2. Uchiha Itachi

 

Sasuke j�l l�tta a l�ny lassan t�volod� alakj�t, de nem �llt sz�nd�k�ban be�rni.

„Igaza van, ezt nem lehet itt elint�zni. Legal�bb h�rom �rai j�r�st �rdemes tenni, hogy nyugtunk legyen.” Kavarogtak fej�ben a gondolatok. „Olyan elsz�nt volt mindv�gig, mintha val�ban komolyan gondoln�!” �rezte, hogy a l�ny gyors�t, �s � is fokozta a temp�t.

Olyan volt az eg�sz, mint r�gen, amikor m�g egy�tt j�rtak k�ldet�sekre, csak akkor Sakura ment h�tul, �s � el�l Narut�val. Naruto…

Ha most v�gez Sakur�val, minden joga meg lesz r�, hogy gy�l�lje �t. �s ez a gondolat annyira f�jt, hogy egy pillanatra az is megfordult a fej�ben, hogy…

„Nem! A b�ty�mat meg�l�m. �s ha ehhez el kell adnom a lelkemet, vagy meg kell �ln�m azokat, akik k�zel �llnak hozz�m, �m legyen. Mert �n �gy d�nt�ttem!” jutottak esz�be a sz�ke ninja szavai, �s sz�ja keser� mosolyra h�z�dott.

M�r nem figyelte a l�nyt, csak hagyta, hogy l�bai �szt�n�sen mozduljanak. Nem �rtette Sakura hogyan lehet ennyire nyugodt. „Tudja, hogy k�vetem, m�gsem fordul meg…”

Esz�be jutott, amikor Sakura el� ugrott sok �vvel ezel�tt, hogy megmentse a k�drejteki chunninokt�l, vagy amikor Orochimaru t�madt r�juk a hal�l erdej�ben, �s �nsz�nt�b�l v�gta meg mag�t, hogy fel�bredjen a genjutsu �lnok val�s�g�b�l, �s arr�bb vihesse �t. Esz�be jutott, amikor a hangninj�k �sszevert�k a l�nyt �s � az utols� pillanatban �bredt fel, hogy megbosszulhassa, amit vele tettek, vagy amikor… De nem volt t�bb alkalom, amire eml�kezhetett volna.

 

A k�vetkez� pillanatban Sakura elt�nt. Sasuke megtorpant. „Ez meg? Csapda lenne? A hangninj�k lemaradtak �s Orochimaru is furcs�n viselkedett. Mintha f�lt volna beleavatkozni az esem�nyekbe.” Nem �rtette.

 

– Sasuke…

A hang csak a fej�ben sz�lalt meg, de �gy is kihagyott a sz�vver�se. Jeges r�m�let lett �rr� rajta, ahogy felismerte.

– Val�ban meg�l�d? – hallotta.

„Itachi” hunyta le a szem�t, hogy kinyitva felizz�tsa benne a sharingan l�ngjait, megl�tva gy�l�lt testv�r�t, aki ott �ll el�tte teljes val�j�ban.

Pr�b�lt higgadt maradni:

– Mit keresel itt? – sziszegte fogai k�z�tt b�tyja fel�.

– K�v�ncsi vagyok, gy�l�lsz-e m�g annyira, hogy megtedd!  – sz�lt fagyos arccal.

– Ha kell, hogy er�sebb legyek, megteszem!

Itachi csak n�zte a haragt�l l�ngol� szemeket. „Helyes!”

– V�laszt�s el� �ll�talak! � – mutatott fel a f�k k�z� – vagy �n?

Sasuke feln�zett, k�vetve b�tyja tekintet�t, de szeme kikerekedett a d�bbenett�l.

„Sakura!”

A l�ny elcsig�zottan botork�lt egy magas fa�gon. Tiszt�n l�tszott rajta a genjutsu hat�sa, amivel Itachi idehozta �s megk�nozta. Ruh�ja rongyos volt, test�n a karcol�sokb�l sziv�rgott a v�r, m�g szeme mereven n�zett a semmibe, ahogy a magasban pr�b�lta egyens�ly�t megtartani. A sz�l leveleket f�jt fel�, arc�b�l kis�p�rve a sebt�ben megr�vid�tett tincseket. Valamennyire �rezhette helyzete bizonytalans�g�t, mert minduntalan visszakapaszkodott az �gra, mintha az lenne az �sv�ny, amin valaha elindult.

„Mi�ta lehett�nk a jutsu fogs�g�ban?” szorult �k�lbe Sasuke keze.

– Lecs�kkentem a chakr�m mennyis�g�t, am�g zuhan – n�zte Itachi m�g mindig a l�nyt.

„Am�g zuhan?”

– Ezt nem tehe…

Itachi hirtelen kapta vissza tekintet�t �ccs�re.

– Ezt nem te d�nt�d el! – hallotta vissza saj�t szavait b�tyj�t�l.

A felismer�s felkavarta a gyomr�t.

– Te int�zted �gy? Te hoztad ide! – �v�lt�tte, �s �sz n�lk�l nekirohant.

Itachi mint egy k�oszlop, �gy fogadta a megveszett fi�t, aki nem l�tta, hogy b�tyja egy pillanatra is v�dekezne, mert a f�rfi mozdulatlannak t�nt, m�gis egyetlen �t�se vagy t�mad�sa sem �rt c�lba. „M�g mindig lehetetlen�l gyors!” V�g�l Itachi megel�gelte az �tlegel�st, �s r�fogott Sasuke mindk�t alkarj�ra.

– Ha a gy�l�lett�l meghallan�d egy pillanatra is amit mondok, egyszer az �letben seg�thetn�l magadon, te sz�nalmas pr�b�lkoz�s! – r�zta meg a fi�t.

Sasuke mozdulatlan lett a d�bbenett�l. B�nultan n�zett testv�re szem�be, aki k�nnyed�n megemelte karj�n�l fogva, hogy a leveg�ben megcsavarva elt�rje mindk�t v�ll�t.

�vben fesz�lt meg b�tyja kez�ben, hogy vissza tudja tartani f�jdalmas �v�lt�s�t, de a teste a term�szet t�rtv�nyei szerint cselekedett, �s gyomr�nak teljes tartalm�t Itachi l�ba el� h�nyta. A f�rfi elengedte, �s � eltorzult arccal esett a h�t�ra.

– Visszatartom a chakr�mat, am�g a l�ny zuhan – ism�telte meg mag�t. – V�lassz! Vagy engem t�madsz meg vagy megmented a l�nyt!

Sasuke a f�ra emelte tekintet�t. Sakura egy pillanatra len�zett, �s megl�tta az elgy�t�rt fi�t.

„Sasuke?” olvasta le a sz�j�r�l, mert a t�voli szavakat nem hallhatta. Sakura kiny�jtotta a kez�t, amivel v�gleg elvesztette egyens�ly�t, �s lezuhanva a m�lybe. Tekintet�k tal�lkozott egy pillanatra, �s a fi� krist�lytiszt�n l�tta, hogy a m�sik v�gleg feladja.

Teste fejjel lefel� hullik al�, egyenesen a fa alatti k�vek k�z�. Itachi a legaljasabb m�don int�zte.

Sasuk�nak az er�lk�d�st�l verejt�k szaladt v�gig remeg� test�n. Fel�llt, m�ly leveg�t vett. Tudta, hogy csak p�r m�sodperce van regener�lni mag�t, megt�madni b�tyj�t, �s megmenteni a l�nyt. „Nincs el�g id�m, mindent t�k�letesen kivitelezni!” De v�lasztott. „Mozdulj!”

Itachi rezzen�stelen�l n�zte v�gig, amint k�k chakra �leli k�rbe testv�r�t, aki r�emeli v�r�s tekintet�t. B�r minden a m�sodperc t�rt r�sze alatt t�rt�nt, a k�t Uchiha m�gis centir�l-centire �rz�kelte a mozdulatokat.

– Chidori! – ki�ltotta Sasuke, �s nekirontott Itachinak, belef�rva az �nekl� g�mb�t test�be, majd elfordult, hogy Sakur�t megmentse, de valami visszar�ntotta.

A f�jdalom, ami test�be has�tott, ahogy az �t k�r�m h�s�ba m�lyedt, t�rdre k�nyszer�tette. Itachi sz�rta karj�ba k�rmeit, v�r�s folyamot ind�tva el feh�r b�r�n. L�tta, hogy a fi� visszan�z r�, �s teljes erej�b�l megr�ntja karj�t, pr�b�lva kit�pni mag�t a k�nz� szor�t�sb�l, amelynek eredm�nyek�nt karj�n cafatokban l�gott a v�res h�s. De Sasuk�nak nem volt ideje t�bbet t�tov�zni, mert m�r fordult is a zuhan� l�ny fel�. K�s� volt lef�kezni a becsap�d�s erej�t, ink�bb �tfogta a l�ny derek�t �p kez�vel, �s saj�t lend�let�vel h�zta arr�bb a szikl�kt�l, sok�ig cs�szva-gurulva az erd� talaj�n. Sakura az utols� pillanatban egy f�nak csap�dott. Kifr�ccsent sz�j�b�l a v�r, �s r�esett a fi�ra.

Sasuke fel�letesen kapkodta a leveg�t, ahogy a l�ny mozdulatlan teste a talajhoz nyomta. Akkor is k�ptelen volt megmozdulni, amikor b�tyja hozz�l�pett, �s let�r�lte a v�rt saj�t sz�j�r�l.

– R�gen tudott valaki �gy megsebes�teni, hogy l�ssam a v�remet – mondta, �s �ccse haj�ba t�r�lte kez�t.

A kisebbik Uchiha behunyt szemmel t�rte megal�z� helyzet�t, g�rcs�sen szor�tva az �lettelen testet.

– Akkor most j�l n�zd meg – lihegte –, mert legk�zelebb… Ah… Amikor tal�lkozunk… M�r… Nem lesz id�d megszeml�lni!

 

„Mangekio Sharingan” hallotta eg�szen messzir�l, �s az �g v�r�sen felizzott.

