III.

Hinata

Péntek este 17:40 - Hyuga ház, Hinata fürdőszobája.

Megrökönyödve bámulok, a mérlegre majd hangosan káromkodni kezdek. A pultos lévő csokis papírokra nézek, amit azóta eszek mióta kiderült, hogy a szőkehercegem a legjobb barátnőmbe szerelmes. Újra a kis ablakra nézek, ami most 48,5 kg-ot mutatott. Leszálltam a digitális mérlegről és a lila egybe ruhát a kezembe vettem. Felvettem és megnéztem magam a tükörbe. Ez a ruha szorosan simult a testemhez, amiét fellélegeztem, mert nem nézek ki valami daginak. Lábamra vettem a fehér szandálomat. Hajamat begöndörítettem majd kiszaladtam a fürdőből a szobámba. Egy nagyon szolid sminket kentem fel majd lesietem a konyhába. Sakura már ott ült s vígan beszélgetd Hanabival.

- Szia. - köszöntem.

- Hali csaj. - mosolyodót el majd lépet oda hozzám és három puszit, nyomot az arcomra, amit én is viszonoztam.

- Temari és Tenten?

- Kint vannak, úgyhogy ideje lenne menni. - mondta.

- Ohh ok. Apa elmentem. - kiabáltam.

- Oké szeretlek. - kiabálta a mosókonyhából.

- Én még jobban. - kiabáltam.

- Nálam nem jobban. - jelent meg az ajtóban. - Vigyázatok magatokra!

- Igeis főnök. - mondtuk egyszerre Sakurával majd kisiettünk az ajtón.

Éppen a mosdóból mentem volna vissza a tornaterembe mikor egy végzős - Hidan - elém ugrott a semmiből és kíváncsian végig mért. Úgy vettem észre rajta, hogy tetszet, amit látott, mert perverz vigyor terült szét a képén. Kérdően felvontam a szemöldökömet majd automatikusan hátra léptem.

- Mit akarsz? - kérdeztem halkan.

- Még nem láttalak. Új vagy? - kérdezi vissza meg sem halva az én kérdésemet.

- Egyáltalán nem. Hyuga Hinata vagyok. De válaszolj! Mit akarsz? - kérdeztem ismét.

- Hm-hm Hyuga? Jaaa. Igen. - a szeme kitágultak miután felismert. - Nem akarsz táncolni? - vigyorodott el. - Azután pedig felehetnénk a lakásomra, vagy ha neked úgy jobb egy hotelba is mehetünk. - adta a döbbentő javaslatokat.

- Nem megyek veled sehova. - kiabáltam majd sebesen elszaladok mellette.

 Berontottam a tornaterembe majd tekinttetem a barátnőméket kerestem. Mikor megtaláltam őket hátam mögé néztem. Ahol is Hidan vészesen közeledet felém. Így hát egy ésszerű megoldást keresve „beugrottam” a tömegbe.

 A következő pillanatba barátnőim háta mögé léptem és elbújtam. De hirtelen Naruto termet mögöttem és megfogta a kezem majd kirángatott a tornaterem mások ajtaján.

 Utunk a tetőre vezettet, amit a telihold fénye világított be. Eddig sosem voltam a tetőn azért most kíváncsian szemléltem a gyönyörű tájat. Konoha utcái gyönyörűen ki voltak világítva. A csillagok ma a hold mellé társulva ragyogták be a sötét éjszaka égboltját. A közeli erdőből farkas vonyítását lehet hallani.

- Szeretek itt lenni. - szólat meg hirtelen Naruto.

- Elhiszem. - mosolyogtam rá majd újra a táj felfordultam. - Hisz csodálatos a táj. - mutattam körül.

- Hinata. - hangja szorosan mögülem jött. Felé fordultam és szemem végig futott a külsején. Fekete pólót viselt, ami felett egy narancssárga kardigán volt. Aljtestén farmert és fekete sportcipőt viselt. Szőke rendezetlen hajába belekapott a hűvös tavaszi szél. Kék szemeiben ismeretlen érzések tükröződtek. És ott voltam az a kellemes sajátos illata, ami mindig - beleértve ezt a pillanatot is - elcsavarta a fejem.

- Tessék? - sóhajtottam.

- Nagyon haragszok rám? - hajolt közelebb hozzám. A szám teljesen kiszáradt, szívem heves vágtába kezdett, torkombe pedig egy hatalmas gombóc nőtt. Féltem, ha megszólalok sírni is elkezdek ezért csak lehajtottam a fejem és rázni kezdtem a fejem. Hallottam, ahogy felsóhajt és következő pillanatban álam alá nyúl és felemeli a fejem.

