34. T�lf�t�tt �rzelmek

Sasuke

�jjel t�bbsz�r arra �bredek, hogy Sakura k�nyelmetlen�l ficorog alattam. Mindig b�ntudatosan lek�sz�l�dok r�la, amit�l l�that�lag nagyon megk�nnyebb�l, azut�n illedelmesen mell� helyezkedem �s lecsukom a szemem, de p�r perc m�lva valahogy megint rajta tal�lom magam.

Utols�, reggeli eszm�l�sem a legkellemetlenebb, ugyanis sz� szerint k�nz� merevs�g �ll minden tagomba. Most m�r bizonyos, hogy borzalmasan keskeny az �gyam, b�r elf�r�nk, m�g ha sz�ken is, viszont ennek az az �ra, hogy mindketten k�nyelmetlen�l feksz�nk, �hatatlanul is egym�sba gabalyodva. Sakur�n ugye ez semmi testi elv�ltoz�st nem eredm�nyez, legfeljebb egy kis zsibbad�st, de sz�momra m�g a szok�sosn�l is hevesebb t�neteket okoz. Amennyire meg vagyok most kerg�lve, �lnokul azonnal az jut eszembe, hogy szerelmem azt �g�rte: legk�zelebb nem mond nemet. Ez a „legk�zelebb” ugye, - ha nem vessz�k t�l szigor�an - ak�r ebben a pillanatban is lehetne, mert csak p�r r�teg ruha v�laszt el att�l, hogy �sszeolvasszam a test�nket, mivel t�k�letesen bef�szkeltem magam �jra a combjai k�z�, a dologra hat�rozottan k�szen „�llok”, az agyam meg csak azt ism�telgeti: „�breszd fel egy cs�kkal �s csin�lj�tok!”

Sz�gyenkezve t�p�szkodok fel r�la, nagyon �vatos mozdulatokkal, nehogy fel�bresszem, azut�n kiosonok a f�rd�szob�ba. Ezt a t�bolyt nem tudom m�sk�nt t�lv�szelni, minthogy kellemes h�fokra �ll�tom a zuhanyt, �s megpr�b�lok min�l gyorsabban k�nny�teni magamon. Tegnapr�l ezernyi eml�k seg�t. M�g a fejemben �jra v�gig �lem �ket, kiv�telesen finom mozdulatokkal k�nyeztetem magam �s nem is v�rat sok�ra a feloldoz�s. Ut�na m�g hossz� ideig folyatom a vizet, hogy elmossa bennem a b�ntudatot, ami�rt ennyire ki vagyok fordulva �nmagamb�l. Nincs gusztusom visszavenni a tegnapi als�t, a pizsam�t meg m�r feleslegesnek tartom, �gy megk�s�rtve a sorsot, hogy �sszefutok valakivel, egy sz�l t�r�lk�z�ben lopakodok vissza a szob�ba. Nincs szerencs�m, a piheg� kisnyuszik�m m�r nem szundik�l b�k�sen, hanem az �gyam sz�l�n �ld�g�l, term�szetesen a tapsif�leses papucs�ban, ahogy a f�z�s nyuszikhoz illik, �s t�gra ny�lt szemekkel tanulm�nyozza tegnapi firk�l�som eredm�ny�t.
- J� reggelt! – mosolyog r�m kedvesen. – Ez egy s�ndiszn�? – k�rdi �rdekl�dve �s meglengeti el�ttem a pap�rt.

- Nem! – v�gom r� - ki tudja mi�rt - azonnal tiltakozva.

- Pedig olyan… csak az a furcsa, hogy nem alm�t visz a h�t�n, hanem ban�nt… �s mi�rt rajzolt�l k�r� k�rd�jeleket? – csillantja r�m �rtatlanul smaragd szemeit.

- Ez csak egy firka, nem rajzoltam semmit! – kapom ki r�m�lten a kez�b�l, �s m�g azzal a lend�lettel �ssze is gy�r�m �s kidobom a lapot, nehogy m�snak is a kez�be ker�lj�n, �s kielemezze.
M�r megint olt�ri bunk� vagyok, de szerencs�re nem s�rt�dik meg rajta, hanem csak meglep�dik, �s helyette m�st kezd tanulm�nyozni. Nan�, hogy engem.
Szinte �rzem, hogy sisteregni kezdenek a v�zcseppek a b�r�m�n, olyan forr�v� v�lik testem a tekintet�t�l, ahogy alaposan megn�z mag�nak. Persze, amikor r�j�n, hogy milyen mer�szen m�reget, sz�gyenl�sen elpirul. Vajon megk�r r�, hogy most �n mutassam meg magam?
El�g k�zenfekv� lenne egyszer�en ledobni a t�r�lk�z�t, mint ahogy egy macs� f�rfi tenn� a helyemben, de �n most mindennek �rzem magam hirtelen, csak nem macs�nak. �gy kezdek kapaszkodni az alig valamit takar� anyagba, mintha az �letem m�lna rajta, nehogy leessen.
- Lezuhanyozok �n is! – pattan fel hirtelen Sakura megmentve a k�nos helyzetet, �s t�zpiros arccal megereszt fel�m egy bocs�natk�r� mosolyt, ami�rt egyed�l hagy. Ezek szerint az �n sztript�zemre nem k�v�ncsi. Vegyes �rzelmekkel fordulok ut�na, ahogy kiviharzik a helyis�gb�l, egyszerre vagyok csal�dott �s kicsit megk�nnyebb�lt, ami�rt szem�rmesen lel�p, m�g �lt�z�m.

Alig van id�m felkapni valamit, mert v�ratlanul kicsap�dik az ajt�, majd sz�lsebesen visszarobog, �s pillanatok alatt elrejt�zik a s�t�t�t� f�gg�ny m�g�tt.

- B�jj be gyorsan a takar� al� �s h�zd a fejedre! – sikoltja izgatottan. – Siess m�r! Mindj�rt itt lesz! – noszogat kuncogva, mert megk�v�lve b�mulok r�, mi �t�tt bel� hirtelen.

Erre t�relmetlen�l toppant egyet a l�b�val �s k�rlel�n tekintettel pr�b�l meggy�zni. Term�szetesen nem hagy m�s v�laszt�st, minthogy sz�t fogadjak, mivel nem szeretn�m elrontani az �r�m�t. Engedelmesen visszafekszem, fejemre h�zom a paplant, �s k�v�ncsian v�rom a folytat�st.