Sasuke megint ott �llt az Uchiha rezidenci�n, k�r�l�tte a rengeteg elhullott emberrel. Az a nyomaszt� �rz�s, a v�r szaga, a n�mas�g, a k�n, a reszket�s. Gy�l�lte a helyet, mert �lete legszebb �s legrosszabb eml�ke is ide k�t�tte, �s ezt a kett�ss�get k�ptelen volt mag�ban feloldani. M�r nem volt t�bb ereje a genjutsut is elviselni, teste minden porcik�ja az �jul�sba akarta tasz�tani, de ekkor egy n� felsikoltott, visszar�ntva a hamis val�s�g�ba.

– Anya!

Rohant a sz�lei h�l�ja fel�, kez�t m�r el�re kiny�jtva, hogy az ajt�t mihamarabb kinyithassa. �m ekkor r�d�bbent, hogy m�r nem gyerek! Ezen a helyen, ha �lm�ban volt, vagy ha Itachi id�zte meg fej�ben, mindig gyerek volt. Ugyanaz a gyermek, aki �t�lte azt a borzalmas napot. �s most nem az! „Tal�n m�gis tanulhatok att�l az �lnok k�gy�t�l valamit” h�zta �ssze a szem�t, ahogy Orochimarura gondolt. Tudta, hogy tal�n most nem kell v�gigszenvednie ezerszer azt az �jszak�t, m�r nem fog rajta Itachi genjutsuja.

Lelass�totta l�pteit, �s k�t k�zzel t�rta ki az ajt�t, mert tudta, mi v�r r�. Sz�j�n keser� mosoly szaladt v�gig, ahogy megl�tta b�tyj�t az �rny�kban, l�ba el�tt egy karcs� testtel.

 

– R�j�tt�l? – k�rdezte Itachi.

– L�thatod. M�r tudom, hogy ezen t�l vagyunk. Mindez m�r megt�rt�nt, v�ltoztatni nem tudok rajta. Nem kell a sz�nj�t�kod!

Itachi lassan lehajolt, �s csukl�j�n�l fogva felemelte a f�ldr�l a ny�sz�rg� testet, egy pillanatra sem vesz�tve el Sasuke tekintet�t. A megk�nzott n� er�tlen�l cs�ng�tt az Uchiha kez�ben h�t�t a f�rfinak t�masztva.

– Mondtam m�r – folytatta Sasuke –, hogy tudom, ez m�r megt�rt�nt! Mindenkit meg�lt�l! Any�t is meg�lted, nincs m�r itt dolgod! Takarodj innen!

– Biztos vagy benne? – �nekelte Itachi, �s felemelte a fej�t a karja k�zt vonagl� l�nynak.

Sasuke test�n hideg borzong�s futott v�gig. „Sakura!”

– �s most mib�l gondolod, hogy mindez nem t�rt�nt m�r meg? – k�rdezte, �s elszak�totta a l�ny ruh�j�t.

Sasuk�nak bevillant, hogy a f�n, a l�ny ruh�j�n ugyanilyen szakad�s volt. B�nultan n�zte, ahogy b�tyja �vatosan v�gig sim�tja Sakura arc�t, nyak�t, szemtelen�l beny�lva ruh�ja al�. Lassan kezdte simogatni az er�tlen�l tiltakoz� l�nyt, de a finom mozdulatokb�l hirtelen er�s d�rzs�l�s lett, �s Itachi v�rt�l pirosan h�zta ki kez�t a l�ny mellei k�z�l.

– M�gis ki ez a ringy�? – nyalta meg a tenyer�t. – A te v�red, az � v�re �s Orochimaru ny�la?

 

Sasuke mindig is tudta, hogy Itachi tal�lhat m�g embert, akivel k�nozhatn�, de ezt soha nem akarta mag�nak bevallani. �rezte, hogy egy rezd�l�sre is k�ptelen. Minden tagj�t, mintha l�ncok fogn�k vissza. M�g a gondolat is nehez�re esett, hogy megparancsolja test�nek: „Mozdulj!”

– Ne pr�b�lkozz, nem fog menni – hallotta a h�v�s v�laszt.

Sakura nem igaz�n fogta fel, mi t�rt�nik k�r�l�tte. Belemart a test�t szor�t� k�zbe, de nem tudott szabadulni. K�ts�gbeesve n�zete Sasuk�t, mik�zben kap�l�zott, �s nem �rtette meg, hogy es�lytelen gyenge pr�b�lkoz�sa, keze er�tlen�l cs�szott le Itachi alkarj�r�l.

– Annyira sz�nalmas vagy! M�g rajta sem tudsz seg�teni! – hajolt az id�sebb Uchiha a l�ny nyak�hoz.

– Ne mer�szeld b�ntani!

– Mert? – villantotta szem�t Sasuk�ra, �s megsz�vta a b�rsonyos nyakat, amire Sakura felki�ltott.

– Gy�l�llek! – kiab�lta d�h�sen a fi�.

Itachi nem sz�lt semmit. Egyik kez�vel megemelte a l�nyt, m�g m�sikat l�ba k�z� cs�sztatta. Sakura megr�zk�dott. Ruh�ja lassan gy�r�d�tt fel, ahogy az id�sebb Uchiha kez�t a combj�n egyre feljebb h�zta. A l�ny hi�ba r�gkap�lt, a f�rfi keze utat tal�lt az apr� als�nem�be. Behunyt szemmel tiltakozott, t�rdeit megemelve, de kez�vel k�ptelen volt eltolni mag�t�l a kutakod� ujjakat. Sasuke l�tta, hogy a l�ny leveg��rt kapkod, ahogy b�tyja egy hat�rozott mozdulattal test�be vezeti egyik ujj�t. A sikolt�s csontig hatolt, �s Itachi el�sz�r nyilv�n�tott �rzelmet, amikor k�rd�n n�zte �ccse arc�t, vajon mit sz�l mindehhez.

A fi� gyomra felkavarodott, ahogy a m�sik egy hat�rozott mozdulattal �jra a l�nyba nyomult. �jabb sikolt�s, ami m�r �rj�ng�sbe csapott �t. Sakura eszeveszetten r�zta r�zsasz�n tincseit, �t�tte, karmolta a f�rfit, ahogy teste megfesz�lt a f�jdalomt�l. Itachi m�g mindig �ccse d�bbent arc�t f�rk�szte, amikor nyelv�vel lecsukta a l�ny szem�t �s halk szavakat duruzsolt a f�l�be. Sasuke �gy �rezte, hogy sz�zan fojtogatj�k, �s marcangolj�k h�s�t, mialatt v�gig kellett n�znie, b�tyja mint t�ri darabokra a fiatal l�ny prec�zen fel�p�tett jelent�ktelen �let�t. Sakura lassan abbahagyta a sik�t�st, �s a f�rfi �temes mozdulatait m�r n�m�n t�rte, megadva mag�t egy hatalmasabb er�nek. Test�t gy�l�letes remeg�s fogta el �s g�rcs�sen k�nz�j�ba kapaszkodott, amikor Itachi kih�zta az ujj�t. Sasuke j�l l�tta a n�ma k�nnyeket, amikor a l�ny felnyitotta a szem�t, �s �veges tekintettel valahova a t�volba meredt.  �s figyelm�t nem ker�lte el a v�r b�tyja kez�n, �s a l�ny combj�n.

Itachi lassan lenyalta k�z�ps� ujj�t, majd egyszer�en kiejtve a l�nyt karjaib�l Sasuk�hoz l�pett. T�gra ny�lt szemmel n�ztek egym�sra, amikor az id�sebb Uchiha kih�zta sz�j�b�l m�g v�res ujj�t, �s a fiatalabb arc�t v�gigsim�tva beny�lt a sz�j�ba. Sasuke meg�rezte a v�r f�mes �z�t, ahogy Itachi lassan v�gigh�zta ujj�t �ccse fogain, m�lyen beny�lva nyelve al� �s a tork�ba, nyel�sre ingerelve.

– Semmivel nem vagy jobb n�lam! – hallotta a m�ly, rekedt hangot, �s Sasuke tudta, hogy ez egyszer igazat kell adni gy�l�lt testv�r�nek, mert az �zek �t is felt�zelt�k. Orochimaru ki�lte bel�le az erk�lcs�t.

 

Lassan oszlott a Mangekyo v�r�s s�t�ts�ge, �s t�volr�l Sasuke halk ny�sz�rg�st hallott. A saj�t hangj�t. M�g mindig �rezte azt a m�zs�s s�lyt �sszet�rt test�n, ahogy kinyitotta a szem�t.

– Soha nem �rhetsz fel hozz�m! – mondta Itachi, �s �l�be vette a l�nyt.

Sasuke t�bbsz�r is m�ly leveg�t vett, amikor megszabadult a testt�l. Er�tlen�l n�zett fel r�juk, �s megpr�b�lta el�rni a l�ny ernyedten l�g� kez�t, de akkor �szrevette az elken�d�tt v�rt combjai k�z�tt.

– M�gsem genjutsu volt?

Itachi nem sz�lt semmit, csak arc�t a l�ny nyak�hoz illesztette, �s m�lyet sz�vott a fiatal chunnin test�b�l.

– Vir�gillat – mondta vontatottam. – �rezted m�r?

Sasuke nyelt egyet.

– �t… nem engedem! – tagolta alig �rthet�en. – Nem veheted el t�lem!

– M�gis hogyan akad�lyozol meg benne? – guggolt le �ccs�hez, egy kez�vel tartva a l�ny t�nustalan test�t, a m�sikkal haj�n�l fogva maga fel� ford�tva a fi� arc�t. – Mert a k�vetkez� huszonn�gy �r�ban…

– Ne! – hallatszott Sasuke elgy�t�rt tiltakoz�sa.

– …annak minden m�sodperc�ben…

– Nem akarom! – ny�sz�tett a fi�.

– …�t�led mindazt…

– Fejezd be!

– …ami eddig valaha is…

– Gy�l�llek!

– …f�jdalmat okozott. Mangekyo Sharingan!

V�r�sre v�ltozott az �j, �s k�ts�gbeesett ki�lt�s has�tott bele az �jszak�ba.

�jra, �s �jra.

