,,arra is tudok gondolni, mennyire v�rom m�r, hogy visszaj�jj�n”

Miut�n Sasuke elment, m�g egy ideig ott �lltam a szob�ban, majd fogtam magam, �s hazaj�ttem. Most is �ppen itt �l�k a kanap�mon egy forr� csokival a kezemben, m�r b�szk�n kijelenthetem, a saj�t ruh�mban. Azt a kimonot beraktam a szekr�nyembe, legf�ltettebb kincseim k�z�. Na, de mindegy is. Azon gondolkozom, hogy vajon Sasuk�nak t�nyleg olyan fontosak lenn�nk. Egyszer�en nem tudom hov� rakni azt a cs�kot sem. Ha majd visszaj�n, meg fogom k�rdezni, hat�rozom el, mik�zben a foly�kony �dess�get sz�rcs�l�m. Ma m�r nem megyek be dolgozni, hiszen m�r estefel� j�r az id� is. Gondolkozom, hogy elmondjam-e Narut�nak, hogy itt volt Sasuke, vagy ne, mert ha sz�lok neki, akkor biztosan agg�dna, hogy visszaj�nnek azok a ninj�k, �s emellett m�g Sasuk�ra is m�rges lenne, egyr�szt mert nem sz�lt neki sem, hogy visszaj�n, m�sr�szt pedig, hogy mi�rt nem vigy�zott r�m jobban. Harmadr�szt pedig biztos sz�tk�rt�ln� mindenkinek, �s annak se �n, se Sasuke nem nagyon �r�lne, ha miattam mindenki �t ugr�ln� k�rbe. �gy d�nt�k, nem mondom el senkinek, hogy itt volt, azt pedig v�gk�pp nem, hogy meg is cs�kolt.

Huh, neh�z napom volt, f�jom ki a leveg�t. Gyorsan fogat mosok �s befekszem, ez�ttal a saj�t �gyamba. M�g gondolkodom egy kicsit a napon, majd elnyom az �lom.

Csrrrrrr! Csrrrrrr!

– Mi a j� �let ez? – k�rdem m�g k�m�san magamt�l.

– Oh, persze. Az �breszt� �ra.

Remek. Most m�r saj�t magammal is tudok besz�lgetni. Enn�l m�r csak az lenne jobb, ha az emeleti ablakomon kereszt�l egy kecske szam�rf�lekkel ohayozna ( k�sz�nt�s) nekem. Uramisten. Miken fant�zi�lok?! Na, ett�l a gondolatmenett�l teljesen fel�bredtem, mondjuk ezt a folyamatot er�sen seg�tette, hogy a vekkerem k�t m�sodpercenk�nt cs�r�g.  Puff! Le�t�ttem. M�rmint az �breszt� �r�t. A cs�nd olyan j�, fogalmaz�dik meg bennem. Na de, fel kell kelni, megn�zem az �r�t. Jajj! M�r 06:50 van! Sietnem kell, ha nem akarok most is elk�sni. Rohanok fel�lt�zni, ut�na fogat mosni �s reggelizni. Miut�n ezekkel v�gzek, r�pillantok az id�t jelz�, zavar� iz�re, amit �r�nak neveznek. Megd�nt�ttem a rekordom, tudatos�tom magamban. Felkapom a kulcsot az asztalr�l, �s m�r szaladok is a klinik�ra.

A h�zak tetej�n ugr�lva pr�b�lom megk�zel�teni az eml�tett helyet, mikor hirtelen megbotlom az egyik cser�pben, �s majdnem odav�gom magam, de szerencs�re m�g id�ben felugrom. F��, ez meleg helyzet volt!  M�r az utols� t�z m�teren vagyok. Hatalmas k� esik le a sz�vemr�l, amikor az �p�letbe bel�pve az �ra csak 07:14-et mutat. Egy perc b�ven el�g lesz, hogy fel�rjek az irod�hoz. Felfel� s�t�lok, amikor megl�tom Ino,t az ajt� el�tt. � is fel�m fordul, l�tszik rajta a megk�nnyebb�l�s, hogy itt l�t. Ideszalad hozz�m, �n pedig felveszem a boldognak �lc�zott arcomat.

–Szia Ino! – k�sz�n�k neki.

– Jajj, Sakura – hmm, a nevemen sz�l�t, ilyet sem mond gyakran -, �gy agg�dtam, �s figyelj csak, �n t�nyleg sajn�lom, amit a k�v�z�ban mondtam. Nem kellett volna.

– De cser�be megcsin�ltam minden tegnapi, �s tegnapel�tti munk�dat, engesztel�sk�nt.

– K�sz�n�m Ino – t�nyleg h�l�s vagyok neki ez�rt –, nem haragszom r�d. L�tom, ahogy felcsillan a szeme, �s m�r a nyakamon l�g, �s szinte megfojt. Ezt nevezi � �lel�snek. Komolyan mondom, n�ha olyanok vagyunk, mint k�t �t�ves az oviban.

– J�l van – mondom, mert kezd kimenni a fejemb�l a v�r –, el�g lesz.

Szerencs�re m�g azel�tt elenged, miel�tt el�juln�k.

– Na, menj�nk dolgozni! – mondom neki.

– J�l van T�blahomlok.

Valahogy �gy �rzem, nincs olt�ri nagy b�ntudata a k�v�z�ban mondottak miatt. Bemegy�nk, �n le�l�k az asztalhoz, � pedig lepakolja el�m a betegek pap�rjait. Meglep�en kev�s van. Ino m�r kiment, �gy nincs, akit megk�rdezzek ez �gyben. V�g�l is �gy csak nekem jobb, hamarabb hazamehetek. M�r vagy n�gy �r�ja dolgozom, most veszem el az asztalr�l az utols� lapot, de hirtelen benyitnak.

– Sakura-san – l�p be az egyik n�v�r –, sz�ks�g�nk van �nre.

– Azonnal megyek – mondom, �s m�r veszem is a k�penyemet.

Futva k�vetem a n�t, hiszen ha engem h�vnak, akkor t�nyleg nagy a baj.

– Mi t�rt�nt? – k�rdezem, hiszen min�l hamarabb megtudom a betegre vonatkoz� adatokat, ann�l gyorsabban meg tudjuk oldani a probl�m�t.

– �sszesen h�rman s�r�ltek meg, k�z�l�k kett�t Ino-san �s Tsunade-sama m�r gy�gy�t egyet, egyet, de a harmadikkal nem boldogulunk.

– Mi a bajuk? – kicsit t�l goromba voltam.

A n�v�r egy kicsit be is h�zza a nyak�t.

– �g�si s�r�l�s, sz�vle�ll�s �s m�regre utal� t�netek – sorolja.

K�zben oda�r�nk. Berohanunk a m�t�be, �n egyenesen a harmadik beteg fel� veszem az ir�nyt.

– F�lre! – ki�ltom.

– Helyet a gy�gy�t�nak! – mondja az egyik, k�zben elr�ngatva a t�bbit, hogy odaf�rjek.

R�gt�n munk�hoz l�tok. Elkezdem kivonni a m�rget. Az anyaga valahonnan nagyon ismer�s, de most nincs id�m ezen gondolkozni.

– T�lat, szik�t �s vizet. Most!

Szerencs�re, m�r ide is hozz�k az �ltalam k�rt felszerel�st.

– Fogj�k le, megkezdem a m�reg teljes elt�vol�t�s�t!

– Igenis – mondja egy p�r ember, �s biztos�tj�k a beteget.

El�h�vom a chakr�mat, �s cseppet sem irgalmasan elkezdem kivonni a m�rget a testb�l. Az els� adagn�l az alany fic�nkolni kezd, ami csak m�g jobban megnehez�ti a munk�mat.

– Maguk meg mit csin�lnak ott! – k�rdem, cseppet sem kedvesen.

– Tarts�k rendesen! �gy, hogy ne tudjon mozogni!

– Igenis! – mondja az el�bbi, aki helyet csin�lt nekem a beteghez. – Hallott�tok a gy�gy�t�t. Lefogni!

K�zben �jabb adag m�rget szedek ki. Nagyon sok chakr�t vesz�tettem, de nem engedhetem meg magamnak a pihen�st, hiszen m�g nem v�geztem. �rzem, ahogy az izzads�g v�gigfolyik rajtam. Rohamosan f�radok. Miut�n az utols� csepp m�rget is kivontam a beteg test�b�l, megk�nnyebb�lten s�hajtok fel.

– Az �letvesz�ly elm�lt, vigy�k ki!

– K�sz�nj�k a seg�ts�get!

– Nincs mit – v�laszolom.

H�tran�zek, �s l�tom, hogy Ino �s Tsunade-sama is befejezte a m�reg elt�vol�t�s�t.

– Ez neh�z volt! – ki�lt nekem Ino.

– Az bizony – v�laszolok.

�ppen lerogyn�k a f�ldre, amikor valami egy hatalmasat d�rren. Felrobbant az �p�let. Csak por �s t�rmel�k maradt.

– Mi a csoda t�rt�nt? – k�rdezem, mik�zben egy hatalmas betondarabot d�nt�k oldalra, ami az el�bb majdnem meg�lt.

– Nem tud...– mondan� Ino, de nem tudja befejezni, mert valaki egy hatalmasat r�g bel� �gy, hogy vagy h�sz m�tert sz�guld a talajon, am�g v�g�l becsap�dik egy t�loldali h�z fal�ba, �s behorpasztja azt.

– Ino! – ord�tom k�ts�gbeesetten.

Nem v�laszol. Helyette v�res testtel lehanyatlik a f�ldre.

– Ki a fene vagy te? – k�rdi k�zben mesterem, aki most m�szott ki a falmaradv�nyok al�l.

– Te nem �rdekelsz – v�laszolja az ismeretlen t�mad�.

Tsunade-sama t�mad��ll�st vesz fel, de miel�tt m�g t�madhatna, a ninja hihetetlen sebess�ggel beh�z egyet a mester �ll�ba, � pedig v�rt k�h�gve rep�l f�lfel�, mik�zben a t�mad� ninja k�veti, �s mikor m�r vagy t�z m�ter magasan vannak, lend�ti a l�b�t, �s egy hatalmas csap�st m�r, egyenesen Tsunade-sama has�ba. A sensei ir�nyt v�ltoztat, most m�g sebesebben sz�guld a f�ld fel�, mint ezel�tt felfel�.  Hihetetlen�l gyorsan t�rt�nt az eg�sz. A mester k�t m�ter m�lyen �jultan fekszik, a becsap�d�s k�z�ppontj�ban. Folynak a k�nnyeim, ahogy r�, �s Inora n�zek. Mind a ketten v�resen fekszenek a f�ld�n. Hirtelen el�nt a harag.

– Mi�rt tette? – k�rdezem d�h�sen.

� csak r�m n�z �s elmosolyodik.

– Most k�rdezek valamit – kezdi el v�szj�sl� hangon –, �s ha nem v�laszol, akkor meg�l�m �ket – itt Ino�kra mutat –, �s mag�t is – k�zli hal�l nyugodtan.

– Mit akar tudni? – k�rdezem, gy�l�lettel teli hangon.

– Hol van az Uchiha?

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.