Hallom, hogy ny�lik az ajt�, �s valaki nem t�l sikeresen az �gyamhoz pr�b�l lop�zni. K�tszer is megroppan a padl� alatta, teh�t van s�lya az illet�nek, mert alattam nem szokott recsegni. Mikor emelkedni kezd a takar�, komolyan nem tudom, mit tegyek, ez�rt csak pislogva t�r�m. El�gg� elk�pedek, amikor Jiraiya t�nik fel f�l�ttem, �s eszel�s tekintettel egy filctollat szorongat a kez�ben.

- Megvagy! – sik�t gy�zedelmesen Sakura valahonnan m�g�le, �s csak annyit l�tok, hogy a fick� nevetve elfordul t�lem, hogy szemben�zhessen a kacag� l�ny�val.

- Ne merj k�zel�teni! – fenyegeti j�t�kosan, de a l�ny m�r az �l�be is ugrik, egy nagyot cuppant az apja arc�ra, k�zben pedig alaposan megszor�tja. – Na, meg�llj! – szorongatn� viszont Jiraiya, de mire mag�hoz �leln� a l�ny�t, az f�rg�n, mint egy cs�khal, megsz�k�k el�le. A f�rfi nevetve vet�dik ut�na, azonnal �ld�z�be veszi az elk�vet�t.

- R�d f�r egy kis �breszt� fut�s Apu, mert sose tudsz el�g kor�n kelni, hogy meglepj! – visong szerelmem.

Egy pillanat alatt kicselezi az apj�t, azut�n fell�p az �gyra �s onnan egyszer�en a h�t�ra ugrik, csimpaszkodik rajta, mint egy kismajom �s az egyik kez�vel vadul borzolni kezdi az �szes �st�k�t, hogy valami sz�rny� frizur�t k�sz�tsen bel�le.

- Lassulsz! – cs�folja nevetve.

Az apja persze messze nem �gy viselkedik, mint egy v�nember, hanem laz�n f�ntebb h�zza Sakur�t, �s egyszer�en �tdobja a v�ll�n f�l�tt �gy, hogy �ppen mellettem landoljon, �s vadul csiklandozni kezdi. Zeng t�l�k a szoba, �n meg csak irigykedve b�mulom �ket, mennyire �nfeledten sz�rakoznak kora reggel. Hirtelen Jiraya hozz�m fordul �s a homlokomn�l fogva belenyom a p�rn�ba, a m�sik kez�vel pedig el�kapja a zseb�b�l �jra a filctollat.

- Mit csin�lt�l �jjel a l�nyommal te pernahajder? Most meglakolsz! – d�r�gi kegyetlen, m�ly hangon, �s ha Sakura ki nem csavarn� a kez�b�l a filcet, pillanatok alatt egy bajusszal gazdagodn�k, pedig m�g azt se tudom, mit jelent az a sz�, amivel v�dol. Megint kezd�dik a kerget�z�s, de most k�rbe-k�rbe rajtam. �gy ugr�lnak kereszt�l az �gyamon, mintha valami dobbant� lenne, nem gy�z�m �ssz�bb h�zni magam, nehogy r�m l�pjenek.

- Akkor kifestem a t�bbieket! – rogy le v�ratlanul mell�m a liheg� apuka. – J�ssz te is? – fordul fel�m csib�szes mosollyal.

- Persze! – egyezem bele, b�r nekem ez valahogy nem t�nik olyan j� �tletnek.

K�t vend�gem cinkosan �sszenevet, azut�n kiosonnak csendben a folyos�ra, �s Sakura �vatosan benyit Itachi szob�j�ba. L�bujjhegyen az �gyhoz s�t�l, azut�n a b�k�sen alv� b�ty�m f�l� hajol �s int az apj�nak, hogy adja oda neki a ping�l�shoz sz�ks�ges eszk�zt. �mulva n�zem, milyen prec�z mozdulatokkal dekor�lja ki Itachit. Biztos j� seb�sz lenne bel�le, mert a keze egyszer sem remeg meg, �ppen csak annyira �r a testv�rem b�r�hez, amennyire sz�ks�ges, azut�n �tadja a terepet.

Jiraiya egy�ltal�n nem finomkodik, ap�m t�bbsz�r fintorogni kezd, meg odakap, mintha legyeket hessegetne, amin Sakura nagyon j�kat der�l. Nem is �rtem, hogy nem �brednek fel ap�m�k a kuncog�s�ra. Mikor t�vozni k�sz�l�nk, enyhe aggodalommal m�g egyszer visszatekintek csal�dtagjaimra, de valahogy �n se tudom meg�llni, hogy ne mosolyogjak rajtuk, annyira m�k�san n�znek ki.

Sakura
 

Mikor lezuhanyozok �s megt�r�lk�z�m, szemem egy t�kr�t keresne, hogy megn�zzem magam. Annyira ideges�t, hogy nem tudom, Sasuke tegnap �jjel milyennek l�tott. Gondolom, ennyi id�sen a fi�knak, ha a szexr�l van sz�, annyira nem k�nyes az �zl�s�k, elv�gre nem fek�dn�nek �ssze b�rmelyik ribanccal, de engem valahogy akkor is b�nt, hogy esetleg nem vagyok el�g j� szerelmemnek. Cs�ggedten burkolom magam a t�r�lk�z�mbe, m�g azon agyalok, vajon mi�rt akarta r�lam leh�zni a bugyit, ha a k�vetkez� percben meg m�r p�nikszer�en pr�b�lta visszaer�ltetni. B�rmit is mondott, bennem lappang az a kellemetlen �rz�s, hogy m�st v�rt, �s csal�dott, az�rt viselkedett �gy. Egyre jobban b�nom, hogy hagytam magam levetk�ztetni. V�ratlanul kiny�lik az ajt�, mert eszembe se volt r�ford�tani a kulcsot. Mivel mi csak ketten �l�nk anyuval, nem vagyok hozz�szokva, hogy bez�rk�zzam, ez�rt oktalanul elfelejtkeztem err�l.

- Gondoltam, megn�zem, mit pepecselsz ilyen sok�ig – surran be l�ngv�r�s arccal �ppen az a szem�ly, akin r�g�dom, �s �gy t�nik, nem csak egy vill�ml�togat�sra k�sz�l, hanem arra, hogy alaposan ut�na j�rjon a dolognak, mert � viszont haszn�lja a kulcsot.
- Azonnal fel�lt�z�m! – felelem zavartan, �s valami�rt elkezdek h�tr�lni el�le.

A mosd�ig jutok, aminek a sz�l�re ter�tettem a ruh�im. Sasuke nyugodt l�ptekkel k�vet, azut�n k�rbefon a karjaival, amikor m�r nem tudok tov�bb menek�lni.

- M�g nem is kaptam reggeli cs�kot! – k�zli csillog� szemmel, �s szenved�lyesen a sz�mra hajol.
�gy l�tom, az �r�lt ap�m j� hat�ssal van r�, sokkal oldottabb �s vid�mabb, mint m�skor szokott lenni. Mondjuk, a felszabadult viselked�se n�lam �ppen az ellenkez�j�t v�ltja ki. Egyre ink�bb azt �rzem, hogy m�r nem biztatni, hanem f�kezni kell �t, mert rendre olyan dolgokkal ostromol, amikkel m�lyen zavarba ejt. Most is annyira kiszolg�ltatottnak �rzem magam, hogy m�g � sz�pen fel�lt�zve bes�t�l ide, rajtam gyakorlatilag nincs semmi. Akkor pedig m�r v�gk�ppen megriadok, amikor v�ratlanul a fenekem al� ny�l �s felemel, hogy fel�ltessen a mosd�szekr�nyre, �ppen a ruh�imra. Kellemetlen, hogy sz�tfesz�ti a l�baim �s k�z�j�k furakszik, mik�zben igyekszik elterelni a figyelmem azzal, hogy meg�ll�s n�lk�l cs�kol.
- Mit csin�lsz? – pr�b�lom a k�rd�ssel megszak�tani lend�let�t, miel�tt nagyon elragadtatn� mag�t, de nem v�laszol, hanem m�g szorosabban �lel �s m�g t�relmetlenebb�l j�tszik az ajkaimmal.
Egyszerre aggaszt� �s bizserget� ez a bizalmas p�z, amibe k�nyszer�t, ahogy gerjedelm�vel �lemnek fesz�l, meztelen combjaim az � farmeros l�b�hoz simulnak, �s nyirkos tenyere a v�llamon sz�tmassz�rozza a gy�ngy�z� cseppeket. Nem f�zom, mert bef�t�ttek �s j� meleg van, hamarosan m�gis borzongani kezdek, de azt hiszem a gy�ny�r�s�gt�l. Addig-addig bec�z, hogy lenyugodok, lassan elfelejtek gondolkodni. Nagyon j�l tudja, mivel veheti el az eszem, hogy ne tiltakozzak. Amikor m�r megsz�nik bennem a kezdeti tart�zkod�s, k�z�nk ny�l �s elkezdi r�lam feszegetni a t�r�lk�z�t. V�gk�pp zavarba j�v�k, amikor letolja a derekamig, k�zben folyamatosan t�pi ajkaim, �s keze �rz�ki lass�s�ggal barangolni kezd csupasz testemen. Sok�ig bec�zget, t�bbsz�r megr�zk�dom az �lvezett�l, hamarosan kikapcsolok �s csak annak a csod�latos vil�gnak �lek, amit kett�nk sz�m�ra teremtett az �g, hogy itt szeress�k egym�st boldogan, biztons�gban. Karjai k�zt t�nyleg azt s�gja a sz�vem, hogy nem �rhet semmi baj, �s ezt a tudatot er�s�ti bennem, hogy k�t cs�k k�z�tt szerelmem zaklatottan besz�lni kezd hozz�m:

- Sz�p vagy! Leny�g�z�l! Szeretlek l�tni �s �rezni, csak ne f�lj! B�zd r�m magad!
L�zas suttog�sa hamarosan �rtelmet nyer, mi�rt szeretn�, hogy b�zzak benne. Ism�t olyan helyeken kezd cs�kolni, ahol rajta k�v�l senki nem �rintett m�g, r�ad�sul f�nyes nappal, ami iszonyatosan k�nos. Azt hiszem a melleimet k�l�n�sen szereti, mindketten fura hangokat hallatunk, amikor itt kezd tev�kenykedik. A keze is folyamatosan j�r rajtam, az �rz�keimet olyan kavalk�ddal ostromolva, hogy val�ban teljesen r�hagyatkozom, �s csak �lvezem ezeket a k�l�nleges impulzusokat. Szemrebben�s n�lk�l t�r�m, amikor �vatosan h�tra d�nt, hogy k�nyelmesebben hozz�m f�rhessen, �s �gy �n is j�l l�thassam, mit tesz velem.

Egyik er�s karja h�tul a derekamat tartja, m�g a m�sik keze a cs�p�m k�r� gy�r�d�tt t�r�lk�z� alatt markol a h�somba. Ajkai meg�ll�s n�lk�l a bimb�imon j�rnak. Felv�ltva k�stolgatja, sz�vogatja a s�t�tt� v�l� cs�csokat. Kellemetlen d�r�mb�l�s rebbent sz�t benn�nket.

M�g �n a t�r�lk�z�m ut�n kapok, Sasuke k�d�s aggyal pr�b�lja felm�rni a helyzetet. T�tov�zva odas�t�l az ajt�hoz �s r�snyire nyitja, mire egy k�z beny�l, megragadja az egyik f�l�t �s durv�n kir�ntja a helyis�gb�l. Hallom egy pofon csattan�s�t, majd n�h�ny d�h�s mondatot �s becsap�dik szerelmem ut�n az ajt�, magamra maradok. Engem az �lem l�ktet�se figyelmeztet, hogy nagyon-nagyon elszaladt velem a l�, felel�tlen�l j�tszok a t�zzel, �s ha most nem szak�tanak f�lbe, lehet, hogy nekem se lett volna er�m gondolkodni, nemet mondani. T�l j� ez �gy, amikor ezt csin�ljuk, r�ad�sul m�r �n is k�v�ncsi vagyok �s hajt a v�gy, hogy hagyjam a dolgokat kibontakozni.

Fugaku

Nagyon meglep az ismeretlen k�rnyezet, mikor leesik, hogy kiv�telesen nem a szob�mban �bredek, hanem a fiamn�l vend�geskedem. K�v�ncsian fordulok oldalra, vajon hazaj�tt-e egy�ltal�n vagy ink�bb azzal a sz�ke l�nnyal t�lt�tte az �jszak�t. Nem igaz�n �rtem a helyzetet, ha eddig Sakur�t szerette, most hogy lehet ilyen gyorsan �j bar�tn�je, de azt hiszem, ez az �n hib�m. Egy�ltal�n nem ismerem a gyerekeimet.

Hazaj�tt. B�k�sen alszik mellettem az �n nagy fiam, �s valaki sz�pen �sszefirk�lta. R�gen l�ttam m�r ilyen vicceset, err�l egy r�gi kedves eml�k jut eszembe. Mikor kicsik voltak m�g a fi�k, egyszer vend�gs�gbe ment�nk �s �jjelre is ott maradtunk. K�zt�nk aludtak a gyerekek �s reggelre mindannyiunknak bajusz festett a h�zigazda. Sose felejtem el az a vid�m �bred�st, nevett�nk egym�son, azut�n p�rnacsat�t rendezt�nk, egy�tt hanc�roztunk mind a n�gyen.

Boldog lenn�k, ha kider�lne, Sasuk�nek k�sz�nhetj�k ezt a tr�f�t, de jelenlegi �llapot�ban kiz�rtnak tartom, hogy ilyenre vetemedne. Nagyon sz�gyellem magam, hogy ide juttattam. Szerencs�tlen k�ly�k k�sz idegroncs, a b�tyja meg �r�lhetek, hogy nem lett b�n�z�, b�r t�lem vezethetn� az eg�sz alvil�got, olyan vak voltam eddig vele kapcsolatban.

B�nom. Kimondhatatlanul b�nom. Miel�tt elaludtam, komoly elhat�roz�sra jutottam.
Ha szeretn�k kil�balni ebb�l a helyzetb�l �s a gyerekeimnek norm�lis �letet akarok, foggal-k�r�mmel ragaszkodnom kell Sakur�hoz �s a doktorn�h�z, hogy vigy�zzanak r�nk �s seg�tsen benn�nket, mert ez az egyetlen es�ly�nk. Abban b�zom, ha mi is t�mogatjuk �ket az el�tt�k �ll� neh�z id�szakban, �k se fordulnak el t�l�nk, �s a k�t csal�d egy�tt minden akad�lyt legy�z.

Felk�sz�l�k a l�tv�nyra, de akkor is kit�r bel�lem a nevet�s, amikor megl�tom milyen kacki�s bajusszal gazdagodtam �n is az �jjel. Pr�b�lom lesik�lni, de halv�nyan csak ott marad, holnap az irod�ban biztos �rt�kelik majd. Legfeljebb borost�t n�vesztek, hogy ne legyen annyira felt�n�. A konyh�ban m�r ott �cs�r�g Jiraiya Sasuk�val, aki k�v�t k�sz�t neki, m�g a vend�g�nk az �n �js�gomat olvassa. Mikor lett az �n fiam ilyen h�zias?

- J� reggelt! – v�gok morcos k�pet, mert elhat�roztam, hogy �gy teszek majd, mintha haragudn�k.

A gyereket t�k�letesen megr�m�tem, elhiszi, hogy m�rges vagyok, de Jiraiya csak vid�man felpillant az �js�gb�l, �s pof�tlanul r�h�gni kezd.

- Mondtam a fiadnak, hogy nem kell ekkora, de ragaszkodott hozz� – mondja �lnokul, mire Sasuke m�r komolyan els�pad.

Mekkora m�kamester ez a fick�! F�lelmetes!

- Az �n fiam tisztelettud�bb ann�l, hogy ilyenekkel sz�rakozzon – vetem oda �s a gyerekhez l�pek, hogy megborzoljam a haj�t, mert szerencs�tlen m�g mindig idegesen m�reget benn�nket.

- T�nyleg j� fi�, de arra m�r nem mertem megk�rni, hogy reggelit is adjon, mert a k�v�mmal is �r�kig piszmog – jegyzi meg szemtelen�l a vend�g, �s �jra elm�lyed az olvas�sban.

- Csin�ln�l nekem is egyet? – k�rem meg �letemben el�sz�r ilyesmire Sasuk�t, aki engedelmesen hozz� is l�t.

- Vidd majd ki a teraszra, kinn akarom meginni �s az ap�d�t is oda tedd! – j�n az �jabb utas�t�s.
Gondolom, besz�lni szeretne velem Jiraiya az �jjel t�rt�ntekr�l, �s nem akarja, hogy m�s is hallja. N�h�ny perc m�lva kiteleped�nk, b�r olyan hideg van, hogy azonnal leh�zom a k�v�t, legal�bb az meleg�tsen, ut�na viszont minden figyelmem a f�rfira szentelem, aki most viszont komorr� v�lik.

- �n nem akartam, hogy kitud�djon – kezdi a besz�lget�st. – Ap�m is beteg volt, az utols� n�h�ny h�napban m�r elviselhetetlen f�jdalmai voltak �s mi csak tehetetlen�l n�zt�k any�mmal a k�nl�d�s�t. A v�g�n m�r megv�lt�snak �rezt�k mindannyian a hal�l�t, b�rmilyen kegyetlen�l hangzik is. Hogy k�v�nhatn�m, hogy a csal�dom ugyanezt v�gign�zze? – n�z r�m elkeseredett arccal.

- Mi�rt gondolod, hogy az jobban esne nekik, hogy egyik pillanatr�l a m�sikra elt�nsz az �let�kb�l? Ut�lag �gyis kider�lne mi bajod volt, �s az orvos feles�gedet val�sz�n�leg eg�sz h�tral�v� �let�ben mardosn� a b�ntudat, hogy nem seg�tett, nem volt melletted. M�g a betegs�g �s a gy�sz az �let�b�l egy szakaszt jelenthet, addig a lelkiismeret-furdal�sa egy �letre sz�lna – jegyzem meg, mert j�l ismerem a helyzetet, �n is ett�l szenvedek.

Nem tudom megbocs�tani magamnak, hogy a gyerekek nevel�s�t mindig a feles�gemre h�r�tottam, pedig sokat besz�lgett�nk arr�l, hogy ez a k�t fi� k�z�tt m�r a legelej�t�l fesz�lts�get sz�lt. Erre most a ford�tottj�t m�velem, mindkett�j�kt�l t�vol tartom magam, hogy ne legyen megint f�lt�kenys�g k�zt�k, b�r bebizonyosodott, hogy ezzel ugyanolyan hib�t k�vettem el.

- Nem �rdemes ezt feszegetni, mivel Tsunade m�r tudja, �s fogalmam sincs, meddig fogja m�g a fejemhez v�gni, hogy �vekig eltitkoltam. Persze legink�bb m�gis az foglalkoztat, hogyan adagoljuk ez be Sakur�nak. L�tom, n�latok is milyen m�ly sebeket hagyott a feles�ged hal�la, a gyerekeid el�gg�… sz�val l�tszik, hogy m�g most sem birk�ztak meg vele. Most szeg�ny l�nyom rettegjen vel�nk, mikor leszek rosszabbul, mikor halok meg? – veti fel elkeseredetten.

- Hisz m�r annyi gy�gym�d van! – vetem k�zbe �rtetlen�l.

- Nekem m�r nem – cs�v�lja meg a fej�t szomor�an.

Mindketten hallgatunk, mert erre nem igaz�n tudok mit felelni, csak zavartan b�mulom a m�sik k�nl�d�s�t, aki m�g keresi a szavakat, hogy vigasztalni pr�b�ljon, mintha nekem lenne r� sz�ks�gem.

- J� lenne tudni, hogy akkor is �ll valaki a csal�dom mellett, ha �n m�r nem leszek. Nincsenek rokonaink, �n pedig azt szeretn�m, ha Tsunade boldog lenne. Tudom, hogy belerond�tottam az �ppen bimb�zni kezd� kapcsolatotokba, sz�val ez el�g kellemetlen, hogy most v�ratlanul k�z�tek furakodom – jegyzi meg k�nyszeredett mosollyal.

Ezen �szint�n nevetnem kell, amit nem �rt.

- A feles�ged m�g mindig a feles�ged, hi�ba v�ltatok el �s �ltetek messze egym�st�l! – nyugtatom meg. - �gy �rzem, val�ban kedvel engem, de nem jobban, mint b�rmelyik beteg�t. Mindig olyan sajn�lkozva n�z r�m, csak akkor lesz kedvesebb a tekintete, ha zavaromban �gyetlenkedni kezdek, vagy �ssze-vissza besz�lek, mert mi�ta �zvegy vagyok, el�gg� elszoktam a n�i t�rsas�gt�l. A gyerekek miatt tal�lkoztunk annyit, meg az�rt, mert engem is pr�b�l ok�tani, mivel sz�rny� apa vagyok. �szint�n sz�lva, n�lk�le fogalmam sincs, mit is kezdhetn�k a k�t fi�val. Itachir�l a napokban olyan hajmereszt� dolgok der�ltek ki, hogy teljesen megr�k�ny�dtem, mivel a suliban egy eminens tanul� �s itthon se volt vele soha baj. �gy gondoltam, mindig sz�pen foglalkozott a testv�r�vel �s nem volt szemtelenebb vagy neveletlenebb egy �tlagos kamaszn�l. Most kider�lt, hogy rendszeres l�togat�ja egy �jszakai klubnak, valami erk�lcstelen alja n�ppel haverkodik, cser�lgeti a l�nyokat, m�g �ll�t�lag fi�val is volt, Sasuk�t pedig mi�ta r�b�ztam, gyakorlatilag idom�totta, mint egy kiskuty�t. Mindez az �n hib�m, hogy id�ig fajultak a dolgok, de egyed�l k�ptelen vagyok ezen v�ltoztatni. Sasuke lelkileg r�ment erre az eg�szre, az ut�bbi h�napokban teljesen elvadult �s nincs m�s rem�nyem, csak a l�nyod �s Tsunade. �n szeretn�m te t�led k�rni, hogy maradjon meg k�zt�nk a j� kapcsolat, mert b�rhogy is viselkedtem, nagyon szeretem a gyerekeimet, �s nem akarom tov�bb rontani a helyzetet.

- Akkor, hogy ez a j� viszony meg is maradjon, nem b�nn�m, ha a fiacsk�d ut�n n�zn�l, mert �t perce bement a l�nyomhoz, aki �ppen zuhanyozik…

Sasuke

�gy meglep�d�m azon, hogy ap�m f�l�n fog, kipender�t a f�rd�szob�b�l �s lekever egy hatalmasat, hogy csak pislogni tudok. Ennyi b�ntet�s nem el�g neki, sajg� kagyl�mon kegyetlen�l r�nt m�g legal�bb t�z centit felfel� - l�bujjhegyre kell �llnom, nehogy leszakadjon - �s d�ht�l v�r�s arccal sz�noklatba kezd: - Hogy mer�szelsz ilyen szemtelen�l viselkedni? Nem vagytok m�g h�zasok, hogy nyilv�nosan zaklasd a bar�tn�det f�rd�s k�zben, r�ad�sul a sz�lei el�tt! M�g az a szerencs�d, hogy Jiraiya engem k�ld�tt ut�nad �s nem maga j�tt, hogy lecsavarja a micsod�dat �s a kezedbe adja, ami�rt nem b�rsz magaddal! Menj fel a szob�dba, �s addig ne ker�lj a szemem el�, am�g le nem higgadt�l, �s el nem gondolkozt�l a pimaszs�godon! – l�d�t rajtam egy hatalmasat, �n pedig iszkolok az emeletre, mert nagyon kellemetlen�l �rzem magam, ami�rt rajtakapott.

Nem egy vereked�s ember, most viszont nyilv�n �gy gondolta, ink�bb � leck�ztet meg l�tv�nyosan, minthogy ezt a tiszts�get meghagyja Sakura apj�nak, mert azzal l�nyegesen rosszabbul j�rtam volna. Fogalmam sincs, hogy lehetek t�nyleg ekkora h�lye, hogy bementem Sakur�hoz, de amikor nem z�rta mag�ra az ajt�t, azt gyakorlatilag megh�v�snak vettem. Mikor meglep�dve fogadott, valahogy sejtettem, � egy�ltal�n nem v�rt, csak �n akartam j�nni, de akkor m�r k�s� volt visszakozni, mert valami elpattant az agyamban. A f�rd�szoba p�r�s leveg�je b�d�t�an keveredett tusf�rd�je illat�val, amit�l teljesen begerjedtem, r�ad�sul a v�zt�l csillog� selymes b�re mintha az �rint�sem�rt esedezett volna. �jra �rezni akartam az ujjaim alatt, bele akartam markolni a puha h�s�ba, cs�kolni akartam megint minden�t. Azt hiszem, n�h�ny �ra alatt tot�lis f�gg�j�v� v�ltam bar�tn�m hamvas test�nek, mindig, mindenhol az alkalmat kerestem, hogy folytathassuk azt az �des dolgot, amibe �pp csak belek�stoltunk az �jjel.

M�r megint kellemetlen�l meredezem, m�g a pofon �s a szidalmak se voltak k�pesek csit�tani felindults�gom. Mi�ta egy apr� szelet�t megtapasztaltam az �rz�kis�gnek, csak m�g rosszabb lett minden, pedig eddig is �pp el�gg� gy�t�rt a v�gyakoz�s. Szeretn�k mihamarabb visszamenni, de igaza van ap�nak, tal�n m�gse k�ne a vend�gek k�zt dudorod� gaty�val j�rni-kelni. Kicsit rendet teszek, kinyitom az ablakot egy kis frissleveg��rt, �s p�r percre leheveredek a sz�tt�rt �gyamra. Pr�b�lok valami hervaszt�ra gondolni, de csak az a mozdulat j�r az eszemben, amikor gyeng�den sz�tfesz�tettem kedvesem t�rdeit �s felt�rult el�ttem az �des kis r�s, amibe azonnal belek�pzeltem magam.

Ez nem fog seg�teni. Egyre csak j�nnek a csod�latos k�pek, �n pedig m�g jobban szenvedek. Halk kopog�s ugraszt fel az �br�ndoz�sb�l, r�m�letemben egy p�rn�t kapok a kezembe, �s azt tartom magam el�, amikor ajt�t nyitok.

- J�l vagy? – n�z r�m Sakura agg�dva.

Mit mondhatn�k erre? Nem igaz�n…

Sakura

Amikor kinyitja Sasuke az ajt�t az arca… nem is tudom milyen. Egyszerre l�ngol �s zavarodott, hebeg �ssze-vissza, a keze meg g�rcs�sen markol�sz egy kisp�rn�t.

- J�l vagy? – k�rdem r�m�lten, mert fogalmam sincs, mi�rt viselkedik ilyen furcs�n.

- Persze, gyere be! – l�p h�tr�bb, hogy beengedjen.

- Mit csin�lsz? – n�zek k�r�l a szob�ban, de semmi �rdekeset nem fedezek fel, amib�l kider�lne, eddig mivel foglalatoskodott.

- R�d gondoltam.

- R�m? Mi�rt? Az�rt, mert miattam kapt�l ki az el�bb, igaz? – megy el a kedvem.

- Nem b�rok magammal… - feleli szenved�lyesen.

- Hogy? – k�rdezek vissza, mert azt hittem az�rt j�tt fel a szob�j�ba, hogy az apja pofonja miatt duzzogjon.

A sz�ne, ha lehet, m�g v�r�sebb� v�lik, ahogy a csukott ajt�nak t�maszkodik.

- Nem fejezt�k be tegnap, �s �n el�gg� fel vagyok h�zva. Ha a k�zelemben vagy, nem tudok m�sra gondolni, szeretn�m folytatni – mondja zavarodottan.

D�bbenetemben lehuppanok az �gy�ra �s pr�b�lom kiolvasni l�zasan csillog� szem�b�l, mire c�loz ezzel. Ahogy a p�rn�t maga el�tt tartja, lassan derengeni kezd, milyen probl�m�val k�szk�dik �ppen. Hi�nya van, mint nekem az el�bb, amikor f�lbeszak�tottak benn�nket. Nem tudom, mit mondhatn�k erre, lefek�dni tov�bbra sem akarok vele, de ez a k�s�rletezget�s nagyon tetszik. Ap��k elm�ly�lten besz�lgetnek a teraszon, anyu m�g aludt, amikor ben�ztem hozz�, teh�t senkinek nem hi�nyozn�nk, ha maradn�nk m�g egy kicsit, m�gis annyira f�lelmetes ez a lehet�s�g, hogy itt �s most egym�snak ess�nk �s sz�ttegyem neki a l�bam, mintha az olyan k�nny� lenne. Nekem m�g ez nem megy. Egyre jobban �rzem, hogy ez a meggondolatlan l�p�s csak rosszul v�gz�dhetne.

Sasuke v�ratlanul az ajt� fel� fordul �s elford�tja a kulcsot a z�rban, azut�n elsz�ntan r�m n�z. Kifut a v�r az arcomb�l hirtelen, hogy � m�r eld�nt�tte a dolgot, �s f�ktelen v�gy lobog a szemeiben. Az ablakhoz indul, f�l �ton eldobja a p�rn�t �s megl�tom, mit takargatott. V�r�s leszek �n is.

A red�ny t�k�letes s�t�ts�get hoz a szob�ra. M�g tegnap �jjel el�g f�ny �rkezett az ablakon �t, hogy l�ssuk egym�st, most vakon �s n�mileg megszeppenve v�rom, mire k�sz�l.
- Sakura! Most l�gy az eny�m, nem tudok v�rni! – suttogja a f�lembe.

Az�rt ezt nem v�rtam volna t�le. D�h�s leszek, ami�rt pr�b�lja kihaszn�lni a helyzetet, �s sarokba szor�t. Fogalmam sincs, hirtelen mit mondjak neki vagy mit tegyek. Lehajtom a fejem, hogy ne �rjen el cs�kj�val �s megfesz�l�k �lel�s�ben, mire felfogja, t�l messzire ment. Ez m�r nem h�zelg�, ink�bb pof�tlan, hogy ennyire meg akar d�nteni.

- Sasuke, – sz�l�tom meg remeg� hangon, mert f�lek, hogy amit mondani fogok, �r�kre megharag�tja, de nincs m�s v�laszt�som, ha ilyen – ne kezelj egy darab h�snak! – mondom ki a s�r�ssal k�szk�dve, mert annyira csal�dom benne.

Sasuke

F�l �r�n bel�l k�t ki�t�s. A m�sodikt�l v�gleg padl�t fogok. Igaz Sakura egy ujjal se ny�lt hozz�m, de a szavai sokkal jobban f�jnak, mint ap�m pofonja. Legsz�vesebben belevern�m a fejem valami kem�nybe, hogy �szhez t�rjek v�gre, �s lehiggadjak, de nincs itt semmi olyan, amivel levezetn�m magamban a fesz�lts�get, csak kedvesem t�r�keny teste, ami idegesen fesz�l karjaimban. Tal�n el is tolna mag�t�l, ha nem szor�tan�m er�szakosan, mert �n ilyen vagyok. Durva, akaratos �s �nz�, �gy l�tszik, mellette se tudok megv�ltozni. Mindig azt hiszem, hogy el�g a k�t sz�p szememet megvillantani ahhoz, hogy gond n�lk�l el�rjem, amit akarok. H�t ez most nem j�tt be! �t nem lehet megsz�d�teni ennyivel, ha a sz�ks�g �gy hozza, k�pes hideg fejjel gondolkodni kett�nk helyett is.

- Engedj el! Visszamegyek, miel�tt ap�d megint r�nk t�r – b�jna ki �lel�semb�l, de �n nem engedem.

M�g jobban szor�tom, led�nt�m a p�rn�k k�z� �s r�fekszek, mert nem vagyok k�pes m�sk�nt kifejezni azt, hogy k�ptelen vagyok elv�lni t�le. Val�sz�n�leg tot�lisan megr�m�tem, hogy �gy viselkedem, mint aki bekattant. Bilincsk�nt szorulnak r� karjaim, �gy�kom neki fesz�l, zaklatottan f�rom az arcom nyak�hoz, k�ptelen vagyok elengedni m�g akkor is, ha ez sz�m�ra f�lelmetes lehet.

- Megijedt�l? – k�rdezek r�.

Engem az r�m�t meg, hogy nem tudom, melyik v�lasznak �r�ln�k igaz�n. Ha nem f�l, akkor az azt jeleni - nagyon szeret - b�rhogy viselkedem. De �n beteges m�don annak is �r�ln�k, ha tartana t�lem �s ir�ny�thatn�m. Miv� lettem? Pedig tudom, hogy ez m�r er�szak, m�gsem vagyok k�pes uralkodni magamon.

- Ne szor�ts, �s sz�llj le r�lam! – sz�l hat�rozott hangon szerelmem.

H�t persze! G�nyosan elmosolyodom a v�geredm�nyen. Tudtam, hogy el�bb-ut�bb � is meggy�l�l, ez „el�bbre” m�r onnant�l sz�m�tottam, amikor magunkra z�rtam az ajt�t. T�l sz�p lenne, ha engem valaki hossz�t�von elviselne, mert k�ptelen vagyok norm�lisan viselkedni, csak b�ntani tudok. Mindenki kedv�re �zekedik k�r�l�ttem - ak�r az �n �gyamban is – �n meg �llat m�dj�ra pr�b�lom kompenz�lni a lemarad�st, m�g az se sz�m�t, hogy kinn g�zolok �rte kereszt�l. R�ad�sul �gy sik�t Sakura ut�na minden porcik�m, hogy k�ptelen vagyok kord�ban tartani a v�gyaimat, nem el�g m�r a fant�zi�l�s, val�ban �rezni akarom vele a gy�ny�rt.

- Sasuke! Eressz el! – ism�tli most m�r parancsolva.

- Nem - felelem, mint egy dacos gyerek, pedig tudom, hogy ezzel v�g�rv�nyesen elrontok mindent

Sakura

Ha nem sz�ll le r�lam, hamarosan megfulladok. Nem el�g a s�lya, amivel sz�nd�kosan a leped�be passz�roz, karjai szorosan k�rbe z�rnak, mintha az �letet is ki akarn� pr�selni bel�lem. Mintha remegne eg�sz test�ben, amib�l tudom, hogy nincs j�l. Amilyen labilis �rzelmileg, nem kell sok hozz�, hogy az �szt�nei fel�lkerekedjenek. Am�g azt hiszi, megharagudtam �s elhagyom az er�szakoss�ga miatt, nem fog elengedni, m�g akkor sem, ha tiszt�ban van vele, hogy ezzel tov�bb rontja a helyzetet. Tal�n t�nyleg az eszemre k�ne hallgatni �s menek�lni t�le, hiszen l�ttam m�r mire k�pes, ha elveszti a t�relm�t �s begurul, de jobban szeretem ann�l, hogy hagyjam k�ts�gek k�zt verg�dni, m�g v�g�l val�ban megbolondul. Nagy k�zdelem �r�n addig feszengek alatta, m�g legal�bb a karjaim kiszabad�tom, �s azonnal �tkulcsolom a nyak�t, hogy l�ssa, nem v�dekezni akarok, hanem csak simogatni.

Oldanom kell benne valahogy a fesz�lts�get, mert ennek nem lesz j� v�ge. Most a s�r�st lesz�m�tva ugyanolyan g�rcs�sen kapaszkodik bel�m, mint az els� �jjelen, mert sz�ks�ge van r�m. Meg�rthetem k�nnyen, mi j�tsz�dik le benne: az�ta furcsa, mi�ta kider�lt, Narut��k k�nnyed�n megtett�k azt, amit�l mi m�g besz�lni se nagyon mer�nk. Egy�ltal�n nem sz�nd�kozom k�vetni a p�ld�jukat, de gondolom, milyen �rz�kenyen �rintheti ez Sasuk�t.

- Neh�z vagy! – k�zl�m vele, mert most m�r komolyan zavar a l�gszomj.

Csod�k csod�j�ra leg�rd�l r�lam, de h�z mag�val, hogy �n legyek fel�l. Gyakorlatilag meglovagolom, m�g leveg� ut�n pihegek, mert hagy fel�lni, de a cs�p�m szorosan tartja, �s hatalmasat ny�g, amikor r�nehezedek. Sz�val ez j� neki. K�t szusszan�s k�zt meg�llap�tom, hogy nekem is. M�r tudom, hogy csit�tsam.

Mer�szen a p�l�m�rt ny�lok �s kib�jok bel�le, azut�n felt�r�m nyakig az �v�t is �s a sz�j�hoz hajolok. Megpr�b�lok egy �rz�ki cs�kot kezdem�nyezni, mik�zben mozdul a cs�p�m, hogy az �gy�k�n t�ncoltassam testem. M�r az els� pr�b�lkoz�s sikeres, mert Sasuke azonnal kaphat� a dologra �s t�relmetlen�l nekem fesz�l, mintha csak erre v�rt volna. Ha erre van sz�ks�ge, �n megadom neki, boldogg� tesz gy�ny�r�nek hangja, hamar r��rzek a ritmusra, ahogy mag�n ringat, �s k�zben h�l�san suttog f�lembe, ami�rt vele vagyok. Mikor �rzi, hogy nem kell bilincsben tartania, mert megtanultam mit kell tennem �s b�zhat bennem, mert nem sz�k�m el t�le, a keze f�ntebb siklik, �s kedvenc ter�let�re tapad. El�gedett morg�sok k�zepette gy�r, markol szenved�lyesen. H�tra ny�lok, hogy kikapcsoljam a melltart�mat, �s m�g jobban kedvezzek neki, de a forr� teny�r �rint�se hamarosan engem is ext�zisba kerget. Ahogy a mellem kezdi cir�gatni, �lemben fel�led a m�r j�l ismert sajg�s, ami a d�rzs�l�st�l egyre fokoz�d� �lvezett� v�lik. Fogalmam sincs mikor lesz testem �n�ll�v�, de hamarosan olyan ritmust veszek fel, ami r�er�s�t erre az �lm�nyre, amit hat�rozottan hajszolni kezdek, mert m�g soha nem �reztem, �s nem akarom elereszteni, sodorjon csak tov�bb a v�gs�kig mag�val. V�ratlanul el�rek egy szintet, ahol olvadozni kezdek, a cs�kok, cir�k�k, mozdulatok, hangok �sszemos�dnak, csak arra a gy�ny�r�s�gre figyelek, ami elindul bel�lem, azut�n megf�rdetve testem a m�morban minden porcik�m k�jesen megr�zza az utols� apr� sejtig.

Sasuke

Szerelmem s�hajain�l semmi nem lehetne jobb ajz�szer sz�momra. Liheg�se �s ny�gd�csel�se az �r�letbe kerget, az orgazmus pillanat�ban kifakad� elragadtatott sikolt�sa pedig engem is mag�val sodor, olyan k�jes hangon �lvezi a gy�ny�rt. Nagyon szerettem volna l�tni k�zben, de �gy is fantasztikus �lm�ny, ahogy a s�t�tben egym�s karjaiban meg�lj�k egy�tt ezt a csod�t. Leh�zom magamhoz, keresem ajkait, amikor �gy gondolom m�r visszat�rt a val�s�gba, �s boldogs�gban �szva forr� cs�kokkal k�sz�n�m meg neki ezt az aj�nd�kot. Most �jra zuhanyozhatok �s kereshetek �j ruh�t, de el�gedetts�gem nem ismer hat�rt.

- Hangos vagy – csipkel�d�m, pedig b�szke vagyok r�, hogy ilyen l�ny a bar�tn�m, aki �nfeledten mer adni �s kapni, nem olyan g�rcs�s, mint �n.

- �n nem hallottam semmit – j�n a s�rt�d�tt v�lasz, de erre mindketten elnevetj�k magunkat.

- J� volt? – suttogom kaj�nul a f�l�be, mert nem b�rom ki, hogy ne piszk�ljam tov�bb, annyira �r�l�k, hogy beadta a derek�t �s v�gre k�z�nk is t�rt�nt valami komolyabb.

- Nem, sz�rnyen �reztem magam �s f�jdalmamban �v�lt�ttem. T�bbet ilyet ne csin�ljunk! – k�zli szigor�an Sakura, de tudom, mivel vegyem r� arra, hogy �szinte hangok j�jjenek ki a sz�j�b�l.

- �rtelek! Akkor sz�lj most is, mennyire f�j! – h�zom f�ntebb, �s ajkaimmal hetyke kis bimb�j�ra kapok, amit�l azonnal felsikkant.

- El�g volt! – tiltakozik, de nem menek�lhet, mert a cicij�t�l elszakadok ugyan, de lentebb cs�szok alatta, �s a has�t kezdem cs�kolgatni.

Mikor fick�ndozva szabadulni akar, k�nnyed�n magam al� gy�r�m �s �lvezettel barangolom be izzads�gt�l gy�ngy�z� test�t, hogy ny�jtsam m�g a meghitt pillanatot.

- T�nyleg mennem k�ne, miel�tt botr�ny lesz! – figyelmezet kicsivel k�s�bb a szomor� val�s�gra, hogy nem maradhatunk �gy �r�kre, hamarosan mindenki fel�bred �s keresni fognak.
- Menj! – eresztem szomor�an �tj�ra, mert tudom, hogy igaza van.

- Nem j�ssz velem? – f�zi �ssze ujjainkat a s�t�tben, hogy h�zzon mag�val a kis naiv.

- Nekem m�g dolgom van – felelem fejcs�v�lva, hogy m�g ezt is meg kell magyar�znom. – Tudod, a t�rt�ntek miatt kezdhetem el�r�l a reggeli piper�t. N�lam nyomot hagy, ha j�l �rzem magam – magyar�zom t�relmesen, amit gondolom, � is tud, csak m�g nem szokott hozz�, hogy a gyakorlatban is megtapasztalja.

- Te is? – csod�lkozik el sz�gyell�sen, amin nagyon nevetek.

- �n is, csak el�gg� el volt�l foglalva magaddal �s lemaradt�l r�la – vil�gos�tom fel.

M�g �letemben nem hallottam ilyen csal�dott hang� „�”-t, amivel Sakura konstat�lja a mulaszt�s�t.

- Majd megism�telj�k, �s legk�zelebb jobban figyelsz! – v�gasztalom.

Akkor m�g egyik�nk se sejti, hogy olyan h�r v�r r�nk, amit�l hossz� id�re elmegy a kedv�nk az �zetlenked�st�l.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.