 

Amikor Orochimaru megl�tta az elgy�t�rt fi�t, v�kony sz�j�t m�g jobban �sszeszor�totta a d�ht�l. Sasuke t�gra ny�lt szemekkel botork�lt ki az erd�b�l szakadtan, v�resen, eszel�s tekintettel.

– Megk�nozta – mondta a Sannin.

– Kicsoda? – villant a Kabuto szem�vege.

Orochimaru nem v�laszolt, csak n�zte a sokkos �llapot� fi�t, ahogy fel�j�k indul �s utols� erej�vel m�g mondani akar valamit, majd megt�ntorodik.

– � volt! – rogyott t�rdre. – Elvitte! – suttogta, �s elter�lt a f�ld�n.

A Sannin d�h�sen roppantotta �ssze szor�t�s�val a k�gy�t, amit kez�ben tartott. „Mi�rt nehez�ted meg a dolgomat? T�k�letesen tudod, mit akarok Sasuk�val tenni, m�gis idetolod a k�pedet!”

– Szedd fel �s tedd rendbe! – sziszegte.

A szanit�c kelletlen�l megford�totta a fi�t �s a karj�ba vette. Tudta, hogy a mester mennyire v�gyik erre a testre, �s annak t�k�letess�ge sz�m�ra mindenn�l fontosabb. Nem szerette, ha Sasuke ki�ti mag�t, mert rendbehozatala mindig az � reszortja volt. Alantas munka.

De ez most valami m�s volt. Valamit l�tott a fi�, ami teljesen t�nkretette. Orochimaru is �szrevette Sasuke furcsa tekintet�t, ahogy belen�zett fekete szem�be. Amilyen m�ly volt a feketes�g, olyan nagy volt a Sannin gy�l�lete is. Mert tiszt�n l�tta az aljas genjutsu hazug val�s�g�t, benne a fi�val �s a megk�nzott l�nnyal. Aki t�l�lte, aki m�g vele is szembesz�llt kiz�r�lag egy ember�rt: A szerelm��rt!

 

A l�tottak r�g elfeledett eml�keket �bresztettek benne, amir�l m�r azt hitte, el�zte sz�v�b�l, �s elz�rta elm�je legrejtettebb zug�ba, hogy soha senki, se �, se m�s ne �shassa el�. A Sannin arca eltorzult.

– Hozzad! – �s elindult a labor fel�.

 

Amikor Sasuke legk�zelebb mag�hoz t�rt, m�r a saj�t �gy�ban tal�lta mag�t, kez�n egy nagy k�t�ssel. Feje majd sz�tesett, de m�r nem gy�t�rt�k az ill�zi�k, csak a keser� val�s�g, hogy megint nem tudott tenni semmit b�tyj�val szemben.

Magyar�zat n�lk�l csatlakozott Orochimaruhoz a gyakorl�t�ren. A Sannin nem f�z�tt semmit a t�rt�ntekhez, de Kabuto arc�ra �jra ki�lt a tiszta gy�l�let.

 

Sasuke visszan�zett a t�z fel�. Naruto arc�t melegs�ggel rajzolt�k k�rbe a l�ngok, Sakura pedig szomor�an n�zte a l�ngokat. „Vajon megbocs�tanak valaha is?”

 

A l�ny fel�llt, �s elindult fel�. Hirtelen egy r�g elfeledett �rz�s ker�tette a fi�t hatalm�ba, ahogy sz�ve �sszeszorult a k�zeled� alak lehets�ges mondanival�j�t�l. Ugyanaz, amit sok �vvel ezel�tt egyszer m�r megtapasztalt, amikor a negyedik chakr�t �jra meg�rezte.  Nem a b�tyj�� volt, de nem is egy hangninj��. Az a l�ny nyugodtan k�zeledett akkor, mint aki tudja, hogy egy nagyobb hatalom v�di. Nem hallhat meg.

Igen, tiszt�n eml�kezett r�… A negyedik chakr�ra, ami t�rdre k�nyszer�tette.

 

Sasuke sz�ve kihagyott egy �temet �s t�rdre rogyott kiejtve kez�b�l a kunait, amikor meg�rezte a negyedik ninja chakr�j�t is. Teste mer� tiltakoz�s volt az �jratal�lkoz�s ellen, hiszen tehetetlennek �rezte mag�t. A f�ld�n remegett, �s a hideg r�zta, ahogy h�tratekintett mester�re. Orochimaru is �rezte, �s l�tta, hogy a fi� a f�ldet kaparja k�nj�ban, de nem tett semmit.

A l�ny makul�tlanul l�pett ki az erd�b�l. Arca v�gtelen�l keser� volt, amint tekintet�t k�rbehordozta. Sasuke enyh�n sokkosan t�p�szkodott fel, mik�zben Sakura hozz� l�pett �s seg�tett neki:

– Sajn�lom – kezdte halkan. – M�r tudom, hogy nem vagyok sz�modra fontos szem�ly.

Mintha k�st d�ftek volna sz�v�be. „Mit m�velt vele Itachi?”

– Tudom, hogy m�r nem jelentek neked semmit – folytatta. – M�r nem kell meg�ln�d, hogy jobb lehess! Az �n hal�lommal nem leszel olyan er�s, hogy legy�zhesd �t – hangs�lyozta jelent�s�gteljesen az utols� sz�t. – �nvelem m�r nem �rn�l semmit… – Sakura szava halk volt, �s szomor�. – M�r semmi nem k�t �ssze minket! A kapocs… Megsz�nt.

 

T�gra ny�lt szemmel hallgatta minden szav�t. Feje l�ktetett, ahogy egy kicsit is pr�b�lta �sszerakni az �ltala nem ismert r�szeket. „Nem s�r! K�pes mindezt �gy mondani a szemembe, hogy nem s�r!” Sasuke �k�lbe szor�totta a kez�t. „Valami megv�ltozott. Azt a sok�vnyi felt�tel n�lk�li k�t�d�st Itachi k�t nap alatt kit�r�lte a fej�b�l. Mit csin�lt�l vele, te aljas f�reg!”

– Elmegyek! – fordult most a l�ny Orochimaru fel�.

A f�rfi nem v�laszolt.

– Hagyod? – k�rd�jelezte meg Kabuto a Sannin ki nem mondott d�nt�s�t, �s megigaz�totta a szem�veg�t.

– Pr�b�ld meg�lni – sziszegte a k�gy� –, �s �gy t�rsz vissza, mint Sasuke. M�r ha elenged!

– Kicsoda?

A f�rfi keskeny sz�ja megr�ndult, �s nyelt egyet. Nehez�re esett kimondani:

– Uchiha Itachi.

 

Mindannyian megd�bbentek Orochimaru kijelent�s�n.

„Tudta, hogy itt van, m�gsem tett semmit” futott �t a l�ny a fej�n. „M�g neki sincs akkora hatalma, hogy szembesz�llhatna vele!” Visszapillantott Sasuk�re, de � nem n�zett r�. L�v�n Orochimaru sem tiltakozott, elindult az �p�let fel�, hogy �sszeszedve kev�s holmij�t, visszat�rjen Konoh�ba.

 

Sasuke ekkor l�tta meg h�t�n a piros foltot. Egy m�sodpercre volt sz�ks�ge, hogy felismerje, �s m�g egyre, hogy mozduljon. Sakura felki�ltott a f�jdalomt�l, ahogy a fi� ut�na ny�lt, megragadta a karj�t, �s m�sik kez�vel t�pett egyet ruh�ja h�tulj�n. A d�bbenett�l el�sz�r sz�hoz sem jutott, majd a l�nyt Orochimaruhoz l�kte, meztelen h�t�t fel� ford�tva. A f�rfi a m�sodperc t�rt r�sze alatt kapta el mindk�t karj�t, majd arc�n k�r�rvend� mosoly szaladt v�gig.

– L�m, aki bes�t�l az oroszl�nbarlangba, ne csod�lkozzon, ha fenevadakkal tal�lja szembe mag�t! – mondta, ahogy k�zelebbr�l megszeml�lte a l�ny h�t�t. Sakura n�m�n t�togott.

Furcsa �bra rajzol�dott ki. Itt-ott m�g jelek is felfedezhet�k voltak, de a nagy kuszas�gban semmit nem lehetett kiolvasni bel�l�k. Kabuto is k�zelebb hajolt.

– Mintha valami �zenet lenne… �gett�k! De helyenk�nt el�rehaladott m�r az �ngy�gyul�s.

– Alig p�r �r�ja t�rt�nhetett – h�zta v�gig ujj�t egy hegen a Sannin. Sakura megn�mult a f�jdalomt�l �s �sszecsuklott volna ha Orochimaru nem tartja meg. – Ezt a magasszint� �ngy�gy�t�st csak Tsunad�t�l tanulhatta meg ilyen fiatalon!

– Ha t�k�letesen akarod olvasni, a gy�gyult r�szt fel kell s�rteni! – villant a szanit�c szem�vege.

Sakura megr�ndult egy pillanatra, �s fej�t h�tra ford�totta, hogy megn�zhesse, mit vizsg�lnak annyira rajta, de Orochimaru olyan er�vel tartotta, hogy k�ptelen volt megmoccanni. Sasuke k�rd�n n�zett a szanit�cre, aki v�gre bossz�t �llhatott a l�nyon.

– Sav! Mard le savval! A laborban tal�lsz. De ne vidd t�lz�sba, mert t�nkreteszi a b�r�t! – mondta mosolyogva, de az Uchiha m�r meg sem v�rta a teljes v�laszt, kir�ntotta mestere kez�b�l a l�nyt, �s m�r h�zta is maga ut�n.

– Aljas dolog volt, Kabuto! Forr� v�z is el�g lett volna, te is tudod – mondta a Sannin.

A szem�veges jelent�s�gteljesen r�n�zett mester�re, aki kiolvashatta szem�b�l, amit akart. „V�g�l is, erre tan�tottam” gondolta mag�ban, �s visszat�rt munk�j�hoz. Sz�v�ket pedig j�les�en simogatta, a kunoichi k�ts�gbeesett kiab�l�sa, ami kihallatszott az �p�letb�l, bet�ltve m�g a k�rnyez� erd�t is ahol egy �szrev�tlen alak hallgatta, �ccse mint k�nozza azt, akire igaz�n sz�m�thatott volna.

