Naruto még mindig döbbenten állt Hinata előtt és alig bírta fölfogni, amit néhány perccel ezelőtt mondott. Hamar összeszedte magát és immár dühösen nézett fel a nőre ki még mindig őt nézte és türelmesen várta a fiú reakcióját.
- Ezt mégis, hogy képzeled? - Kérdezte Naruto. - Egy hónapig nem látlak, ráadásul olyasmivel vádoltál, ami egyáltalán nem igaz, és most vissza akarsz vinni magadhoz. Tudod mi vagy te?!
- Nem... - Felelte hidegen Hinata. - De te majd fölvilágosítasz, hogy mi vagyok.
- Egy szemétláda! - Felelte Naruto és már alig bírta visszafogni magát, hogy ne ugorjon a lánynak.
Hinata unottan nézett le rá. Még csak nem is válaszolt. Kiitta kávéját és az üres bögrét az asztalra tette, közben félszemmel Narutót tartotta szemmel, kin látszott, hogy alig bír uralkodni érzelmein. Hinata halkan sóhajtott és szembe fordult a fiúval, majd neki támaszkodott az asztalnak.
- Felőlem gyűlölhetsz és elmondhatsz akárminek. - Kezdte Hinata. - De még ez sem fog visszatartani attól, hogy ne vigyelek vissza. Ha kell, én magam ráncigállak vissza.
- Ez már zaklatás! - Mondta Naruto. - Vagy egyszerűen nem bírod felfogni azzal a beteg agyaddal, hogy nem akarok visszamenni? Nem bírom elviselni még a puszta látványodat sem. Gyűlöllek! És soha többé nem akarlak látni!
- Hn... - Mosolyodott el gúnyosan Hinata és lehunyta lila szemeit. Ez idegesítette Narutót. - Talán találtál magadnak egy ügyfelet, aki többet fizet neked és ezért nem akarsz visszajönni? És nem csak azért, mert utálsz?
Naruto ismét döbbenten nézett rá. Hogy meri venni a bátorságot, hogy ilyen sértéseket mondjon róla. Hogy arról gúnyolódik, hogy keresi a pénzét. Ökölbe szorította a kezét és szinte remegett a visszafojtott dühtől. Végül nem bírta tovább és fölpofozta a lányt, aki még csak nem is számított rá. Hinata lehunyva tartotta szemeit, fejét oldalra fordította és haja arcába hullott. Soha nem hitte volna, hogy Naruto ennyire gyűlöli, hogy képes volt megütni. De meg tudta érteni, habár miért ő van föllázadva, hisz ő feküdt le az apjával, és még mindig tagadni próbálja.
- Naruto... - Nézett ismét a fiúra és szemeiben semmilyen érzelem nem tükröződött és ez megrémisztette a fiút. - Többször nem mondom el amit az előbb mondtam. Akkor is vissza viszlek, még ha te nem is akarod.
- És megmondanád, hogy miért akarod, hogy visszamenjek? - Kérdezte Naruto gúnyosan. - Nem félsz, hogy esetleg megint kikezdek az apáddal?
- Hm... - Vonta meg a vállát Hinata. - Ezt a kockázatot vállalom. Habár nem lenne időd arra, hogy megint kikezdj vele, mert nem fogom engedni, hogy ismét megtörténjen.
- Menj a fenébe! - Mondta Naruto fájdalmas hangsúllyal és félre nézett.
Nem is vette észre, hogy Hinata közelebb lépett hozzá, csak akkor eszmélt fel, mikor a nő megfogta állát és maga felé fordította arcát, hogy a szemébe nézzen. Naruto lélegzete elakadt. Az ajkán érezte a nő meleg leheletét mitől akaratlanul is szétnyíltak ajkai. A levegőt nehezen vette és alig bírt megszólalni, csak nézett a lány lila szemeibe és arra várt , hogy Hinata megcsókolja. De Hinata nem tett ilyet.
- Mennyit kérsz azért, hogy visszajöjj hozzám? - Tette föl a kíméletlen kérdést Hinata, amitől Naruto úgy érezte, ezer kést forgatnak meg a szívében. Számítania kellett volna erre a kérdésre, de remélte, hogy Hinata nem fogja ezt megkérdezni tőle. Elakart húzódni tőle, de Hinata megragadta csuklóit és visszarántotta magához és mélyen a szemébe nézett.
- Válaszolj a kérdésemre! - Mondta ismét Hinata.
- Nekem nem kell a pénzed! - Kiáltotta Naruto. - Egy hónappal ezelőtt sem kellett és ezután sem kell. Miért nem hagysz békén?! Nem akarok újra visszamenni oda!
- Talán, mert... - Kezdte Hinata és közelebb hajolt a fiúhoz, olyannyira, hogy ajkuk majdnem összeért. - Többet érzek irántad, mint puszta testi vágyat!
Naruto könnyes szemekkel nézett fel rá. Nem tudta el hinni, amit mondott neki. Már nem tudott benne megbízni, amiért azt tette vele, mint a többi. Akkor este nem úgy bánt vele, mintha ő is ember lenne. Hanem valami más, akin csak úgy át lehet gázolni, mivel úgy sem voltak érzelmei. Legalábbis mindig ezt mondták neki, akik bántották. És Hinata neki is ezt mondta akkor. Hogy másra nem jó, csak arra, hogy megerőszakolják. És ő akkor megfogadta, hogy többé senkiben sem fog megbízni, még Hinatában sem, ha már ő sem bízott meg benne.
- Nem hiszek neked... - Felelte halkan Naruto és ez a mondat megdöbbentette Hinatát. - Ugyan mit akarnál egy olyan fiútól, aki csak arra jó, hogy kihasználják és úgy bánjanak vele, mintha nem is ember lenne.
- Nem szoktam hazudni, legalábbis az érzéseimről nem szoktam... - Mondta Hinata és még mielőtt Naruto bármit is tehetett volna, a lány megcsókolta őt.
A fiatal fiú teljesen ledöbbent, még gondolkodni is elfelejtett, de aztán hamar összeszedte magát és kezeit Hinata karjainak feszítette, hogy eltaszítsa magától, ereje viszont nem volt hozzá. Hinata finoman végig nyalt a fiú ajkain, miket Naruto görcsösen szorított össze, hogy Hinata még véletlenül se tudjon a szájába hatolni. De ez nem érdekelte a lányt. Fölemelte kezét , ujjait a fiú szőke tincseibe fúrta és bele markolt Naruto hajába, amitől Naruto döbbenten felnyögött és Hinata ezt kihasználva azonnal nyelvével behatolt a fiú szájába. Naruto görcsösen kapaszkodott meg a nő karjaiban. Próbálta ismét eltaszítani magától, de megint nem sikerült neki. Szinte elgyengült, ahogy érezte Hinata nyelve megérinti az övét és végig nyal rajta. Naruto felnyögött ettől. Oly régen érezte már a lány csókjait és most újra érezheti, amit nem akart. Nem mintha titkon nem vágyott volna arra, hogy újra érezhesse ezeket a gyengéd csókokat. Hány éjszakát végig sírt azért, hogy megint Hinatával legyen, de utána meg is bánta, mert rájött, arra a nőre vágyik, aki olyan csúnyán elárulta őt. Szemeiből könnyek csordultak ki a fájdalomtól és attól, hogy a lány csak megint meg akarja alázni. Nem akart visszacsókolni. Hinata pedig ezt tudta jól, de nem érdekelte. Nyelvével egyre éhesebben ízlelte Naruto édes nedveit, amitől szegény fiú úgy érezte, mindjárt megszakad a szíve a fájdalomtól. Végül Hinata elhúzódott tőle és ránézett. Naruto remegve nyitotta ki szemeit és könnyes szemekkel nézett fel rá, mit Hinata nem tudott mire vélni.
- Mi a baj? - Kérdezte Hinata és hangjában aggódás tükröződött. - Fáj valamid? - Naruto az ajkába harapott. Hogy lehet valaki ilyen szemét?! Úgy tesz. mintha nem tudná mi a baja.
- Csak egy helyen fáj és az a szívem! - Felelte Naruto.
Hinata nem mondott semmit, csak újra közelebb hajolt hozzá és gyengéden megcsókolta, de ezúttal nem próbált a szájába hatolni. Csak gyengéden csókolta a fiú ajkait, aki némán és megalázva tűrte azt, amit a lány művel vele. Érezte, hogy Hinata ujjai óvatosan elkezdték kigombolni ingének gombjait és miután ez sikerült, kezét a szétnyílt ruha alá tette, és megérintette vele a fiú selymes bőrét. Naruto megrázkódott ettől. Próbált nyugodtnak látszani, de belül szinte ordított. Nem akarta, hogy hozzá érjen, de szíve egészen mást mondott. Azt, hogy igenis akarja, hogy Hinata megtegye. Hisz oly régen vágyott erre. Újra akarta érezni magán a nő érintéseit és csókjait, miket jól az eszébe véset. Küzdött az ellen, hogy viszonozza Hinata csókjait, de egyszerűen nem bírta meg tenni, hogy ne tegye meg. Még mindig szerette a lányt, még ha ő nem is szerette soha. Végül fájdalmasan fölsóhajtott és ujjaival a lány ében tincseibe markolt, majd szenvedélyesen visszacsókolt.
Hinata megdöbbent. Naruto tényleg visszacsókolt volna? De nem is érdekelte, hanem ismét nyelvével hatol a fiú szájába és nyelveik selymes táncba kezdtek egymással. Az idő megszűnt körülöttük és csak egymásra tudtak gondolni. Arra, hogy milyen régen vágytak már erre a pillanatra, még ha Naruto lelkiismeret furdalást is érzett emiatt, hogy képes azok után is lefeküdni Hinatával, amit vele tett. És csak azért képes erre, mert szerette Hinatát. Azóta szereti, mikor megismerte őt azon az estén, amikor ő kint állt a zuhogó esőben és ez a nő csak azért állt meg, mert megsajnálta szegényt, hogy kint áll az esőben és haza akarta vinni, nem pedig azért, mert le akart vele feküdni. Elsírta magát az emlék hatására. Hamarosan mindketten a fiú ágyában feküdtek egymás karjaiban. Azon az ágyon, ahol először lettek egymáséi. Naruto felnyögött, ahogy érezte Hinata ajka mellkasára siklik és lágy csókokkal kezdte el halmozni testének azt a részét. Megremegett mikor Hinata szájába vette egyik mellbimbóját és szívni kezdi. Ujjaival a lány lila hajába markolt és nehezen lélegzett. Miért? Kérdezte magától Naruto. Miért nem tudom most is gyűlölni? Megpróbáltam elfelejteni őt, de nem ment. Miért kell ennyire szeretnem őt azok után, amit velem művelt? Hinata tovább haladt a fiú feszes hasára és azt is kényeztetni kezdte. Nyelvével megízlelte Naruto sós bőrét, amitől szegény fiú ismét felnyögött, közben könnyei újra kicsordultak szemeiből. Miért kell őt szeretnem? Kiáltotta magában Naruto. Nekem gyűlölnöm kéne, nem pedig szeretnem! Hinata óvatosan szétnyitotta a fiú combjait és közéjük helyezkedett. Ajkaival finoman megérintette combjának belsőterét, amitől Naruto ismét felnyögött, de nyögésében sírás is vegyült. Hinatának ez azonnal feltűnt és a fiúra emelte tekintetét, kinek arcán folyamatosan folytak végig könnyei. Hinata megdöbbent ettől és azonnal a fiú fölé hajolt.
- Mi a baj? - Kérdezte Hinata. - Fájdalmat okoztam? - Narutónak ismét kicsordultak a könnyei.
- Avval okozol nekem fájdalmat, hogy úgy teszel ennyi idő után, mintha semmit se csináltál volna ellenem... Azt hiszed, olyan könnyen eltudom felejteni azt, hogy megerőszakoltál és kivágtál éjnek évadján a zuhogó esőbe?
Hinata némán nézett le rá. Nem tudott erre mit mondani. Talán még is igaza van abban, hogy nem hallgatta meg akkor. Talán nem kellett volna úgy bánni vele, ahogy akkor. De a múlton sajnos már nem lehet változtatni. Ha megtörtént hát megtörtént. Lehajolt Narutóhoz és ismét megcsókolta, majd magához ölelte a fiú reszkető testét, amit nem tudott mire vélni Naruto.
- Sajnálom... - Hallotta meg Naruto Hinata halk hangját és megdöbbent ettől. Ez most bocsánatot akar kérni tőle? - Ha fájdalmat is okoztam neked, azt soha nem azért tettem, mert gyűlöllek. Egyszerűen csak azért, mert fájt amit műveltél velem, de már nem számít. Csak azt akarom, hogy újra olyan legyen minden, mint régen.
- Hogy kérheted ezt tőlem?! Hisz még most sem tudsz megbízni bennem! Hogy várhatod el azt, hogy újra olyan legyen, mint régen?! Semmi nem lesz olyan, mint akkor!
- Tudom... - Felelte Hinata, immár a fiú szemeibe nézve. - De szeretném elfelejteni az egészet. Mi volna, ha előröl kezdenénk mindent?
- Én nem tudok úgy tenni, ahogy te szeretnéd. Én nem felejtek olyan könnyen... - Hinata halkan sóhajtott, majd ismét megcsókolta a fiút, miközben elhelyezkedett fölötte és gyengéden magába vezette annak férfiasságát, amitől Naruto felnyögött.
- Ha egy kicsit is szeretsz engem, akkor képes vagy nekem megbocsájtani. - Hallotta meg újra Hinata hangját és felnyögött amikor mozogni kezdett rajta.
- Csak akkor, ha elhiszed nekem, hogy soha sem feküdtem le az apáddal. - Felelte halkan Naruto.
Hinata nem mondott semmit, csak megint megcsókolta őt. Higgye el azt amit Naruto mondott? Talán mégis igaz, hogy nem kezdett ki az apjával. De akkor miért mondta ezt neki az apja? Miért akart őt elválasztani attól, akit teljes szívéből szeret. Erre akart rájönni, de ha megkérdezi apjától, akkor biztos megint dühös lesz rá. De akkor kitudna választ adni kérdéseire?
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó