1. Azon a bizonyos napon…

 

– Egy kicsit messzir�l k�zel�ti meg a probl�m�t! – akad�koskodott a f�rfi.

– Azzal ne foglalkozzanak! Tegy�k azt, amivel megb�ztam magukat! – v�laszolta a n�.

– Mennyi id�re gondolt?

– M�g van k�t h�napunk. El�vigy�zatosak legyenek, senki ne sejtsen semmit. A felfordul�s ut�n n�gy-�t h�t kell, hogy minden visszat�rjen a megszokott rendbe. Addig figyelj�k �ket.

– A felfordul�st hogyan k�pzeli?

– Magukra b�zom. De a ninja elit k�z�tt nagyot sz�ljon… Majd �rtes�tsenek.

– Ha megvan az inform�ci�, mindannyian t�vozunk.

– Rendben, mi ut�na �rkez�nk.

A f�rfi l�gyabb hangot �t�tt meg:

– K�rem, vigy�zzon mag�ra!

A n� keser�en elmosolyodott:

– Nem akarunk senkit sem b�ntani, csak kihaszn�ljuk egy probl�ma megold�s�ra a falut. Nem fogj�k �szrevenni. Semmi k�z�k hozz�.

– Tal�n ann�l egy kicsit t�bb, de ha �gy gondolja…

– M�g egyszer – emelte fel az ujj�t. - Nem a leger�sebbet, nem a leg�gyesebbet, hanem a legalkalmasabbat!

– Hai!

 

 

Sakura rohant az erd�ben. A ninj�k szok�s�t�l elt�r�en most a f�ld�n szaladt, teljesen megfeledkezve a gyorsabb lehet�s�gekr�l. N�ha egy-egy �g megcsapta az arc�t, de ez sem tudta elt�ntor�tani att�l, hogy l�lekszakadva rohanjon.

”Itt lesznek. Nem tudom kit�l hallottam, tal�n a faluban mondt�k, de tudom, hogy mind a ketten itt lesznek…” Tov�bb szaladt, nem figyelve arra mekkora zajt csap. „Annyi �v ut�n, egym�st n�lk�l�z� �v ut�n, tal�n most val�ra v�lik a terv, �s itt lesznek. Mindketten…”

Szinte kirobbant a bokrok k�z�l a pici tiszt�sra. Senki nem volt ott.

„Nem lehet minden �ldozat �rtelmetlen! Nem lehet, hogy rossz v�ge legyen. Annyi s�lyos teher! Nem akarom.” Lihegve k�rben�zett, majd a bokor fel� fordult, ahonnan j�tt. „Elt�vesztettem volna? Nem ide j�ttek.”

M�r indult volna vissza, amikor:

– Sakura… – suttogta valaki eg�szen k�zelr�l a f�l�be.

Nyelt egyet. Megfordult, �s a d�bbenett�l h�tra l�pett. Sasuke n�zett le r�, m�lyen a szem�be. Nagyon r�gen tal�lkoztak. Sakura nem sz�lt semmit, csak megk�nnyebb�lten elmosolyodott.

– Nem a pontoss�g az er�ss�getek… – sz�lt egy ismer�s hang. Mind a ketten odapillantottak. Naruto lassan k�zelebb s�t�lt hozz�juk. – De az�rt j�, hogy itt vagytok – emelte r�juk tekintet�t.

„Elmaradt a hat�sos bel�p�” h�zta �ssze a szem�t Sasuke „Megv�ltozott volna?”

 

Percekig �lltak n�m�n. A sz�l hirtelen felt�madt, �s leveleket f�jt k�z�j�k. Sakura nem s�p�rte ki arc�ba hull� hossz� tincseit, �s Sasuk�t sem zavarta a lila szalagok eszeveszett t�nca a kardj�n. Szavak n�lk�l is tiszt�ban voltak a pillanat s�ly�val. �jra egy�tt vannak. A legend�k… A faluban m�r mindh�rmukat shanninoknak suttogj�k, �s ezzel lassan tiszt�ban is voltak. Naruto a majdani Hokage, Sasuk�t ANBU kapit�nynak v�rt�k vissza, �s Sakura, mint a shinobi vil�g leger�sebb gy�gy�t�ja. N�lk�le m�r a f�l falu kipusztult volna a harcok alatt. Kavarogtak a levelek, �s gy�tr�n sz�guldoztak az eml�kek mindh�rmuk fej�ben.

Nem telt t�tlen�l el ez a p�r �v. Jellem�k�n csak form�lt a v�gel�thatatlan harcok sora, �s a trag�di�k f�j� keser�s�ge. Tal�n most kaphatnak egy kis nyugalmat. Tal�n most �lvezhetik azt a kev�s jutalmat, ami�rt harcoltak.

Naruto az �g fel� emelte mindk�t kez�t sz�les mosollyal n�zve a napra. Sakura lehunyta a szem�t, hogy �rezze a sz�l v�rszag n�lk�li b�k�s illat�t.

„K�sz�n�m nektek…” suttogta mag�ban az Uchiha. „K�sz�n�m nektek, hogy mindv�gig ki�lltatok mellettem, b�rmit is tettem.”

N�zte azt a k�t embert, aki megmaradt neki az eg�sz vil�gon. M�r nincs senkije. Aki egy k�sza v�rvonallal is hozz� kapcsolhat� volt, az m�r mind halott. M�g akkor is mellette �lltak, amikor v�ge volt mindennek, �s � �gy d�nt�tt, nem j�n vissza. K�rt m�g egy-k�t �vet, �s ezalatt Naruto is elhagyta a falut. � is id�t k�rt, hogy rendezze gondolatait. Nem tal�lkoztak, de mindketten tudt�k, ha visszaj�nnek, a m�sik is itt lesz.

Sasuke n�m�n figyelte a fi� csillog� k�k szem�t, �s a l�ny gy�ny�r� arc�t. „K�sz�n�m, hogy itt vagytok. Nekem.” De nem mondta ki.

 

– Nincs m�g eb�did�? – k�rdezte hirtelen Naruto.

„Olyan, mint r�gen!” d�bbent meg Sasuke.

– Te h�lye vagy! – mondta Sakura.

– Nem h�lye, hanem �hes! – kiab�lta a l�ny arc�ba cs�p�re tett k�zzel.

– Meg�rtett�k, Naruto, ne pattogj! – sz�lt h�v�sen az Uchiha.

– Egy picit kib�rhatn�d! – k�rlelte a l�ny.

– Na j�, de csak egy kicsit. Olyan sokat kellett r�tok v�rni, hogy meg�heztem.

„Naruto v�gig itt volt?” leplezte d�bbenet�t Sasuke. „�szre sem vettem. Nem �reztem meg a chakr�j�t. Bezzeg Sakura akkora ricsajt csapott, mint egy vaddiszn�.”

Naruto meg�rezhetett valamit, mert a fi� fel� fordult, �s kez�t a v�ll�ra tette.

– Ne agg�dj, Sasuke – kezdte vigyorogva. – Az�rt te is j�l leplezted magad, csak �n hazai p�ly�n vagyok!

Az Uchiha d�h�sen s�p�rte le a kez�t a v�ll�r�l, mire � nevetve k�ny�kkel oldalba v�gta.

– Na, n�zd! A mi elveszett legend�nk d�h�s!

– Fejezz�tek m�r be! Mi�rt kezd�dik ez mindig el�lr�l, ak�rh�nyszor �sszeker�lt�k?

– Szerintem is befejezhetn�nk, mert �hes vagyok – mondta Naruto, �s bes�t�lt az erd�be. – Sakura, te biztos tudod, hogy melyik lev�l ehet�! – kiab�lt a f�k m�g�l. – Vagy id�zzek egy b�k�t, �s egyem meg…?! – t�n�d�tt, mutat�ujj�val sz�j�n kalap�lva.

– T�nyleg � lesz a hokage? – k�rdezte k�telkedve Sasuke a l�nyt.

– Azt mondj�k… – vonta meg a v�ll�t Sakura. – De m�g valamire v�rnak.

– Tal�n, hogy feln�j�n… – b�k�tt a fi� a leveleket majszol� Naruto fel�.

– M�r feln�tt – mosolyodott el Sakura. – Jobban, mint azt gondoln�d – emelte szem�t az Uchih�ra, �s Naruto ut�n ment.

 

– Ezt egyed – nyomott a l�ny Naruto kez�be egy term�st. – �s egy kis �nfegyelem.

– Menj�nk be a faluba! – ny�sz�tett a fi�.

– Azt nem! – v�gta r� gyorsan az Uchiha.

– Nyugodtan j�hetsz – fordult fel� Sakura. – Sok id� telt m�r el, �s v�gt�re is a falunak bizonyos �rtelemben j�t is tett�l. M�r besz�ltem, akikkel kellett.

– Legal�bb, estig v�rjunk – suttogta Sasuke.

– Addig �hen halok – bukott a f�ldre Naruto.

Sakura �s Sasuke mell� �ltek.

– R�gen voltunk �gy egy�tt – kezdte a l�ny.

– Ki miatt is? – sand�tott f�l szemmel Naruto az Uchiha fel�, �s tov�bb sz�vogatta a f�sz�lat.

– Csend vagy… – s�gta vissza.

– Ne agg�dj, Sasuke! Az �hhal�l hamarabb v�gez velem, mint te b�rmikor is tudn�l.

 

– Aki �hes, az egyen! – hallottak egy ismeretlen hangot a fa m�g�l. A f�rfi, aki el�j�k l�pett teljesen idegen volt a sz�mukra. - Ha nincs ellenetekre, megtiszteln�tek a t�rsas�gotokkal. �ppen vacsor�hoz k�sz�l�d�m.

Naruto felpattant.

– Hogyne, igen k�sz�nj�k! �s mi a vacsi?

– Naruto! – sz�lt r� a l�ny, �s az idegen fel� fordult. – �n nem ideval�si.

– Ezt eltal�lta, kisasszony. Keresked� vagyok, �s selymet hoztam egy messzi orsz�gb�l.

– Mi�rt itt vacsor�zik? – szegezte v�ratlanul az udvariatlan k�rd�st Sasuke a f�rfinak. – Itt a szabadban, mi�rt nem megy be a faluba sz�ll�st keresni?

– Sasuke! – sz�lt r� Sakura. – Ezt most mi�rt kell? 

– Ne agg�djon, kisasszony, nincs semmi baj. – A f�rfi Sasuk�ra emelte tekintet�t. – A f�k �s a csillagok, fiatal�r! A term�szet. N�lunk csak homok van.

– Homok F�ldje? – k�rdezte Naruto.

– Nem, messzebb. Nem fontos, j�jjenek!

 

Naruto j�kedv�en besz�lgetett a f�rfival, aki bar�ts�gosan, �s felett�bb udvariasan viselkedett. Az �tel k�l�nlegesen finom volt. Sakura mosolyogva hallgatta �ket, am�g Sasuke sz�tlanul n�zte a csillagos eget. M�r k�s� �jjel volt, amikor Naruto �lm�nybesz�mol�ja is abbamaradt, �s mindannyian csak a t�zet b�mult�k. Az idegen f�rfi �jra poharukba t�lt�tte azt a finom italt.

– M�g a nev�t sem mondta meg… – sz�lalt meg az est folyam�n m�sodj�ra Sasuke.

D�bbenten n�ztek r�, de a f�rfi elmosolyodott.

– Fiatal�r! Mit sz�m�t a n�v? �n szerint nem a tettei hat�rozz�k meg az embert? Mindenk�ppen egy n�vre van sz�ks�g?

Sasuke tekintete elkomorult.

– A n�v – kezdte Sakura –, a szeretteinkhez k�t minket. Megmondja, hov� tartozunk, kik �llnak mellett�nk, kiket szeret�nk.

– �n szerencs�s, ha ezt elmondhatja mag�r�l. De sokan ezt nem tehetik meg. Vannak, akik soha nem �lhett�k �t az �sszetartoz�st, vannak, akikt�l elvett�k – n�zett a f�rfi Sakur�ra. – �s vannak, akik s�lyos titkokat cipelnek, hogy egy kicsit is enyh�ts�k m�sok mag�ny�t…

A f�rfi szavaira Sakura arca is elszomorodott, amit Sasuke �szre is vett. „Vajon megint Itachira gondol?”  Bossz�san megitta, ami a poh�rban volt, �s otthagyta a t�rsas�got. A l�ny ut�nan�zett, de nem mozdult.

– M�gis, ki maga? – szegezte a m�r r�g�ta megv�laszolatlan k�rd�st a f�rfinak Naruto.

– Csak egy ember, egy olyan orsz�gb�l, amely nem ninj�kra �s jutsukra �p�t, hanem megfigyel�sre, fondorlatoss�gra, olykor �rm�nykod�sra.

– Vagyis manipulat�v?

Sakura megd�bbent, hogy a sz�k�nek milyen hamar �ssze�llt a k�p. A f�rfi b�lintott.

 

N�ma csend telepedett k�z�j�k. �s a n�ma csendben, a t�z pattog�s�nak sejtelmes hangj�t�l Uchiha Sasuk�nek esz�be jutott egy olyan t�rt�net, ami �r�kre megv�ltoztatta Sakur�hoz f�z�d� viszony�t, elind�tva �ket azon a lejt�n, ahonnan nem rem�lhettek megv�lt�st.

A t�rt�nteket nem tudta az�ta sem �sszerakni, mert a k�t szerepl� nem mondott semmit. Illetve � nem k�rdezett semmit, mert nem akart szemben�zni az igazs�ggal.

Azon a bizonyos napon v�laszokat szeretett volna Itachit�l, de nem kapta meg. Uchiha Itachi annak az �t napnak a titk�t mag�val vitte a s�rba. M�r csak egy ember �lt, aki jelen volt az esem�nyekn�l: Haruno Sakura.

 

 

Sasuke eml�kei:

 

M�g mindig tiszt�n eml�kezett arra a napra, amikor �rtetlen hangninj�k zavart�k meg reggelij�ket. Orochimaru f�l�be s�gtak valamit, aki hirtelen r�meredt.

– Mi t�rt�nt? – k�rdezte Kabuto.

A shannin tov�bbra is az Uchih�t n�zte, �s a v�laszt neki adta meg:

– Egy avarrejteki ninja k�zel�t fel�nk – v�laszolta. – Egy n�…

– Tsunade? – k�rdezte indulatosan Kabuto.

– Nem – n�zett m�g mindig farkasszemet a fi�val. – Egy fiatal n�.

Sasuke �rtette a c�lz�st.

– Nincs k�z�m hozz�. – �s folytatta reggelij�t.

A shanninnak tetszett a v�lasz, �s az is, hogy az Uchiha arc�r�l semmit nem lehetett leolvasni. Folytatta � is az ev�st.

Viszont Kabuto fel�llt �s elment. Sasuke nem n�zett a t�voz� ut�n, de v�gzetes hib�t k�vetett el. �ppen csak megremegett a keze, �s a levesben keletkez� koncentrikus k�r�k nem ker�lhett�k el mestere figyelm�t. Orochimaru mag�hoz intette az egyik hangninj�t, �s a f�l�be s�gta utas�t�sait.

– �rtettem! – hajolt meg a f�rfi, �s t�vozott.

 

 

Sakura eml�kei:

 

Amikor Kabut�val tal�lta szembe mag�t, megnyugodott. „Megvannak!” Leemelte fej�r�l a csukly�t, �s a szem�be n�zett ellens�g�nek.

– Mondd, m�gis mit k�pzelsz magadr�l, hogy csak �gy bemer�szkedsz ide enged�ly n�lk�l! – kezdte a fiatal f�rfi.

– Veled semmi dolgom – mondta, �s elment mellett.

Kabuto megragadta a l�ny kez�t.

– V�laszolj, ha k�rdezlek! – sziszegte a f�l�be. Sakura nem sz�lt semmit, �llva a fi� haragos tekintet�t. Kabuto egy kunait vett el�, �s a l�ny nyak�hoz tartotta. D�bbenet�re Sakura m�g ekkor sem mozdult. – Nem f�lsz?

– Nem. Nekem tov�bb kell mennem!

– Nem engedlek!

– Megl�tjuk! – felelte a l�ny, �s egy pillanatra megr�ndult.

Kabut�t v�ratlanul �rte a t�mad�s, f�leg, hogy a l�ny m�g mindig nem vett fel t�mad� poz�ci�t, �s nem is menek�lt.

– Ez meg? – kapta kez�t arc�hoz, ahonnan patakokban folyt a v�r. – Mi v�rzik? Nem �rzem!

– Veled egy�tt �n is szanit�c ninja vagyok – kezdte vontatottan a l�ny �s egy szik�t p�rgetett ujjai k�z�tt. – Az arcod fele… - „Gyors!” villant �t a fi� agy�n. – …lent hever a f�ld�n. Egy teny�rnyi darabot lemetszettem a fel�let�r�l. Csak a h�sb�l, az idegeket elker�ltem, az�rt nem �rzel nagy f�jdalmat. Ha nem tal�lod meg, nem tudod maradand� k�rosod�s n�lk�l helyrehozni. – K�zelebb hajolt. - Kezdd el keresni!

– Szem�t kis szuka! Kiny�rlak!

– Ne tedd! Te is �rzed, hogy egy tucat hangninja bujk�l a k�rny�ken. Minket figyelnek. Ha te itt vagy, az azt jelenti, hogy tudnak m�r az �rkez�semr�l. Rosszul tenn�d, ha m�gis meg�ln�l. Ink�bb gy�gy�tsd meg magad, ha nem akarsz �r�k �letedre sebhelyes maradni!

�s otthagyta a fi�t.

 

Sasuke �s Orochimaru m�r messzir�l meg�rezt�k a l�ny chakr�j�t.

„Nem titkolja el, hogy j�n” gondolta Sasuke, �s ki�llt az ablakba, hogy l�ssa. Orochimaru megd�bbent a l�ny elsz�nts�g�n, aki nem torpant meg, amikor �szrevette. Szem�t k�rbevezette a gyakorl�t�ren, �s az alacsony �p�leten. Megl�tta Sasuk�t. Sz� n�lk�l haladt el a f�lelmetes f�rfi mellett, ahogy bel�pett a rejtekhelyre. Tudta, hogy b�rmikor meg�lheti.

– Napot, kisl�ny! – sz�lt a shannin, h�t�t a falnak vetve. Sakura meg�llt egy pillanatra, de azt�n tov�bb ment a s�t�t folyos�n. – Nem is tartasz t�lem? – fordult ut�na.

Sakura megint meg�llt. Arc�t lassan oldalra ford�totta, de csak f�jt egyet.

– �lj�k meg! – �rt a d�h�s Kabuto Orochimaru mell�.

A l�ny ekkor elt�nt a l�pcs�fordul�ban.

– Megsebes�tett? - Kabuto bossz�san n�zett mester�re, kez�vel arc�hoz tartva a lev�gott darabot. – Ez undor�t�! – Orochimaru elh�zta a sz�j�t.

Kabuto felh�rd�lt, �s a laborba sietett.

„Tsunade… ” vigyorgott mag�ban a f�rfi „Micsoda aljas dolgokra tan�tod! De tetszik!”

 

Sasuke nem fordult meg, amikor a l�ny a f�ldre cs�sztatta a t�sk�j�t, �s m�g� l�pett. Nem k�sz�nt. M�g csak nem is �r�lt.

– Tudom, mit mondott neked Itachi… – kezdte r�gt�n a mondand�j�t. Sasuk�nek kikerekedett a szeme, �s nagy leveg�t vett. – Ahhoz, hogy legy�zhesd �t, sokkal er�sebbnek kell lenned. De ezt az er�t nem lehet gyakorl�ssal megszerezni. Ehhez meg kell �ln�d a hozz�d legk�zelebb �ll� embereket.

A fi� megfordult, szem�t a l�nyra szegezte. Sakura eln�zett, majd megfogta Sasuke kez�t, �s ujjait sz�tnyitotta. Lassan ny�lt a kunai ut�n, �s a fi� tenyer�be tette, majd �sszez�rta azt, saj�t k�t kez�vel fonva k�r�l. Sasuke nem ellenkezett, amikor a l�ny megcs�kolta ujjait.

– A csapatt�rsad voltam. Sok neh�zs�gen jutottunk egy�tt t�l. – �jra a fi� szem�be n�zett. – Rem�lem, m�lt� vagyok arra, hogy �n legyek az egyik hozz�d k�zel �ll� szem�ly. – Kez�t lassan a nyak�hoz emelte, �s a k�st �t�er�hez illesztette. – Mert �n �szint�n szerettelek…

Ezzel elengedte a fi� kez�t, �s arc�t elford�totta, felaj�nlva nyak�t, ahogy a csat�t vesztett vad is teszi.

Sasuke n�m�n �llt t�rrel a kez�ben, amit a m�sodperc t�rt r�sze alatt f�rhatott volna a l�nyba, hal�los sebet okozva vele. Elj�tszott a gondolattal…

„Mit akarhat?” V�gigkarcolta a l�ny finom b�r�t, ahonnan kiserkent a v�r.

– Nem kell – mondta, �s a f�ldre ejtette a kunait.

Sakura kif�jta a leveg�t:

– S�rti a b�szkes�gedet! – mondta keser�en. – H�rom nap! Uchiha Sasuke – szegte fel �ll�t, �llva a m�sik pillant�s�t. – H�rom napot kapsz t�lem, hogy meg�lj.

A v�r �sszegy�lt a l�ny nyak�n, �s kulcscsontj�n �tbukva elt�nt k�t melle k�z�tt, v�r�s �sv�nyt hagyva maga ut�n. A fi� nyelt egyet.

– H�rom napig itt maradok veletek. Nem fogok v�dekezni. �gy int�zed, ahogy szeretn�d. M�g a szemembe sem kell n�zned. Az�rt j�ttem, hogy megk�nny�tsem a dolgodat. Az �n d�nt�sem!

– Ezt nem te mondod meg! – sz�lalt meg a fi�.

