- Mit művelsz, már korán reggel? - kérdezte Sasuke egy ásítás közepette, a csörömpölő rózsaszíntől.
- A ruháimat keresem. - mászott ki az íróasztal alól Sakura. - Hova dugtad őket Uchiha? - fordult mérgesen a srác felé.
- Minek? Jól áll neked az ingem. - vigyorgott, majd az éjjeli szerényéről levett egy szál cigarettát és rágyújtott, úgy nézte az egyre vörösödő lányt.
- Nem vagy vicces. Így nem mehetek haza. - sétált az ágyhoz, majd kivette a srác szájából a füstölgő cigit, és egy nagyot szívott belőle.
- Hova sietsz? Még korán van, majd hozatok neked valami ruhát Lee-vel.
- Hol vannak a ruháim?
- A bárban maradtak.
- Remek, akkor menj érte. - rántotta le a fiúról a takarót. - Jézus Sasuke, vegyél már magadra valamit, ez undorító. - fordult el.
- Tegnap este még nem voltam olyan undorító. - húzta magára a lányt. - Akarod, hogy emlékeztesselek rá, hogy nyögdeltél alattam? - csókolta meg a fülcimpáját.
- Azt el is felejtheted. - tolta el magától a fiút. - Csak bosszút akartam állni rajta, és te pont kéznél voltál. Ennyi történt nem több, hiba lenne azt hinned, hogy érzek valamit irántad.
- És most mit tervezel? - húzta fel kérdőn szemöldökét az Uchiha. - Elmész hozzá és majd a képébe vágod, hogy lefeküdtél velem? És azzal mit érnél el, maximum jót nevet, hisz nem érdekled.
- De érdeklem, hogy mondhatsz ilyet Sasuke? - állt fel az agyról majd elnyomta a hamutartóban a cigarettát. - Ez csak egy megingás volt a részéről, utána is velem maradt, nem ment Ino után, és most sincs Inoval, nem szakítottunk. Szeretjük egymást.
- Azért nincs Inoval, mert ő elküldte. - nyújtózott a fiú - Különben meg vele akart lenni, szerintem most is nála van. - vont vállat unottan.
- Hülye Sasuke. - dobta meg a földön lévő takaróval idegesen. - Akkor is, visszaszerzem magamnak Sait. És te nem fogsz keresztbe tenni nekem.
- Akarsz fogadni? - ült fel az ágyon az Uchiha.
- Felőlem, - vont vállat a rózsaszín - úgy is nyerek, mindig.
- Ha nyersz, elintézem anyádnál a saját lakosztályt.
- Ch. Két éve könyörgök neki, azt hiszed, te majd rá tudod venni?
- Ha én nem is, apám majd biztos.
- Rendben, és ha te nyersz, mit kérsz? Legyek a szolgád egy hétig? - forgatta meg szemeit a lány. - Azt gyerek korunkban is szeretted játszani.
- Légy az enyém. - nézett komolyan Sakurára.
- Hogy mondod? - lepődött meg a lány.
- Ha én nyerek, akkor használhatlak, amikor csak kedvem tartja. - mosolygott kajánul Sasuke.
- Hülye vagy? - fújt egyet feszülten a rózsaszín - Legyen, úgy sem fogsz most nyerni, Uchiha. - nyújtotta kezét a fiúnak.
- Majd meglátjuk, Haruno. - fogadta el a lány kezét.
***
- Nem, már nála vagyok. - mondta fáradtan a telefonba a Yamanaka lány - Majd az osztályban találkozunk. Ne késsetek. - ásított - Én is szeretlek. Csókollak. - mosolyodott el halványan, majd kinyomta a telefont, és kiszállt a liftből. - Hahó? Van itt valaki? - kérdezte félhangosan a szőke a kihalt előszobában, majd válasz híján besétált a nappaliba, ahol egy félmeztelen narancshajú srác playstation-özött fülhallgatóval a fején.
- Halj már meg te Zombiii! - kiabált a tv-nek a srác. Ino közelebb sétált hozzá, majd lekapta a fülhallgatót a fiú fejéről, mire az ugrott egy nagyot a meglepettségtől.
- Yamanaka? Ohayo. - köszönt, mikor felismerte "támadóját" - Nem is hallottam, mikor bejöttél.
-Ohayo. Talán, mert túlságosan el voltál foglalva a zombik legyilkolásával, Yahiko - mutatott a tv képernyőjére a szőke, majd a kezében lóbált fülest, a fiú ölébe dobta. - Sakura?
- Passz, vagy a csávójával hempergett egész este, és most ki vannak dőlve a szobában, vagy nincs itthon. - vonta meg vállait a srác.
- Hát akkor megnézem. - indult el a lépcső felé. A szobában egy üres ágy fogadta, benézett a fürdőbe, de ott sem volt a rózsaszín, ezért visszament a nappaliba. - Hát nincs itthon.
- Te mit keresel itt? - hallotta egy nagyon dühös Sakura hangját.
- Hát te hol jártál? - lepődött meg, a férfiingben levő lányon. - Sainál aludtál? Mi történt a ruháiddal, hogy egy szál ingbe jössz haza? - oktatta ki, mintha az anyja lenne.
- Sainál? - akadt ki a rózsaszín - Tudod, tegnap Sai, közölte velem, hogy lefeküdt a legjobb barátnőmmel, ezért nem, nem vele voltam, hanem valaki mással. - kiabált.
- E- elmondta? - sápadt el a szőke. - Sakura.
- Ne Sakurázz nekem Ino. - lépett közelebb a szőkéhez - Addig húzzál el innen, amíg szét nem verem azt a szép arcodat. - emelte fel fenyegetően az öklét.
- Beszéljük meg, jó? - emelte fel védekezően, maga elé a kezeit. - Csak véletlen volt, én nem akartam ezt, megtörtént, és…
- Azt mondtam tűnj el innen! - kapta el a lány szőke haját - Nem akarom, hallani a magyarázkodásod, hogy véletlen volt, meg nem akartad, nem szereted. - nyomta a falhoz Inót - Csak nekem rossz most ez Ino, neked nem, neked ott van a gyökér pasid, nekem nincs itt a szerelmem. - gyűltek könnyek a szemébe. - Ne kerülj a szemem elé egy ideig? Mert megutállak. És azt ne akard. - engedte el.
- Sajnálom, Sakura - könnyezett a szőke is.
- Tök mindegy, csak menj már el. - sétált el a kanapéig, majd fáradtan dőlt el rajta.
Ino kiszaladt a Haruno rezidenciáról, egy játszótérig meg sem állt, majd az egyik hintára roskadt, és zokogni kezdett.
Sakura sokáig várta, hogy az őt bámuló bátyja végre elhúzzon a szobájába, magára hagyva a bánatával, de ez nem történt meg.
- Mit bámulsz? - kérdezte idegesen.
- Bocs - vakarta meg a tarkóját a srác, majd leült a kishúga mellé a kanapéra. - Igaz, a lényeget hallottam már, de elmesélheted, hátha attól jobb lesz.
- Mióta mentél át pszichológusba? - nézett fel kisírt szemeivel a rózsaszín.
- Eh, nem hinném, hogy ezt lehetne annak nevezni. - nevetett a srác. - Csak komoly bátyóba mentem át.
- Mindegy is. - ült fel a lány, majd a bátyja karjának döntötte fejét. - Yahiko, azt hiszem nagy hülyeséget csináltam az este.
- Csak nem kinyírtad azt a bájgúnár Sait? - húzta fel szemöldökét kérdőn a narancs hajú.
- Nem, bár lehet jobb lett volna. - sóhajtott a rózsaszín.
- Nem mondom el anyának, szóval nyugodtan elmondhatod, akár mekkora hülyeséget is műveltél, húgi. - simogatta meg a hátát bíztatólag.
- Hát tegnap, mikor megtudtam, hogy Sai és Ino, szóval tudod - sóhajtott feszülten Sakura - ráraboltam az összes piára ami itthon volt, de mivel anyánk mostanában, nagyon tartózkodik az alkoholoktól, így nem találtam itthon csak egy fél üveg Sakét. - szipogott - Így elmentem Sasukéhoz, és ott pótoltam az alkohol hiányomat. Meg más hiányomat is.
- Sakura? - lepődött meg Yahiko. - Te lefeküdtél...
- Halkabban, Yahiko. - csitította a rózsaszín.
- Te lefeküdtél Sasuke Uchihával? - suttogta a fiú.
- Mi ilyen meglepő ebbe? - forgatta szemeit a lány. - Sasuke egész jó pasi, bárki lefeküdne vele.
- De te, utálod nem?
- Miért utálnám? Barátok vagyunk.
- Barátok? - emelte fel a hangját - Elfelejtetted mit művelt veled, mikor kicsik voltatok?
- Az már régen volt. - sóhajtott - Te is csináltál velem hasonló dolgokat, még sem utállak.
- De én a bátyád vagyok, az más. - morgott az orra alatt.
- Mindegy, már megtörtént nem? Nem tudnám vissza csinálni, ha akarnám sem.
- De nem is akarod, mi?
- Hát… - gondolkodott el – Lehet, máshogy csinálnám, de nem volt olyan rossz. - mosolygott.
- Basszus - sóhajtott a srác - csak bele ne szeress húgi. - kócolta össze, a lány rózsaszín hajkoronáját.
- Az abszurd lenne. - nevetett fel Sakura.
***
- Nos, akkor, most, hogy elpakoltátok nagy nehezen a padokat, - fogta fejét idegesen Kakashi sensei. - egyesével gyertek ide az asztalomhoz és húzzatok ki egy számot a dobozból. - mutatott az előtte lévő karton dobozra. - Ne dulakodjatok, és hiába nem tetszik, a hely ahova kerülsz, nincs csere. - mondta szigorúan - Ha mindenki végzett, Haruno-san felírja a táblára az ülésrendet, szóval jó hangosan, és érthetően mondjátok majd el neki a számaitokat.
Nagy nehezen, nyögve nyelősen, de mindenki elindult hogy válaszon magának egy számot, persze a sok morgás így se maradt el.
- Jó, akkor mondjátok. - fordult az osztály felé Sakura, mikor végzett a padsor lerajzolásával, és beírta rá az ő nevét. A többiek gyorsan bediktálták neki a neveiket és, hogy melyik számot húzták, Sakura pedig beírta a nevüket a helyükre.
- Akkor most mindenki vigye az asztalát, az adott helyére. Aztán eldöntjük, hogy kik legyenek az osztályfelelősek, és a rendezvényszervezők. - mondta Kakashi, mikor ránézett a a kész ülésrendre. Nagy nehezen mindenki elvégezte, amit a sensei kért.
- Nem hiszem el, hogy melletted kell üljek - sóhajtott feszülten a rózsaszín - még itt se lesz nyugtom tőled? - nézett a mellette helyet foglaló feketére.
- Ezt a sors akarta így, édes Sakurám. - kacsintott rá a fiú.
- Ha Haruno-san és Uchiha-san befejezné a nagyon fontos beszélgetésüket, akkor akár meg is szavazhatnánk az osztály felelősöket - szólt rájuk a sensei.
- Elnézést kérünk sensei, többet nem fordul elő. - mondta a rózsaszín, bocsánat kérőn.
- És, hogy állsz a "szerezzük vissza a pasimat, aki megcsalt a legjobb barátnőmmel" hadművelettel. - kérdezte csak úgy mellékesen az Uchiha, karba tett kezekkel.
- Ne húzz fel feleslegesen, Sasuke - nézett rá haragosan a Haruno.
- Jó akkor, ha nincs jelentkező, én ajánlanám, a hátsó sorban lévő Sakura Harunót és Sasuke Uchihát. - ült le a székébe a sensei - Úgyis olyan jól elvannak együtt.
- De sensei, - állt fel a padjából az Uzumaki lány - én jelentkeztem. Miért Haruno kapja megint a jó melót? Ráadásul Sasuke-kunnal. - mondta sértődötten a vörös hajú.
- Ne aggódj Karin, nem akarok ezzel a pénisszel együtt dolgozni. - nézett unottan a rózsaszín a lányra.
- Kit neveztél te pénisznek, te rózsaszín szajha? - kiabált Karin.
- Uzumaki, Haruno! - szólt közbe idegesen Kakashi-sensei. - Az igazgatóiba, most.
***
- Remek, most miattad lemaradok a választásról. - duzzogott a széket rugdosva Karin.
- Ja, miattam. - nyomkodta a mobilját Sakura. - Úgy sincs sok esélyed, nem tudom, mit aggódsz. Maximum szertáros lehetnél.
- Szerintem, így hogy a pasid, meg a barátnőd nem fognak jelölni, neked sincs nagyobb esélyed rá. - mosolyodott el gonoszul.
- Mit mondtál? - nézett fel hirtelen a lányra.
- Tudok róla, hogy Sai és Ino kavarnak - ült a rózsaszín mellé. - Szar lehet most neked, tényleg sajnállak - nézett rá színlelt sajnálattal.
- Honnan tudod? - kérdezte idegesen a rózsaszín.
- Hát, egy kis madárka csicseregte. - mosolygott.
- Sasuke mondta el? - ragadta meg a lány ingét. - Nála szoktál lebzselni állandóan, elköpte magát az a féreg?
- Tőle is tudhatnám akár, de lehet, valaki mástól tudom.
***
- Akkor mára végeztünk is, ha nincs más dolgotok, akkor mehettek. - állt fel az asztaltól Kakashi-sensei. - Bár valaki maradhatna a két lánynak szólni, ha visszaértek.
- Én majd szólok neki, úgy is meg kell még írjam a kirándulás tervet. - jelentkezett Sai.
- Rendben, akkor viszlát. - intett az osztálynak a sensei, majd ki ment a teremből. A diákok is összeszedelőzködtek, és lassan szállingózni kezdtek a teremből, már csak két fiú maradt.
- Jössz, ma edzésre? - kérdezte Sasuke, Saitól.
- Nem hiszem, van pár elintézni valóm ma.
- Bocsánatot fogsz kérni tőle? - nézett komolyan barátjára.
- Igen, nagy hiba volt ez az egész. - sóhajtott fáradtan Sai.
- És szerinted megbocsájt neked? - húzta fel kérdőn szemöldökét.
- Nem tudom, majd addig próbálkozok, amíg meg nem bocsájt nekem. - mosolyodott el.
- Te tudod, én annyira nem erőltetném a helyedben. - vont vállat az Uchiha.
- Miattad kell egy hétig WC-t pucoljak, te bezzeg még egy tábla letörléses büntetést se kaptál. - rontott be feldúltan az Uzumaki lány. - Mi van itt? Mindenki lelépett már? - nézett körbe a majdnem üres osztálytermen. - Gezz. Hülye Haruno. - sétált a padjához, hogy beledobálja táskájába a cuccait majd elhúzta a csíkot, az ajtóban még neki ment az épp akkor érkező rózsaszínnek.
- Hülye Uzumaki, csak a gond van velük. - fújt dühödten Sakura. - Mi van itt? - nézett a hátsó padsorban beszélgető fiúkra. - Uchiha! - morogta bosszúsan a fiúnak. - Te és én suli után, beszédem van veled.
- Velem? - lökte el magát a padtól az Uchiha. - Bocs, most magatokra hagylak inkább, - kacsintott a lányra, majd vállára dobta táskáját majd az ajtóhoz sétált - A parkban megvárlak.
- Baka, Sasuke. - nézett a fiú után Sakura, majd vissza a még mindig a padban szorgalmasan író Saira. - Miről maradtam le? - állt egyik lábáról a másikra idegességében.
- Nem sokról. - nézett fel rá a fiú. - Te és Sasuke vagytok az osztályfelelősök, az Uzumaki sráccal meg a Hyuuga lánnyal vagyunk a rendezvényszervezők. Épp a jövő hétvégi kirándulást tervezem, mert nekik ma nem volt jó, viszont holnapra le kell adjam.
- Segíthetek valamiben? - sétált a fiúhoz.
- Van valami jó ötleted? - nézett fel a lányra.
- Menjünk valami élményfürdőbe, Amagakure-ban van egy tök jó Aquaworld, mikor apáméknál voltunk ott a nyáron, egy párszor elmentünk mellette, de nem akartam bikiniben látni Orochimarut. - rázta ki a hideg már az elképzelés miatt is. - Inkább találtam valami kifogást így nem mentünk.
- Hát nem tudom, elég messze van, nem hiszem, hogy egy hétvégébe beleférne. - gondolkodott el Sai.
- Akkor menjünk többre, na Sai, mindent meglehet oldani, csak akarni kell. - hajolt hozzá közel, megfeledkezve magáról. - Bo-bocsánat - lépett hirtelen hátrébb mikor észrevette a fiú közelségét.
- Sakura - állt fel a padból a srác. - Sajnálom, nagyon szeretlek. Meg tudsz nekem még bocsájtani? - fogta meg a lány kezeit.
- Shannaro - pirult el a lábujjhegyéig a lány - Hülye vagy, de én is szeretlek. - nyomott egy csókot Sai ajkára.
Uchiha Sasuke, bosszús mosollyal az arcán távozott a Konoha's udvaráról.
- Úgy is az enyém maradsz, Sakura. - nézett még vissza az ablakba, ahol a szerelme és a legjobb barátja falták egymást. Majd elővette zsebéből a telefonját, és tárcsázott. - Halló, itt Uchiha Sasuke. - szólt bele mikor a vonal túlsó végén felvették. - Van egy szaftos pletykám neked, érdekel?
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó