Mikor Sakura a fájdalmai csillapodni kezdtek, hamar elaludt, de álmában csak egy nevet mondott: „ Sasuke-kun”. Yugito erre felkapta a fejét és kiverte a víz, a név hallatán a mindkét keze és mindkét lába remegni kezdett. Pánikolva nézett az alvó lányra és lerogyott a földre. Egész testébe remegett és elkerekedett szemekkel nézte a hideg kőtalajt. Uchiha Sasuke-sama nevét mindenki ismerte és mindenki rettegett tőle. Akinek volt egy kis esze, az imádkozott, hogy soha ne találkozzon vele. Igaz öt évvel idősebb volt Sakuránál, de máris mindenhol ismerték a sötét hajú férfi nevét. Szerencsére nem vele kellett harcolnia, mikor elfogták, de megismerkedett a hatalmával. A kínok kínját élte át, mikor belenézett a vörösen izzó Sharingan szemekbe.
***
Egy erdőben fekete árny ugrált a fákon, menekülve üldözői elől, akik a levegőben követék, de a sűrű lomkoronák és az éjszaka a fáradt személynek kedvezett, hogy eltűnhessen. Mikor megállt piheni és kifújta a levegőt, hallotta valaminek a suhogását. Azonnal felugrott és hosszú éles karmaival elvágta a kék fonalat, ami egy bábot mozgatott. Majd a semmiből egyenesen felé repült egy újabb bábú, ami egy hatalmas éles pengéjű sarlóval támadt rá. Azonnal leugrott az ágról, két kezével kapaszkodott meg. Lendületből felugrott és kirúgta az élettelen báb kezeiből a fegyver.
- Hagyjatok békén vagy ti fogtok rosszul járni!
Egy fekete köpenyt viselő alak körvonalai rajzolódtak ki biztonságos távolságból. A kapucnit lehúzta a fejéről és így halványan látni lehetett a támadót. Az enyhén hullámosnak tűnő rózsaszínes haját és a barna szemeit, amelyekből semmit sem lehetett kiolvasni.
- Kik vagytok és mi a francot akartok tőlem?
- Parancsot kaptam az elfogásodra. A kaminari uralkodó testőrségéhez tartozom, a fehér agyagsárkányon utazó hangos cimborámat meg erősítésnek küldték.
- Sasori nem akarod az életedet is elmesélni ennek a libának?! - ordibálta hangosan Deidara, mikor a bábhasználó mellett termett.
Sasori a kezét a homlokára tette és rázta a fejét, hogy a szőke mennyire nem tud hangtalanul követni senkit. Sokszor azon volt, hogy betömi a száját, hogy elhallgattassa, de ez csak mindig tervezgetés maradt. Deidara hátba vágta öreg cimboráját, aki enyhén előre dőlt a csapástól és morcosan a kék szemű baromra nézett, aki csak röhögve azt mondta:
- Bízd csak rám, egyedül is legyőzőm ez a nőt. Hiszen hiába a kétfarkú macska démon tárolója, nem nagy ellenfél.”
Sasori csak bólintott és a háttérből figyelte a harc kimenetelét. Igazából semmi kedve sem volt a macska egér játékhoz, csak most fordult a helyzet és a macska szorult sarokba. Majd a szőke nőre nézett, aki nagyon mérgesnek látszott. Négykézlábra állt, olyan volt mintha egy valódi macska fújtatna dühében. A hosszú haját összefogó fehér szalag elszakadt és nyomban egy óriási kék fekete csíkos macskává vállt.
Deidara magabiztossága kicsit meginogott, mikor látta a macskaszörnyeteget teljes alakjában. Nem nagyon volt túl jó közelharcban, ezért pont ideális a távolsági hatalmának. Azonnal a két tenyerét begyömöszölte a derekén csöngő övén logó kis tarsolyba és a fehér tömör agyagot rágni kezdték a tenyerén lévő szájak .Hamar kisebb termetű madarakká formálta és egyenesen a kék szörnyeteg felé küldte őket. A madár formájú robbanó agyagok a macska mellett robbantak fel. Nagy füstfelhő borította el az erdő felét és a szőke férfi elégedetten a bábhasználó mellett termett. Szóra nyitotta a száját, amikor Sasori hamarabb megszólalt:
- Még nincs vége.
A kék, nagy testű macska igaz, hogy a földön feküdt több fát kidöntve vagy maga alá temetve, de a száját kinyitotta és tűzgolyót képzett és egyenesen a támadói felé küldte. Újabb füstfelhő keletkezett mindent elpusztítva, ami elé került. De egy nagy állathoz hasonló báb állt a földön sértetlenül. Nyoma sem volt rajta a tűzgolyó nyomainak. Sasori kiugrott belőle és két másik bábjával, bénító pecséttel mozgásképtelené tette a szörnyeteget, aki nyomban visszaváltozott a szőke nővé.
- Hamar elintézted Sasori, és még különleges bábjaidat sem kellett használnod.-mondta Deidara, aki csak akkor tudott kimászni a bábból.
A bénító pecsét hatása sokáig tartott, ezért Deidara vonszolta maga után a nőt, aki sokáig még a kezét sem tudta felemelni.
Visszaérve a palotában a bénító hatás teljesen eltűnt, ezért Yugito a karmaival megsebezte a robbantót, aki rögtön elugrott és másik kezét a véres sebre tette és vicsorogva nézte a macskaszörny tárolóját, aki futásnak eredt. Még a folyosó végére sem ért, mikor egy férfi jelent meg semmiből, akinek a sötét szemei vörössé változtak. Yugito még soha nem látott ilyet és fogalma sincs, hogy milyen hatalommal rendelkezik az előtte álló férfi. Mivel nem tudta mire számítson egyenesen a szemeibe nézett, amik szempillantás alatt újra megváltoztak és piros virágforma vált láthatóvá a sötét szemekben. Hamar olyan világba került, ahol szörnyen bántalmazták és rettegve sikított torka szakadtából és reszketve rogyott térdre.
- Kösz Sasuke, hogy elkaptad a libát.- mondja Deidara hálálkodva.
Sasuke nem válaszolt semmit hanem köddé vált, mintha csak a képzeletük játszott volna velük.
***
Ez az incidens már egy éve történt, de még mindig rémálmok gyötrik attól a kegyetlen, érzelemmentes Uchihától. Az uralkodó meg akarta szerezni a kétfarkú macskaszörnyeteg erejét, ezért tartotta mai napig fogva, és biztos volt benne, hogy ennek a fiatal nemes angyallánynak is az erejét akarja megkaparintani.
A rákövetkező héten Yugito kezdett rájönni a fájdalom forrására. Ezért egy délután megkérdezte Sakurát, hogy nem-e terhes. A rózsaszín hajú lány erre felnézett az idősebb nőre.
- Látom rajtad, hogy te hamarabb rájöttél erre.
- Igen. Gyereket várok és most vagyok a negyedik hónap elején. A négy hónapban nem jött meg és mindentől hányingerem lesz, de én is csak két hete jöttem rá. Azért nem szóltam, mert nem akarom, hogy a babának valami baja essen.
A szőke hajú nő rákérdezett a gyakran előforduló kínzó fájdalmakra, hogy az mitől lehet, de Sakurának fogalma sem volt. Mindig a hirtelen jövő fájdalmak miatt aggódott, hiszen nagyon féltette a babát. És a jelekre sem tudott választ adni, csak a kisbaba miatt aggódott, hogy nehogy baja legyen az előbb felsorolt két dologtól.
