Egy percet sem aludtam, mióta megtudtam, hogy Nazarickot megtámadták. A lehetséges gyanúsítottak után kutattam és a menekülőterveken, ha esetleg a helyzet tovább súlyosbodna. Amilyen gyorsan csak tudtam, felöltöztem, de ekkor hirtelen kopogtak.
- Igen?
- Bocsásson meg kisasszony, de Tsunade-sama egyik követe érkezett és azt mondta, hogy valami Naruto visszatért a faluba és hogy tájékoztassam önt erről.
- Tényleg?? Köszönöm, Nero. Már megyek is
- De asszonyom, mi lesz a reggeliével?
- Majd eszek valamit valahol.
- De nem arra az étkezésére gondoltam.
- Oké-oké máris lemegyek és megiszom.
Gyorsan lerohantam a konyhába és megittam a napi vér adagom.
- Elmentem.
Gyorsan beértem a faluba.
- Sakura-san!!
- Áh, te vagy az Hinata!
- Hallottad, hogy Naruto-kun és Jiraya-san visszajött?
- Igen, most megyek oda. Nincs kedved velem jönni?
- Sajnos nem lehet, most mennem kell egy küldetésre.
- Értem és sok szerencsét!
- Köszönöm, és üdvözlöm Naruto-kunt és Jiraya-sant.
- Átadom.
A Hokage torony felé menet eszembe jutottak a régi idők, amikor még a 7-es csapat együtt volt, és a legnagyobb gondjaink azok voltak, hogy milyen küldetést kapunk a Hokage-tól, de mára már mind a saját utunkat jártuk. Szépek voltak azok az idők.
Felmentem Tsunade-sama irodájába és már az ajtó előtt hallottam Naruto hangját.
- Küldetésre akarok menni Baa-chan.
Kopogtam.
- Gyere.
- Sakura-chan?
- Rég találkoztunk, Naruto, Jiraya-san.
Ahogy végigmértem, nagyon sokat változott az elmúlt 3 év alatt.
- Nagyon megváltoztál,Sakura-chan.
- Ezt rólad is el lehet mondani. Valahogy férfiasabb lettél, de még mindig megvan az a róka vigyorod. – mondtam mosolyogva.
- Már csak Sasuke hiányzik, nem igaz?
- De ő semmiképp nem akar visszajönni, míg meg nem öli a bátyját.
- Ilyen könnyen feladod, Sakura-chan?
- Nem, de ha vissza is hoznánk, nincs rá garancia, hogy itt maradna, valamint rengeteg életbe kerülne, mire egyáltalán vissza tudnánk hozni őt.
- Ebben Sakurának teljesen igaza van Naruto.
- De Baa-chan…
- Én is egyetértek vele.
- Még maga is Ero-sennin?
- De azt egy szóval sem mondtam, hogy nem hozzuk vissza.
- Van valami terved, Sakura-chan?
- Még nincs és amúgy is, még csak most tértél vissza a faluba és máris mennél is tovább?
- Nem, de az ígéretem, amit neked ígértem mindenképp be fogom tartani!
- Efelől kétségem sincs.
Ekkor valaki beszáguldott az ablakon.
- Akeno?
Bocsásson meg asszonyom hiába mondta, hogy ide készül, ide kellet sietnem ugyanis megvannak a tettesek a lázadással kapcsolatban és Albedo azonnal szólt engem, hogy értesítsem. Azt kérdezi, mi legyen a sorsuk?
- Az ilyen esetben szerinted mi Akeno?
- Halál, asszonyom.
- Pontosan. Elmész, tudatod velük és ott is maradsz, míg újra feláll a rend.
- Igenis.
Majd ahogy jött távozott is.
- Ez mi volt, Sakura-chan?
- Hosszú történet, majd egyszer elmesélem.
- Nos, most hogy ez az ügy is megoldódott, igyekszem küldetést találni nektek és bemutatom a 7-es csapat új tagját.
- MI??
Ekkor belépett egy sápadt srác fekete hajjal és fekete szemekkel. Kissé hasonlított Sasuke-ra, de nem annyira, hogy össze lehessen vele téveszteni.
- Sziasztok. Sai vagyok, örülök, hogy találkoztunk. – mosolygott.
- Szevasz. Uzumaki Naruto vagyok, a következő Hokage.
Valami nagyon nem stimmelt vele.
- Te nekem valahogy nagyon bűzlesz.
- Parancsolsz?
- Én nem is érzek semmit.
- Nem annyira konkrét szagra gondoltam Naruto. Valami más, de túl ismerős.
- Igazán? – mosolyogta Sai.
Megvan.
- Hagyd ezt a műmosolyt Sai, már tudom, mit érzek rajtad.
- Igazán és mit?
- A vér szagát és nem is akár mennyit, ha ilyen erősen megcsapta az orrom azt jelenti, hogy rengeteg embert öltél már igaz?
- Valóban, nem tagadom.
- Csak egyetlen szakasz öl ennyi embert, az nem más, mint a Gyökér.
- Valóban nagyon jól vág az esze.
- Köszönöm. De Tsunade-sama miért van velünk, mikor a Gyökérben lenne a helye.
- Azért mert Sasuke nélkül a 7-es csapat nem is létezne, ezért kellett valaki a helyére, de te és Naruto sem voltatok a faluban.
- Értem, nos, akkor mondhatni örülök a találkozásnak. Sakura Haruno vagyok, és ha még egyszer ezzel az ocsmány műmosollyal akarod megnyerni a bizalmam, inkább ne tedd, mert csak még ellenszenvesebb leszel a szememben.
- Rendben, megjegyzem.
|