Sasuke

- Kész vagy már? - kopogott be Itachi.
- Ja. - mondta majd kijöttem a fürdőből. Bátyám egy fehér pólóinget, farmert, sportcipőt és bőrdzsekit viselt.
- Azokat a láncokat igazán levehetnéd. - fonta kezeit keresztbe bátyám. Fekete csőnadrágomon ezüstláncok lógtak, amik kilógtak a hosszú, fehér póló alól. A póló fölé egy kapucnis kabátot vettem. Cipőkét egy ezüst bevonatú Adidas cipőt választottam.
- Nem. - mondtam majd kitessékelve a szobából bezártam magunk mögött az ajtót.
- Miért véded ennyire a szobád? - húzta fel a szemöldökét fivérem. Zsebre tettem a kezem majd pókerarccal fordultam felé.
- Eltűnt az egyik kedvenc pólóm... - felelem majd lefelé indultam bátyám időközben utolért és vállon vert közbe szakadt a röhögéstől. - Legalább nekem nem a bokszeremet nyúlták le - mosolyogtam gúnyosan. Ezzel a mosollyal a bátyámba fojtottam a szót. A következő pillanatban megálltam a konyhaajtóban és onnan személtem izgatott húgomat. 
- Ugye nem akartok ebbe jönni? - jött elő Hikari egy egyszerű sötétkék kosztűmbe.
- Miért ne? - kérdeztük egyszerre Itachival. Ayame idegesen felpattanta majd megfogta a felsőm ujját és cibálni kezdte.
- Kezdek ideges lenni. - suttogta - Itachi segíííts - nyafogót.
- Addig, nem míg el nem mondod ki az a fiú... - mondta Itachi pókerarccal.
- Akkor te Sasuke?? - nézte rám kutyaszemekkel.
- Jó. A villa az, aminek három hegyes bigyó van a végén.... - igazítottam útba húgomat. - Innentől sok szerencsét. - mondtam.
- Sasuke - mondta húgom. - Ez nem lehet igaz. - jelent meg az a csalódott lila aura.
- A kocsiban leszek. - kiabáltam vissza az ajtóból.
- A szürke mercivel megyünk. - kiabálta Hikari.
- Ok. - kiabáltam vissza majd a garázs felé vettem az irányt. Csendben szenvedtem és imádkoztam magamban, hogy ennek az estének mi előbb legyen vége.
Nemsokára már az elhaladó tájat néztem az ablakon keresztül.

Sakura

Anya tiszta ideg volt. Járkált össze-vissza a nappaliban. Világos lila kosztümöt viselt feltűzött hajjal, fehér szandállal. Engem is rá akart kényszeríteni valami ilyes fajta viseletre, de nincs kedvem az egész vacsorát olyan ruhákba végig ülni, amiben nem érzem jól magam, alig kapok benne levegőt, és ami nem kényelmes. Én inkább maradtam a szokásosnál. Egy rózsaszíncsőnadrág, fehér, rózsaszín feliratos "Love" pólót, fekete kapucnis kardigánt és egy szürke tornacipőt viseltem. Kakashi közben a konyhába ügyködött a vacsorán. Egy kis idő után megjelent a konyhaajtóban. Szűk farmert és vékony, hosszú fölsőt viselt ami kiemelte izmait.
- A vacsora kész. Már csak a vendégek hiányoznak. - mondta vigyorogva. És ekkor végszóra... Megszólalt a csengő.
- Megérkeztek. - sikította anyu idegesen.
- Hát egy biztos... - szólaltam meg mikor anya ellőre ment ajtót nyitni én pedig Kakashi mellé álltam. A férfi csak féloldalas pillantást mért felém. - Izgalmas vacsorának nézünk elébe. - mosolyogtam el mikor megláttam az öttagú családot a nappalink kellős közepén. 

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.