Aranypenna

Ha szeretnéd nálunk megosztani a történeted, akkor küldd el nekünk e-mail-ben! Mielőtt bármit is küldenél,  kattints:

 
 
 
Szerkesztők Aimi és Emilly
Elérhetőség: aranypenna.info@gmail.com
Nyitás 2016.03.18.
Téma anime fanfiction
Régi designok megnézem
Grafika Ninaa
Kódok LindaDesign | GlamourFactory

 

 
Írói kisokos
1. Alapok, helyesírás, párbeszédek helyesírása, lektor
2. Szóismétlések, szereplők gondolatainak szövegbe ágyazása
3. Vesszők

 

 
 
Jiraiya Tolla
Szabályzat
Kulcsok 2017
Történetek 2017

 

 
Társoldalak





 
Kedvenc linkek



 
Ennyien jártatok itt:
Indulás: 2012-03-04
 

51. fejezet

Egy hónap elteltével a két Uchiha fivért egyre jobban kezdte dühíteni Sai fellengzős viselkedése. Többször megkérdőjelezte a két fivér hatalmát, a többi veszélyes démonéval együtt. Noha a birodalma irányítását nem adták át neki, mégis több démont maga mellé állított. Mikor már Sasuke teljesen elvesztette a türelmét, összehívott egy megbeszélést a legerősebb démonokkal. 
Sakura a dér fedte kertben sétált, hosszú vörös kabátot és a fején vörös kötött sapkát viselt. Rövid ideig sétált, de így sokszor megtorpant. Kiszámíthatatlanul hagyta el az ereje, és ekkor mindig megkapaszkodott az édesanyában, aki mindig vigyázott rá. 
Ekkor Chiasa hátranézett, ahol meglátott hat alakot, akik vérszomjasan nézték őket. Félelmetes hatalommal rendelkeztek ők is, de koránt sem akkorával, mint az Uchiha. Távolról szemlélték őket, de az egyik alakon észrevette a fekete tetoválást.  
 - Anyu valami baj? Hirtelen rossz hangulatod lett. 
A szőke hajú nő megrázta a fejét, és mosolyt erőltetett az arcára. Abban bízott, hogy a hat veszedelmes démon nem fog rájuk támadni. Mikor újra hátra pillantott látta, hogy Suigetsu vezetésével visszaindultak 
a palotába . Megkönnyebbülten felsóhajtott. 

 - Sétáljuk körbe a kertet, utána menjünk vissza. Hideg van ahhoz, hogy több időt kint töltsünk. 
 - Oh… rendben, anyu.

***

A palota egyik titkos eldugott helyén gyűltek össze a leghatalmasabb démonok. A kőfalakon az Uchihál legyező szimbóluma ékeskedett. Itachi, Utakata, Suigetsu és Juugo a sötét hajú Uchiha közelében helyezkedtek el. A többiek kicsit távolabb voltak tőlük. 
 - Az a töketlen fattyú soha nem tartozhat közénk! – ordította felbőszülve egy szőke hajú féri, aki a falba ütött az öklével. 
 - Csillapodj Iruma! Valahogy le kell állítanunk a porontyot, de te is tudod, hogy valaki kölcsönadott neki az erejéből. – mondta egy tejfölszőke nő, akinek a szemei aranybarnák voltak. 
A homlokán virágmotívumhoz hasonló tetoválás húzódott. Ő volt az egyedüli nő a csoportban, ezért hamar meg kellett tanulnia, hogyan érje el, hogy a férfiak velük egyenrangúnak tekintsék. 
 - Kahokonak igaza van. Ezért azt a döntését hoztuk, hogy valakit odaküldünk kémkedni. Masaki, téged küldünk. Érdd el, hogy Sai megbízzon benned, hogy terve minden részletébe beavasson. – mondta Itachi és odadobott neki egy tekercset, amiben minden részletesen le volt írva. 
A többi démon elkülönült a megnevezett társuktól, aki könnyedén elkapta a tekercset. A férfi barna hajú volt, és a szemei különböző színben pompáztak. Az egyik zöld, a másik meg kék volt. Az egész karján tetoválás húzódott. A férfi engedelmesen biccentett, miközben hátrasandított. 
Az összes tekintet az ajtóra szegült, majd hallották, hogy valaki sietősen távozik. Suigetsu rápillantotta Sasukéra, aki lehunyta 
vörösen izzó Sharinganos szemeit 

 - Mit tegyünk az asszonnyal? – kérdezte Iruma, aki legszívesebben máris utána eredt volna. 
 - Suigetsu, derítsd ki mennyit hallott. 
A szürke hajú férfi azonnal eltűnt Sasuke parancsára. Egész végig követe az asszonyt, majd kopogás nélkül berontott az Uchiha hálószobájába. Sakura ijedten kapta fel a fejét, miközben a kisfiát szoptatta. A szőke hajú nő győztes mosollyal lépett a férfihoz. 
 - Rátörsz a lányomra? Ajaj, mi lesz, ha ezt Sasuke megtudja? 
 - Beszédem van veled. – mondta Suigetsu, majd durván megragadta a szőke nemes angyalnő karját és a füléhez hajolt. – Most nagy bajban vagy. Mindig olyanba ütöd az orrod, amihez semmi közöd. Örülj, hogy Sasuke engem küldött. 
Chiasa undorral elhúzódott a férfitól. Suigetsu mosolyogva nézett a rózsaszín hajú angyalra, majd lazán intett neki köszönésképpen, azután kimentek a szobából. 

Sakura értetlenül pislogott a becsapott ajtóra, majd felszisszent. Mindkét melle csúnyán ki volt sebesedve a szoptatások miatt. Ahogy a kisfia a tápláló anyatejet szívta ki melléből, nagy fájdalmat okozott neki. Shunsuke sokszor követelte az anyatejet, mivel egyáltalán nem volt számára laktató. Olyan lehetett neki, mintha csak vizet inna, ami csak arra jó, hogy életben maradjon. Neki sajnos nem volt elég tápláló angyal anyukája tejecskéje. Igaz, kezdett már bébiételeket is enni, de még mindig inkább az anyukája kicsi tejét szopta.
Sakura mosolyogva tartotta a mellét a sötét hajú kisfia szájához, hogy segítsen neki. A kis Shunsuke a sötét szemeit le sem vette az anyukájáról, akinek gyakran fájdalom ült az arcára. Nagyon kevés teje volt, ezért hamar el is fogyott neki. Most is hamar elfogyott és kisfia elfordította a fejét a mellétől. 
 - Sajnálom kicsikém, úgy tűnik ennyit tudtam adni neked. 
Ekkor a másik szobából a kis Hayaka jött ki, miközben az álmosságot dörzsölte ki a szemeiből. 
 - Jól aludtál kicsi hercegnő? – kérdezte mosolyogva Sakura. 
Hayaka bólintott, és az anyukájához szaladt. Felpróbált mászni az ágyra, de még olyan kicsi volt, hogy segítségre volt szüksége.

***

Suigetsu durván lenyomta az asszonyt a kemény földre, miközben hátulról erősen markában tartotta a kecses kezeket. Szabad kezével lenyomta az angyal hátát, hogy mély meghajlásra kényszerítse az Uchiha előtt. Chiasa szőke hajának tincsei kék szemeibe lógtak, amik nagyon idegesítették. Próbálta elfújni a rakoncátlan tincseit, de reménytelenek bizonyult, a szőke hajszálak újból és újból visszatértek a szeme elé. Utakata helytelenítően megrázta a fejét. Egykori tanítványa mindig túl hamar elvesztette a fejét. 
 - Finomabban bánj ezzel a nővel. – mondta Itachi figyelmeztetően.
A szürke hajú kardforgató összeráncolta a homlokát, majd enyhített a szorításán. A többi démonon szinte érezni lehetett a vérszomjat és az ölni akarást. 
 - Mennyit hallottál? 
Chiasa nem válaszolt, amikor hátul gyorsan megragadták a haját és lerántották. Ez a durva bánásmód arra kényszerítette az angyal nőt, hogy a fejét felemelje és egyenesen az Uchiha vörösen izzó szemeibe nézzen.
 - Hallottad, mit kérdeztek tőled? Ha életben akarsz maradni jobb, lesz, ha válaszolsz! 
Az asszony mosolyra húzta keskeny száját. 
 - Éppen annyit hallottam, amennyit kellett. Még mindig nem jöttem rá, hogy miben mesterkedtek, de annyi megbizonyosodott, hogy a lányom könnyen veszélybe kerülhet. 
Sasukénak összeszűköltek a szemei. Ez a nő nem ismerte a veszélyt. Nyíltan provokálni az Uchihát egyelőnek számított a halálos ítéletével. Suigetsu megcibálta Chiasa haját, amire a nő hangos sikításba tört ki. A szemeiben könnyek gyűltek, miközben elkezdett gyorsan mozogni, hogy szabaduljon a férfitól. A szürke hajú férfi elengedte, mire fogvatartottja előre zuhant. Gúnyos kacajok hangja töltötte be a helyiséget. A nemes angyal a megaláztatás ellenében is felült, és büszkén nézett veje veszedelmes szemeibe. Kék szemeiből kiolvasható volt a megvetést, a gyűlölet, ami már jó ideje érlelődött benne. 
 ~ Bátor asszony. Képes provokálni Sasukét, miközben jól tudja milyen, ha elveszíti a fejét. ~ gondolta Itachi elismerően.   
 - Kik vagytok ti? Miért van mindegyikőtöknek tetoválása?  
 - Kevés démon rendelkezik tetoválással… - kezdte Utakata, amikor a karforgató fennhéjázón ráförmedt.
 - A legerősebb démonok érdemlik ki, akik még saját klánjukból is végeztek valakivel.  „Hidegvérű gyilkosokként” is emlegetnek minket. 
A szőke hajú nő ijedten nyelt egyet, amikor végignézett a gyilkosokból álló bandán. Felpattant a földről, és elrohant volna, amikor a szürke hajú férfi megragadta a karját. Sasuke intett neki, hogy engedje el, mire a lila szemű férfi fintorogva szabadonengedte az angyalt.  A fiatalabbik Uchiha az alkarján lévő fekete tetoválásra nézett, amit fiatal korábban hamar kiérdemelt. Akkoriban csak egy cél lebegett a szeme előtt, hogy mihamarabb megbosszulja szülei halálát. 

