Sakura
Sasuke rajongók szúrós szemmel néztek rám mikor Sasukével és Sizunéval mentünk a folyóson.
Haladtunk egyenesen a tanári felé. Mikor oda értünk az osztályfőnökünk leültetet minket egymás mellé majd elment mondván, hogy Mindjárt jön. Én addig megpróbáltam a kanapé legtávolabbi sarkához simulni, hogy még véletlenül se érjek Sasukéhoz.
- Most teljesen úgy viselkedsz, mintha leprás lennék. - szólalt meg mire összerezzentem.
- Csak több helyet szántam neked. - mondtam.
- Sakura... - fordította felém a fejét és vágót, egy grimaszt. - Tudod nem most jöttem le a falvédőről.
- Nem értem mire célzol. - adtam az ártatlant.
- Rendben két okból nem bírsz se rám nézni sem hozzám érni. - mondta magabiztosan.
- És mi lenne az? - fordultam felé, de nem néztem a szemébe.
- Az első ok. Dühös vagy, mert ajánlottalak. - mondta mire igazat kellet adnom. Olyan cikinek éreztem, hogy ott mindenki előtt kellet énekelnem. - A második ok. Nem tudod, mi van most kettőnk között. - mondta majd felemelte az államat.
- Honnan...? - kérdeztem, de aztán ráharaptam a nyelvemre. Hisz most árultam el magam. Ő persze már megint mosolygót.
- Nem tudom. - suttogta majd újra hátradőlt. Én pedig zavartan lestem szövegkönyvet. Sizune avatkozott közbe mikor már a csend kezdet kínos lenni.
- Na, szóval. A tanárok úgy gondolják, hogy jól választottunk főszereplőket. Főleg úgy, hogy egyik ötöknek sem okoz túl nagy gondot a színdarab közben tanulnotok. - mondta majd még beszélt egy kicsit a koreográfiáról és néhány dalról, amit be kéne tanulni. Szép kis hónapoknak nézünk elébe.
Szombat délután idegesen mászkáltam fel és alá. Idegesen tördeltem a kezeimet. Mikor kopogtak majd kiugrottam az ablakon ijedtembe. Gyorsan az ajtóhoz léptem. Majd teljesen kitártam. Sasuke állt előttem állt az ajtónak dőlve.
- Ennyire azért ne örülj nekem. - mosolygót.
- Gyere! - rángattam be az ajtón majd néztem körül a folyosón. Sasuke addig a nappaliba ment. Gyorsan utána mentem majd a kanapé felé mutattam.
- Foglalj helyet! Anyuék nincsenek itthon. Ezért gondoltam itt nyugodtabban gyakorolhatnánk. - magyaráztam el neki az iskolai lerohanásomat.
- Már azt hittem megörültél mikor feljöttél a tetőre. - kuncogott.
- Bocs, ha a frászt hoztam rád. - mondta majd leültem mellé szöveggel a kezembe. Sasuke is elő vette a sajátját a táskájából majd elkezdte lapozgatni. Az egész darabot átvettük.
- Akane én veled szeretnék lenni. - olvasta Sasuke.
- Én pedig veled. - olvastam én is.
- Akane... - suttogta.
- Igen? - néztem Sasukéra. Ő is engem nézet majd szövegbe kukkantott.
- Szeretlek. - mondta. A szívem majd kiugrót a helyéről. De az eszem riadót fújt. Hahó, ezt nem magától mondta és a mi még lényegesebb nem neked. Hallatszót egy hanga fejembe.
- Én is téged Kazuki. - válaszoltam automatikusan. Sasuke egy ideig nézet majd felállt.
- Akkor mára ennyi? - kezdet el öltözni.
- Igen. De ha szeretnél, akkor maradhatsz. - mondtam mire elmosolyodott.
- Sajnos még programom van. Úgyhogy megyek. Ne fáradj azzal, hogy kikísérj. Tudom hol az ajtó. Szia. - köszönt el ott hagyva engem egyedül. A következő pillanatban hallottam, ahogy csukódik a bejárati ajtó. Én eddig szívszorongva ültem le a helyemre.
- Nyugi Sakura. Nem neked mondta. - suttogtam magamnak majd kinéztem az ablakon. Ahonnan jól lehet, látni a napot amint a horizont alá bukik. Néztem csak néztem, míg az utolsó fénycsóvák el nem tűntek.
Február 22. Az előadás napja. A szívem majd kiugrót a helyéről. Mikor felvettem a jelmezt. A rózsaszín hajamat időközben levágtam a szerep miatt. És ezt is Karinnak köszönhetem. De sebaj. Majd visszanő.
Idegesen kukkantottam ki a függöny egyik szélén, míg a másikon Naruto kukucskált kifelé.
- Gyerekek, gyerekek. - kiabálta Sizune. - Kezdünk már csak 3 perc a kezdésig. Egy-két-há. Foglaljátok el a helyeteket. - kiabálta. Nem sokára megszólat az egyik effektus. Mély levegőt vettem és kiléptem.
Színdarab: Ez a történet a XVII. században játszódik. Amikor parasztok, ninják, hercegek éltek japán területén. Mikor a szabályok megszegéséért haláljárt. Ez a sztori egy falusi lány és egy ninjatanoncrol szól.
Akane Matsuya egy gyönyörű 18 éves lány volt. Rövid, rózsaszín haja a vállát verdeste. Smaragd zöld szemei a napnál is szebben ragyogtak.
Kazuki Otomo egy igen figyelemre méltó fiú volt. Fekete haja és csak ugyan fekete színű szemei voltak. Testi adottságaival, ha tehette volna, dicsekedet volna. És az esze is vágót, mint a borotva.
Első jelent: Mikor a szerelmesek találkoznak. Első látásra megindul valami bennük. De ekkor még csak távolról ismerték egymást.
Második jelenet: Akane elkóborol az erdőbe és beveri, a fejét majd elájul. És pont a tócsába esik. Aminek következménye az lett, hogy teljesen átázott a felsője. Kazuki találrá leveszi a felsőjét, ráadja, majd a hátára veszi és elsétál vele a falu kapujáig. Időközben a lány felébred. Sokat beszélgettek az úton, míg végén a lány szorosan átkarolja a fiút.
Harmadik jelenet: Mikor meg jelenik Kazuki csapatársai. A vörös hajú Rin és a szőke hajú Aki. Rin igen tapadós lány, aki állandóan Kazuki nyomában loholt. Aki pedig az a "mindenkit le akarok győzni" típus volt. Ő is szerelembe eset. Akina fogadott testvérébe, Saekoba.
Negyedik jelenet: Kazuki és a csapattársai elmentek. Akanéra felfigyelt egy fess herceg. Aki el akarja venni. Csakhogy a lány nem igazán akar a herceghez menni. A szíve már másért dobogott.
Ötödik jelenet: Mikor egy fesztiválon találkozik újra a két szerelmes. Rin és a herceg Isao mindent megpróbált, hogy ne találkozzon a két fiatal. Csak hát a végén, Aki és Saeko és még néhány jó barát segítségével. Mégis csak sikerült. A lány könnyek között borul a fiú nyakába, aki szorosan átölelve vallotta be érzéseit.
A színdarabból egy fontos este kimaradt. Egy forró és szenvedélyes éjszaka. Minek következménye 9 hónap múlva született meg.
Főbb szereplők:
Akane - Sakura
Kazuki - Sasuke
Aki - Naruto
Saeko - Hinata
Rin - Karin
Isao herceg - Gaara
Sasuke
A emberek tapsoltak és füttyültek. Mikor a függöny leereszkedett mindenki megkönnyebbülten sóhajtott fel. Gyorsan átöltöztem majd kiléptem az ajtón ahol már szüleim izgatottan vártak.
- Ügyi voltál. - tapsikolt Hikari.
- Nekem az a rész tetszet mikor azt mondtad Sakurának, hogy szereted. - mosolygót Ayame.
- Aham. Biztos. - motyogtam. Zsebembe süllyesztettem kézzel vártam, hogy Madaráé befejezzék a csacsogást az Uzumaki családdal. Közben néhány nevető ember lépet ki a hátam mögött lévő ajtó mögül.
- Hééé Sakura. - integet Kameko lányának. - Jó napot. - köszönt a szülőknek.
- Jó napot mi még nem találkoztunk. A nevem Uzumaki Kushina. - emelte fel kezét az Uzumaki anyuka.
- Örvendek. - mosolygót a nőre majd ragadta meg a kezét.
- Áhhh Kakashi te is itt vagy. - lepődött meg Kushina. Majd felvonta szemöldökét mikor Kakashi hátulról átölelte Kamekót.
- Sakura gyere, mert lemaradsz! - kiabálta le Naruto a színpadról.
- Jó-jó tudom. - legyintette a fiú felé majd megfogta felkarom. - Gyere Sasuke! - rángatott magával.
- Mi az? - kérdeztem.
- Sizune énekelni fog. - rángatott tovább. Egymás mellet álltunk meg mikor az osztályfőnökünk kiállt a színpad közepére és bátortalanul toporgót. Mikor elkezdődött a zene mindenki elcsitult. És feszülten figyelt.
http://www.youtube.com/watch?v=GlcqKgYyXRA
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó