Napok teltek el azóta, amióta Sakurát keményen megbüntették. Sasuke és Mikoto egyáltalán nem is beszélgettek. A fiú még a reggeli üdvözleteit sem adta át azóta. A rózsaszínhajú, menni még nem igazán tudott az orvos pedig nem is engedte, mert ha sokat erőlteti magát, el is vetélhet, azt pedig nem szeretnék. A lány be is tartotta a szabályokat. Amikor megtudta, hogy gyermeket vár, teljesen ledöbbent, annyira megörült a hírnek, hogy sírni is elkezdett. Alig tudta elhinni, hogy tényleg anya lesz.
Mikoto asszony egyáltalán nem mutatott ki semmilyen bűntudatot sem. Sőt, még inkább mérgesebb lett a lányra. Izumi pedig tette a lovat anyósa alá. Mindent megtett annak érdekében, hogy rosszat gondoljanak Sakuráról. Hinata, az eset után felkereste a lányt, és közölte vele, hiába, hogy őt az anyacsászárné védi ennek az országnak ő az uralkodó nője, és neki is jogában áll megbüntetnie akárkit, és ha nem állít magán olyan büntetést kap, hogy még az édesanyja is megérzi. Persze ezt Izumi fenyegetésnek vette, és elkezdett feleselni amiből az lett, hogy Hinata lekevert neki egy büdös pofont, mert már nagyon elege volt a lányból. Közölte vele, hogy nagyon gyorsan vegyen vissza az arcából, mert ha nem neki is jogában áll lefokoznia, és ha nem szeretne haza költözni húzza meg magát, de nagyon gyorsan.
Sasori megkönnyebbült, hogy testvére épségben van. Hallotta az udvari orvostól, hogy az úrnő még nem gyógyult meg teljesen, és lábadozik, de biztos lehet abban, hogy fel fog épülni, csak most sokkal jobban oda kell figyelnie magára a baba miatt. A férfi alig tudta elhinni, hogy nagybácsi lesz, ez remek hír egy egyedül álló férfi számára.
Naruto napokon át sírt. Titokban kellett szeretnie Sakurát, hiszen ő a császár hitvese volt. Minden nap imádkozott érte, hogy végre meggyógyuljon,. Soha senkinek nem mesélt legtitkosabb érzelmeiről. Szégyellte magát, hogy egy császári ágyasba szerelmes. De nem tehetett róla. Ő a szíve választotta.
Hitomi és követői neki kezdtek a terv végrehajtásához. Izumi megkapta a megfelelő méregadagot, amit, majd Mikoto teájába kever, és az szépen meghal. Persze, rosszul érezte magát emiatt, de a hatalom édes íze jutott eszébe mindig.
Daichi megfigyeltetése sikertelenül járt ugyan is az ember, akit Sasorira bízott semmit nem tudott meg különösebben csak annyit, hogy Hatake Sasori, büntetőtörvényszék feje, van egy húga, aki császári ágyas, és ennyi. Mivel egy idegen, így a nép nem nagyon mond el dolgokat olyannak, akiket nem ismernek, vagy nem láttak még egyszer sem.
Hinata éppen lányával játszott, amikor Sasuke belépett a szobába. A nő át akarta adni helyét, de férfi leintette jelezve ne zavartassa magát, majd leült felesége elé a földre.
- Arra gondoltam, hogy hozatok egy Koreai orvost. – vette át lányát a nőtől, majd megölelte.
- Sakura-channak szánja, ha jól gondolom. A hátán lévő sebek miatt? – mosolyodott el apja és lánya láttán.
- Igen. Úgy halottam, hogy van ott olyan orvos, aki igazán jól ért az égési sérülések eltüntetésében. Vannak különféle módszerek, amik segítenek abban, hogy ha nem is teljesen, de nagy részben sikerüljön eltűntetni a sérült felületet. –adott egy puszit a fekete hajzuhatagra, majd visszaadta gyermekét annak anyjának.
- Ez egy jó megoldás lehet. Szegény lány, nagyon szégyelli magát az eset miatt. Az orvostól hallom, hogy még egy jó ideig nem is mehet, mert a baba állapota veszélybe kerülhet. Sajnálom szegényt, hogy ennyi mindenen keresztül kell mennie. – csóválta meg fejét.
Sakura szobájában feküdt, amikor elhúzódott az ajtó, és a császár lépett be rajta. Fel akart kelni, hogy megadja a tiszteletet, de ő gyorsan visszafektette.
- Ne csinálj hülyeségeket, nem lenne jó, ha megint bajod esne. Figyelj oda! – parancsolj rá.
- Kérem, bocsásson meg. – sütötte le szemeit.
- Úgy döntöttem hozatok neked egy koreai orvost, aki majd segít a hátadon. – simogatta a lány arcát.
- Nem szükséges. – rázta meg a fejét.
- Ezt, majd én eldöntöm. – majd megpuszilta annak homlokát.
A Haruno lány sokat gondolkodott, és úgy döntött, hogy vissza vesz magából, és úgy viselkedik, mint, aki nem is létezik. Elege volt az állandó balhékból, arra a döntésre jutott, amit jobban lesz, elhagyja a palotát, és megkéri Hinata-samát hadd élhessen az udvaron kívül.
Izumi éppen a terven gondolkodott. Fuschida miniszter nem régen meglátogatta és azt mondta tegyen meg mindent, hogy sikerrel járjon, mert ha elbukik ő vele is végezni fognak.
- Ne feled, hogy ha ezt elszúrod, meghalsz. Vagy a hatalom, vagy a halál.
- Ne aggódjon apám, sikerrel fogok járni, és elteszem láb alól azokat a semmire kellő kurvákat. Mikoto a tenyeremből eszeik, semmi kétség, hogy sikerrel fogunk járni.
Az egész csak a hatalom éjségről szólt. Sakurára és Hinatára kenni nem lesz nehéz. Hitomi le fogja aratni a babérokat, és senki nem állhat az útjukba.
Hetekkel később, amikor már mindenki azt gondolta, hogy a kedélyek lecsillapodni látszanak, Sakura, és Hinata a kertben játszott Hanával. A kislány nemsokára betölti az első életévét. A fiatal ágyas már kéthónapos terhes volt. Vékonytestalkata van, de még nem látszódtak, a terhesség vonásai. Egyedül csak a sok rosszullétről lehetett megállapítani várandóságát.
- Örülök, hogy jobban vagy Sakura-chan. Sasukéval beszéltem, és azt mondta beszél az udvari orvossal, de ő azt tanácsolta neki, hogy ameddig meg nem szülöd gyermeked, a koreai orvost ne hívjuk az országba, mert felesleges. – a kis Hana a fűben játszadozott.
- Én mondtam, hogy felesleges. Nem annyira vészes. Pár égési seb, ezt túl lehet élni. – hajába belekapott a szél, világoskék kimonója a földög ért. Pillangó mintás sötétkék obit viselt.
- Megint kezded, csak a te javadat akarjuk. – az úrnőn bézs színű kimonó volt, virágmintás aranyozott szálakkal varrva.
Izumi teljes neve Yang Izumi. Amikor a palotába került, mindenki Yang úrnőnek szólította. Akkor kapta ezt a nevet, amikor ágya lett. Fuschida miniszter után lett elnevezve, ami azt jelenti, hogy házassága előtt Őt csak Izuminak hívták.
Sakura még nem kapott új nevet, hiszen nem lett el is neve az udvarban. Ha Mikoto elismeri, akkor kaphat ő is feleségnek megillető nevet- Hinata elismerte, az udvarban lévő posztját, és már ki is találta a számára megfelelő nevet, de ameddig fent áll ez az utálom a fiam ágyasát viselkedés fölösleges lenne, csak bajt hozna szegény lányra.
Jelenpillanatban sasukénak, csak kettő császári ágyasa volt, és a felesége. Úgy szokás, ha az ágyasok nem szülnek egy éven belül gyermeket, megint hozatnak, és addig megy ez, ameddig valaki fiú örökössel meg nem áldja az országot.
Az udvarnak furcsa szokásai voltak. Be volt osztva ki mikor ehet stb. A palotát egyik ágyas sem hagyhatta el a császárné engedélye nélkül. Minden egyes női tag az országban az ő felelőssége. Ő áll a női réteg legtetején. Amikor szolgálókat kell kiválasztania akkor is.
Sakura sajnos nem tudta még kiválasztani saját udvari kíséretét, hiszen annyi minden közbe jött. Most pedig úgy döntött megteszi ezt a lépést. Beszélt Hinatával, hogy őneki lenne két kijelöltje, akit mindenféle képen személyzete között szeretne tudni. Namit mint első udvarhölgye, Konant pedig mint másod udvarhölgyét. Ezt a császárné jóvá is hagyta. Küldetett mindkettőért, és kiadták nekik a parancsot, hogy másnap mind a ketten jelenjenek meg az udvarhölgy csarnokában. Sakura már nagyon várta őket.
Másnap, pontban tízkor mind a ketten ott várakoztak a Hatake lány lakosztálya előtt. Ő amikor kilépett onnan, mindenki meghajolt, majd szólt pár lánynak, hogy hozzon nekik teát, és valami süteményt.
Konan és Nami meglepődve léptek be a szobába. Alaposan szemügyre vették hova is kerültek. A szoba úgy ötször ötös lehetett. Világos, vagy három ablakkal. A falak virágmintásak. Párszekrény, ahol az úrnőnek a holmii vannak, könyvespolcok, éjjeli szekrény, és persze a földön elterülő vastag matrac, ami minden egyes embernek volt, hiszen ezen szokás aludni. Az ágy előtt volt egy másfél méter hosszú, és fél méter széles asztal, azon volt ecset, és pár darab könyv. Az asztal mindkettő végében egyik végében volt egy párna, ahova le lehetett ülni. Az ágy, és az asztal másik oldalán úgyszintén volt egy párna. Ezekre szokás leülni. Sakurának nem csak ez az egyik helyisége volt. A szobából nyílt egy másik kis szoba, ahol különböző dolgokat szokás tartani, takaró stb. A fürdésre külön részt tartanak fent, ahol minden egyes uralkodói tag megmosakodhat. Be van osztva, hogy ki mikor mehet.
Sakura leült helyére a két lány meghajolt, majd ők is helyet foglaltak.
- Úrnő, gratulálunk az állapotához, és a császári udvarba kerülésének is. – mondta Nami.
- Gondolom, már tudjátok, miért vagytok itt. Mától kezdve az én személyes személyzeteim lesztek. Ami felelősséggel és persze ranggal jár. A fizetéseteket minden hónap tizedik napján kapjátok meg. A szabályokat olvassátok, majd el, azt megkapjátok a szobátokban. Azért titeket választottalak, mert bennetek bízom meg egyedül. Remélem, hogy minden rendben lesz. – mosolyodott el az úrnő.
- Köszönjük bizalmát. – Konan makacs nő volt. Érezte, hogyha itt valaki belé köt, ő úgy meg mondja neki a magáét, hogy arról kódul. Nami lett az első, Konan pedig a második udvarhölgye. Még aznap neki láttak feladatuknak.
Sasuke érezte, hogy nem lesz semmisem ugyan olyan, mit, ami régen volt. Anyja teljesen megváltozott, már nem az a nő volt, aki régebben. Yang úrnő miatt vagy más miatt azt nem tudta, de idegesítette, hogy ennyire semmibe veszi döntéseit.
Telt múlt az idő, a Hatake úrnő már a hetedik hónapban volt. Sokat fájt a hasa alja, nehezen tudott mozogni is. Éppen Hinatához tartott, amikor összefutott anyósával.
- Felség. – hajolt meg. A nő megállt előtte, nem akart mondani semmit sem. De még is megtette.
- Szánalmas agy, de komolyan mondom! Remélem, hogy ha már teherbe ejtetted magad fiút szülsz, így is képtelen vagyok még rád nézni is. Kitudja, hogy az a gyermek mit hoz, majd a fejünkre, ha világra hozod.
- Még is, hogy jön ön ahhoz, hogy az én gyermekemet semmibe nézze? Én legalább foglalkozok vele, és szeretni fogom, nem, pedig mások ellen uszítom! – néztek egymás szemeibe.
- Elhallgass! Még is mit hiszem, kivel beszélsz? Lehet, hogy Hinatánál ez megengedett itt nem! – ekkor jelent meg Yang úrnő is
- Minden rendben van anyám? – hajolt meg.
- Ez a semmire kellő itt osztogatja nekem az észt!
- Ne is foglalkozzon vele, hiszen ő egy senki! – mosolyodott el.
- Én azt mondom, hogy itt ön a senki! Az én lelkiismeretem legalább tiszta!
- Valóban meggyilkoltad a fiam! Most pedig teherbe ejtetted magad csak a hatalom miatt! Egy utolsó ringyó vagy!
- Lehet, hogy te az vagy én nem! És ami azt illeti az én gyerekem legalább normális lesz, de te nem vagy fix az biztos!
- Mi bajod van? – sziszegte. – Én legalább nem vagyok kurva!
- Abból sem lehet mindenki! Annak is szépnek és ügyesnek kell lennie! De belőled még az sem lehet, mert egy ilyen nyomorékhoz a férfiak még bottal sem nyúlnának!
- Elég legyen! Még is hogy merészelsz így beszélni egy nálad magasabb rangúval? – nézett hol az egyikre hol a másikra. – Nem szégyelled magad! Még is kinek hiszed te magad itt? Ajánlom, hogy húzd meg magad, mert még egy ilyen húzásod van, és úgy repülsz innen, hogy a lábad sem éri a földet!
- Ne aggódjon, hiszen, egyikünk sem él már olyan sokáig! Egyszer én is meghalok, de maga sem fog míg a világ hat nap itt lenni és büdösíteni a légkört!
- Ezt vegyem fenyegetésnek!
- Ugyan! Én nem fenyegettem! Csak az igazat mondtam, egyszer mind meghalunk, és akkor már nem lesznek rangok, hiszen Isten színe előtt, mind ugyan olyan emberek vagyunk. Akkor már nem lesz sem úrnőzés, sem pedig asszonyom, sem pedig semmi sem!
- Hogy merészelsz egy császári sarjat fenyegetni! Egy utolsó rohadt kis ribanc vagy!
- Te meg egy minden lében kanál szánalmas féreg! Kár, hogy ebben a cipőmben vagyok, mert eltaposnálak, mind egy rohadt kis csótányt! Arra vagy jó csak, hogy jártasd azt a pofádat, de a helyedben inkább fogat mosnék, mert büdös a szád! Erre legyél büszke meg a rengeteg ragyára, ami a pofádon van! Ha ilyen fejem lenne, mint neked, nem mernék utcára lépni sem! Itt kötekszel, és nem is ismersz! Tönkre teszed mások életét, hazugságokkal, de a te életedet éppen az igaság az, ami elbaszná! – majd ott hagyta őket.
Az udvar megint felbolydult, és mindenki szegény várandós Sakurát hibáztatta. Aznap még Sasuke is leordította a fejét.
- Már megint mit hallok, hogy bajba kevered magadat! Nem hiszem el, miért nem tudsz viselkedni? Elbeszélgetnék a szüleiddel, a neveltetésedről! Sokszor azon gondolkodom tényleg megérte e az, hogy idehoztalak, mert már annyira elegem van, az egész veszekedésetekből, hogy az hihetetlen! Jobb dolgom is van, mint ilyen gyerekes dolgokkal foglalkozni. A belső udvar ügye nem tartozik rám, ha anyám még egyszer felkeres, hogy balhéztatok, nem tudom, mit csinálok veled. – arcán érzelem nem látszódott. Felemelte a hangját, amitől a nő meg is ijedt, de nem szólt semmit. – Inkább megyek, elegem van már belőled. – azzal felállt, és távozott.
Sakurának aznap este görcsei támadtak a hasában. Eleinte azt gondolta, hogy elmúlik, de amikor a hasához kapott, mindene véres volt. Kiszólt az udvarhölgyeinek, hogy azonnal segítsenek, mert valami nagybaj lehet. Konan hívta is a császári orvost, aki ápolónőivel megjelent. Amikor meglátták mi történt nem is tudták hova nyúljanak. Az ágyasnak erős vérzései voltak.
- Be kell indítanunk a szülést! Hozzátok az orvosságokat! – két ápolónő el is szaladt, a megfelelő eszközök ért és gyógynövényekért.
Hinata, azonnal oda sietett, amit megtudta mi történt. Sasuke mérges volt, és még akkor sem ment oda Sakurához, amikor megtudta mi történt vele.
A szülés beindult, de Sakura közben elájult, és a vérzés egyre csak fokozódott. Amikor magához tért egyből nyomnia kelett. Később derült csak ki, hogy az úrnőnek méhen kívüli terhessége van, és ezért vérzett. A sok ideg felgyúlt benne, és végül ehhez jutatta őt, hogy most hatalmas bajban van ő is, és gyermeke is.
Mikoto is megtudta, hogy az unokája élete veszélyben van. E miatt aggódott is, mert ha kiderül, hogy fiú, és valami baj lesz vele, nem bocsátja meg magának, hiszen az a gyerek nem tehet arról, hogy ilyen az anyja.
A szülés már jó ideje tartott, eredménytelenül. A vérzés még nem állt el, de csillapodott. Sakura nyomta és nyomta, de nem történt semmi. Már úgy volt vele, hogy elég volt meg fog halni ő is.
- Kérem, úrnő ne adja fel! – szólt rá az ápoló. A nő összeszedte minden erejét, ami még megmaradt, és nyomta. Az első pár erőltetés sikertelen volt, d e félóra elteltével a baba feje látszódott. – Nagyon jó, kérem, ne adja fel!- két óra elteltével a baba felsírt. Mindenki megkönnyebbülten lélegzett fel. Aztán a kicsit megmutatták Sakurának.
- Olyan gyönyörű vagy. – suttogta. Elmosolyodott, majd lehunyta szemeit.
- Úrnőm! Úrnőm! – rázogatták. A vérzés ismét elindult, majd ahogyan jobban megvizsgálták látták, hogy szétszakadt a szülés közben. Az ápolók idegesek voltak. Az orvos küldött megfelelő gyógyszereket összevarrták belül és kívül is.
Hinata belépett a nagycsarnokba férjéhez, de az csak az ügyirataival foglalkozott.
- Látom, nagyon érdekli, hogy mi történik azzal a lánnyal, akit állítólag szeret! – sziszegte.
- Ehhez neked semmi közöd!
- Valóban? – Mondja, mit tud most róla?
- Azt hogy szül.- vont vállat!
- Igen! Akkor most! – csapott az asztalra – oda megy, és megnézi saját szemeivel, munkájának gyümölcsét, mert ugyan is megjött a várva várt fiú örököse, de lelki ismeretével hogyan fog elszámolni, amikor megtudja, hogy Sakura meghalt! – ordította.
- Hogy? – állt fel.
- Jól hallotta! Úgy néz ki, hogy az úrnő elvesztette az életét! Most már boldog? Hallottam, hogy nem régen hogy viselkedett vele! Szégyellheti magát, semmivel sem különb, mint édesanyja!
- Elhallgass!
- Nem! Majd, ha fia felnő, mesélje el neki, hogyan is végezték kis saját anyját! – azzal otthagyta.
Sasuke, felesége távozása után ő is Sakura csarnokába ment. Az udvari kísérete, mind sírt. Sasori, gyilkos tekintettel méregette Naruto még csak rá sem nézett.
- Te, te tetted ezt! – indult el felé a narancssárga hajú férfi. – Egy utolsó féreg vagy! Rád bíztam a húgomat, azért mert azt mondtad szükséged van rá, mert szereted! Most pedig te és a mocskos családod végeztetek vele!
- Ha nem fogod be a retkes pofád, belelépek! Mi a fasz közöd van hozzá! Nem én mondtam neki, hogy kötekedjen, én sosem akartam rosszat neki, saját magának köszönheti, mondtam neki, hogy fogja vissza magát, mert ez nem a pornép!
- Az én húgom, nem tartozik a pornép közé! Az én testvérem előkelő, te még sok mindent nem tudsz! És már nem is fogod megtudni, mert egy rohadt semmire kellő vagy, és meg is érdemled, hogy ezzel a lelkiismerettel élj tovább, hogy meghalt, te miattad, és a semmire kellő féreg rokonságod miatt! – Sasuke behúzott egyet neki, Sasori visszavágott, majd összeverekedte. Naruto állt közéjük.
- Elég legyen! Nem értitek, már semmi sem hozza vissza őt. Az sem, ha itt élethalál harcot vívtok! – ebben a percben kilépet egy ápolónő a szobából, majd meghajolt.
- Sikeresen, sikeresen helyre állítottuk az úrnő állapotát! Még nagyon gyenge, de rendbe fog jönni, nagyon erős, és nagy az életben maradás igénye is. – mindenki csak lesett.
- De nem úgy volt, hogy leállt a szíve? – kérdezte Sasori.
- De, de így volt uram! Viszont az udvari orvosnak hála és egy ritka gyógyfűnek köszönhetően, alig tíz percet töltött holtan. Ez egy hatalmas csoda uraim!
- Ez, ez remek hír! – nevetett az Uzumaki.
- És gratulálok önnek császár uram! Sakura kisasszony, egy egészséges fiúgyermeknek adott életet! – az Uchiha csak bólintott. Hinata nem szólt semmit. Stabilizálták a lány állapotát, és most már mindenki fellélegezhet.
Sasuke bement, hogy megnézze, hogy vannak. A felesége mellett ott feküdt gyermeke, kezei feje mellett úgy szorította össze. Fekete tüskéshajú, arc vonása orra, szája, mind az apjáé. Fehér bőrű. Tiszta Uchiha.
Sakura szemei be voltak csukva, úgy nézett ki, mint aki nem rég tért vissza a halálból, ami igaz is. A férfi leült mellé, majd megsimogatta annak arcát. A nő szemei halványan kinyitódtak, nem szólt semmit, dühös volt, és fáradt. Sasuke oda akart hajolni, hogy megcsókolja, de ő csak elfordította a fejét, és gyermekét nézte.
- Tudom. Igazad van. Megígértem, hogy vigyázok rád, de megpróbálok változtatni, csak ez nem olyan könnyű, mint a hogyan te is képzeled. Nekem is be kell tartanom országunk szabályait. Lehet kicsit kemény voltam, de másképpen sosem érted meg, mi a kötelességed itt.
- Igaza van. Nekem csak az a kötelességem, hogy hagyjam, megfektessen, majd megszüljem a gyerekeit, utána meg levagyok szarva igaz? – suttogta. – Nem is vártam többet már akkor tudtam hiba volt ide jönnöm, amikor először átléptem ennek az Istenverte palota kapuit.
- Megmondtam, nem vagy köteles velem jönni!
- Amint jobban leszek el is tűnök a fiammal együtt!
- Ebben még csak ne is reménykedj! Vagy magadban mész, vagy sehogy!
- Inkább akkor megölöm magam! Mint sem, hogy itt maradjak, vagy a gyermekem nélkül éljek! – Sasuke megfogta a lány kezeit.
- Annyira makacs vagy! Maradj szépen a seggeden!
- Nem akarok itt lenni, nem érti! Elegem van már! – a férfi sóhajtott, majd mielőtt a lány bármit is mondhatott volna száját az ő szájára tapasztotta. A nő el akarta magától tolni, de nem sikerült neki. Sasuke egyik kezével a lány arcát simogatta a másikkal pedig Sakura feje fölött összekulcsolva ujjaikat tartotta magát, hogy ne nyomja őket össze.
A csók után lekapta magáról a ruháit, majd befeküdt a lány mellé az ágyba. A kisfiút pedig maguk közé rakta, és úgy aludtak el.
Hinata már tudta, hogy Sasuke nem fog kijönni onnan. Elmosolyodott, majd távozott.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Szia! :)
NEm fog elszökni, valami más okmiat fogja elhagyni az udvart. :) Elküldöm az oldalnak a folytatást szerintem még ma. :) Köszönöm, hogy írtál :)
Üdv: Csildi