 

Sakura nem �rtette mi t�rt�nik k�r�l�tte. Sasuke olyan er�vel r�ngatta mag�val, hogy nem b�rta tartani vele a temp�t, elbotlott, de a fi� felr�ntotta, �s vonszolta tov�bb, b�rmennyire is pr�b�lkozott lefejteni ujjait kez�r�l. A s�t�t �p�let alagsor�ba �rve kil�k�tt egy ajt�t, �s betolta a l�nyt.

A helys�gben orrfacsar� b�z terjengett, �s Sakur�ban megfagyott a v�r, amint megl�tta az �vegekbe z�rt emberi maradv�nyokat. D�bbenet�re az Uchiha fel sem vette a szagot �s a l�tottakat. Tekintete t�relmetlen�l v�gigszaladt a polcokon l�v� �vegeken. Az egyiket levette, a helys�g k�zep�n l�v� asztalhoz l�pett, majd egy er�teljes karlend�t�ssel les�p�rte az asztalr�l a fiol�kat �s a prepar�tumokat. Sakura ijedten ford�totta el arc�t az ezerfel� rep�l� szil�nkok el�l, amik hangosan csilingelve sz�r�dtak sz�t a padl�n. �rtetlen�l Sasuk�ra n�zett, aki egyik kez�ben m�g mindig �t, m�g m�sikban m�r a savval teli �veget tartotta. Ekkor j�tt r�, mire k�sz�l. A felismer�s mindent kit�r�lt agy�b�l, �s csak egy gondolatot hagyott meg: „Menek�lj!”

 

K�s� volt. Sasuke egy hat�rozott mozdulattal az asztalra tette az �veget, �s a l�ny keze ut�n ny�lt. Sakura hi�ba kapta el, a fi� k�vetkez� mozdulata olyan gyors volt, hogy � m�g be sem fejezhette, amit eltervezett, Sasuke m�r mindk�t csukl�j�t szor�totta. A fi� mag�hoz r�ntotta, megford�totta, majd arccal az asztalnak d�nt�tte, t�rd�vel r�nehezedve test�re. Sakura ki akart fordulni, hogy szabaduljon a szor�t�s�b�l, de m�r tehetetlen volt.

– Ne csin�ld! – kiab�lta, de az Uchiha nem figyelt r�.

Szabad kez�vel teljesen let�pte ruh�j�nak h�tulj�t, l�that�v� t�ve �ssze�getett b�r�t, �s rajta a halv�ny jeleket.

– K�rlek, Sasuke! – vonaglott tov�bb.

A fi� a sz�j�hoz emelte az �veget, fog�val kih�zta a dug�t, �s tartalm�t a l�ny h�t�ra �nt�tte.

 

Sakura sikolya tiszt�n eml�keztette arra a pillanatra, amikor k�t napja megk�nozta Itachi is. „Semmivel nem vagy jobb n�lam!” hallotta ugyanazt a m�ly hangot a fej�ben. Kez�vel sz�tkente a savat, nem t�r�dve azzal, hogy saj�t b�r�t is t�nkreteszi. A szer gyorsan hatott. T�l gyorsan ahhoz, hogy a sz�tfoly� v�r alatt ki tudjon venni b�rmit is. Sakura mindent megtett, hogy szabaduljon, de a fi� testi ereje j�val meghaladta az �v�t, �gy ink�bb csak tehetetlen b�bk�nt vonaglott alatta, mik�zben hangosan kiab�lt a f�jdalomt�l. Sasuk�nak ekkor �j �tlete t�madt. Megragadta a l�ny kez�t, de ahogy elindult vele Sakura leesett a f�ldre, mert ereje m�r nem maradt l�bra �llni.

– Te rohad�k… – ny�gte. – Gy�l�llek, ak�r csak a b�ty�dat! – Tekintet�t a fi�ra emelte, aki a haragt�l �sszeszor�tott sz�jjal n�zett le r�. – Gy�l�l�k minden Uchih�t!

Kimer�lten lihegett a f�jdalomt�l. Sasuke n�zte v�kony test�t, a sz�tfoly� v�rt, �s rem�lte, hogy ha l�thatja, pontosan mi van a h�t�n, azt is megtudhatja, hogy mi is t�rt�nt val�j�ban. Bossz�san vonszolta maga ut�n. Sakura pr�b�lt l�p�st tartani, de k�ptelen volt. A l�pcs�n csak bukd�csolt, minduntalan elesve, de az Uchiha h�zta tov�bb a f�ld�n, �j s�r�l�seket okozva ezzel, mik�zben mind a l�ny h�ta, mind az � keze egyre rosszabb �llapotba ker�lt a savt�l. V�g�l a fi� szob�j�hoz �rtek, aki kir�gta az ajt�t, �s a f�rd�be cib�lta a l�nyt. Sakura ekkor m�r f�l�jultan t�rdelt mellette. Sasuke megnyitotta a zuhanyz� hideg viz�t, felemelte a l�nyt a f�ldr�l, �s a v�zsug�r al� tartotta. Sakura leveg� ut�n kapkodott, ahogy a hideg v�z v�gigfolyt fel�getett b�r�n, �s k�m�letlen�l g�rcsbe h�zta izmait. K�ptelen volt kis�p�rni a vizet az arc�b�l, �gy csak k�h�g�tt �s pr�szk�lt, am�g Sasuke v�gre ki nem h�zta a zuhany al�l. Alig �llt a l�b�n. A jelek ekkor m�r tiszt�n kivehet�k voltak, de nem a megfelel� sorrendben. Az Uchiha sz�kre h�zta a szem�t, ahogy az �br�t vizsg�lta, �s �j �tlete t�madt. Kiment a l�nnyal a f�rd�b�l, �s az �gy�hoz l�pett, majd ler�ntotta a takar�t. Kit�masztott a l�b�val, amikor a fi� az �gyra akarta l�kni. Sasuke meg�rezte a tiltakoz�st.

„M�g mindig van ereje v�dekezni! Itachi val�ban b�ntotta?” Ahogy a l�ny szem�be n�zett, �s megl�tta a r�m�letet, amit az �gy v�ltott ki bel�le, m�r sejtette, hogy nem telt el k�nnyen sz�m�ra az a k�t nap. „Mennyi mindent kellett ki�llnia. El�sz�r Kabut�val tal�lkozott, majd Orochimaru megk�nozta, azt�n Itachi �s v�g�l �n.” Hat�rozottan, de most m�r egy kicsit finomabban fektette a l�nyt az �gyra. Sakura felszisszent a f�jdalomra, ahogy a leped� a h�t�hoz �rt. Megfesz�tette mag�t, �gy h�ta h�dk�nt �velt az �gy f�l�tt. A fi� egy hat�rozott mozdulattal t�rd�t az �l�be f�rta, amit�l � sz�tnyitotta l�bait, majd megemelte a l�ny cs�p�j�t, �gy annak dereka is r�simult m�r az �gyra. Sakura megmarkolta a fi� karj�t, mert m�r nem v�dekezett, hanem g�rcs�sen kapaszkodott, hogy t�l�lje a f�jdalmat. Sasuke csak egyet l�k�tt rajta, mire z�ld szeme t�gra ny�lt, mert a sebek egy r�sze �jra felszakadt, megfestve a leped�t. Sakura szeme kitisztult, �s k�t kez�vel hirtelen az �gy sz�l�be kapaszkodott, mert ekkor vil�goss� v�lt sz�m�ra, hogy a h�t�n l�v� �zenet Sasuk�nak sz�l, �s egyik�k sem fog �r�lni tartalm�nak. Az Uchiha is �szrevette a v�ltoz�st, �s egy hat�rozott mozdulattal lel�kte az �gyr�l. Az �zenet pedig ott maradt a leped�n, r�viden, t�m�ren, a l�ny v�r�vel �rva:

„Az �gyadban k�t�tt ki? Pedig gy�l�l t�ged! M�r az eny�m! A sz�vets�gesem!”

 

– Ez mit jelentsen? – n�zett r�, de Sakura elford�totta az arc�t. – Magyar�zd meg! – kelt fel az �gyr�l, �s a l�ny�rt ny�lt.

– Ne �rj hozz�m! – kiab�lta, �s egy er�teljes r�g�ssal h�r�totta a fi� kez�t.

Sasuke megragadta, �s er�sen megr�zta.

– Most hol van az �g�reted, hogy mellettem kitartasz? Hogy te �gy d�nt�tt�l? Hogy te �ll�t�lag szeretsz! – kiab�lta. – Vagy neked mindegy, csak Uchiha legyen?

– Ez nem igaz!

– M�gis, hogy tehetted ezt? – t�rdelt a l�ny mell�.

Sakura szorosan �sszez�rta a sz�j�t, �s megint elfordult. M�r nem akart a fi� szem�be n�zni.

– Mi�rt �gy �rta az �zenetet? Honnan tudta, hogy a h�tadon fogsz fek�dni? – mutatott az �gyra. – Valami terv r�sze volt? Engem egy teljes napig raktak �ssze a tal�lkoz�s ut�n, te meg egyszer�en idej�ssz t�k�letes �llapotban!

Sakura tiszt�n hallotta a k�ts�gbees�st a fi� hangj�ban, de nem akart mondani neki semmit.

– V�laszolj! – kiab�lt tov�bb.

– Neked is jobb lesz �gy… – felelte halkan. – V�g�l is soha sem kedvelt�l.

– Ennyi? – k�telkedett a fi�, �s a l�ny arc�t f�rk�szte.

Sakura nyelt egyet, de n�ma maradt.

– Akkor menj el! – omlott le k�t keze er�tlen�l �l�be, �s tehetetlen�l a f�ldre borult.

Itachi �jra legy�zte.

 

 

Tov�bb:

- az el�z� fejezetre: 1. Azon a bizonyos napon...

- a k�vetkez� fejezetre: 3. Az egy�tt t�lt�tt id� nyoma

 

 

S�g� 1 hozz�sz�l�s

2020.04.22. 16:07 angel K�sz�n�m a fejezetet :D Rem�lem hamarosan felker�l a k�vi r�sz, mert m�r nagyon v�rom