Yugito félt még annak a gondolatától is, hogy ez a lány Uchiha Sasuke-kun gyerekét hordja a szíve alatt. És mikor csak mellékesen megkérdezte tőle, hogy ki a gyermek apja, a nemes angyallány nem válaszolt, hanem másra terelte a témát. Nem akarta elárulni, hogy a kisbaba az Uchihától van, hiszen ezzel nem csak a születendő gyermekét, hanem a férfit is védeni akarta. Jobb, ha titokba tartotta ezeket, ameddig itt tartották fogolyként.
Sasori aznap napnyugtakor lement a pincébe és leszedte a vörös szaggatott függönyt a jégtömbről. A nő továbbra sem mutatta semmi jelét a felébredésnek. Minden reménye elszállt, mostanáig az igyekezetüknek semmi haszna sem volt. Legszívesebben most abbahagyta volna, hiszen csak az idejüket vesztegetik ezzel a nővel. A kezét a jégtömbre tette és csalódottan sóhajtott. Az utolsó látogatása óta még több por lett, olyannyira hogy a lépéseivel felverte az orrát csiklandozó porcicákat.
- Nem akarsz vissza térni ugye? Jó neked így, nincs gondod semmire. - mondta Sasori, mikor recsegést hallott.
A jégtömbre nézett és látta, hogy végigrepedt. Hátrált pár lépést és türelmesen várt. Nem sokára a nő szemei kinyíltak, a jég több helyen elrepedt és a folyékony víz kezdett kifolyni belőle. A nőnek a tekintete hamar megtgalálta a férfit és körbe nézetz a helyiségen, hogy felmérje hol van. Lehunyta a szemét és a jég széttört körülötte és mindenfelé repültek a hegyes, tompa, kisebb-nagyobb jégdarabok. Sasori eltakarta a szemét, hogy nehogy a szemébe repüljön a jég, de csak a látószervének tudott védelmet nyújtani. A jégdarabok sok helyen szakították ki a ruháját. Mikor az összes darab földetért, a férfi elvette a kezét a szemei elől és a nő közel állt hozzá és egyenesen a szemébe nézett.
~ A szemei mit sem változtak. ~ gondolta Sasori, aki ellépett félelmében a lila hajú frufrus nőtől, de rózsaszín szemei nem engedték, hogy elnézzen máshová.
A rózsaszín szemek veszélyesek voltak és semmi érzelmet nem mutattak. Észre vette, hogy a lány a szaggatott vörös függönyt tekerte maga köré, hogy elrejtse a testét. A talpaira rátapadt a por, de nem zavarta. Kinyújtotta a kezét, amitől Sasori hátra ugrott a falig és minden mozdulatát figyelte a nőnek.
- Visszatértem.- mondta a nő veszélyes mosolyra húzva a száját.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Szia!
1. Hát nem tudom, hogy pontosan kire gondolsz...ezért nem tudok pontos választ adni eme kérdésedre....
Hiszen szerintem a gyerek a legnagyobb bizonyíték arra, ha egy szerelmes pát szereti egymást. 
2. Igen, akik ez idáig a többi fanficceimet is olvasták, tudhatják, hogy nekem nagyon fontosos szerepet tölt be az életembe a család, a gyerek/gyerekek és a szerelem. Ezért az írásaimba ezeket szerettem írni.
3. azt sajnos még magam sem tudom, de vannak terveim, hogyan fog megmenekülni, de ez még titok.
4. Erre sem mondhatok semmi biztosat, de nagy csavar fog történi.
5. Hát most hála egészen jól haladok ezzel a történettemmel. Hála a szüneteknek és a hétvégéknek. Furcsa most inkább ehhez a fanficcemhez vannak ihletteim.
Örülök, hogy tetszik, de sajnos nem ígérhetek semmit a gyerekel/gyerekekkel kapcsolatban. Hiszen ált-ban az örökösök mind fiúk, s nem nagyon fordult elő, hogy lány örökölte volna meg azt, amit őt is jogosan megillette volna.
Hát majd megláttod, hogyan fog folytatodni, de remélem tetszeni fog.
Köszönöm a kommit!