Aranypenna

Ha szeretnéd nálunk megosztani a történeted, akkor küldd el nekünk e-mail-ben! Mielőtt bármit is küldenél,  kattints:

 
 
 
Szerkesztők Aimi és Emilly
Elérhetőség: aranypenna.info@gmail.com
Nyitás 2016.03.18.
Téma anime fanfiction
Régi designok megnézem
Grafika Ninaa
Kódok LindaDesign | GlamourFactory

 

 
Írói kisokos
1. Alapok, helyesírás, párbeszédek helyesírása, lektor
2. Szóismétlések, szereplők gondolatainak szövegbe ágyazása
3. Vesszők

 

 
 
Jiraiya Tolla
Szabályzat
Kulcsok 2017
Történetek 2017

 

 
Társoldalak





 
Kedvenc linkek



 
Ennyien jártatok itt:
Indulás: 2012-03-04
 

45. fejezet

Két órával később, amikor a két kislány a saját szobájukban aludt, Sakura kihasználta az alkalmat, hogy hajat mosson. Még mindig remegett a keze és amikor megtörölte a haját hallotta, hogy a nagykapu kinyílik. A törölközőt a hajára tekerte és lesietett az első emeleti nappaliba, ahol a vékony anyagú vászon függönyön keresztül nézte, hogy mi történik. Két katona ruhát viselő férfi beszélt Sasukéval. Pillanatokon belül az Uchiha az ablak felé nézet, mintha megérezte volna, hogy a felesége figyeli. Erre Sakura gyorsan elment onnan és felment megszárítani a haját.
 

Az idősebbik katona egyenesen állt és a kezeit hátul fogta össze. Még a fiatalabb csak vigyázban állt és hagyta, hogy a felettese beszéljen.
 – Sokat kockáztattál ezzel Sasuke. Nem jönne jól neked, ha az itteni rendőrség nyomozni kezdene utánad.
 – Lehet, de pont ezért hívtalak ide téged. Hiszen apámnak ia mocskát is te takarítottad el. Te vagy a legjobb a nyomok eltüntetésében.
Az öreg katona bólintott és rutinosan hozzálátott a holtest összekaparásához. Sok ilyes fajta munkát bíztak rá, amióta Fugaku parancsnoksága alá került. Szinte már veteránnak számított a szakmában, ezért az Uchiha család mindig őt hívta a komolyabb ügyekhez. A munkája nem volt egy életbiztosítás, mert ha már annak a gyanúja is felmerült, hogy el akarja árulni az Uchihákat, akkor hamar végeztek volna vele. Anglia és japán katonaságát Fugaku vezette, ezért a rendőrség soha nem talált nyomokat.

Sasuke a dolgozó szobájában iszogatta a whiskyjét, amikor halk kopogást hallott. Sakura félénken lépett be a helyiségbe. Az Uchiha ránézett és letette a whiskys poharát az asztalra, majd a feleségéhez lépett. Kezével hátrasimította a nő haját, majd megsimogatta az arcát. Sakurának nagyon jól estek a férje érintései. Erre volt a legnagyobb szüksége.
 – Remegsz. Ennyire félsz tőlem?
Sakura megrázta a fejét és átölelte a férjét.
   Annyira féltem, Sasuke-kun. Én csak tiéd vagyok! Csak te érinthetsz meg! Nem viselem el, ha másik férfi hozzámér!
 – Nyugodj meg. Most már vége. Te csak az enyém vagy. – mondta Sasuke és felkapta Sakurát, majd az íróasztalához vitte.
Az íróasztalról mindent lesodort, ami könnyen elmozdítható volt. A mappák és a különféle lapok hamar a földre puffantak az íróeszközökkel együtt. Sakura már az asztalon ült és a férje nadrágját gombolta ki. Az Uchiha levette a fiatal nőről a pólót és a melltartótól is hamar megszabadította. Megragadta a felesége haját és vadul megcsókolta. Sokkal durvábbak voltak az érintései, mint bármikor máskor. Tele volt haraggal és feszültséggel és ezeknek Sakura vált az áldozatává. Szegény nem tudta mire vélni ezt, mivel eddig nem bánt vele így a férje. Igazából az Uchiha mindig így bánt a nőkkel, akikkel kapcsolata volt. Egyedül Sakurával bánt óvatosabban, csak nála figyelt arra, hogy nehogy durvábban csinálja. De még vele is sokszor durván csinálta, ezzel is azt jelezve, hogy ő a domináns fél. Mindig elnyomta a csajait, de Sakurát tudta teljesen behódoltatni.
 – Csak az enyém vagy. Testestül, lelkestül az enyém vagy. Nem bírom elviselni, ha más férfi közeledik hozzád. – mondta Sasuke, miközben vadul csókolta Sakurát.
Sakura az izgalomtól és a vágytól elpirulva viszonozta a csókokat. Kívánta az Uchihát és lábával körülfonta a férfit.
 – Nagyon szeretlek Sasuke-kun. A tiéd vagyok örökre.
Sasuke hamar megszabadította a feleségét a többi ruhadarabjától. A meztelen Sakurát magához ölelte és hátát simogatta, miközben szívogatta a nyakát. Pár pillanattal később méretes hímvesszővel a fekete hajú nőbe hatolt és gyors tempót diktálva kezdett mozogni. Erőseket lökott, aminek hatására az íróasztal is elmozdult a helyéről. Sakura hangja betöltötte a szobát, a helyiségen kívül is hallatszott.
Éjszaka is szeretkeztek a sötét hálószobájukban. Kívánták egymást és nem tudtak betelni a másikkal, ezt a napot maguknak szánták.

 

Sasuke sokáig fent maradt, mivel nagyon alacsony volt az alvásigénye. Általában 1-2 órát szokott aludni, abban a pár órácskában pihente ki a nap fáradalmait. Az éjszaka nagy részében a felesége ölelte vagy simogatta. Sakura álmában is elmosolyodott, ha a férje megsimogatta. Sőt, amikor a férjéhez bújt, azt mondta álmában: „Szeretlek Sasuke-kun...” Többször elő szokott fordulni, hogy Sakura ezt mondta álmában. Ilyenkor az Uchiha mindig halványan elmosolyodott.

 

Két nap elteltével mindenki tudomást szerzet arról, Sasuke megölte Tadayoshit. A magasabb körökben forgó családok egyik részét félelemmel töltötte el, míg a másik felét felháborította. Persze, akiket felháborodással töltött el a hír, azok rögtön Fugakuhoz mentek panaszkodni. Fugaku egészsége napról-napra rosszabb lett, de belül még erős volt. Nem engedte át magát egykönnyen a betegségnek. Shizuka sokkos állapotba került, amint meghallotta egy szem fia halálhírét. Fugaku elékezettnek látta az időd, hogy meglátogassa a fiát. Eddig is nagy felháborítással töltötte el a kisebbik fia viselkedése, de ezzel már túl messzire ment. Meg volt győződve arról, hogy megint Sakura miatt tette azt, amit tett.

Másnap este öt órára vad csengetés rázta meg a nyugodt rezidenciát. De semmi jel nem mutkozott arra, hogy otthon lenne valaki. A dühös barna hajú férfi folyamatosan csengetett, mintha ettől siettetni tudná azt, hogy előbb fogadják. Mikoto a férje mellett ült és óvatosan próbálta nyugtatgatni. Shizuka a hátsó ülésen ült ingerülten, nem tudja megbocsátani az unokaöccsének azt, hogy hidegvérrel megölte az egy szem fiacskáját. Másfél órát a kocsiban ülve töltöttek, mire végre meglátták a villa urának egyik méregdrága kocsiját.
Esett az eső és annak kellemes illatát jól lehetett érezni a levegőben. A szürke ég teljesen eltakarta a halvény Napot, ami lassan kezdett eltűnni, hogy átadhassa a helyét a Holdnak. Sasuke eaddig kifejezetten jó kedvében volt, de az egy csapásra eltűnt, amint meglátta a másik autót. Sakurára nézett, és azt mondta: „Maradj a kocsiban a gyerekekkel. Ne szállj ki addig, amíg nem szólok.” Ez után kiszállt és hangosan becsapta az ajtót.
Fugaku addigra már kint várta a fiát. Mikoto az esernyőjét a férje feje felé tartotta, és édeskettesben álltak alatta. Az anyja arcáról mindent le tudott olvasni az Uchiha.

 – Mit kerestek itt?
 – Pontosan tudod miért jöttünk. Mi késztetett arra, hogy megöld Tadayoshit?
 – Ez az én magánügyem, nem tartozok magyarázattal. Shizuka pontosan tudja, hogy miért tettem ezt. – mondta Sasuke, amikor a nénikéjére nézett.
Shizuka szemeiből sütött a harag a fia elvesztése miatt. Az esőcseppek leperegtek az arcáról a könnyeivel együtt. Nem volt olyan anya a világon, akit ne viselt volna meg a gyermeke elvesztése. Egy anya mindent megtett a gyermekéért és foggal-körömmel védelmezte mindentől és mindenkitől.
 – Shizuka, miért jött ide a fiad? – kérdezte Fugaku komoran.
Unta az egészet, nem őrá tartozott és nem neki kellett kinyomozni az igazságot. Tadayoshi részben magának köszönhette az egészet, nem lett volna szabad ide jönnie az oroszlán barlangjába. A nő némasága tovább fokozta benne a türelmetlenséget.
 – A gyávák soha nem merik bevallani az igazságot, ha lebuknak. Ha békén hagyta volna a feleségemet, akkor nem ért volna véget a nyomorult hitvány élete.

Mikoto erre felkapta a fejét erre. Nem hitte volna, hogy valaha is ennyire el fog durvulni a helyzet. Rossz, ha a családban sok a viszály és a nézeteltérés. Hiszen leginkább a családjára számíthatott az ember. Ezért tapsolt egyet, hogy felhívja magára a figyelmet majd azt mondta: „A jövő hét szombatot a családnak fogjuk szentelni. Mindenkinek részt kell benne vennie,és Sakura szülei is meg lesznek híva.”
 

Szombaton az Uchiha szülők villája készen állt a családi találkozóra. Mikoo elegáns kosztümben várta a vendégeket, csak a férje kedvtelensége lombozta le. Fugaku reggel óta csak morgott, és mindenbe belekötött. Semmi nem felelt meg neki.

Fujiko a nappaliban cigizett a puffon ülve. Hosszú, barna hullámos haja a füle mögé volt tűrve. Aztán belépett Fugaku, aki abban reménykedett, hogy itt egy kicsit egyedül lehet. Nagyot sóhajtott, amikor meglátta a felesége húgát.
 – Sógor, mostanában annyira rossz bőrben vagy. Hát igen, most már nem te vagy a vezetőnk...
 – Hallgass el Fujiko! Jobban jársz, ha most nem idegesítesz fel.
 – Persze, persze. – legyezett a kezével provokálóan Fujiko. – Viszont ma jó pofát kell vágnod.
Amint ezt kimondta a barna hajú nő, megszólalt a csengő. Yume és Zeitaku is kiöltöztek, mivel számoltak azzal, hogy ide nem mehetnek laza öltözetben. Sasuke is közönyös hangulatú volt, abszurd dolognak tartotta ezt az összejövetelt. Sakura jókedvet erőltetett magára, de belül szorongott. Félt a találkozástól, ha már ezt az épületet meglátta, felállt a karján a szőr. Türkizkék kötött overállt viselt, amit még a legelső terhessége előtt vett. Szerencsésnek érezte magát, hogy rámentek azok a ruhák, amiket még a terhessége előtti időszakokba hordott. Persze a fogyókúra segített neki abban, hogy még hamarabb leadjon néhány kilót. Eleget akar tenni imádott férje elvárásainak. Ezért vesződött, hogy megtartsa a súlyát. Yume is kitett magáért, mivel csőfarmert vett fel, denevérujjú kék pólóval és magas sarkúval. Itachi csak a két fiával jött a szüleihez, ami rendkívüli volt, hiszen ha tehette mindig Nimerával töltötte az idejét. Itachi odament az öccséhez. A két fivérnek nem kellett semmit sem mondania egymásnak. Sasuke tudta, hogy a bátyja miért csak a két fiával jött.
 – Ezek szerint most mondod el nekik. Apánk még jobban kiborul, ha megtudja...
 – Ő mindig túl liheg mindent.
 – Hol hagytad Nimerát, Itachi? – kérdezte Sakura gyanútlanul, miközben Kireinat tartotta a karjaiba.

Ai az édesanyja láábaa kapaszkodott szótlanul. Sasuke magához vonta őt és megcsókolta.
 – Hamarosan megtudod. – mondta Sasuke és felvette Ait, aki a szeme fénye volt.
Ai mosolyogva bújt az édesapjához. Sötét haja ki engedve lógott a válláig. Csak piros masnis hajpánt volt a frizurájában. Piros nadrág volt rajta, rózsaszín pólóval és cipőcskével. A piros kardigánja össze volt gombolva, így csak a póló széle látszott ki. Hideg szél kezdett süvíteni. Sakura és Yume libabőrösök lettek a hideg széltől, ami a bőrüket simogatta. Emiatt bementek a szülői rezidenciára, ahol Mikoto nagy örömmel fogadta őket. Fugaku feszülten ment ki a vendégekhez és ez a többiekben is feszültséget keltett. Hato és Kaigen futott oda rögtön a nagyapjukhoz. A barna hajú férfi büszkén és szeretetteljesen nézett a fiú unokáira.
 – Nimera nem jött veled Itachi? – kérdezte Fugaku, amikor végignézett a vendégeken.

Itachi megköszörülte a torkát.
 – El kell mondanom nektek valamit.

 – Hm. Halljuk, fiam!
 – El fogunk válni Nimerával és el fogom venni Natsukót.
 – Natsuko jobban illik hozzád, szép pár lesztek... – mondta Fugaku örömteljesen.
 – Micsoda? Itachi gondold át mégegyszer. Ez komoly döntés, amit nem lehet egyik pillanatra a másikra meghozni. A gyerekekre is gondolnotok kell. – mondta Mikoto sokkos állapotban.

Fujiko füttyentett egyet, amikor lement a lépcsőn. Számított arra, hogy ez a családi találkozó nem lesz zökkenő mentes, ezért is jött el. Fugaku felemelte a kezét, a feleségét csendre intve. Nagyon örült az idősebbik fia döntésének. Natsuko nagyon művelt nő volt, aki sokkal nagyobb rangú családból származott, mint Nimera.
 – Ha egy férfi a válás mellett dönt, annak alapos oka van. Az jelenti, hogy a felesége már nem tudja kielégíteni.
Itachi bűntudattal nézett egy pillanatra a csupasz parkettára. Sajnálta, hogy több hónapon át hazudozott Nimerának a hollétéről. Eleinte nem akart komoly kapcsolatot a találkákból, de minden egyes találkozásnál egyre jobban beleszeretett Natsukoba.
 – Nimerával azt beszéltük meg, hogy Hato marad velem...Kaigannak meg Nimera lesz a gondviselője.
Sakura hitetlenkedve nézete a szürke hajú férfit. Kizárt dolognak tartotta, hogy Itachi valaha is elhagyná Nimerát, hiszen nagyon szerette. Kicsit csalódott a férfiban, hogy több év házasságát félredobta az új kapcsolatáért. Itachi sötét szemeivel Sakurára nézett, majd mosolyogva oda épdelt hozzá és megállt tőle egy centire. Sasuke megfogta a felesége karját, majd halkan azt mondta neki: „Nincs beleszólásod. Fogadd el a tényeket.” Sakura félelemmel csillogó szemekkel nézett a nálánál sokkal magasabb adonisz férjére.
 ~ Elfogadom a tényeket, mivel ez nem az én dolgom..., de ha Itachi képes elhagyni Nimerát, akkor te is...elhagyhatsz engem, ha rám unsz. ~  gondolta Sakura kétségbeesetten.
Sasuke rögtön kiolvasta a felesége szemeiből a kétségbeesést. Azonnal rájött, hogy Sakura mit gondolhat, úgy ismerte, mint a tenyerét. Kireina születése után sokkal féltékenyebb lett és ezzel a viselkedéssel csak a férjét haragította meg.
 – Nimera nagyon erős és talpra eset nő, ezért nem kell félteni. Hamar fel fogja dolgozni a válásunkat. – mondta Itachi mosolyogva.

 

Kis idő elteltével mindenki a nappaliban helyezte magát kényelembe. A helyiségben feszült hangulat uralkodott. Yume és Zeitaku  kényszer beszélgetéseket kezdeményezett , hogy megtörjék a csöndet. Ai az unokabátyjait követe, akik le akarták rázni. Nagy fiúknak gondolták magukat, ezért cikinek tartották, hogy egy kicsivel játszanak. Ai nem nagyon volt beszédes, csak a plüsscicájával a kezében járkált, amikor a két fiú lerázta. A másfél éves kislány vissza akart menni a szüleihez, és annyira sietett, hogy elesett. Az ijedségtől elkezdett sírni és azt mondogatta: „Apa...anya...”
Sakura rögtön felpattant a férje mellől és a hang irányába sietett, a lépcső mellett meglátta a földön ülő kislányát.
 – Anya... – sírdogált Ai és az édesanyja felé emelte a kezét.
Sakura felvette és megvigasztalta a kislányát. Papír zsebkendővel letörölte a könnyeit és megpuszilgatta az arcocskáját.
Sasuke átkarolta hátulról a feleségét és belecsókolt a nyakába. Sakura nyakán kék-zöld kiszívási foltok látszódtak. Ösztönösen oldalra billentette a fejét, hogy a férje jobban a nyakához férjen.
 – Miért hisztizik ez a gyerek? Csinálj vele valamit Sakura, mert idegesít a sírása! – hallatszott Fugaku rideg hangja.
Sasuke ingerülten az apjához fordult, de mielőtt bármit mondhatott volna, a felesége megfogta a kezét. Ezzel jelezte, hogy ne kezdjen el veszekedni Fugakuval. Az Uchiha a felesége arcához emelte a kezét és megcsókolta. Majd a homlokára is csókot nyomott és azt mondta: „Menj vissza a többiekhez.”

Még nincs hozzászólás.