 

***

Ötéves korában az apja elküldte őt a démonok birodalmába, hogy alaposan kitanulja a gyilkolás mesterségét. Sokat tartózkodott ott, hiszen azon helyen volt csak igazán otthon. A szülei halála után szinte az egész idejét ott töltötte. Kora hajnalban az edzések már javába folytak. Sok korosztályú démonnal volt körülvéve, akiket egyáltalán nem érdekelt, hogy kisgyerekek is vannak a csoportban. Ugyanúgy bántak velük, mint az idősebekkel. Abban a csoportban nem számított a származás, ha életben akart maradni, ölnie kellett. A gyengéktől hamar megszabadult a vezetőség, akik árgus szemekkel figyelték az újoncokat. A csoport fő vezetői Orochimaru és Utakata voltak, akik nap mint nap, nehezebbnél-nehezebb edzésre részesítettek őket. Sőt hamar csatába is küldték a fiatal újoncokat, mivel azt az elvet vallották, hogy csak is igazi harcban tudnak tanulni. 

Másfél év elteltével a gyenge démonoktól megszabadultak, és csak az erős mag maradt meg. Sasuke hajnalban a sötét raktárhelyiséghez ment, ahol átvehette a harcos egyenruháját. A két démon összesúgott, miközben távolról figyelték a hatesztendős Uchihát. 
 - „Tehetséges kölyök. Azt hallottam, hogy már több vér tapad a kezeire, mint bármelyikünkére.”
 - „Ez érhető, hiszen Itachi öccse. Le nerem fogadni, hogy hamarosan saját egységet fog kapni…”
Amikor Sasuke megigazította a karján a védő páncélt, kinyílt az ajtó. 
 - Küldetésünk van. Utakatával bevetésre megyünk. – mondta Itachi és a megbízást tartalmazó tekercset odadobta az öccsének. A sötét hajú fiú kibontotta, és gyorsan végigolvasta.

 

A Likuzi klán teljes elpusztítása!
Túlélő ne maradjon!

                                                                               Orochimaru

 

***

 

Sasuke a véres karját húzta ki az egyik holttestből. Fekete ruháján alig látszottak a vörös vérfoltok. Egyedül az arcán lehetett látni áldozatainak kifröccsenő vérét. Itachi távolabb állt, miközben varjai védőfalként repültek körülötte. Olyan gyorsan repdestek a fekete madarak, mintha még mindig javában folyna a csata. Suigetsu unottan hevert törökülésben a pusztán, miközben az elpusztított falvat nézte. A faluból szinte semmi se maradt. A házak romokba hevertek, a tenyésztett állatok ijedten széledtek szét. 

Utakata a buborékjából figyelte a gyerekeket. Az egész küldetés alatt a kisujját sem mozdította értük. Próbára tette a képességeiket, hiszen az egész csoportból ők voltak a legerősebbek. Az ilyen tehetségeket nem lehetett veszni hagyni. 
~ Elképesztő. Ilyen hatalmas démonok nagyon ritkán születnek a világra. Az egész csatát figyeltem, de a két fiatal újonc is pompásan helytállt. Uchiha Sasuke… ez a kölyök nem mindennapi… a szemeiben ijesztő hatalom rejlik. Talán még Itachit is felül fogja múlni. 
Este mikor megpihentek egy folyóparton, Suigetsu egyszerre több halat próbált beletuszkolni a szájába. Farkaséhes volt, ezért a bőség zavarában nem is tudta melyik íncsiklandozó halat válassza. A többi társa nyugodtan ette a halat. 
 - Kíváncsi vagyok, hogy milyen küldetéseket fogok kapni, ha már most ilyeneket bíznak rám. Orochimaru-sama biztos elismeri az erőmet! – mondta hencegve és röhögcsélve a vízi démon.
Utakata kezét a fejéhez tette és szégyenkezve rázta a fejét. A fogadott fia kicsit sem volt eltelve magától. Csak abban tudott reménykedni, hogy az évek folyamán benő majd a feje lágya. 
 - A vesztesek többet képzelnek magukról, mint kellene. Legközelebb nem mentem meg a hitvány életedet. Ha még egyszer az utamba kerülsz, akkor megöllek. – mondta Sasuke, majd 
a lobogó tüzet a hatalma alá vonta, és sárkányt képezve belőle a vízi démonra támadt. 

Suigetsu ijedten hőkölt hátra, amikor a sárkányformát ábrázoló tűz szélsebesen közelített felé. Majdnem elérte, mikor buborékok tartoztatták fel a pirosló tüzet. Sasuke gyilkos tekintettel nézett a barna hajú férfira, aki bele mert avatkozni a dolgába. 
~ Gyilkos szándéka volt. Sasuke meg akarta ölni? Már ilyen erős a hatalma… alig tudták visszatartani a buborékaim a tüzét. Igaz, gyengébb buborékokkal tartoztattam fel a támadását, de akkor is. Ha már most ilyen erős, mi lesz később? ~ 
 - Tegyük el magunkat holnapra. Hajnalban indulunk. – mondjta Itachi és fent termett egy fán. 
Sasuke a folyónál termett, majd letérdelt és a kezét a vízbe merítette. Mikor a szomját csillapította az arcát is megmosta, hogy felfrissítse magát. Majd váratlanul a semmiből tűz lobbant fel, ami a mögötte álló férfit vette célba. 
 - Mit akarsz tőlem Utakata? 
 - Áthelyezlek abba a szakaszba, ahol a bátyját is van. Lehet, hogy rossz döntést hozok ezzel, hiszen a csoporttársaddal is simán végeztél volna… de kockáztatok. 
A buborékhasználó csettintett egyett, amire buborékok jelentek meg. A buborékok a forró tűz felé lebegtek, de amikor érintkeztek, egymást oltották ki. A barna hajú férfi nagyon ásított, majd tarkóra tett kézzel visszasétált a tábortűzhöz.        

***

Tíz év elteltével Sasuke nevét már mindenki ismerte. Már csak a neve hallatán mindenkiben meghűlt a vér, és verejtékezni kezdtek. Sokszor egyedül hajtotta végre a küldetéseket, amelyeket persze tökéletesen teljesített. A hatalma szinte elérte a tetőpontját, ő vált a leghatalmasabb és a legrettegettebb démonná. 
Este nagy ünnepély folyt a palotában. A démon táncosnők a férfiakat kápráztatták el tánctudásukkal. A többi nő meg a leghatalmasabb démonok nyakán csimpaszkodott. Sasuke nyugodtan iszogatta az alkoholos italát, miközben az őt szórakoztató nő kidolgozott felsőtestét simogatta. Majd a nő végigsimított a jobb karján, amin már ott ékeskedett a fekete tetoválás. 
 - Minden nő odavan érted. Kedved szerint válogathatsz közülük, de mindegyiket csak a dugásra használod. Tényleg nem érdekel semelyik nő, akivel eddig együtt voltál? – kérdezte Suigetsu, mikor újabb italt töltött magának. 
 - A nők csak erre valók. 
 - Tévedsz Sasuke. Egyszer a te szívedet is lángra fogja lobbantani egy nő, és akkor teljesen megváltozik majd véleményed. – mondta Utakata és lustán elheveredett a kényelmes párnákon. 
Kék kimonója szétnyílt a felső testén, ami engedni láttatta a hegeit. Behunyta a szemét, majd, mint egy elkényesztetett úr, hátat fordított a társainak.

***

 

Még nincs hozzászólás.