Aranypenna

Ha szeretnéd nálunk megosztani a történeted, akkor küldd el nekünk e-mail-ben! Mielőtt bármit is küldenél,  kattints:

 
 
 
Szerkesztők Aimi és Emilly
Elérhetőség: aranypenna.info@gmail.com
Nyitás 2016.03.18.
Téma anime fanfiction
Régi designok megnézem
Grafika Ninaa
Kódok LindaDesign | GlamourFactory

 

 
Írói kisokos
1. Alapok, helyesírás, párbeszédek helyesírása, lektor
2. Szóismétlések, szereplők gondolatainak szövegbe ágyazása
3. Vesszők

 

 
 
Jiraiya Tolla
Szabályzat
Kulcsok 2017
Történetek 2017

 

 
Társoldalak





 
Kedvenc linkek



 
Ennyien jártatok itt:
Indulás: 2012-03-04
 

29. fejezet

Pénteken Sasuke kis időre el tudott szabadulni a haverjaitól, hogy végre kettesben töltsék az időt a feleségével. Egy parkba mentek, ahol többen pokrócokon telepedtek le és beszélgettek. Verőfényesen sütött a nap, a madarak daloltak a kellemes tavaszi idő miatt. Egy nagy tölgyfa alá telepedtek le, ahol árnyékban voltak. A tölgy sűrű lomkoronáján csak néhol tört át a fény. Sakura lila térdig érő ruhát viselt, amibe gömbölyű hasa jól látszódott. A fekete haja kibontva terült szét a hátán, ezért a lágy szellő a kosza tincseket lengette. Sasuke ujjatlan fekete felsőt viselt, amiben szálkásan izmos karjai is látszódtak. Hosszú sötétkék, durva anyagú farmert viselt, aminek a zsebében a telefonja volt rejtve. Sakura leterítette a pokrócot és mezítláb leült, miközben a kerek sápadt arca előtt két fehér pillangó kergette egymást. Sasuke leült mellé és rögvest rágyújtott egy cigire. Sakura a férje vállára hajtotta a fejét és összekulcsolták a kezüket. 
Sasuke amikor elnyomni készült a cigi csikket, észrevett a pokróc mellett elterülő lóherék között egy négylevelűt. Sokan nem vették volna észre, mivel jól el volt bújva. Leszakította, és a feleségének adta. 
– Nem hiszek ezekben a hiedelmekben, ezért neked adom. 
– Sasuke-kun, neked lesz szerencséd hiába adod nekem. Nekem elég az, ha veled lehetek. – mondta Sakura és lágyan megcsókolta a férjét. 
Sasuke csak annyit mondott két csók között: „ Akkor eldobom, ha neked nem kell.”. Sakura megrázta a fejét, hiszen nem akarta, hogy imádott férje megszabaduljon a jószerencsét hozó lóherétől. Mikor nehezen abba tudták hagyni a csókolózást, az Uchiha átkarolta a szorosan mellette ülő lányt. 
– Holnap lesz a 19. születésnapot. Megvettem neked az ajándékodat, de azt csak akkor kapod meg, amikor hazamentünk.
– Én már megkaptam az ajándékomat. – mondta mosolyogva Sakura, majd a hasára tette a kezét. – Esetleg, ha nincs ellenedre meghívhatnánk anyát is hozzánk...
Sakura nagyon bátortalanul hozta fel ezt a témát, mivel a férje mindig feldühödött, amikor ezt szóbahozta. Ez sem volt kivétel, hiszen Sasuke rögtön ráförmedt a rideg, rémisztő hangján, de amikor látta felesége ijedt arcát lenyugtatta magát. 
Semmiképp nem akarta, hogy a felesége családja sokszor megforduljon náluk. Nem engedte, hogy ilyenek mutatkozzanak az Uchihákkal. De azt is pontosan tudta, hogy Sakura,még kötődik az édesanyjához. Egy gyenge pillanatában beleegyezett, hogy átmenjenek hozzájuk, de azt kijelentette, hogy ez nem nagyon fog többször előfordulni.

Szombaton amikor Sakura felkelt, nem találta maga mellett a férjét. Végül is szinte mindig így szokott lenni, nagyon ritkán voltak olyan ünnepnapok a számára, amikor úgy ébredt, hogy az Uchiha mellette volt. Felöltözött és utána kiment a lenti fürdőszobába, hogy megfésülködjön és kisminkelje magát. Mikor kiment, a többiek a reggeli bagójukat szívták és koffein adagjukat fogyasztották. Egyszer csak Suigetsu vigyorogva odalépet hozzá, és szorosan megölelgette. Olyan erősen ölelte, hogy majdnem összetörte őt. 
– Boldog születésnapot, kislány! – mondta Suigetsu és kócos haját még jobban összekócolta. 
Aztán hirtelen rossz érzés fogta el, ami arra sarkalta, hogy elengedje a terhes lányt. Meg sem mert fordulni, csak lemerevedetten állt arcára fagyott mosolyával. Az Uchiha odament Sakurához, szorosan magához húzta és belesúgta a fülébe: „Boldog születésnapot”! Sakura szégyenlősen megköszönte a felköszöntést, és ebéd után elkerült a hűtőből a torta, amit párnappal ezelőtt rendeltek meg.

Vasárnap este értek haza és Sakura nagyon ki volt merülve, gyorsan lezuhanyozott és a fehér selyemhálóingét magára kapta, ami a fürdőszoba fogasán lógott. Utána kilépett a hálószobába, ahol a kényelmes nagy franciaágy várta. Sötétlila ágyneműbe voltak felhúzva a párnák és a takaró. Mikor levette a dísz párnákat Sasuke lépett be a szobájukba, egy fekete dobozt átnyújtva a feleségének. 
– A tegnapi születésnapi ajándékod. – mondta Sasuke és felnyitotta a fekete doboz tetejét.

A dobozban swarowski nyaklánc, gyűrű, óra, karkötő voltak. Sakura meg sem tudott szólalni, hiszen ezek nem lehettek olcsóak. Persze gyönyörűek voltak, de akkor sem volt szüksége ilyen drága ajándékokra. Sasuke látta a feleségén, hogy valami bántja, ezért letette a dobozt és odahúzta magához. 
– Sasuke-kun...én már megkaptam az ajándékodat tőled. A kislányunkat, aki hamarosan meg fog születni. Nem kellett volna ilyen drága ajándékot venned, mivel én nem tudlak semmivel megajándékozni...
Sasuke a felesége telt ajkaira tette a mutatóujját és szorosan magához ölelte. Sakura átölelte a férjét és élvezte az Uchiha kellemes, férfias illatát. 
– Kaptam tőled ajándékokat, ezért ne foglalkozz ilyesmikkel. – mondta Sasuke és megcsókolta a feleségét.

Május elsején a házban több doboz sorakozott egymás tetején. Pedig ha az összes dolgot el akarták volna vinni, akkor még több doboztól hemzsegett volna a ház. Sasuke a költözést áttette korábbra, mivel még nyár előtt el akart végre költözni az országból. Ki nem állhatta a szülőországát, ezért világ életében alig járt vissza ide. Persze Itachiék és Yahikoék is már a költőzés lázában voltak, mivel körülbelül hasonló időben akarták elhagyni az országot. 
Pár nap elteltével Sakura arra ébredt, hogy görcsöl a hasa. Azonnal a telefonjáért nyúlt és felhívta a férjét, aki hajnalba elment, hogy az utolsó teendőit elvégezze. 

Sasuke éppen akkor ért haza, ezért nem vette fel a telefont, de amikor rögtön újrahívta a felesége sejtette, hogy baj van. Ezért a hálószobához sietett, és amikor bement, Sakura a fürdőszoba sarkában gubbasztott a telefonjával a kezébe. Alatta folyékony tócsa volt. 
– Sasuke-kun... – mondta amikor meglátta a férjét. 
Teljesen kétségbe volt esve és nagy fájdalmai voltak. 
– Elfojt a magzatvized. Azonnal beviszlek a kórházba. – mondta Sasuke és felkapta a feleségét. 
Sakura átkarolta a férje nyakát és csak annyit mondott: „Ugye nem lesz baja a babának? Nem bírnám ki, ha baja esne kislányunknak.” 
Sasuke amennyire tudta megnyugtatta Sakura, és gyorsan elindult a kórház felé. Néhány piros lámpán is áthajtott, ami éppen akkor váltott át.

A kórházba érve a főorvos azonnal megvizsgáltatta a fiatal nőt. A monitoron jól látszódott, hogy a baba bármikor megszülethet. De nem tudta az okát, hogy miért indult meg korábban a szülés, majd észrevette, hogy Sakura vérezni kezdett. Azonnal összehívta a kollégáit, akikkel a császármetszés szándékozott elvégezni. Azonnal el kellett kezdeniük a szülést, különben az fiatal anyuka élte is rámegy. 
– Uchiha Sasuke, beszélnem kell magával. 
Sasuke kiment a szobából a főorvossal, hogy Sakura ne hallja a beszélgetésüket. Az orvos 50-60-es éves lehetet, alacsony, őszes hajú és szakállú férfi volt.

