedig ne agg�dj, �gy t�nik, elvesztette az eml�keit. Sietni fogok - adom a szavamat a h�t�t cir�gatva, majd elindulok a megbesz�lt helyre Itachihoz.

Komoran rovom az utc�kat a bukott angyalok v�ros�ban, gondolataim messze f�ld�n kalandoznak testemt�l. F�leg Say�n �s v�dencemen. Vajon mi�rt tette ezt Sayame Sakur�val? Ha m�r a kezdetekt�l fogva a haj�n volt... Val�sz�n�leg l�tta, amikor t�ncoltunk, �s, hogy majdnem elcsattant egy cs�k. Eml�kek n�lk�l is el�gg� f�lt�kenynek bizonyul, nemhogy a n�gy �vvel ezel�ttiek tudat�ban. Azt sem tudom elk�pzelni, hogy anno mi t�rt�nhetett. M�g csak arra sem foghatom, hogy nem tal�ltam el. N�gyen l�tt�nk r�, Itachi, Matten, Zane �s �n. Felt�telezhetetlen, hogy a n�gy legjobb yakuza c�lt t�vesszen. Lehetetlen. A s�r�l�seket sem �lhette volna t�l, r�ad�sul l�ttam a holttest�t a kopors�ban... M�gis, mi t�rt�nhetett?
A b�ty�m is aggaszt. Vajon � mit akarhat?
Amint bel�pek a kis zs�folt �tkezd�be, m�ris megpillantom fiv�remet az egyik asztaln�l v�rakozva. Miel�tt m�g odacammogn�k, m�r vigyorogva paskolja maga mellett a helyet, unottan �l�k le, �s rendelek italt.
- Szia, Sas'ke kis �csi! De r�g nem tal�lkoztunk! - k�colja �ssze a frufrumat j�t mulatva.
- Legal�bb ennyire �r�l�k �n is - d�rm�g�m vissza. - Mit akarsz?
Minden �tmenet n�lk�l v�lik gyerekesb�l komolly� viselked�se.
- Baj van. M�r kor�bban el kellett volna mondanom, de azt hiszem, most a legjobb. Nem tudom, hogy hogyan, de Sayame �letben van - jelenti ki gondterhesen.
- �s ezt mikor akartad elmondani? - vetem oda f�lv�llr�l, majd belekortyolok az italomba.
- Ennyi?! Semmi honnan veszem?
- Saya jelenleg Sakur�val tart�zkodik, teh�t velem van.
- Te meg vagy �r�lve, Sasuke?! - �rj�ng visszafogottan. - Ugye tudod, hogy Sayame volt olyan kedves �s majdnem hal�lra k�nozta Sakur�t?
- Tudom - v�laszolom nyomaszt�an. - De nem tudok mit kezdeni a t�nnyel. Semmire sem eml�kszik, m�g arra sem, hogy meghalt.
Itachi mintha gondolkozna, hogy mit mondjon, de ink�bb mag�ba fojtsa a sz�t, �s � is legur�tja a ned�j�t.
- �s �gy mi lesz Sakur�val? - k�rdezi v�g�l. - Tudtomban hal�losan szerelmes bel�d.

Sakura

Nem merek belegondolni, abba, hogy most egy fed�l alatt vagyok azzal az �r�lt n�szem�llyel, aki kis h�j�n meg�lt. V�gigborzongok, kir�z t�le a hideg, a testem a csontomig kih�l, egyszer�en minden porcik�m tiltakozik a jelenl�te ellen. R�ad�sul Damen milyen k�nnyen hisz neki... Ha egy�ltal�n Damennek h�vj�k. Lehet, hogy m�r a kezdetekt�l fogva hazudik nekem Damen? V�g�l is nem csod�lkozhatok rajta. �vekig csak v�gy�dott a szerelme ut�n, s most v�gre megkapta. Nem sz�m�t, hogy h�nyszor ker�lt�nk egym�shoz k�zelebb a kellet�n�l, nem sz�m�t az a p�r h�t mennyire volt sz�rakoztat� a kem�nys�ge ellen�re. �n nem sz�m�tok... Csak a k�ldet�se miatt van velem, hiszen am�gy mi k�z�nk lenne egym�shoz? Megszakad a sz�vem, de semmit sem tudok tenni... Csendben sajn�lkozom, siratom a m�ltat, �s gyerekess�gemet. �r�ln�m kellene Damen �r�m�nek. Meg kellene �rtenem �t, ak�r egy kicsit is, hogy mit �rezhet van, hiszen �ll�t�sa szerint meggyilkolta Sayam�t... De akkor m�gis hogyan alakult ki ez a helyzet?
- Sakura..! - eszm�lek fel egy ismer�s, h�tborzongat� hangra.
- I-igen? - nyekegek elszorul� torokkal, rettegve.
- Mi�rt dadogsz, kedves? H�t nem is �r�lsz, hogy �jra kettesben lehet�nk? - k�rdezi neg�desen, �rd�gi vigyorral arc�n r�m�lmaim megtestes�t�je.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s