– H�rom nap! Ut�na elmegyek…

– Most is mehetsz!

– H�rom nap!

– Akkor a mester �l meg!

– Nem fog! – mondta, �s egyszer�en otthagyta Sasuk�t.

 

Sakura ahogy kil�pett az ajt�n �jra a shanninnal tal�lta szemben mag�t.

– M�gis mit k�pzelsz? Idej�ssz felfedve a rejtekhely�nket, megsebes�ted egy emberem, elvonod Sasuke figyelm�t, �s m�g t�lem sem tartasz!

– Nincs mondanival�m – pr�b�lt ell�pni a f�rfi mellett, de az megragadta a haj�t.

Sakur�nak ismer�s volt a helyzet.

– T�nyleg nem f�lsz? – h�zta mag�hoz a l�nyt, lenyalva el�sz�r nyak�r�l a v�rt, majd hossz� nyelve utat tal�lt ruh�j�ban mellei k�z�tt, k�vetve a v�r �z�t.

– Nem! – pr�selte ki remegve a sz�t mag�b�l Sakura, ahogy gyomra felfordult a f�rfi �rint�s�t�l.

– Pedig lenne mi�rt… – Nyelv�t lassan h�zta vissza sz�j�ba, ny�l�val elkenve a v�rt. – Nem engedlek elmenni, �s sz�ks�g�nk sincs r�d. Meg�lhetlek! – sziszegte a l�ny f�l�be, ahogy haj�n�l fogva r�ngatta.

– Mindketten tudjuk, hogy nem fogsz! – lihegte a f�jdalomt�l. – Sasuke er�sebb lesz, ha v�gez velem! Ha Sasuke test�t akarod, neked is �rdeked, hogy �n itt legyek, �s meg�lj�n. Nem m�s, hanem Sasuke! – hajolt k�zel a f�rfihoz �s el�vett egy kunait.

Kabuto �s az Uchiha is v�gign�zt�k a jelenetet. „M�gis mit akarhat azzal a t�rrel” mosolygott mag�ban a szanit�c. „Es�lye sincs a mester ellen, ezt � is tudhatn�…”

Sasuke d�bbenten �llt p�r l�p�sre t�l�k „Orochimaru meg fogja �lni…” futott �t az agy�n.

– M�gis mit akarsz azzal a kunai-jal? Nem tudsz megsebes�teni!

– Nektek hangninj�knak ez a m�ni�tok – lehelte eg�szen k�zel a f�rfi arc�ba, �s k�s�vel lev�gta a haj�t, kiszabadulva a szor�t�sb�l.

 

Egy pillanatra megfagyott a leveg�, �s Sasuke eml�keiben r�g elfeledett k�pek villantak fel. Akkor, ott a hal�l erdej�ben, amikor fel�bredt, Sakur�nak m�r a f�ld�n hevertek a tincsei. Magyar�zata pedig el�g sov�nyk�ra sikeredett. Cs�ny�n �ssze is vert�k. Val�sz�n�leg a hangninj�k.

�s most �jra megtette. R�ad�sul Orochimaruval szemben. „Megal�zta. Ezt nem fogja annyiban hagyni!” k�nozta a felismer�s Sasuk�t.

Kabuto szem�vege megvillant egy pillanatra a besz�r�d� f�nyben. „�ld m�r meg!” suttogta gondolataival mestere fel�.

A shannin led�bbent azon, amit a l�ny tett. Sz�m�ra mindenn�l t�bbet �rtek a hajsz�lai, �s most itt ez a senkih�zi chunnin Konoh�b�l. M�g ha Tsunade tan�tv�nya is, oly’ mer�szen �ll ki vele szemben!

A l�ny szemtelens�ge feld�h�tette. M�lyet szagolt a kez�ben l�v� r�zsasz�n tincsekbe, �s als� szemh�j�hoz emelte az ujj�t. Sakura megborzongott, ahogy v�gign�zte, a f�rfi mint �lvezi ki lev�gott haj�nak illat�t. Szem�k egy pillanatra �sszevillant, �s Sakura b�nultan rogyott t�rdre. Tiszt�n l�tta a k�st kopony�j�ba hatolni.

Az �rz�s, ami az embert j�rja �t abban a pillanatban, mikor hal�la tudat�ra d�bben, felem�sztette utols� csepp erej�t is. Hangtalanul kezdett folyni a k�nnye. Teste minden �z�ben reszketett, sz�ja n�ma szavakat form�lt. V�gigd�lt a padl�n, mereven b�mulva a semmibe. Orochimaru �tl�pett rajta, kisz�rva kez�b�l a hajsz�lakat, melyek lassan hulltak al� bebor�tva a l�ny test�t.

