Aranypenna

Ha szeretnéd nálunk megosztani a történeted, akkor küldd el nekünk e-mail-ben! Mielőtt bármit is küldenél,  kattints:

 
 
 
Szerkesztők Aimi és Emilly
Elérhetőség: aranypenna.info@gmail.com
Nyitás 2016.03.18.
Téma anime fanfiction
Régi designok megnézem
Grafika Ninaa
Kódok LindaDesign | GlamourFactory

 

 
Írói kisokos
1. Alapok, helyesírás, párbeszédek helyesírása, lektor
2. Szóismétlések, szereplők gondolatainak szövegbe ágyazása
3. Vesszők

 

 
 
Jiraiya Tolla
Szabályzat
Kulcsok 2017
Történetek 2017

 

 
Társoldalak





 
Kedvenc linkek



 
Ennyien jártatok itt:
Indulás: 2012-03-04
 

47. fejezet

A hét legutolsó napján Sakura fájdalmai még jobban felerősödtek. Mikor érezte, hogy hánynia kell nem tudott oldalra fordulni, mert még jobban a testébe nyílalt a fájdalom. Ezért a fejét fordította csak kicsit oldalra, hogy oda hánnyon. Sasuke éppen akkor hagyta abba a zuhanyzást, és a törölközött a dereka köré tekerte, hogy férfiasságát elrejtse. Ekkor hallotta meg, Sakura rekedt sikolyát. Azonnal kiment, és meglátta, hogy a rózsaszín hajú angyal szenved a fájdalmaktól. Sápadt arcán a könnyek lefolytak a párnára. Az Uchiha gyorsan felkapta a fekete gatyáját, és közbe Rinért küldetett. Odament az ágyhoz, Sakura a kezét nyújtotta neki, de mivel semmi ereje nem volt a keze visszaesett volna az ágyra, ha Sasuke nem fogja meg.  
 - Nagyon fáj. Nem bírom… - mondta Sakura sírva, miközben a szerelme kezét szorította kínok között. 
Az Uchiha a harmatgyenge szorítást meg sem érezte. Semmi erő nem volt már a nőben, a szorítása inkább olyan volt, mint a simogatás. 
 - Ki fogod bírni. Nem engedem, hogy feladd. 
Rin berohant a szobába, és gyorsan odament az úrnőhöz. Gyorsan megvizsgálta, és megállapította, hogy megindult a szülés. Igaz, ez még a vajúdás volt, de amilyen rossz állapotban volt a lány, nem volt biztos benne, hogy túléli a vajúdás végét. 
A gyengélkedőbe vitték, ahol könnyebb tudtak felügyelni rá. Sokszor elvesztette az eszméletét, és mikor újra magához tért, meglátta őt. Mikoto állt az ágy végében, közvetlenül Rin mellett, aki a kórlapot olvasta. Sajnos folyamatosan gyengültek Sakura életjelei. A barna hajú nő nem is volt annak tudatában, hogy van itt még valaki. A sötéthajú asszony hűvös arccal figyelte az angyalt. 
 - Itt az idő Sakura. Amint megszülöd, a gyermekedet abban a pillanatban meg fogsz hallani. Nagyon szeret téged Sasuke, ezért leszek oly kegyes, hogy nem fogsz érezni semmit.
 - Mikoto úrnő… Mikoto úrnő itt van… - mondta Sakura gyötrődve.   
Rin erre rá ézett, és megfogta a homlokát, hogy nem-e lázas. Sakura merő láz és izzadság volt. Azonnal bevizezett egy törölközőt, majd az angyal homlokára tette. 
Két óra eltelt, és Sakura egyre szaporábban vette a levegőt. Kiszámíthatatlanul nyílalt mindig a hasába a fájdalom. 
 - Másik módon kell megszülnöd a kisbabádat. Előkészítem ahhoz a kellékeket. – mondta Rin, mikor oda ent egy asztalhoz, amin mindenféle orvosi eszközök sorakoztak. 
Összegyűjtötte őket, amikor hirtelen elsötétül előtte mindent. Keiko mosolyogva nézte az orvosnő ájult testét a földön. Majd odasétált Sakurához, és megragadta a nyakát. 
 - Végre megszabadulhatok tőled szuka.  

 

Sasuke a palota legeldugottabb helyiségében volt. A kemény kövön egy nő feküdt, akinek rózsaszín szemei a semmibe meredtek. A két melle közötti nagy lyukban hallott fagyott férgek voltak láthatók. A ruhája alig takarta a testét, a haja gubancokba állt szétterülve a földön. A teste merev és jég hideg volt. 
 - Mit ér a szépség, ha a lélek meg van rohadva? – kérdezte Itachi költőien, amikor végignézett a halott nőn.  
 - Szerintem minden nő képes ilyenné válni, ha azt látja, hogy a szeretett férfit egy másik nőt szeret. Nem védem, de ha jobban belegondolok őt is meglehet érteni… Sakura is nyilván ilyenné fog válni, ha féltékeny lesz. – mondta Izanami, mikor legyezőjét összecsukta.
Itachi bólintott egyet, hiszen volt benne igazság. A nők sokszor alaptalanul féltékenykedtek, de ha egyszer megtapasztalják, egy részük meg fog változni. Könyörtelenné válnak, ha az a veszély fenyegeti őket, hogy a párjukat elszeretik. Ez a férfiakat jó érzéssel tölti el először, de néhányszor besokallnak tőle.  
Sasuke leguggolt az élettelen testhez, és megsimítja Keiko hideg arcát. 
 - Miután elárult, elzártam a szívemet. Onnantól kezdve a nőket csak dugásra használtam. Ameddig meg nem ismertem Sakurát… Nekem ő a legfontosabb. 
Itachi az öcsére nézett, és eszébe jutott a legutolsó alkalom, mikor látta Sakurát. A sápadt, beteges arca, a sovány teste, és a gömbölyű véraláfutásos pocakja.  Látszott, hogy nincs semmi ereje, de mégis a legszebb mosolyával ajándékozta meg Sasukét.  Hát, az öccsének mindig jó ízlése volt nők terén. 
~ Ha elveszíti Sakurát, akkor még kegyetlenebbé fog válni. Nagy büntetés lenne neki az, ha elveszíti az a nőt, akit mindennél jobban szeret.~ 
Ekkor Sasuke felkapta a holttestet és eltűnt vele. 

 

Keiko egyszer csak megérezte, hogy valami le akar súlytani rá, ezért elengedte Sakura nyakát, és gyorsan elugrott. Egy nagy lila csontos kéz akart lesújtani rá. A csontos kéz megrepesztette a kőparkettát. A lila hajú nő mosolyogva az Uchihára nézett, akinek a teste körül lila csontok voltak. Aztán hamar lefagyott az arcáról a mosoly, amikor meglátta, mit tart Sasuke a karjaiban.  

 - Miért kerested meg a holtestemet? Mit tervezel vele? Engem nem tudsz megölni, halhatatlan vagyok.
 - Elpusztítom a holttestedet, hogy megszabaduljak tőled. 
 - Nyugodtan megpróbálhatod, úgysem fog sikerülni. Újjá fogok éledni. 
Sasuke letette a testet, és megjelent a mindent elpusztító fekete tűz. A tűz gyorsan terjedt a helyiségben, és amint elérte a holttestet, Keiko felkiáltott, és a derekához kapta a kezét. Érezte, ahogy a fekete tűz leégeti a bőrét. Ordítva esett a földre, miközben őt nem is érték a lángok. Egyedül a holttestét fedték el teljesen. 
 - Mi folyik itt? Nem halhattok meg, nem fogsz megszabadulni tőlem Sasuke! Én vagyok az egyetlen feleséged, soha nem fogom hagyni, hogy elvedd Sakurát!  - ordított Keiko, miközben a teste kezdett elporladni. 
 - Vége van Keiko. A holttestedet hamuvá égetem, soha többé nem fogsz újjáéledni. 
Keiko kétségbeesetten nézett fel az Uchihára, és rózsaszín szemiből könnyek csordultak ki. Ismét a halálba küldi Sasuke. Vesztett, veszített Sakura ellen. Nem volt képes elérni, hogy az Uchiha őt válassza. Mikor a fekete tűz felemésztette a holttestét, Keiko is eltűnt.

Sakura fájdalmas sikítása hallatán az Uchiha mellette termett. 
 - Nagyon fáj! 
Ekkor belépett a helyiségbe Chiasa, és oldalra nézett. Pontosan arra a helyre, ahol Mikoto állt. A nemes angyalnő nem látta a sötétség úrnőjét, de ettől függetlenül tudta, hogy van ott valaki. Érezte a jelenlétét, a karja libabőrös lett, amint belépett. 
 - Gonosz lélek van itt. Biztos ártani akar a lányomnak. 
 - Mi-ko-to úr-nő… - mondta fájdalmasan Sakura.
Sasuke erre a menyasszonyára nézett. Chiasa nem várakozott tovább, rögtön odasietett a lányához, és beadott neki egy injekciót, ami érzéstelenítő-folyadékot tartalmazott. 
Izanami berontott a szobába, zaklatott volt. Itachi a felesége vállára tette a kezét, hogy megnyugtassa. Ilyesfajta viselkedés nem vallott az asszonyára.  Vöröses-narancssárga hajú nőnek a szemei elkerekedtek, mert tisztán látta az úrnőt. 
 - Itt van Mikoto úrnő. – mondta rémülten, mikor a férjébe karolt. 
Sasuke odaugrott a sógornője mellé, és ráparancsolt, hogy tolmácsolja, mit válaszol, az anyja a kérdéseire. Rövid hajú nő hátrált egy lépést, és félénken bólintott. 
 - Mit tervezel anyám? Igaz, hogy el akarod venni tőlem Sakurát? 
Izanami figyelmesen végighallgatta Mikotót, majd szóról-szóra ugyan azt elismételte fennhangon: „Igen. Mindkettőtöknek jobb lesz így.” 
Sasuke ökölbe szorította a kezét. 
 - Nem engedem, hogy elvedd tőlem!  
 - „Gondold végig alaposan Sasuke. Milyen élete lenne melletted? A jelenléted is legyengíti, arról nem is beszélve, hogy a hatalmát elszívták a gyerekei, gyengébb lett az embereknél is. Ő az egyetlen gyengepontod, ezért könnyen sarokba szoríthatnak majd vele.”
Sakura elájult a nagy fájdalom hatására, most már eljutott egy olyan szintre, amit nem tudott elviselni. Chiasa felvágta a lánya hasát, és óvatosan kivette a babát. A baba életerősen felsírt, és testét az anyjának vére és a magzatmáz borította. A szőke hajú nő reszketni kezdet, mert óriási démoni erőt birtokolt ez a csöppség. Sűrű fekete haja nedvesen simult a fejecskéjére. 
 - Kisfiú…- mondta remegő hangon a szőke angyalnő.  – Azonnal vigyétek el! Ez a gyerek veszedelmes, akár az apja! 
Izanami azonnal odament az angyalhoz, és kikapta reszkető kezei közül a kisfiút. Chiasa véres kesztyűjét nézte, majd kirohant a helyiségből. Nem készült fel arra, hogy a csecsemő ekkora erővel fog születni. 
 - „Eljött az idő.” 
 - Anyám, ne merészeld elvenni tőlem Sakurát! Mindenkitől meg fogom védeni! A gyerekeknek is szükségük van az anyjukra! 
Kisebb szünet után: „Ám legyen. Nagyon szerethetted, ha ennyire magad mellett akarod tartani. Ég veletek fiaim.”

A hajnali órák vége felé Sakura kezdett ébredezni. Hirtelen nem is tudta hol van, csak annyit tudott megállapítani, hogy egy kényelmesebb ágyban fekszik. A hasához tette a kezét, és megriadtan tágultak ki a szemei, mikor érezte, hogy gyermeke nincs már a hasában. Töredékesen emlékezett csak a dolgokra, és azt se nagyon tudta megállapítani, hogy melyiket álmodta és melyik történt meg valójában. Homályos volt neki minden. Chiasa ment oda hozzá, mosolyt erőltetve magára.
 - Anyu… hol van kisbabám? Látni akarom a kisbabámat. 
 - A bölcsőben alszik. 
 - Kérlek, mutasd meg. 
 - Hozzám nem nyúlok! Az a kisfiú olyan visszataszító hatalommal rendelkezik, mint az apja! Felháborító, hogy az én lányom megszülte Uchiha Sasuke két fattyát! 
Sakura erre elkezdett sírni. Az anyja szavai mélyen megbántották. Ekkor lépett a szobába Sasuke, aki a síró menyasszonyához ment. Kérdezte, hogy miért sír, és mikor megtudta mérhetetlen haragra gerjedt, és kiküldte a szőke hajú nőt. Kitiltotta a hálószobából, többé nem jöhetett be. 
Kivette a bölcsőből a kisfiát, és Sakurára fektette. A kisfiú felébredt, amint érezte, hogy máshelyre került. Sötét szemeivel szemlélte a szobát, miközben az édesanyja mellén pihentette a kis fejecskéjét. 
 - Sok fájdalmat okozott neked Shunsuke… Nem akarlak még egyszer kitenni ilyesminek. 
Sakura megrázta a fejét, majd a megfogta a szerelme kezét. 
 - 
Shunsuke minden fájdalmamat elfelejteti.

Sasuke megcsókolta Sakura homlokát.

A következő hónapban Sakura még mindig gyenge volt, de sajnos soha erősödhetett már meg. Minden hatalmától megfosztották a gyermekei, ameddig a hasában növekedtek. Olyan gyengévé vált, mint a halandók. 
Az esküvője napján mindenki neki segített. A hosszú rózsaszín haját behullámosították, és apró fehér virágokkal díszítették. Csillogós fehér szemhéjfestékkel festették ki a szemhéját, a szempilláit fekete festékkel dúsították. A száját vörös rúzzsal húzták ki. Hófehér, csipkés mennyasszonyi ruhát viselt, amiben a tükör előtt állt. Fehér poncsót is viselt, hiszen még nagyban tél volt. Fehér magas sarkú cipőjét eltakarta a ruha. A menyasszonyi csokrában rózsaszín virágok is voltak, mivel a körmei is ciklámenre volt festve. Nagyon izgult, hiszen most készült hozzámenni ahhoz a férfihoz, akit az életénél is jobban szeretett.  Chiasa nem örült annak, hogy a lánya hozzá megy az Uchihához, csak annyit tehetett, hogy belenyugszik. Végül is valahol számított rá, hiszen már két gyermeket szült a démon Uchihának. 

Eközben Sasuke már készen várakozott kint a hóesésben a többi férfival. Még el se kezdődött az esküvő, de férfiak már jó pár pohárnyi alkoholos italt eltűntettek. Mivel Sakura nem akart nagy esküvőt, ezért Sasuke döntött, hogy kik legyenek a vendéglistán. Ő se hívott meg sok vendéget, csak a legközelebbi ismerőseit, és azoknak a családját. 
- Hogy a nők mennyit tudnak készülődni. – panaszkodott morcosan Suigetsu. – Az én feleségem is minden reggel órákat tölt a fürdőszobában… az idegeimre megy. 
Egy nyolc év körüli szürke hajú kisfiú szaladt oda Saigetsuhoz, és elkezdte rángatni a gatyáját, hogy figyelmet harcoljon ki. A szürke hajú kardforgató egyre ingerültebb, mikor nagy higgadtságot erőltetve magára megkérdezte: „Mit akarsz Hirotsugu?”
 - Apa, anya hol van? 
 - Biztos megint egy mosdóba táborozik. Menj szépen játszani a többi kölyökkel. 
A kis fiú mosolyogva szaladt vissza a többi gyerekhez. 

Egyszer csak megszólalt a könnyed dallam, és Sakura izgulva ment végig a hóban. A székeken minden vendég elfoglalta a helyét. Sasuke az oltárnál állt, ahol egy öreg férfi várta őket. Az az öreg férfi vlt a leghíresebb házasságkötő a démonok birodalmában. Vörös palástot viselt, és egy hatalmas könyv hevert szétnyitva az előtte álló asztalon. A hó egyre jobban esett, és hideg szél süvített. 
Sakura fehér poncsójának kapucnija a fején volt, de ahol kilógott a rózsaszín haja, ott rátapadtak a hópelyhek. Sasuke méltóságteljesen, és büszkén állt a fekete öltönyében.  Mikor Sakura odaért hozzá, kezét nyújtotta neki. Az angyal mosolyogva belehelyezte a kezét a szerelme kezébe. 
A szertartás hosszú volt, és a hidegben nem volt egyszerű végigülni. A mennyasszonynak is kicsípte a hideg szél az arcát. Majd amikor a tanúk is aláírták a papírokat, Suigetsu odavitte nekik a sötétkék párnaszerűséget, amin a két jegygyűrű pihent. Az Uchiha elvette az egyik platina gyűrűt, és a rózsaszínhajú nő gyűrűsujjára húzta. Ezt követően Sakura is felhúzta a másik platina gyűrűt Sasuke gyűrűsujjára. Ezután Sasuke magához rántotta az újdonsült feleségét, és vadul megcsókolta, még mielőtt a nagy házasságkötő kimondhatta volna azt, hogy: „Most már megcsókolhatod a mennyasszonyt.”  Az Uchiha áttolta a nyelvét Sakura szájában, és szorosabban ölelte megához. Mikor az ajkaik elválltak egymástól, Sasuke felkapta a nőt, és homlokon csókolta.  Váratlanul megfeszültek az izmai, és az égre nézett. Letette Sakurát, és a háta mögé húzta.  Az összes vendég is zaklatottá, és ingerülté vált. Sakura nem értette, hogy miért változott meg hirtelen egyik percről a másikra a hangulat. 

2 hozzászólás
Idézet
2015.07.17. 17:23
Hikarisan

Sziaaa Jeni!

Örülök, hogy tetszett. Azt megígérhettem a következő rész még jobban tetszeni fog. (18+-os lesz, ezért nem fejtem ki bőveben, hogy mi lesz benne. Plusz nem akarom kifecsegni hihihi.)

Köszönöm,hogy írtál kommit. Lekötelezzel. Kérek a többihez is írt.

Puszi.



 

 
Idézet
2015.07.17. 01:09
Jeni

Nagyon jó lett. Alig várom a következő részt. :)