- Kérlek, ne hazudj! - suttogta és még közelebb hajolt hozzám.

- Én nem... - csuklott el a hangom a végére.

- Dehogy is nem. - a következő pillanatban egyik keze a derekamra a másik a fejem búbjára vándorolt és magához vont. A követező pillanatban önkéntelenül is elkezdtem zokogni. Csak már arra nem emlékszem, hogy a boldogságtól el vagy a meglepettségtől. Minden esetre könnyeim addig hullottak, míg ki nem fogytam belőlük. Mikor már csak csipogtam felemeltem a fejem és a gyönyörű kék szemekbe néztem.

- Naruto... - suttogtam és kezeim megmarkolták a pólóját. Egyből tudta mit akarok. Lehajtotta a fejét és óvatosan ajkaimra illesztett az övéit. Kezem automatikusan a nyaka köré fonódott, míg az övéi a derekamat karolták át. Közben izgalmas és szenvedélyes csókcsatába kezdtünk.

IV.

Sakura

Péntek este 17:06 - Haruno lakás, Nappali

- Ne várjatok haza! - mondtam miközben át viharoztam a nappalin.

- Miért ne? - kérdezte anyám miközben felnézet a könyvéből.

- Mert Hinatánál alszom. - mondtam az első dolgot, ami az eszembe jutott. Pedig csak egy előérzet miatt mondtam azt, amit mondtam.

- Értem. Hát akkor jó mulatást. Holnap délután találkozunk. - mondta anya miközben oda sétál hozzám és homlokon puszilt.

- Vigyázz magadra! - adta ki az utasítást Kakashi miközben magához ölelt.

- Mint gondolsz, mi történhet egy ilyen bulin? - vontam fel a szemöldököm mikor eltávolodtunk egymástól.

- Mi is voltunk fiatalok. Úgyhogy el tudjuk képzelni. - mondta anya és Kakashi egyszerre halál komoly fapofával. Elnevettem maga majd puszit nyomtam mindkettőjük arcára és kiszaladtam a házból. Hogy időbe begyűjtsem a barátnőimet.

Mosolyt erőltetve az arcomra álltam az osztálytársaim körébe. Már minden fiúval táncoltam a kis csapatunk közül. A barátnőim már felszívódtak. Egyszer csak Hinata és Naruto lépet oda hozzánk összefont ujjakkal. Azután rögtön jött Shikamaru és Temari is. Majd Tenten kipirult arccal. Rögtön leesett, hogy mi is történhetett a barátnőimmel. Elég vicces, hogy ezen az estén mindenkinek sikerült be pasiznia. Kivétel nekem, aki egy hülye, kőszívű parasztot szeretek. Hirtelen a világítás világoskékre váltott és a színpad irányába fordultak a reflektorok.

- Gyerekek a SHIPS mégsem tudott eljönni, mert az egyik énekesük sajnos lebetegedet. DE arra gondoltunk, hogy diákjaink közül sokan kimernek állni a színpadra és énekelni, míg a DJ-k pihen. Nos, ki mer felállni ide és megmutatni mit tud? - kérdezte az igazgató nő és körbe nézet. Síri csend honolt az egész terembe miko9r Tenten izgatottan elkezdet ugrálni és jelentkezni.

- Én, Temari, Hinata és Sakura kiállunk egy számra. - kiabálta.

- Mi? - kérdezte ártatlanul Hinata

- Mi?? - kérdeztem én kicsit idegesebben

- MI??? - kérdezte Temari dühösen

- Remek akkor gyertek. - intet magához a nő mi pedig kelletlenül elindultunk a színpad felé.

- Azt se tudom, mit énekeljünk. - suttogtam.

- Dehogynem. - kacsintott ránk Tenten majd előre szökdelt és oda adott egy CD-t a magnó kezelőnek. Mind a négyen elfoglaltuk a helyünket és elindult a zene. Mindannyian döbbenten néztünk fel az ismerős zene hallatán. Döbbenetünk alatt automatikusan jöttek ki belőlünk a hangok.

http://www.youtube.com/watch?v=OBeZVCFDz8M

Mindenki agyon dicsért minket. Már aki megengedhette magának. A meglepő mégis az volt mikor néhány „menő” csoport beliek is oda jött gratulálni. Az pedig különösen meglepet mikor Neji átkarolta Tenten. Hirtelen egy nagyon boldog mosoly húzódott az arcomra. És az akkor sem hervadt re mikor Lee a nyakamba ugrott.

- Elnézést. - hallottam a hátam mögött egy igen igéző hangot. Gyorsan fordultam meg és Sasukét pillantottam, meg aki mosolyogva nyújtotta felém a kezét. - Szabad? - kérdezte én pedig gondolkodás nélkül belehelyeztem a kezem az övébe. A táncparkettre vezetett majd szorosan magához vont. Ütemesen mozogtunk a zene ritmusára. 

http://www.youtube.com/watch?v=xhYz4_-wp0I

- Vigyázz, mert még félre értik. - mormogtam.

- Nem fogják. - rázta a fejét.

- Dehogynem, főleg ha így ölelsz magadhoz. - suttogtak.

- A barátnőmet, úgy ölelem magamhoz, ahogy szeretném és ezzel mindenki tisztában van. - mondta mire a szemem elkerekedet.

- A... a... Barátnőd? - néztem fel és a következő pillanatban megcsókolt. Lehunytam a szemem és hagytam, hogy az érzéseim vezessenek. Talán nem épp a leghelyesebb irányba. De nem érdekelt.

Halkan lopóztunk fel Sasuke szobájába. Kézen fogva léptünk be a szobába. Kíváncsian néztem végig a helyen. A falak sötétkék és szürke színbe pompáztak. Volt egy hatalmas franciaágy a szoba közepén. Mellette két éjjeli szekrény. Az ablak alatt egy hatalmas íróasztal terpeszkedett rajta egy számítógéppel. Mellette a terasz ajtó. Majd polcok. Az ágy előtt egy hatalmas ruhásszekrény és egy ajtó helyezkedet el. A sarokban pedig egy hatalmas tévé.

- Szép. - mondtam végül.

- Köszönöm. - mondta miközben lerakta a cuccát. - Helyezkedj kényelembe! - mondta miközben az ágyra mutatott. Engedelmesen helyet foglaltam majd vártam, hogy Sasuke is helyet foglaljon mellettem. Miután ő is leült elkezdtünk beszélgetni. Rengeteg mindent meg tudtam róla. Például nem szereti, ha gyerekként bánnak vele vagy, hogy a családja nagyon befolyásos és azt akarják, hogy egy idegent vegyen el.

 Azt nem tudom meg mondani mikor kezdtünk el csókolózni azt meg főképp nem, hogy mikor kerültünk az ágyba. akkor eszméltem fel mikor Sasuke megszabadított a ruháimtól majd ő is megszabadult a sajátjától.

- Nagyon félsz? - kérdezte miközben eligazított a párnán.

- Csak egy kicsit. - suttogtam és lehunytam a szemem.

- Ne félj. Nem bántalak. - suttogta és elkezdett simogatni. Kényeztette a nyakamat, a mellemet és a hasfalamat. Felnyögtem mikor érzetem, ahogy ajkával végig vándorol a testemen. Combjaimat reflexszerűen szorítottam össze mikor megéreztem Sasuke tenyerét. Türelmesen simogatta a combomat, míg lazult a szorításom és szét tudta tolni majd közéjük fészkelte magát. Keze combom érzékeny belső részét simogatta, míg ajka a mellbimbómat kényeztette. Mesteren fedezte és izgatta a testemet. Az egyik éjjeli szekrényre néztem ahol már ott díszelgett az óvszeres doboz. Mikor megláttam felsóhajtottam majd belemarkoltam a lepedőbe.

- Sasuke. - nyöszörögtem. Mire megcsókolt majd kivette egy óvszeres zacskót, kibontotta és magára húzta. Majd újra simogatni kezdett, míg el nem olvadtam a kezeiben újra és újra. Elégedetten sóhajtottam fel mikor rám nehezedett. De mikor megéreztem, ahogy nyomul belém összerezzentem és halkan felsikoltottam. Sasuke egy csókkal folytatta belém a további sikolyokat közben újra elkezdet simogatni a hasfalam. Kész kín volt kibírni, míg teljesen belém nem merészkedett.

- Most már nem lesz semmi baj. - simított végig az arcomon. Kezem a vállára raktam, hogy ha mégis fája legyen mibe kapaszkodnom. De mikor elkezdett mozogni egyáltalán nem fájdalom inkább szenvedély söpört végig testemen. lökései egy messzi világba küldtek ahol repülni lehet. Egyszerre értük el az édes csúcsot. Szívem és az eszem is azt súgta: Jó embernek adtam oda a kincseimet.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés