Sasuke párnával a fején fetrengett az ágyban. Mérges volt, már vagy félórája káromkodások és pufogások szűrődtek be a szobaajtón keresztül. Nem értette, hogy drága lakótársa mégis mit művelhet már kora reggel és mért nem hagyja őt aludni. Végül úgy döntött, hogy felkel és leteremti a hölgyeményt, ha már ennyire "kellemes" ébresztőt kapott tőle. Mikor kilépet az ajtón elkerekedett szemekkel nézett körbe, a nappali olyan volt, mint egy csatatér. A párnák, könyvek a földön, a kutyajátékok szanaszét az asztal és a fotel betolva a nappali közepére, a szőnyeg összegyűrve. A kutya meg a bejárati ajtó előtt ül és vonyít. Pillanatnyi meglepetéséből egy rózsaszín kobak rántotta vissza a valóságba, pontosabban ahhoz a gondolathoz, hogy ő most nagyon mérges és leszidni akarja Sakurát. A lány gyűrött ruhában épp az asztal alól mászott ki, amikor egy mély, rekedtes férfihang, hangosan és dühösen felmordult mögötte.
-A SZENTSÉGIT SAKURA! TE TÉNYLEG KÉPTELEN VAGY EGY PERCRE IS A SEGGEDEN MARADNI? MÉGIS MI A FENÉT MŰVELSZ MÁR KORA REGGEL? - Sakurát láthatólag nem hatotta meg a szidás, ahogy meglátta a mérges fekete szempárt egyből fölállt, gyűrőt ruháin végig simított majd reménykedő arccal az Uchiha felé fordult.
- Nem láttad a kulcsom? - Sasuke egyből felhúzta magát a Haruno viselkedésén. Hihetetlen hogy azért zajong már hajnalban, mert annyira rendetlen hogy elhányta valahova a kulcsát. És még a leszidást se veszi komolyan, semmi jelét nem mutatja annak, hogy bánná tettét, azaz hogy felriasztotta.
- Ch. Tehetek én róla hogy hanyag vagy? - Vetette oda flegmán, majd már a következő beszóláson gondolkozott, amikor Max hirtelen a lábainál termett és... és... férfiasan megjelölte magának a területét, azaz az Uciha lábszárát. Sakura megkönnyebbülten sóhajtott fel, majd kitört belőle a röhögés, amikor meglátta Sasuke hitetlenkedő majd egyre mérgesebb fejét, főleg mikor Max dolga végeztével oda szaladt gazdája mellé farok csóválva, elégedett ugatásokat hangoztatva.
-SZERINTED EZ VICCES?! - Korholta meg "kedvenc" lakótársát a fekete hajú. Hófehér bőre most inkább emlékeztette Sakurát egy homárra, ahogy fújtatott az pedig egy dühős bikára és ehhez az összképhez társult a lehúgyozott pizsoma nadrág és pisiben tocsogó lábfej. Sakura bármennyire is akarta egyszerűen nem bírta visszafogni a röhögését, a végén már oda jutott, hogy a földön fetrengett és a hasát fogta, Max meg ezt egy újfajta játéknak tekintette mivel elkezdett gazdája körül rohangálni meg átugrálni a fetrengő személyt.
-VALLD BE, HOGY DIREKT CSINÁLTAD! BETANÍTOTTAD NEKI, HOGY LEHÚGYOZZON!! - Zsörtölődött még mindig az Uchiha.
- Boh-bocs Sasuke. -- Kezdett bele a rózsaszín hajú, mikor végre már sikerült abba hagynia a röhögést és a fuldoklást. - Nem volt szándékos hidd el, de amúgy is, ha nem lettél volna annyira bunkó és segítettél volna megtalálni a kulcsom, akkor talán ez nem történik meg. -- Nézett Sakura vádló zöld smaragdokkal a villámokat szóró fekete szemekbe. Megértette a fiú dühét, de mégse tartotta teljesen jogosnak, hiszen ha segített volna, akkor lehet, még időben meglelik a kulcsot és ez a kis balesett nem történik meg.
