Aranypenna

Ha szeretnéd nálunk megosztani a történeted, akkor küldd el nekünk e-mail-ben! Mielőtt bármit is küldenél,  kattints:

 
 
 
Szerkesztők Aimi és Emilly
Elérhetőség: aranypenna.info@gmail.com
Nyitás 2016.03.18.
Téma anime fanfiction
Régi designok megnézem
Grafika Ninaa
Kódok LindaDesign | GlamourFactory

 

 
Írói kisokos
1. Alapok, helyesírás, párbeszédek helyesírása, lektor
2. Szóismétlések, szereplők gondolatainak szövegbe ágyazása
3. Vesszők

 

 
 
Jiraiya Tolla
Szabályzat
Kulcsok 2017
Történetek 2017

 

 
Társoldalak





 
Kedvenc linkek



 
Ennyien jártatok itt:
Indulás: 2012-03-04
 

49. fejezet

Másnap délután Sakura a konyhában készítette a késői ebédet. A férje a hajnali órákban elment és azóta semmi hírt nem kapott felőle. Rengetegszer hívta és még SMS-t is küldött neki, de mostanáig nem kapott választ rá. Remélte, hogy az Uchiha hazajön délutánra, ezért kezdte el később a sütést. Sasuke kedvenc ételét készítette el, hogy kicsit jobb kedvre derítse. Kireinát a derekán az egyik karjába tartotta, ameddig kivette a fehér hűtőből a hozzávalókat. 
Ai még mindig rosszul volt, ezért egész nap feküdt. Aznap sem volt jobb az étvágya és már a második kanálnál megrázta a fejét,és eltolta az anyukája kezét. 
Sakura nehezen tudott haladni a sütéssel, mivel Kireina makacsul ragaszkodott hozzá, hogy ölbe legyen. Mikor nagyjából mindennel készen volt, megszólalt a kapucsengő. Odament a bejárati ajtó mellett felfüggesztett kamerához és akkor látta, hogy Konan várakozik odakint. A kék hajú nő előkelően mosolyogva köszöntötte őt két puszival, majd letette a retiküljét a hallba lévő székre. 
 - Rád se lehet ismerni. Sasuke kedve szerint formált téged. Nahát, ő lenne a kisebbik? – kérdezte Konan, amikor ránézett a világos szemű kislányra. 
 - Igen. Alig hiszem el, hogy január utolsó napján már két éves lesz. Pedig olyan, mintha most született volna. 
Tizenöt perccel később Sakura 100%-os narancslével kínálta a vendégét. A két narancslébe két hosszú szívószál volt, amin keresztül elegánsabban lehetett inni üdítőt. Konan vékony cigarettája leéget részét pöccintette a hamutálcára. Kireina a cumiját szopogatta az édesanyja ölébe. 
 - Anyaként nehezebben tudjuk elfogadni a férjeink „vállalkozását”. Mindig attól rettegünk, hogy nehogy bajuk essen.
Sakura erre felkapta a fejét. Gyanús volt neki, hogy Konan miért pont erről kezdett beszélni vele. 
 - Igen, hallottam Sasukétól. Ő kért meg rá, hogy beszéljek veled. Sakura talán nincs is sejtelmed, hogy kihez mentél hozzá. A férjed szinte az összes alvilági csoportot a kezébe tartja, de vannak olyan csoportok is, akik máshoz hűek. Ők akarják mindenáron tönkre tenni Sasukét, hogy megszerezzék a hatalmát. Nézd az én férjemet is már többször megfenyegették, ezért adok egy tanácsot: „Ne akard megtudni miket tesz.”  Elégedj meg azzal, hogy mindent megad neked. 

