Aranypenna

Ha szeretnéd nálunk megosztani a történeted, akkor küldd el nekünk e-mail-ben! Mielőtt bármit is küldenél,  kattints:

 
 
 
Szerkesztők Aimi és Emilly
Elérhetőség: aranypenna.info@gmail.com
Nyitás 2016.03.18.
Téma anime fanfiction
Régi designok megnézem
Grafika Ninaa
Kódok LindaDesign | GlamourFactory

 

 
Írói kisokos
1. Alapok, helyesírás, párbeszédek helyesírása, lektor
2. Szóismétlések, szereplők gondolatainak szövegbe ágyazása
3. Vesszők

 

 
 
Jiraiya Tolla
Szabályzat
Kulcsok 2017
Történetek 2017

 

 
Társoldalak





 
Kedvenc linkek



 
Ennyien jártatok itt:
Indulás: 2012-03-04
 

54. fejezet

Az idei téli napok zord hidegek voltak, és szinte mindennap nagy pelyhekben esett a hó. A járdák teljesen le voltak fagyva, ezért az ember amikor felkelt, sóval maratta fel a jeget.  Egyedül annak lehetett örülni, hogy fehér karácsony volt.  A karácsony szeretetben és békeségben telt az Uchiha családnál. De mikor már csak egy napra volt szilveszter, Sakura durcásan kezdett viselkedni. A férje nem engedte neki, hogy vele menjen és erről sehogy sem tudta meggyőzni.  Az Uchihát nagyon bosszantotta a duzzogás, de beismerte, hogy régóta nem mentek el együtt sehová. Ezért amikor felment a hatalmas gardróbszobába, ami olyan nagy volt, mint két ikerház összesen, meglátta a szorgoskodó asszonyát. A szoba teljesen ki volt világítva este nyolckor, hiszen koromsötét volt már most. Pedig nem is járt olyan későre az óra. Neki dőlt az ajtófélfának és csendben figyelte Sakura összes mozdulatát. Behunyta a szemét, majd annyit mondott: „Pakolj be magadnak is. Elviszlek magammal.” Sakura ezt hallva mosolyogva odaszökellt a szerelméhez és megcsókolta. Leírhatatlan volt az öröme, a fellegekben szárnyalt. Végre elmehetett a férjével ez ilyen nagyszabású partira. Eddig mindig otthon hagyta, azzal az ürüggyel, hogy: „Nem neked valóak ezek a találkozók. Veszélyben lennél.”  Sasuke magához rántotta a feleségét és szorosan magához ölelte. Az alacsony fiatal nő, viszonozta az ölelést, és fejét az izmos mellkasra hajtotta. Azt súgta a fülébe az ura: „Nem engedem, hogy bármi bajod essen. Maradj mindig mellettem…”
Sakura erre felnézett a sötét szemekben és kezével végigsimította a férje arcát.

***

Las Vegasba érve elfoglalták a szálláshelyüket, ami a legforgalmasabb lakónegyedben helyezkedett el. A kisebb panzióban átvették a lefoglalt lakrészüket. Bőven volt idejűk összekészülődni a parti kezdetéig, ezért Sakura elment zuhanyozni. Egyszer csak érezte, hogy átkarolják.
 - Azt hittem soha nem jössz…
 - Remek ötleteim vannak erre a két napra. – mondta Sasuke, miközben a felesége nyakát elkezdte csókolgatni és haladt lefelé a válláig.
Sakura behunyja a szemét és teljesen átadta magát az élvezetnek. Hátra hajtotta a fejét, amikor az Uchiha kezei a melleit markolászták. A zuhanyrózsából megállás nélkül folyt a melegvíz a két szerelmesre. Lassan szappanozták egymás testét, minden percét ki akarták élvezni. A zuhanyzóból kilépve Sakura pirosló arccal leguggolt a férje előtt és szájába vette a tekintélyes méretű hímveszőt. Sasuke elégedetten felnyögött, amikor az édes ajkak közé került a szerszáma. Kicsit később felhúzta a felségét és vadul megcsókolta. Utána felkapta a karjaiba és a régi ágyhoz vitte. Sakura mosolyogva karolta át Sasuke nyakát és azt kérdezte: „Nem fogunk elkésni”?    
 - Hm… Vállalom eme a kockázatát. Sokkal fontosabb vagy nekem ennél a partinál.
Sakura szíve nagyot dobbant, hiszen nem sokszor hallott ilyen szépeket. Boldogsággal töltötte el minden perc, amit az imádott férjével tölthetett. Bizsergett a hófehér bőre az Uchiha simogatásától.

***

Estére nagyon lehűlt az idő, a hó is oly nagy erővel kezdett el hullani, hogy rövid időn belül befedte a parkolóban álló kocsikat. A kaszinó ki volt világítva és a hangos zene az utcákra szűrődött. Sakura hosszú fekete szőrmés kabátot viselt, ami elrejtette ruháját. Ahogy kiszállt a kocsiból, azonnal megcsípte az arcát a hideg levegő. Sasuke fekete nadrágot és fehér inget viselt. A fekete kabátját a vállára dobta, majd megához húzta a feleségét. A bejárat előtt két pitbull kinézetű őr ácsorgott. Nem voltak valami bizalomgerjesztőek és közönséges volt a szókincsük. Az Uchiha nem is szentelt rájuk figyelmet, köszönés nélkül elment közöttük Sakurával. Bent minden csupa csillogás volt. A vendégek a legújabb ruhákba fityegtek, hogy dicsekedhessenek barátaiknak a gazdagságukról. Noha az összes vendég gazdag volt, mégis elkülönültek egymástól kisebb csoportokban.

Sakura félve nézelődött, a hely szinte sugallta neki, hogy a rossz fiúk törzshelye. A vörös falakon erotikus képek függtek, melyeknek látványaitól a naiv fiatal nő elpirult. Garbós piros ruhája a combjáig ért, kiemelve nőies domborulatait. Fekete hosszúszárú csizmájának a talpa még vizes nyomokat hagyott.  Sasuke odament hozzá és átölelte majd azt mondta: „Maradj mindig mellettem.” Sakura csak bólintott. A pár egymásba karolva vonult be a nagy terembe és ahogy beléptek több pökhendi ember szeme szegeződött rájuk. Sakura fenézett kedvesére, aki magához húzta és egy távolabbra eső zugba vezette, ahol nem zaklathatták őket. A kisebb elkülönített szobában ismerős arcokkal találkoztak, akik kedélyesen csevegtek italozás közbe. Suigetsutól zengett a szoba, aki már most többet ivott a kelleténél. Az idióta szinte már sértő vicceivel szóragoztatta barátait, akik próbáltak jópofát vágni. A szürke hajú férfi, amint meglátta a most érkezőket, elkezdett feléjük rohanni. Odaérve magához ölelte Sakurát.
 - Jó, hogy te is itt vagy kislány! Mondtam Sasukénak, hogy ne rejtegessen tovább téged. Egy ilyen gyönyörű virágszálát vétek elrejteni.
Sasuke előre lépett vár lépést, majd megfogta a férfi vállát. Suigetsu vigyorogva nézett az Uchihára, de amikor látta a gyilkos pillantását, azonnal elkapta a mancsait az alacsony nőről. 
 - Szeretem magam mellett tudni a feleségemet. Jó úgy elmennem hazulról, hogy tudom, mindig várnak haza.
 - Nocsak, tényleg változunk mi férfiak, ha egyszer megállapodunk egy nőnél. Persze, egyedüli kivétel Suigetsu, ő továbbra is idióta maradt.
A szürke hajú féri előrántotta a pisztolyát. Felbőszült orrszarvúként robogott a Hyuugához és a fejéhez tartotta a fegyverét. Neji higgadtan ült összefont karokkal, mintha nem is az ő fejéhez nyomták volna a pisztolyt.
 - Jobb lesz, ha nem jártatod a szádat. El vagy telve magadtól azóta, mióta te intézed a japán „áruk” szállításának nagy részét. Kutattam kicsit…
Neji erre ijedten felkapta a fejét. A kezeit görcsösen ökölbe szorította, a szája keskeny vonallá feszült. Az egész testbeszéde árulkodott valamiről. Természetesen ez nem kerülte el Sasuke figyelmét sem.
 - Találtál valamit Suigetsu?
 - Chö, még szép. Túlságosan megbíztál ebben a fattyúban Sasuke! Képes volt a fizetség nagy részét elsikkasztani… de ez még semmi! Kiderült, hogy információkat ad ki rólunk, a vezetőkről bizonyos embereknek.
Sasuke gyanakodva ráncolta össze a homlokát. A japánban folyó „üzletek” lebonyolításához szabad kezet adott Nejinek. Sőt rábízta még a kisebb döntések meghozatalát is. Az Uchiha felgyűrte fehér ingének az ujjait, amin megfeszült az izmain.
 - Komoly vádakkal illetted Nejit… Van bizonyítékod?
Suigetsu bólintott és a szürke nadrágja zsebéből előhúzza az apróra hajtogatott papírt. Sasuke kikapta a kezéből és gyorsan átfutotta. A végére érve összegyűrte galacsinba, majd jókorát behúzott a barna hajú férfinak. Neji lecsavaródott a székről az asztal alá. A szájából vér folyt, amit a hüvelykujjával törölt le.
 - Szarházi, képes voltál elárulni engem?!
Sakura riadtan nézett a férjére. Oda akart menni hozzá, de Suigetsu elállta az útját. Fenyegetően meredt rá, mintha csak azt mondaná: „Ehhez semmi közöd. Maradj ki belőle.”  
 - Sasuke-kun.
Az Uchiha a feleségére nézett.
 - Hagyj most békén, Sakura!
Neji feltápászkodott a földről és barna hosszú haját hátradobta. Majd cinikus mosolyra húzta a száját.
 - Fogalmad sincs, hogy mennyire untam már azt, hogy úgy kellett ugrálnom, ahogy te fütyülsz. Mindenki tisztel téged, ameddig engem semmibe vesznek. – mondta Neji miközben Sakurára sanditott.   – Szerencsére van most már egy gyengepontod… Elveszem tőled azt, aki a legfontosabb neked.  
Suigetsu hátat fordított Sakurának és pisztolyát ismét a Hyuugára szegezte.
 - Suigetsu. – mondta Sasuke nyersen.
A lila szemű férfi egyből értette, hogy mit akar az Uchiha. Kicsi koruk óta ismerték egymást, ezért egy-egy szóból is értették, hogy mit akar a másik.
Suigetsu vigyorogva odadobta az Uchihának, aki elkapta és nyomban az áruló fejéhez szorította a pisztoly hideg csövét. Ekkor nyílt az ajtó és Itachi lépett be rajta a nagytermetű Juugoval. A két férfi értetlenül nézett össze, amikor látták az elszabadult indulatokat.
 - Vigyétek ki Sakurát!
Juugo óvatosan megérintette az alacsony nő vállát, és azt mondta neki: „Jobb, ha most ki jössz velem.”
Sakura ijedten nézett a férfira, majd váratlanul elkezdett a férje felé futni. Neji ezt látva előkapta a hátsó zsebéből bicskáját és rögvest eldobta. Amint a hosszú barna hajú férfi eldobta a kést, nagy durranást lehetett hallani. A félénk fiatal nő szinte nem is tudta felfogni a történteket, olyan gyorsan történt minden. Csak arra eszmélt, hogy imádott férje áll előtte. Elsápadt amikor meglátta, hogy Sasuke karja vérzik. Az Uchiha dühösen pillantott rá, amikor a felső karjához emelte a kezét. Balkezében még mindig ott volt a pisztoly. Itachi mellett suhant el közvetlenül a kés, ami egyenesen a falba mélyedt.
~ A kés csak karcolta volna Sakurát, és mégis elé álltál, hogy téged érjen a támadás. ~  gondolta Itachi, majd nyugodtan odasétált az asztal előtt fekvő férfihoz.
Hiába fogadta csúnya látvány, a szeme sem rebbent. Olyan sok szörnyűséget követtek el és láttak már az öcsével, hogy ez már nekik meg sem kottyant.
 - Magadnak ástad meg a sírodat… Képes lettél volna egy gyenge nőt bántani, hogy elérd a célodat.
 - Khm, khm, fogd be… ne okoskodj nekem.
Itachi elővette a fegyverét és Neji szívéhez fogta.  Másodperc leforgása alatt újabb hangos dörrenés zavarta meg a zenét.
Sakura kis időre meglátta a vérben fürdött holtestet. Fal fehér lett, de szerencsére nem sokáig látta a halottat, mivel Sasuke kicibálta a szobából. Natsuko sietett oda hozzájuk, mivel hallotta a két lövéshangot. Vörös göndör haja fel volt tűzve, ezért csak egy-két rakoncátlan tincs lógott szabadon. Barna testhezsimuló ruhája átlátszó anyagú volt, ezért láni engedte a fehérneműjét.
 - Mi történt Sasuke?
 - Ezt én is nagyon szeretném tudni. – hallatszott Sasori számon kérő hangja. – Jó lenne, ha nem csinálnátok olyan botrányt, ami árt a kaszinóm hírnevének.
Ám a kaszinó tulajdonos észrevette, hogy Sasuke karja vérzik. Összeráncolta a homlokát, és bőszen elindult ahhoz a helyiséghez, ahonnan a két lövést lehetett hallani.

Mikor beért látta, ahogy Juugo elkezdte a szokásos eljárást. Indulatait elnyomva sóhajtott egy nagyot, majd odament Itachihoz, aki vizes kezével töröltette le az arcáról a vércseppeket. Az ásványvízből még egy kicsit a kezére folyatott, hogy a nyakát is kicsit benedvesítse.
 - Miért pont az én kaszinómban kellett megölnötök?
 - Ugyan Sasori, nyugodj meg. Minden elintézünk. Semmi kárát nem fogod látni.
 - Remélem is. Nem hiányzik nekem, hogy a rendőrség elkezdjen nyomozni utánam. Ajánlom, hogy egy órán belül el legyen tűntetve.
 - Hallottad Juugo, egy órád van, hogy megszabadul ettől az árulótól. – mondta Itachi higgadtan, miközben elsétált Sasori mellett.
Mikor kiért Natsukoval találta szemben magát. A vörös hajú nőnek olyan szúrós volt a pillantása, mint a darázs fullánkja. Az idősebbik Uchiha bocsánatkérőn megvonta a vállait. Ő sem így tervezte az éjszakát. Sőt meg is ígérte Natsukonak, hogy ma nem lesz semmiféle balhé. Kicsit rossz érzéssel töltötte el, hogy ezt az ígéretét nem tudta betartani, de sajnos ezen már nem tudott változtatni.
 - Azt hittem valami bajod esett. – mondta megkönnyebbülten Natsuko, amikor átölelte a férjét.
A parti még ennek ellenére sem állt meg. Továbbra is hangosan dübörgött a zene, megállás nélkül mentek a szerencsejáték gépek. A kaszinó asztaloknál nagyban mentek a fogadások a játékosok között.

Még nincs hozzászólás.