-ÉS SZERINTED ENNYIRE SZORAKOZTATÓ, HOGY LEHÚGYOZOTT EZ A BÜDÖS DÖG? -- Sasuke üvöltött, teljesen elvesztette a türelmét és az csak még jobban bosszantotta, hogy ezért az egészért Sakura részben még hibáztatja is. – TUDOD, TE KI HISZI EL NEKED, HOGY EZ NEM VALAMI ÖSSZEESKÜVÉS ELLENEM!! AMIKOR ELKEZDETT RÁM CSÚRGATNI LÁTTAM AZ ARCODON A MEGKÖNNYEBÜLÉST MAJD UTÁNA OLYAN JÓT NEVETTÉL EZEN AZ EGÉSZEN MINTHA A VILÁG LEGJOBB KABARÉJÁT NÉZNÉD. - Ez a hangnem már Sakurát is felbosszantotta, nem értette, hogy miért nem hisz neki az Uciha. Oké hogy nem bírják egymást, de azért annyira nem aljas hogy ilyet terveljen ki ellene.
-NA, IDE FIGYELJ TE EGÓTÓL TÚL HEMZSEGŐ BAROM!! ELŐSZŐR IS MÉG JÓ HOGY MEGKÖNNYEBÜLTEM MERT LEGALÁBB NEM AZ ÉRTÉKES MAHAGÓNI ASZTALT VÁLASZTOTTA, MÁSODSZOR ARRÓL NEM ÉN TEHETEK HOGY MÁR NEM BÍRTA TOVÁBB TARTANI, SZÁMÁRA A PISILÉS PONT OLYAN LÉTSZÜKSÉGLET MINT SZÁMODRA AZ HOGY MINDEN LYUKBA BEDUGD A FARKAD ANNYI KÜLÖNBSÉGGEL HOGY AZ Ő HÚGYA LEGALÁBB ILLATOS A TE OTTHONI SZOBÁDHOZ KÉPEST!! HARMADJÁRA PEDIG, CSAK HOGY TUD NEM KEVERTEM EL A KULCSOM, TEGNAP ESTE MÉG A NAPPALI ASZTALON VOLT FOGALMAM SINCS HOGY REGGELRE HOVÁ TŰNT. ESETLEG NEM TE TETTED EL CSAK, HOGY BOSSZANTHASS?
-TE MOST KOMOLYAN AZT HISZED, HOGY ÉN RAKTAM EL A KULCSOD? KOMOLYAN KINÉZED BELŐLEM, HOGY ILYEN GYEREKES DOLOGAL VÁGNÉK VISSZA A TEGNAPIÉRT?
-ÉS SZERINTED ÉN?! SZERINTED KOMOLYAN KÉPES LENNÉK ILYET ELKÖVETNI ELLENED? - A vitájuknak az vetett végett, hogy Max hatalmas ugatásokba kezdett a fekhelye mellett és túrni kezdte kedvenc alvós pokrócát, amiből láss csodát az áhított kulcscsomó került oda. Sakura és Sasuke is hitetlenkedve nézték a farkcsóváló ebet, ahogy nagy boldogan a csillogó kis tárgyal feléjük vette az irányt.
- Ez a kutya gonosz. -- Vetette oda Sasuke, amikor meglátta, hogy valójában ki is a bűnös az ellene elkövetett merényletért, majd arcára grimasz költözött, amikor meglátta, hogy az elkövető egyáltalán nem bánja tettét. Kezdte elvetni az eddigi hitét, hogy az állatok hülyék és csak enni, inni meg lélegezni képesek amúgy semmit sem fognak fel a körülöttük történő világból. Sasuke most mégis úgy érezte, hogy Max igenis okos és szánt szándékkal tette azt, amit tett.
- Arról nem én tehetek, hogy téged még az állatok se bírnak elviselni. -- Rántotta meg vállait a rózsaszín hajú, majd elvette kedvencétől a nyáltól csöpögő kulcscsomót.
- Ch. -- Sasukénak csak ennyi volt a válasza majd megindult a fürdőszoba felé. Mikor még bent vetkőzött hallotta, ahogy Sakura elkezdi visszarendezni a bútorokat majd a csobogó víz hangja elnyomót mindent kivéve a gondolatait. Utálta Sakurát, már az első perctől kezdve sem bírta, soha vagyis ez nem teljesen igaz. Emlékezett a napra, amikor megismerkedett a lánnyal, gyerekek voltak tizenkét évesek, a szülei vendégségbe hívták barátaikat, akik pár hete költöztek a környékre. Nyár volt, jó idő és a szülők a kerti partihoz készülődtek, ő pedig bátyjával pókerezett a fűben. Itachit mindig könnyen legyőzte, sőt élete során nem sok kudarc érte, ő volt az él tanuló az osztályban, ő volt a focicsapat kapitánya, kártyában mindenkit levert, ő volt a legjobb úszó kortársai között és a suliban az összes csaj még a felsőbb évesek is imádták. Bármelyik lányt elvihette randizni, nem kellett magát törnie értük és a barátnőit, ha akarta, akkor naponta váltogathatta. Noha akkoriban még nem csinál komolyabb dolgokat a lányokkal csak próbált a menők közé tartozni és felnőni. Sok lánynak törte össze már akkor is a szívét, hogy nem fogadta el a szerelmes leveleiket vagy minden nap mást vitt el fagyizni vagy sétálni a parkba. Mikor Sakuráék megérkeztek teljesen meglepődött, mert még sosem látott annyira szép lányt, mint Sakura. Hosszú rózsaszín haja tökéletesen illet zöld, macskás szemeihez és a fehér alapon rózsaszín virágos ruhája is tökéletesen kiemelte vékony alakját. Mégis annak ellenére, hogy a legtöbb lány pironkodva nézett rá vagy épp hozzá se mert szólni, vagy egyből rá nyomult mind ezek ellenére Sakura szinte fagyos tekintettel mérte végig, semmi jelét nem mutatta hogy bejönne neki, majd ezt csak tetézte amikor a lány megnyert minden kártyapartit vagy épp fociban szégyenítette meg őt is és a bátyját is. A kezdeti rajongás lassan átcsapót gyűlöletté a lány iránt, hiszen a büszkeségének ez hatalmas nagy sértés volt a lány részéről. Ezt a gyűlöltetett csak fokozták az eltérő nézetek és az egyre sűrűbb veszekedések. Sakura már nem egyszer a fejéhez vágta, hogy egoista barom, akinek csak addig nagy a szája, amíg apuci pénzén élősködhet. Ch, na persze mit tudhat az-az elkényeztetett kis csitri, akinek arany élete van, apuci bármit megtesz a kedvéért és szinte bármit megtehet mégis ahelyett, hogy kihasználná a hatalmas tudását közgazdásznak tanul, pedig ilyen ésszel simán lehetne, belőle mérnők vagy orvos is. Szánalmas. -- Sasuke ezekkel a gondolatokkal tusolt tovább, mire végzett már se Sakura se Max nem volt a lakásban. Még két órája volt beérni az egyetemre, kocsival igazándiból fél óra alatt is oda ért volna, de mivel otthon nem volt semmi ehető ezért inkább elindult, hogy felkutasson magának egy kisebb vendéglőt.
Sakura késő délután végzett az egyetemen, szerencséjére az épület egy hatalmas parkkal is elvolt látva, amihez tartozott egy elkerített kutyafuttató ahova a tanárok és diákok vihették kedvenceiket amíg az órák tartottak. Épp magához hívta kedvencét, amikor hátulról valaki megszólította.
- Szia, ne haragudj, de szerintem ezt elejtetted. - Sakura kíváncsian villantotta smaragd szemeit a vörös hajú férfira. Izmos testalkata még a laza ruhákon keresztül is látszódott, kezében pedig egy zöld kasmír sálat tartott.
- Oh. Köszönöm. - Mosolygott a férfira, Max eközben kíváncsian szimatolta körbe a jövevényt.
- Aranyos kutya, egyébként Gaara vagyok. - Megsimogatta az állat hátát majd kezet nyújtott az előtte álló nőnek.
- Sakura. Örvendek a találkozásnak. Öhm, új vagyok a városban és nem tudsz a környéken valami bevásárló központot ahol minőségi ételeket adnak viszonylag jó áron?
- De, ha gondolod, szívesen elkísérlek.
Az idő gyorsan telt, Sakura élvezte Gaara társaságát ezért a vásárlás előtt még egy kávét is beiktattak, majd a nagybevásárlásnak köszönhetően mindkettejüknek akadt bőven csomag, amit elcipeltek a lakásig. Sasuke az épület előtt dohányzott, szájából majdnem kiesett a csikk, amikor meglátta a kis rózsaszínt egy vele egy idős vörös hajú sráccal beszélgetni. Mikor közelebb értek hozzá flegmán felhúzta az orrát majd morgott valamit persze a válasz máris érkezett.
- Neked is szép napot drága zsémbes nagypapi. Komolyan annyit morogsz, hogy lassan leköröződ a zsémbes kilencven éveseket is. - Tett szemrehányást az Ucihának majd mosolyogva visszafordult a vörös hajú felé. – Gyere, Gaara vigyük fel ezeket.
Sasuke mérgelődve rúgott bele a kövekbe és nyomta el cigijét a kerítésen. Még morgott valamit majd megindult a páros felé, legnagyobb meglepetésére Gaara épp a nappali kanapéján szürcsölt egy bögre teát, Sakura pedig épp a konyhában csörömpölt. Mikor belépett a lány épp az üveg tálakat pakolászta, gyorsan töltött magának egy bögre teát majd visszament a vendéghez.
- Hm, látom Saku csak így itt hagyott. - Szólította meg az ücsörgőt kedvtelen hangnemben.
- Igazándiból azt mondta, hogy ha már voltam olyan rendes hogy segítettem neki bevásárolni meg cipekedni, akkor maradjak vacsorára. - Sasuke kelletlenül állt egyik lábáról a másikra majd leült a kanapéra, nem sok kedve volt társalogni Gaarával de be kellett látnia, hogy egy jó darabig nem szabadulhat tőle. A csendben való ücsörgés kezdett kínossá válni így megjegyzést tettek egymásnak az időjárásról vagy épp a múltkor meccsről, egy óra elteltével már folyékonyan társalogtak egymással és a lakást is egyre kellemesebb illatok töltötték be. Fél óra múlva Sakura invitálta őket a konyhába, a fiúk teljesen eltátották a szájukat mikor meglátták az asztalon várakozó sültet krumplival és vörösboros szeder szósszal. A vacsora csöndben telt a fiúk pedig elismerő szavakkal illették az ételt. Miután Gara elment, Sakura elmosogatott Sasuke pedig lezuhanyozott. A munka végeztével Saku már épp indult volna fürdeni, amikor egy erős férfikéz kulcsolódót csuklójára és megrántotta azt.
- Beszélnünk kéne. - Sasuke fekete szemei keményen csillogtak, a Harunonak fogalma sem volt róla miről lehet szó, de nem mert ellenkezni így csak egy aprót bólintott. A nappaliban egymással szemben ültek le, Sasuke kényelmesen elhelyezkedett egyik lábát a térdére rakta karjait pedig a fotel karfáján széttárta. Sakura a kanapén feszenget, lábait átvetette egymáson kezeit pedig térdén összekulcsolta és érdeklődve várta a fejleményeket.
- Szabályokat kellene állítanunk. Először is senki nem hoz ide senkit a másik tudta nélkül.
- Ám legyen, de akkor válaszunk ki egy tanulási intervallumot, és amíg az le nem telik nem zargatjuk egymást.
- Hm. Hajnalban nem kezdesz el kulcsot keresni, ha pisilnie kell a dögnek, akkor kilógatód a teraszon, de engem nem keltesz föl.
- Te pedig jó lenne, ha nem használnád dohányzó helységnek a fürdőt, mert marha büdös van ott.
- Ja és még valami, ha egyikünk fel akarja hozni az éppen aktuális párját a másikunk arra az időszakra, eltűnik a lakásból.
- Legyen. Kezet rá.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó