Febru�r.
Mi�ta megkaptam a gy�m�nt nyak�ket, egyszer sem mertem felvenni. Most azonban k�nytelen voltam. Az es�csepp alak� gy�m�ntfaragv�nyokat k�r�l�lel� feh�rarany eleg�nss� tette az egy�bk�nt is szemet gy�ny�rk�dtetet� �kszert. Ahogy a hideg f�m a b�r�mh�z �rt, kir�zott a hideg, �s egyb�l Itachi ugrott be r�la. �vatosan sim�tottam meg a k�veket, f�ltem, hogy a legkisebb �rint�st�l is kipotyognak a hely�kr�l.

Az ajt� csap�d�s�ra kaptam csak fel a fejem, egyb�l tudtam, hogy ki az. Csak Itachi k�zlekedik �gy a lak�somban, mint egy buld�zer, csak led�zerolja a berendez�si t�rgyakat, azon k�v�l semmi probl�ma ezzel. Mire �szbe kaptam r�g a leveg�be voltak a l�baim, a karjaiba kapva cipelt el a nappaliig. K�bults�gomban m�g k�sz�nni is elfelejtettem.

Nemes egyszer�s�ggel ledobott a kanap�ra, majd b�szk�n felmutatott egy lebennyel letakart v�llf�t. Ebben a h�napban el�sz�r l�ttam a fogait.
- Az mi? – k�rdeztem. Reflexb�l a nyak�ket kerestem a kezeimmel, f�ltem, hogy m�ris elhagyom. Nehezen k�ny�k�ltem fel a feh�r kanap�n, de felesleges volt – a neh�z v�llf�s lebeny azonnal visszak�ld�tt a p�rn�k k�z�.
- Aj�nd�k! – jelentette ki egy �t�ves kisfi� hangsz�n�vel.
- Elmondan�d v�gre, hogy m�gis mit tervezel? El�sz�r kiadod parancsba, hogy csak gy�m�lcs�t egyek, �s vegyek fel csipk�s als�nem�t, azt�n felveteted ezt a nyakl�ncot, majd pedig hozz�m v�gsz egy szellemet! – fakadtam ki, de persze nem gondoltam komolyan. Csak ki kellett mondanom.
- Majd megtudod! �lt�zz! – v�ltott vissza az antarktiszi modor�ra, ami olyan hideg, hogy m�g egy pingvin is megfagyna a k�zel�ben. A sz�mat elh�zva kezdtem el vetk�zni, nem �rdekelt, hogy n�z, egy id� ut�n ezt is meg kellett szoknom. Lekaptam az ujjatlant �s a r�vidnadr�got a testemr�l, majd �vatosan bontogatni kezdtem a szellemet. Egy gy�ny�r� �s rendk�v�l ismer�s ruh�t takart a leped�anyag.

Szinte suttogva k�rtem seg�ts�get Itachit�l, hogy felh�zza a zipz�rt az egyberuha h�toldal�n. A hajamat tartottam, am�g � a h�tamat, v�llaimat simogatta, a dolga helyett. K�ptelen voltam r� haragudni, hiszen rendesen meglepett, �n m�r nem is eml�keztem arra, amikor �gy igaz�n el�sz�r tal�lkoztunk. Az ekr�sz�n selyemruha A alakj�t tartva s�rolta a f�ldet, egyszer� m�gis gy�ny�r� volt, a l�mpa f�ny�ben megcsillantak a mellr�szen tany�z� krist�lyocsk�k, ezzel diszk�f�nyt vet�tve a falra. �mulatba ejt� volt, �s ha szabad ezt a sz�t haszn�lnom, t�k�letesen �llt rajtam.
- Tetszik? – k�rdezte a morg�s a f�lem mell�l.
- Eml�kezt�l erre! – suttogtam, de a csod�lkoz�st�l mintha a sz�mat alig tudtam volna becsukni. A karjaival �tkarolta a derekam majd a hasam el�tt �sszekulcsolta a kezeit. – Most m�r elmondod, hogy mit tervezel? – k�rdeztem a v�llam felett eln�zve, a szemeink tal�lkoztak, �gy nem b�rt m�r megt�veszteni. A v�lasz egy n�ma b�lint�s volt.
- A csal�dom minden �vben tart egy farsangi b�lt az �zlett�rsak, k�zelebbi rokonok, bar�tok r�sz�re. Ez a b�l ma lesz, �s term�szetesen mi is a megh�vottak list�j�n vagyunk, mint a k�vetkez� kl�nvezet�k. – Csak s�hajtottam, majd �vatosan lefejtettem a kezeit r�lam.
- Csak a sajt� tudja �gy, a rokonaid nem fogadtak el – mondtam szomor�an. Hiszen hogyan is lehetne egy Hyuuga az Uchih�k nagyasszonya? M�r azzal is el�rultam a saj�t kl�nomat, hogy m�sik kl�nbelivel vagyok egy�tt, arr�l nem is besz�lek, hogy uchihajeles cuccok is vannak a lak�somban d�givel.
- De anyu�k igen, �s els�sorban �k a d�nt�shoz�k, nem pedig a kl�n legalja, aki m�g a k�z�pkori visz�lyokat emlegetik. – Besz�d k�zben megsim�totta az arcomat, az ujjai az �llamat megemelt�k, ezzel k�nyszer�tve, hogy a szemeibe n�zzek.
- K�sz�n�m – csak ennyit b�rtam kiny�gni a s�r�s hat�r�n. – Minek fogunk be�lt�zni? Gondolom nem parasztasszonynak �s hal�sznak… - pr�b�ltam feldobni a hangulatot, kiszak�tani ebb�l az euf�rikus nyugodts�gb�l, hiszen ez nekem egy kiss� zavarba ejt� volt.
- J�l tippelt�l, Hinata. K�l�nlegesebbet tal�ltam ki – mosolyogott r�m valami kifacsart m�don. Ha eddig nem is, most elkezdthettem f�lni. – Sz�ps�g �s a Sz�rnyeteg. Ismer�s, nemde b�r? – mutatta fel az ujjai k�z� cs�ptetett DVD-t, ami h�rom napja elt�nt a szob�mb�l. Azonnal f�lig pirultam, hiszen a Disney-mese volt a kez�ben. – Ha seg�tesz megcsin�lni a hajam, veszek neked m�g egy gy�m�nt nyak�ket.

Kezelhetetlen. Ez volt az egyetlen sz�, ami Itachi lobonc�ra r�illett jelenleg. Valami er�s zsel�t hozott, amivel aranyos kis k�cokba kellett �ll�tanom a haj�t, mint valami k�bor kutya, �gy n�zett ki, de nem mellesleg nem �llt neki ez olyan rosszul. R�ad�sul az eleg�ns �lt�ny remek�l kieg�sz�tette ezt a lezser, szinte m�r „pimaszul” kin�z� hajkoron�t.

Azt�n �n k�vetkeztem. A hajamat valamennyire beg�nd�r�tett�k, majd az el�rehull�, folyton a szemembe l�g� oldals� tincseket h�trafogtuk. Egy halv�ny tusvonalat feldobtam, majd a t�k�rbe n�zve egyetlen dolog jutott az eszembe: �gy n�zek ki, mint Belle jap�n kiad�sban.

A kocsiban �lve nem sz�ltunk egy sz�t sem egym�shoz, azt sem tudtam, hogy merre �s hova megy�nk, teljesen r�b�ztam magamat. A gondolataim kell�en lefoglaltak, eg�sz �ton az elm�lt k�t h�napon merengtem. Hiszen ak�rhogy is n�zz�k, az �v els� het�n lelepleztem magam, t�bb� m�r nem Neb�ncsvir�g volt Jap�n legjobb balett-t�ncosa, hanem Hinata Uchiha. Legal�bbis, jelenleg ez a nevem. Al��rtuk az „esk�v�i” iratokat, �s t�nylegesen �t kellett vennem az Uchiha vezet�knevet. �s jelenleg mi vagyok a „tr�n�r�k�s�k”.

Azt�n persze kirobbant a sajt�-botr�ny, hogy nem lehetek v�rbeli Uchiha, �s biztosan nem a „semleges” emberek k�z�l j�ttem, van kl�nom, �s ak�r �n is lehetek a vezet�je annak. Tagadtuk az eg�szet, de fogalma sincs a m�di�nak, hogy mennyire beletraf�lt.

Neji az eg�szbe belement, k�nnyen beadta a derek�t, s�t t�mogatta a dolgot, �s m�g Sasuk�val is siker�lt valamilyen �zleti kapcsolatba l�pnie – hiszen Sasuk��k� a c�g, �s mivel m�r az � nev�n van, egymaga �t�lkezhet. Arr�l viszont nem tudok, hogy mir�l sz�l ez a kis kapcsolat, de ezeket szerintem jobb figyelmen k�v�l hagyni.

Janu�r k�zep�n pedig megkezd�dtek a t�rgyal�sok ap�m ellen. Neji �s �n egy oldalon �lltunk, Hanabi viszont ellenezte a cselekedeteinket, �s a bizony�t�kokat is megpr�b�lta szabot�lni. Kider�lt, mindez az�rt volt, hogy ne Neji kapja meg a c�get – ami egy�bk�nt eg�sz j�l ment –, hanem � legyen az egyed�li tulajdonos. Mivel Neji most az ir�ny�t�s, Hanabit eg�sz egyszer�en lefokozta.

A t�rgyal�st megnyert�nk, �s pontosan, ahogy Mikoto-san megj�solta, nem mertek ellentmondani az Uchiha kl�nnak, �s mivel a Hyuuga is belekeveredett – valahogy meg�sztam, hogy ne der�lj�n ki a sajt� el�tt a sz�rmaz�som – szinte lehetetlen volt, hogy Hiashi meg�ssza a b�rt�nt. Rengeteg okirat hamis�t�s, ad�csal�s, �s egy�b finoms�gok sz�ltak ellene az er�szakos viselked�se mellett. Azt�n az is kider�lt, hogy drogozott is. Megh�kkentett, mert ezt az�rt t�nyleg nem gondoltam volna r�la.

Febru�r k�zep�n, m�g Valentin-napon Naruto megk�rte Ino kez�t, aki heves „Igen, igen, igen, Szerelmem, Babuk�m, Mindenem!” ki�ltoz�ssal d�nt�tte le a l�bair�l a kiv�telesen komoly sz�k�t. Az eg�sz eddig volt vicces, ut�na Narut�t vitt�k a k�rh�zba agyr�zk�d�ssal. De Ino megkapta a gy�r�j�t �s eg�sz nap vigyorgott, mint valami t�kl�mp�s.

Gaara �s Kiba a bar�tn�ikkel kar�ltve visszat�rtek a f�v�rosba, �s elkezdtek dolgozni valami lemezkiad�n�l, ahol Gaara v�gre kiengedhette az alkoholt�l �s cigarett�t�l rekedtes, de v�rl�z�t�an j� hangj�t, m�g Kiba felv�teleket csin�l az audio-cuccokkal, vagy mikkel. A k�t l�nnyal pedig nagyon j�l �sszebar�tkoztunk a h�rmas kis fogatunkhoz �k is hozz�csap�dtak.

Sakura has�n megultrahangozt�k, �s kider�lt: keresztfiunk lesz. Sasuke eg�sz nap Sakura k�r�l legyeskedik, mint valami szak�cs-inas-szobal�ny egyszem�lyes kever�ke, csak most kezdte igaz�n felfogni, hogy apa lesz, �s Sakura nem megh�zott, hanem a k�z�s gyermek�ket hordja a sz�ve alatt. Sakura pedig �t percenk�nt vagy s�r, vagy hisztizik, vagy nevet, mint valami becsiccsentett l�nyka, esetleg szappant r�gcsik�l, �s az eg�sz Disney-mese gy�jtem�nyemet oda kellett adnom neki, mert � nem hajland� anim�ket vagy filmeket n�zni, mert azok megijeszthetik a kicsit.

Itachi pedig nagyon megv�ltozott. Sokkal t�relmesebb, kedvesebb, vid�mabb, �s �l�nkebb lett, de mag�t nem meghazudtolva tov�bbra is megvan a bunk�, jeges modora, �s a bizarr humora. Csak ezeket a tulajdons�gokat a k�zelemben takar�kra veszi, m�g m�sok k�zel�ben csak m�g durv�bban hasznos�tja. N�ha nem �rt fegyelmezni �t sem. 

Miut�n Neb�ncsvir�g megsz�nt l�tezni, egy r�szem elp�rolgott vele egy�tt. T�bbet nem szabadot a maszkomat felvennem, �s picsogni az alatt – er�snek kellett lennem, �s nem mellesleg az Uchih�k soha nem bocs�jtan�k meg, ha sz�gyent hozn�k r�juk. �gy nekem is v�ltoznom kellett. Itachi modor�b�l tanultam, pr�b�ltam kem�ny �s higgadt lenni, kevesebbet pirulgatni – ami csak Itachi k�zel�ben nem ment. Megv�ltoztatott, seg�tett, hogy ne maradjak olyan f�l�nk �s szer�ny, megtanultam ki�llni magam�rt. Hanabit is el�g kem�ny szavakkal osztottam le. �s a legjobb az eg�szben? Egy�ltal�n nem b�ntam meg, hogy olyanokat v�gtam a fej�hez. Az�rt volt egy pillanat, amikor bocs�natot akartam k�rni, hogy nem gondolom komolyan, de Sakura meggy�z�tt, meg�rdemelte a kis b�ka.
Sokkal felszabadultabb lettem, mertem viccel�dni �s m�r az sem zavart, ha Itachi �lt�z�s k�zben b�mult – mert jogos, �n is �t figyelem olyankor. M�r nem voltak �lmaim, idi�ta metafor�im az �let egyes dolgaira, megpr�b�ltam k�t l�bbal a f�ld�n �llni, ami egyesek szerint t�l j�l is siker�lt.

�s legf�k�pp? Nem hittem abban, hogy egy pakli k�rtya megv�ltozathatja a sorsomat, nem mentem vissza Chiyo-baahoz, hiszen � csak egy babon�s, eg�sz nap f�st�l�ket pockyk�nt fogyaszt� n�nike, semmi var�zsereje vagy egy�b term�szetfeletti ereje sincs. Hogy tal�lkoztunk Itachival az nem annak a nevets�ges j�slatnak volt k�sz�nhet�, hanem egyszer�en �gy kellett lennie. �gy is tal�lkoztunk volna a ruha pr�b�n, sz�val h�lyes�g volt ez az eg�sz j�sn�sdi. A sorsomat �n ir�ny�tom, �s ebben nem akad�lyoz meg senki �s semmi.

Egy kifakult t�bl�t l�ttam elsuhanni mellettem, majd hamarosan a kocsi is f�kezett. Az �t idefel� majdnem k�t �ra volt, �gy nyolc k�rny�k�n m�r s�t�tedett. Viszont a f�s erd�s�gek �s az a t�bla rendk�v�l ismer�s volt, holott tudtam, soha nem is j�rtam itt. Deja vum volt. Amint leparkoltunk Itachi-san kiseg�tett a kocsib�l, �s mint egy igazi �riember, a kez�t ny�jtotta. Elfogadtam.
- Minden �vben �j helysz�nt v�lasztunk a b�lnak, h�t, most ide sikeredett. Sz�ps�g, �dv�z�llek a Nara Dreamlandben! – konfer�lta fel Itachi. Egy pillanatra a t�d�mbe szorult a leveg�, majd �szrevettem, minden olyan, mint az �lmomban, csak… vid�mabb.

Az �sv�nyeken t�bb p�r andalgott, de �n a s�rg�ra vezettem Sz�rnyetegem, aki k�szs�ggel k�vetett. A sz�nek mintha meg�jultak volna, az eg�sz park f�ny�rban �szott, a park �lt. Az �sv�ny menti m�n�v�nyek szab�lyosan mosolyogtak, v�gre valaki van itt, �s �ket sem hanyagolja el! Keveset mondok, ha mesebelinek nevezem ezt a csod�t.

Ugyan egyetlen j�t�kot sem b�rtak beind�tani, de mindegyik ki volt vil�g�tva, a porcel�nk�szlet m�r nem volt olyan nyomorult �llapotban, de m�g mindig el�g repedezett volt a sz�l�k. A t�volban a hull�mvas�t f�nylett a s�t�t �jszak�ban, m�g innen is l�that� volt a s�rk�nyalak a kocsik elej�n. Azt�n a k�rhint�! M�r az �sv�nyen is csod�lkoztam, de hogy a dali�s parip�mmal is tal�lkozzam, aki megmentett Narut�t�l! Szeg�ny lovat legsz�vesebben magammal vittem volna, de mozd�thatatlan volt, de mintha �r�lt volna nekem, legal�bbis a szemei ezt s�gt�k – vagy azt csak k�pzeltem. V�gigh�ztam a kezemet a paci nyak�n, �s egy�ltal�n nem b�ntam, hogy az hideg, �gy volt t�k�letes.
- K�sz�n�m – sutyorogtam a l� barna f�leibe.

Azt�n nem sok�ra Itachi arr�bb is r�ngatott a parip�mt�l, �s elvitt a csal�dja �zlett�rsaihoz bemutatni, �s nekem egy b�jvigyorral kellett szajk�znom „�r�l�k, hogy megismerhetem!”. Sok�ig nem tal�lkoztunk olyanokkal, akiket �n is ismerek, de k�ts�gk�v�l egy Monaco nev� n� vitte a p�lm�t.
Monac�nak hossz� sz�ke haja, d�s keblei, dar�zsdereka �s telt ajkai voltak, nem mellesleg �res feje. De jap�nul foly�konyan tudott.
A n� k�ros Itachi-fans�gban szenvedett, egyb�l a nyak�ba ugrott, holott f�rjezett asszony h�r�ben �llt, kebleit Sz�rnyetegem h�t�nak d�rzs�lte �s �gy tekergett k�r�l�tte, mint a borosty�n az oszlopokon.
- Jaj, alig ismertelek fel ebben a g�ncben, �des! – ny�vogta a harmincas �veinek v�g�n j�r� asszonys�g. M�r �n sz�gyelltem magam miatta! – Nem akarn�l elj�nni velem valahova a napokba, am�g itt vagyok? – k�rdezte. Itt volt az, amikor kikapcsoltam az agyamat �s csak h�lyem�don b�logattam, ha k�rdeztek. Itachi szemei seg�ts�g�rt k�ny�r�gtek, de �gy d�nt�ttem, nem adok neki m�g kegyelmet.

T�z perc m�lt�n Itachinak siker�lt elszabadulnia Monac�t�l, �s Sz�rnyetegem v�gre visszatal�lt hozz�m.
- Monac�t egy mondat jellemzi igaz�n: A f�rje neve Rodrigo, � pedig egy Ribilli�. – Nevetnem kellett az idi�ta megfogalmaz�son, de egyet�rtettem vele.
- Sakura volt a kreat�v, igazam van? – k�rdeztem m�g mindig fuldokolva, kezemben egy poh�r pezsg�vel.
- Az � gyereke, nem vit�s – koccintott velem Itachi.

Miut�n kiismerkedt�k magunkat, m�g egy k�v�ns�gom volt. A horror h�zat el�g egyszer� volt megtal�lni, h�la a gigantikus Frank’n Steinnek, aki egy-egy id�k�z�nk�nt vizet k�p�tt a j�rd�ra. Po�nnak j� volt, de el�g gusztustalan, m�g ha csak v�z volt is. Azonnal az eszembe villantak az �lmom eml�kei, �s ami els�k�nt lej�tt: ugyanolyan kem�ny Itachi-san mellkasa, mint az �lmomban.

Tov�bb andalogva sz�mos szarkof�gj�b�l kikel� m�mi�t, kopors�b�l kiugr� Drakul�t �s gyermekeit, v�rfarkast �s csontv�z-indi�nokat l�ttunk, akik m�g zen�ltek is nek�nk. Igaz�n j�pofa volt, holott ijeszteget�sre k�sz�tett�k ezeket a figur�kat.

Sakura �s Sasuke viszont megleptek minket. V�rsz�v�nak �t�ztek, �s bizony�ra el�re kilestek minket, mert alaposan r�nk hozt�k a fr�zt. Sakura j�t nevetett, ezzel kivillantva �les szemfogait. A ruh�ja �zl�ses volt, ugyan el�g m�ly dekolt�zzsal rendelkezett, de a fekete csipke kicsit takart bel�le, a piros alapsz�n� ruh�n pedig hol fekete, hol feh�r csipke volt varrva. A has�n�l a ruhak�ltem�ny kib�v�lt, �gy sz�pen eltakarta g�mb�ly�d� pocakj�t. Sasuke haja h�tra volt zsel�zve, � is rendelkezett szemfogakkal, �s az �lt�ny igaz�n fess Drakul�v� tette. Egy�tt azonban m�gis h�tborzongat�an n�ztek ki, de k�ts�g k�v�l j�l �llt nekik.

- L�tom, ti is megvagytok – sz�lalt meg Itachi a Sz�rnyeteghez m�lt� hidegv�rrel �s fegyelemmel a hangj�ba.
- Kezdt�nk m�r hi�nyolni titeket – mosolygott a szemfogaival Sakura. – J� �rz�s volt kiijeszteni a lelket bel�letek.
- Igaz�n kedves – sz�laltam meg, majd pedig apr�t boxoltam a v�ll�ba. – Maradjunk ink�bb az �lel�sn�l.

Az utunkat egy�tt folytattuk, besz�lgetve, nevetve haladtunk a hull�mvas�t fel�, ahol egy kisebb sz�npad, amolyan porondf�les�g volt fel�ll�tva. Fugaku m�r amellett v�rakozott, zavartan igazgatta a nyakkend�j�t, eg�szen addig, am�g az a hatalmas, Big Bent �br�zol� karton�ra le nem �t�tte az �jf�lt. A kl�nvezet� m�lt�s�gteljesen hajolt meg a k�z�ns�ge el�tt, b�r mosoly nem terpeszkedett az arc�n, a szemeivel �s a szavaival fejezte ki az �r�m�t, hogy mindenki elf�radt erre a kis partira.
- Az est f�nypontj�t azonban nem nekem kell bejelentenem. Madara Uchiha, k�rlek, f�radj a sz�npadra! – Egy bozonthaj� �lt�ny�s pasas l�pett fel Fugaku mell�, majd reszel�s, m�ly hangj�n a mikrofonba sz�lt.
- Aki ismeri a hagyom�nyokat, az m�r tudja, mi�rt �ppen ezen a helyen tartjuk meg az �ves b�lt. A helyet csak akkor vessz�k ig�nybe, ha �j vezet�t avatunk, �s nem csak a m�dia miatt, hanem t�nylegesen, az �j kl�nvezet� p�r lesz. Mint nagyb�csi, ideje bejelentenem, hogy az id�sebb unoka�cs�m megtal�lta p�rj�t, �s most Sz�rnyetegk�nt rejt�zk�dik a sorokban… - a t�bbi sz�t m�r nem hallottam. Az agyam kikapcsolt, a sz�vem d�b�rg�tt a hely�n. Ez a Madara Uciha r�lunk besz�l, Itachir�l �s r�lunk.

A testem remegett, a kezeim Itachi k�zfeje ut�n kutattak, f�lve n�ztem fel r�, aki hat�rozott von�sokkal b�mult a sz�npadra. Valamire v�rt.

�s az a valami a reflektorf�ny volt, a szemembe vil�g�tott a s�rgasz�n f�ny, mik�zben Itachi maga fel� ford�tva cs�kolt arcon, majd, mint valami angol lord, f�lt�rdre ereszkedve, de m�g a szemembe n�zve k�rdezte meg:
- Hozz�m j�nn�l feles�g�l, Hinata? – A hangja m�ly �s hat�rozott volt, a teste m�gis merev, de az arca tiszt�ra piros volt. �gy t�rt h�tra egy tincset a szem�b�l, mint valami ideges kamaszl�ny. Az �lt�nye zseb�b�l szinte remegve vette el� a kis, fekete dobozk�t, amiben a csal�di gy�r� volt. A feh�rarany karik�ba egy fekete gy�m�nt volt, az oldal�ba pedig d�lt bet�vel volt belev�sve: Uchiha. L�tszott, hogy r�gi, m�gis gy�ny�r� volt. Ezut�n m�r csak Itachi szavai tagl�ztak le jobban: - Szeretlek, Sz�ps�g! – Az arc�t kiss� elford�totta, de a p�r m�g ilyen kiss� hom�lyos f�nyben, �s ilyen helyzetben is t�k�letesen l�tszott rajta.
- Mondd �jra! – sz�ltam halkan, m�gis hat�rozottan. M�st nem is b�rtam kiny�gni, a testem �lomneh�z volt, �s ezekre a szavakra v�rtam kar�csony �ta. Azt hittem, csak �n �rzek �gy, �s t�bb napig b�ntam, hogy kimondtam ezt a b�v�s sz�t. De nem kellett volna agg�dnom, r�ad�sul az aljad�k tudta is, mire v�rok, mit akarok.
- Hinata, Szeretlek – mondta a szemembe. A sz�vem hatalmasat dobbant, �s egyb�l a nyak�ba ugrottam.
- K�sz�n�m – ez volt az utols� sz�, amit siker�lt kiny�gn�m, miel�tt megcs�koltam volna. A k�r�l�tt�nk l�v� t�meg hangja elt�rp�lt, csak mi l�tezt�nk ebben a dimenzi�ban, �s nem is �rdekelt miket kiab�ltak nek�nk.


December.
Az esk�v�t h�es�sben tartottuk, �s ugyan a menyasszonyi ruh�mban majd meg fagytam – mivel az eg�sz h�tamat csak a f�tyol takarta – m�gis, az volt a legjobb nap az addigi �letemben. Itachi k�l�n�sen j�l n�zett ki, szerencs�re viszont az � haj�t nem v�gt�k le. Az eny�m jelenleg a nyakamig �rt, olyan volt, mint r�gen. �s egy�ltal�n nem b�ntam.

T�l l�v�n, Afrik�ba ment�nk n�sz�tra. Egyiptom gy�ny�r� hely, a kult�ra is sz�nes, gazdag, r�ad�sul majdnem itt vannak a legjobb �s legnagyobb hotelek. Olyan egzotikus volt az eg�sz, tevegelt�nk, l�ttuk a piramisokat �s m�g kobrashowt is n�zt�nk. Mondjuk, ott rossz �tlet volt az els� sorba �lni, �gy menek�ltem meg, hogy Itachi h�ta m�g� b�jtam, aki nemes egyszer�s�ggel lek�pte a k�gy�t. S�rrel. Az �llatnak biztosan meg�rtott az alkohol, �s ut�na �ssze-vissza sz�delgett, a gazd�ja sem tudta, mi �thetett bel�.

Viszont a legszebb m�gis Luxor volt. A kir�lyi s�rok, a Karnaki templom, r�ad�sul az a tipikus arab piac! Az volt a legszuperebb, b�r el�g meglep� volt l�tni, ahogy kis krokodilokat �rus�tanak. R�ad�sul a N�luson is haj�k�ztunk, �n pedig non-stop azt figyeltem, melyik fadarab a drab�lis h�ll�. Itachi – mag�hoz h�en – t�kre nyugodtan l�gatta a kez�t a v�zbe, annyira melege volt. Szerencs�re, csak t�z kilom�terre, az Asszu�ni-g�tn�l voltak a krokik – de ez engem akkor sem nyugtatott meg.
A sz�lloda pedig full-extr�s volt. V�zib�r, konditerem, massz�zs-kupon – amit �n a kedve f�rjemn�l v�ltottam be –, tengerre n�z� szob�k, �ttermek a sz�llod�ban, ahol ingyen kaj�zhatt�l, m�g jap�nt is tal�ltunk, s�t orosz, thai, olasz, francia �s m�g k�nai is volt! Meg m�g �gy t�z m�sik, amikre m�r nem eml�kszem.

K�t h�tig voltunk oda, �s mire vissza�rt�nk, Sakura m�r a m�sodik cs�pps�ggel volt v�rand�s, Ino pedig t�rden cs�szva k�ny�rg�tt neki, hagy legyen � a keresztanya. Aprop�, Ino. M�jusba tervezik az esk�v�t, �s m�r minden erej�vel arra k�sz�l. Kital�lta – az �ce�nparton lesz, a m�l�n, �s rengeteg vir�ggal, olasz zen�vel, francia borokkal �s minimum t�z menyasszonnyal.

Neji m�r k�tszeresen apuka lett, Karin mell� m�g egy kisl�nyt dobott le nekik a g�lya, a neve Sasame. Karin folyton bab�zik vele, de a kisl�ny m�g csak j�rni sem tud. Sasame pont ugyanazon a napon sz�letett, mint Sasuk��k els� gyermeke, Daichi. Az anyuk�k m�r h�zas�tan�k �ket, mert ezt biztos a sors akarta �gy, viszont ennek az apuk�k nem igaz�n �r�lnek.

Hanabi pedig, megpr�b�lt �n�ll�sodni, �s v�g�l m�gis a csal�di c�gn�l k�t�tt ki. Neji a p�rtfog�s�ba vette, �s most szeg�ny h�gom – akivel az�ta remek a kapcsolatom – folyton a b�ty�k�nknak ugr�l. N�ha m�r Tenten sz�lja le ez�rt a f�rj�t.

V�g�l pedig, apu a b�rt�nben marad m�g egy p�r �vig. Any�m az�ta sem ker�lt el� – nem mintha v�rtam volna, csak… rem�nykedtem. B�r, h�lye dolog volt, de mindegy.

Uchih��k fel�l pedig, minden rendben. Csak n�ha a rokons�g a t�l sok.

Itachi meg �n j�l megvagyunk, �s im�dunk egym�s nyak�n cs�ngeni, nem hagyni dolgozni a m�sikat, �s gyakran m�r Karin vagy �ppen Sakur��k sz�lnak hozz�nk, hogy ne most nyalakodjunk. R�viden ennyi.

F�lelmetes, hogy m�r a huszonnegyedik �let�vemet taposom, �s lassan m�r harmadik �ve vagyunk egy�tt, �s a h�zass�g m�sodik �v�t �ldeg�lj�nk. K�rdezt�k t�lem: nem kapkodtuk mi ezt el? Erre a v�laszom mindig ugyanaz marad: Rohadtul nem. Minek v�rtunk volna, ha tudjuk, hogy a Nagy � el�tt�nk �ll? Semmi�rt. Sz�val igen, ennyi v�ge a t�rt�netemnek, ami egy idi�ta fogad�ssal �s egy j�sn�vel kezd�d�tt. Nincs m�r mit mes�lnem, Hinata Uchiha voltam, �s rem�lem, boldog �vek v�rnak r�m, mint kl�nvezet�, �s j�vend�beli anyuka.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.