Sakura megszólalni sem bírt, annyira lesokkolta, hogy a kék hajú barátnője ilyen könnyen tud „erről” beszélni. Kireina megérezte az anyukája ijedtségét ezért odabújt hozzá. Kicsi kezét az édesanyja kerek arcához tette. Sakura mosolyogva nézett a kislányára, majd magához ölelte. 
~ Jaj, kicsi lányom, te próbálsz engem megvigasztalni… Milyen anya vagyok, ha minden nehézségtől sírva fakadok? Apukád ezért félt engem ennyire. ~ 
Ekkor Ai sápadtan ment ki a gyerekszobából és alig tett néhány lépést kihányta a reggeli pár falatját. Sakura azonnal leültette az öléből Kireinát és Aihoz sietett. Felvette, majd megpuszilgatta az láztól piros arcocskáját. Ai átölelte az anyukája nyakát. 
Konan együtt érzően lebiggyesztette a száját, hiszen nem is volt annál rosszabb, ha egy gyerek megbetegedett. Elnyomta a cigijét és segítőkészen felállt, hogy átvegye Ait, ameddig Sakura feltakarít.  Ai egész végig sírdogált Konan ölében és minden mozdulatát figyelte az édesanyjának. Ha már nem látta, elkezdett még jobban sírni. A kicsinek örökkévalóságnak tűnt az az idő, amelyben a feltakarítás folyt. Akkor nyugodott meg, amikor ismét a szerető anyukája ölében ült. 
 - Ne haragudj Ai tegnap megbetegedett, ezért nagyon nyűgős. 
Konan mosolyogva legyintett, hiszen a kilenc éves kislánya sokkal nagyobb hisztiket szokott levágni. Majd észrevette, hogy Sakura szomorúan magához ölelte az idősebbik kislányát. 
 - Gyenge vagyok. Ha Sasuke-kun elmegy itthonról, agyon idegeskedem magam… folyton attól rettegek, hogy megsérül… 
Konan lehunyta a szemét, miközben összefonta a karjait. 
 - Fel se fogtad még, hogy a férjed milyen veszélyes alak. Őt felesleges féltened, tud magára vigyázni. Inkább azokat sajnálom, akiket nyomtalanul eltüntetett. Mi lenne, ha szerdán tartanánk egy csajos napot? 
 - A gyerekeket nem hagyhatom egyedül. 
 - Ugyan, meg sem fordult ez a fejembe. A lányokat is magunkkal visszük. Csapunk egy igazi csajos napot!  – mondta mosolyogva Konan.
Sakura nagyon szeretett vásárolni, nagyon gyakran megfordult a bevásárlóközpontokban, ahol szebbnél szebb ruhákat vett magának és a családjának. Jó ötletnek tartotta a csajos napot, hiszen nem is tudta a napját, mikor ment el utoljára valamelyik barátnőjével valahová, ahol csajos témákról, a családról és a divatról beszélgettek. Ezért hamar beleegyezett a szerdai csajos napba.

Este nyolc óra körül ért haza Sasuke, aki nagyon rossz kedvében volt. Kigombolta a felgyűrt ingének az első pár gombját, majd a konyhába ment. A pulton töltött magának pálinkát és egyszerre lehúzta.  Sakura a konyhába ment,és pár percig egy szót sem szólt, csak a férjét nézte. 
 - Kérsz vacsorát? 
 - Lezuhanyozom, utána majd eszek. – mondta Sasuke, amikor elment a felesége mellett. 
Sakurának a szíve szakadt meg, hogy a szeretett férje ennyire semmibe veszi. 
Pont akkora készült el, mire az Uchiha végzett a zuhanyozással. Sült húst, töltött gombafejeket és persze zöldséges rizs készített ebédre, amiből végül vacsora lett. Sakura nem evett, de ennek ellenére leült az asztalhoz, hogy legalább egy kis időt tudjon az Uchihával tölteni. 
 - Beszélt veled Konan? – kérdezte Sasuke, miközben az omlós sült húsból vágott le egy darabot. 
 - Igen. Szerdán elmegyünk vásárolgatni. Ait és Kireinát is magammal viszem. 
 - Helyes. Szexis új ruhákban akarlak látni. 
~ Szóval ezt várod tőlem, hogy picsáskodjak és gondoskodjak a lányainkról. De Sasuke-kun a feleséged vagyok, ezért az is a feladatom, hogy segítsek neked. Nyugodtan elmondhatsz nekem bármit… hát ennyire nem bízol bennem? ~ 
Az Uchiha látta, hogy a felesége babaarcán a szomorúság jelei tűnnek fel. Megtörölte a szalvétájába a száját, majd felállt és odament a fekete hajú nőhöz. Kezével felemelte Sakura kecses kezét és csókot nyomott rá. Egyre feljebb haladt a csókjaival. Sakura behunyta a szemét a kellemes érintéstől. Minden egyes csókba belebizsergett, és kívánkozott a folytatásra. A sötét hajú férfi halványan elmosolyodott, mivel tudta, hogy már nyert ügye van. Tökéletesen tudta kezelni a feleségét. Tudja, hogyan tudja zavarba hozni, hogyan tudja kibékíteni, hogyan bírhatja teljes engedelmességre. Sikeresen olyanná formálta a nőt, amilyenné akarta.

Szerdán reggel félt 11-kor Konan felvette a barátnőjét és nekivágtak az utaknak. Milánó messze volt tőlük, jó két órára. Nami egész úton végig fecsegett, egy percre se maradt csendbe. A narancssárga hajú és szemű kislány nagyon beképzelt és akaratos volt. Mindig a saját érdekeit nézte és másokat nem vett figyelembe. 
A zöld volkswagennel leparkolt a kék hajú nő majd a gyerekekkel beindultak. A bevásárlóközpontban minden üzlet márkás volt. Drágábbnál-drágábban árultak ott minden. A márvány padló olyan tiszta volt, hogy látni lehetett a tükörképüket. A plafonon kristálycsillárok lógtak. A Nap fénye az épület összes zugát megvilágította. 

Butikról butikra jártak, sok ruhát, cipőt próbáltak fel, miközben az eladónők körbeugrálták őket.  Nami is nagyon szeretett öltözködni, de több esetbe unatkozott, hiszen nem minden butikban voltak gyerekruhát. Ai és Kireina ámuldozva figyelték a sürgés-forgást. Miközben teltek az órák, a márkás boltok szatyrainak többsége is nőtt. Sakura a férjének és a lányainak is sokat vásárolt, ezért a több órás talpalás után beültek egy cukrászdába, ahol finom fagylalttal hűsítették le magukat. Rekkenő hőség volt és hiába tartózkodtak a légkondis bevásárlóközpontban, mégis kimelegedtek. Nami egy óriás fagylaltos kelyhet kanalazott. Konan elszívott két cigit, ameddig a cukrászdában pihentek. Mikor kifizettek mindent, a kék hajú nő találékonyan elmosolyodott. 

A két gyönyörű hercegnő már nagyon nyögős voltak, ezért Sakura menni akart, de barátnője elrángatta egy fehérnemű boltba. A fehérnemű boltban pont aznap reggel hoztak új árukat, amelyikből bőségesen tudtak válogatni. Sakura nagy sietve átnézte a szebbnél-szebb darabokat, mert a két kislánya elkezdett sírni. Hiába döcögtette a babakocsiban őket, nem akarták befejezni a sírást. Ezért elővette a cumit, amit Kireina szájába adott. A világos szemű kislány rögtön elnémult, így csak Ai hisztizett. A fiatal anyuka kivette sötét hajú és szemű szeme fényét, majd a derekára ültette. 
 - Segítesz kiválasztani, hogy melyiket vegyem meg? Tetszeni akarok apukádnak, ezért egy lélegzetelállító fehérneműt kell választanunk együtt. – mondta Sakura, miközben a pultra kiterítette a két kiválasztott darabot.
Ai rövid ideig nézte őket, majd kisujjával a bal oldalira mutatott. Sakura megpuszilta a kislánya pofikáját és megköszönte, hogy segített neki. Két fürdőruhát is kiválasztott, amiket Kireina elé tett. Mivel a világos szemű kislány még nem nagyon tudod ilyen téren döntést hozni, megragadta az egyiket, amit nem akart elereszteni. A fekete hajú nő felnevetett, majd puszit nyomot az angyalkája arcocskájára. Így azt a fürdőruhát vette meg, amit a kisebbik lánya „kiválasztott”.

Este öt órára értek vissza a nyaralóhoz, ahol a két férfi csodával határos módon a pisztolyaikat tisztították, majd megtöltötték újra töltényekkel. A két nő összenézett, utána meg a gyerekeket bevitték a gyerekszobába. Kazu ahogy nőtt, úgy hasonlított egyre jobban az édesapjára. Mindig rosszaságokon törte a fejét, míg Gonshiro egy érzékeny lelkű fiúcska volt, akit a bátyja irányított. Yahiko ölében ült, és egy pisztollyal játszadozott. Konan majdnem ott helyben szívrohamot kapott, amikor meglátta kék hajú csemetéje kezeibe a veszélyes fegyvert. Azonnal odarohant és kikapta a kezei közül. A kisfiú felnézett az édesanyjára, majd könnyek gyűltek a szemébe. 
 - Nincs megtöltve. Szerinted képes lennék töltött fegyvert a kezébe adni? – kérdezte felháborodottan Yahiko, amikor az asztalra csapott. 
Rühellte, ha a felesége túlreagálja a dolgokat.  Nyílván nem fog a fia kezébe adni egy töltényekkel ellátott pisztolyt. 
 - Hogy adhattad az egyik pisztolyodat Gonshironak? 
 - Csillapodj le! A bolhából csinálsz elefántot! 
Konan a férje kiabálására meghunyászkodott. Lehetett látni rajta, hogy mérges, de ennek ellenére elhallgatott. 
Sakura észrevette, hogy néhány vérfolt éktelenkedik a férje ingén. Összerándult a gyomra és érezte, hogy az erő elszáll a lábaiból. Szédülni kezdett ezért odament az asztalhoz, hogy leüljön az egyik szabad székre. 
 - Megsebesültél? – kérdezte ijedten, amikor megfogta a férje kezét. 
Világos szemeiben még soha nem látott aggodalom fénylett. Az arca falfehér lett, a keze remegett az Uchiha kezén. Yahiko erre falkacagott és az asztalra tett egy csúnya dobozt. A fekete hajú nő elé tolta és bátorította, hogy nyissa ki. Sakura értetlenül nézett a narancssárga hajú férfira, majd a dobozra. 
 - Yahiko ezt nem gondolhatod komolyan! – kiálltott fel Konan, mikor meglátta „azt” a bizonyos dobozt.    
Sakura remegve nyúlt a doboz fedele felé, amikor a férje megfogta a kezét. 
 - Nem engedem, hogy megnézze. – mondta Sasuke veszedelmes pillantást vetve barátjára.   – Sakura, nyugodj meg nem sérültem meg. Tudok magamra vigyázni, ezért sose félts. 
 - Szegény fickónak csúnya vége lett. A dobozban csak néhány ujját találod, összesen ennyi maradt belőle. 
Sasuke fenyegetően nézett Yahikora, majd a pisztolyát rászegezte. Az ujja már a ravaszon nyugodott. A két nőben meghűlt a vér, mukkanni sem mertek. 
~ Mindentől óvni próbálod, de muszáj megszoknia ezt az életet. Ezt te is nagyon jól tudod Sasuke. ~ 
Eközben Sakurát a hányinger kerülgette. Azt kívánta, bárcsak ne tudta volna meg a doboz tartalmát.  Egyszer csak Nami szaladt ki a szobából, majd szinte jéggé fagyott, amint meglátta, hogy az apjára fegyvert fognak. Elsikította magát, majd odarohant Yahikohoz és átölelte. 
 - Ha akarnám, simám lelőhetnélek a családod szeme láttára. – mondta Sasuke, amikor leeresztette a pisztolyát. 
Yahiko megsimogatta a lányát. Nami még mindig ölelte és le nem vette a szemét az Uchiháról, aki eddig pisztolyt fogott az apjára. Amikor Sasuke ránézett az apjához bújt. Félt tőle. 
 - Sakura! Köteles vagy hozzászokni ehhez az élethez! Válj méltóvá arra, hogy Uchiha Sasuke felesége vagy! 
Noha Yahiko kedvelte Sakurát, mégis a lány érdekében szigorúan bánt vele. Csak így volt arra esély, hogy beilleszkedjen az új életébe. Az alvilágban kőkeménynek kellett lenni mindig, mert ha egy fikarcnyit is elgyengült valaki, akkor annak befellegzett. A halálos végrendeletét írta alá. Mire az ötfős család elment, a két családfő is kibékült. Mindketten túlreagálták a dolgokat és ebben kölcsönösen egyetértettek.

Még nincs hozzászólás.