„K�s�” h�zta g�nyos mosolyra az Uchiha a sz�j�t. „Vesztett�l! Sz�nalmas, hogy ezt a technik�t kellett bevetned, hogy a tied legyen az utols� sz�.” Sasuke r�pillantott a l�nyra, majd visszal�pett a szob�j�ba, becsukva az ajt�t. Kabuto csatlakozott a shanninhoz, �s visszamentek a laborba.

 

Sakura nem tudta h�ny �r�t t�lt�tt az aljas genjutsu hat�sa alatt, de m�r s�t�tedett amikor v�gre fel�bredt. Ahogy fel�lt, combj�t megcsiklandozt�k al�hull� hajsz�lai. Feje rettenetesen f�jt, ruh�ja m�g nedves volt k�nnyeit�l. Fel�llt, �s test�r�l les�p�rte a tincseket.

M�g mindig a folyos�n volt. Ezek szerint senki nem foglalkozott vele. Itt hagyt�k! A felismer�s v�gre teljesen mag�hoz t�r�tette, �s futva rontott be abba a szob�ba, ahol nem r�g m�g Sasuke �llt az ablakn�l. Senki nem volt bent. V�gigszaladt a folyos�n, le a l�pcs�n. A l�tv�ny lef�kezte lend�let�t egy pillanatra. Orochimaru �s Sasuke egy �ri�sk�gy�t b�v�ltek. A shannin lassan h�trapillantott, szem�t a l�nyra villantva. Sasuke nem fordult meg.

– El�g m�ra! – fordult vissza a fi�hoz, �s egy mozdulattal elt�ntette a k�gy�t.

– Azt hitted, itt hagyjuk miattad a rejtekhelyet? – hallotta Kabuto g�nyos hangj�t maga m�g�l. – Szerinted �rsz annyit?

Sakura megfordult. K�r�rvend� mosolyra h�zta sz�j�t, amint megl�tta a szanit�c arc�n �ktelenked� k�t�st. Kabut� mordult egyet, �s kez�ben kunai villant. Elindult a l�ny fel�, egy�rtelm� mozdulatot t�ve, hogy arc�t akarja elcs�f�tani. Sakura felk�sz�lt a f�jdalomra, �s nem mozdult. De ami t�rt�nt, mindannyiukat meglepte.

A shannin m�rgesen �k�lbe szor�totta kez�t, a szanit�c pedig d�h�sen vicsorgott. Sakura nem �rzett semmit, csak a ruh�j�n azt a nedves meleget, amit egy egyre jobban terjed� v�r�s folt okozott.

„V�r” villant �t az agy�n. „De nem az eny�m. Tudom, hogy nem s�r�ltem meg!” Oldalra pillantott. „Sasuke!”

A fi� a tenyer�t m�g idej�ben tette Sakura arc�hoz, hogy megakad�lyozza Kabuto t�mad�s�t. A kunai m�ly v�g�st ejtett keze bels� fel�n, �s v�re l�ktetve bugyogott a l�ny ruh�j�ra.

– H�t m�gsem akarod meg�lni? – k�rdezte megvet�ssel a hangj�ban Kabuto, �s megigaz�totta szem�veg�t.

– T�vedsz! – mondta Sasuke v�szesen hat�rozottan. A l�ny megremegett egy pillanatra. – De nem akarom, hogy b�rki is beleavatkozzon, �s kedvem sincs ut�nad takar�tani. Ami az eny�m, az az eny�m!

Sakura diadalittasan n�zett Kabuto szem�be. Felemelte bal kez�t, ahol mutat�ujj�n k�k chakra gy�lt �ssze. Nem kellett az Uchih�hoz �rnie, mint ahogy � sem �rintette a l�ny arc�t, hogy egy apr� chakral�nggal bez�rja a v�rz� sebet.

– Te ezt hagyod? – k�rdezte Orochimarut indulatosan a szanit�c.

– El�g legyen! Nem m�lt� hozz�tok ez a viselked�s! – d�rrent a shannin – A Tsunade kl�n meg tegye mag�t hasznoss�! – n�zett Sakur�ra. – Vacsor�t!

– Egy m�regkever�vel csin�ltatsz vacsor�t?

– Ne sz�lj bele a d�nt�sembe! – sziszegte a f�rfi Kabutonak.

– De meg�l mindannyiunkat.

– Nem fog! Nem az�rt j�tt – z�rta le a vit�t Orochimaru, �s otthagyta �ket.

 

A Shannin t�k�letesen tiszt�ban volt vele, hogy mi zajlik k�r�l�tte, �s ki manipul�lja az esem�nyeket. Meg�rezte a jelenl�t�t, de nem �rtette a c�lj�t. M�g nem. Tudta, hogy egy chunnin nem tal�lhat egyed�l r�juk, m�g ha olyan elsz�nt is, hogy csak�gy idej�jj�n, �s farkasszemet n�z vel�k.

„Ha beleavatkozom, �n is rosszul j�rhatok.” Gy�l�lte azt az embert. Tiszta sz�v�b�l gy�l�lte…

 

Valamelyest kevesebb konfliktussal k�zeledett a v�ge fel� a harmadik nap is. Sakura mindez id� alatt sz� n�lk�l k�vette a shannin utas�t�sait. Tudta, hogy csak t�le van f�lnival�ja. Kabuto a gyilkos pillant�sokon k�v�l nem merte megk�zel�teni, Sasuke pedig azon a k�t mondaton k�v�l, amit a j�vetelekor int�zett hozz�, nem is vett r�la tudom�st. M�g a ruh�j�t sem tiszt�totta ki. A v�r�s folt megfeketedett, mintha a l�ny gy�szoln� r�vid �let�t…

 

Sakura k�t �v alatt, k�zel tizenhat �vesen jutott arra az elhat�roz�sra, hogy �gy m�r nem akarja folytatni. Sasuke r�g elment, �s Naruto is �vek �ta Jiraj�val volt valahol. V�gtelen�l egyed�l �rezte mag�t. Hi�ba a Hokage tan�tv�nya, hi�ba tehets�ges �s kitart�, m�r semminek semmi �rtelme nem volt sz�m�ra.

Meg kell pr�b�lnia! Az �lom v�g�re kell j�rnia! Mert egyszer eld�nt�tte. �s kitart az Uchiha mellett. Elege van a v�rakoz�sb�l. Elege van az eg�szb�l. Ez �gy nem kell!

Kev�s dolgot vitt mag�val. �ppen csak annyit, hogy oda eljusson. Vissza m�r nem j�n rem�nyei szerint.

Az �t b�r nem volt z�kken�mentes, de nem okozott nagy gondot. Ninjak�nt nem mehetett, mert ahhoz enged�ly kellett volna. De egyed�l, v�dtelen n�k�nt!

M�gis azt v�lasztotta, az �lc�t meg�rizni az utols� pillanatig! H�rom hetet adott mag�nak, hogy r�juk tal�ljon. Ennyi id� alatt nem fogj�k m�g keresni, de ut�na m�r megtal�lhatj�k, �s ha nem �rtik meg a sz�nd�kait, �rul�k�nt v�gezheti.

 

K�s� d�lut�n, amikor a nap m�r al�bukott, a ninj�k a gyakorl�t�ren pihentek. Sakura most is azon a helyen �lt, ahova mindig letelepedett, ha nem volt dolga. Szem el�tt volt, ha b�rki keresn�. Orochimaru egy k�gy� m�regfog�t csapolta ed�nybe, amibe Kabuto m�dszeresen kunaijokat m�rtott, Sasuke pedig a k�seket sz�r�totta a kez�n t�ncol� l�ngokkal. Sakura hosszasan n�zte a ninj�k j�l �sszeszokott mozdulat�t. Mintha az � sz�v�be m�rtan�k minden egyes m�rgezett t�rj�ket.

„Ennek v�get kell vetni” gondolta, majd lesz�llt az asztalr�l, �s bement az erd�be. Sasuke feln�zett, �s maga mell� tette a k�st. Orochimaru tekintete balj�s volt, m�g Kabuto arc�n k�r�rvend� mosoly villant. Az Uchiha lassan fel�llt, fegyvere ut�n ny�lt. Nem tette el a hely�re, v�gt�re is az �ldozat sz�m�t arra, hogy j�n. Kardja hegy�t a f�ld�n h�zva a l�ny ut�n indult.

L�pte kim�rt volt, arca keser�. Mint aki gyilkolni k�sz�l.

 

Tov�bb a k�vetkez� fejezetre: 2. Uchiha Itachi

 

S�g� 1 hozz�sz�l�s

2020.04.22. 15:33 angel V�gre itt van!!! M�r nagyon v�rtam, k�sz�n�m :D Nagyon-nagyon izgalmas :D