– A felesége nagyon rosszul van, teljesen le van gyengülve. Igazából csak annyi táplálékot juttatott a szervezetébe, ami a babának elegendő, és neki semmi nem maradt. A baba minden táplálékot és energiát elvett az anyjától, ami kora szülést okozott. 
Sasuke nem szólt semmit, csak visszament a feleségéhez és megfogta a kezét. Érezte, ahogy Sakura a fájdalmakra erősebben megszorítja a kezét. Sehogy sem tudott kényelmesen helyezkedni, mivel mindenhogyan görcsölt a hasa. Soha nem érzett ilyen fájdalmat, ha tehette volna, lekaparta volna a falat. 
Mikor a műtőhöz tolták megkérte, hogy várjanak. Az orvos kis időre elhátrált, hogy a szerelmesek még egy kicsit együtt legyenek. 
– Nagyon félek Sasuke-kun... Megígéred, hogy itt maradsz? Kérlek maradj itt.
– Itt leszek kint. Nem foglak magadra hagyni. – mondta Sasuke majd ellépett a feleségétől. 
Az orvos rögtön ott termett és betolták a műtűbe. A műtő félelmetes volt Sakurának, nagy fájdalmai voltak, de a félelmétől az egész teste remegni kezdett. A középkorú nővér próbálta nyugtatgatni és szóval tartani, ameddig az altató nem kezdett el hatni. Persze nem telt bele sok időbe, és Sakura mély álomba merült. 
Az orvos nem most először vezetett le szülést, ezért rutinosan és magabiztosan kezdte a dolgát.

Eleinte úgy tűnt, hogy hamar és problémamentesen elvégzik a császár metszést. A baba  koraszülött volt ugyan, de makk egészséges. Kicsi, törékeny kislány, akitől mindenki szíve ellágyult, ha meglátta. Hangos sírás kíséretével vette el a nővér az orvostól a kislányt, hogy nagyjából letisztítsa. 
– Milyen gyönyörű kislány, doktor úr. Ő a legszebb kisbaba, akit eddig pályafutásom alatt láttam. 
– Nem csoda, hiszen az édesanyja is gyönyörű. Az édesapja pedig roppant sármos férfi. Francba! – kiáltott fel az orvos. – Elkezdett ömleni a vér.

Az orvos rögtön elkezdte elállítani a vérzést, csak először meg kellett találnia, hogy honnan eredt. A nővér kivitte az inkubátorba a kisbabát, a kint várakozó Uchihához. A nővér mosolyogva adta át a férfinak újszülött kislányát. Sasuke karjai között csaknem elveszett a csöppség, aki ez idáig sírt. De mikor az apjához került teljesen megnyugodott és elmosolyodott. 

– Gratulálok, gyönyörű kislányához. Hogy fogják hívni? 
– Ai. 
A nővér mosolyogva visszatette az inkubátorba a kislányt. Ai kicsi csuklóján szalag volt, ahová a nővér ráírta, hogy „Uchiha Ai”. 
Az orvos gyorsan kiszaladt, hogy visszahívja a nővért, mivel az összes fehér törülközőt, átáztatta a vörös vér. Nem találta meg, hhonnan eredt de tudta, ha nem jön rá gyorsan, akkor Sakura nem fogja túl élni. Így is sok vért veszített és az életjelei is egyre jobban gyengültek. 
– Sasuke úr, a felesége veszélyben van és az élet jelei sem jók...Ha nem találom meg mihamarabb a baj forrását, akkor...
– Ha bármi baja esik a feleségemnek, akkor nem éli meg a holnapi napot. Mentse meg és akkor tovább élheti nyomorult életét. De ha elveszítem, akkor még annyi ideje sem marad, hogy elbúcsúzom a szeretteitől.
Az orvos falfehér lett félelmében, nyelni sem mert csak bólintott, hogy megértette. A szavak nem jöttek a szájára, csak remegő lábakkal botorkált vissza a műtőbe. Nem ismerte az Uchihákat, de egyből rájött, hogy nem jó dolog kivívni a haragjukat. A nővér is rettegve nézte a sármos Uchihát és mosolyt erőltettet az arcára. 
Ait felvitték az újszülött osztályra, ahol a nővérek alaposan megfigyelték őt, hogy nehogy valami baja essen. Az ottani nővérek mind elpirulva csodálták Sasukét, és mindent elkövettek annak érdekében, hogy felfigyeljen rájuk, de szomorúságukra a férfi ügyet sem vetett rájuk.

2 hozzászólás
Idézet
2013.09.29. 15:40
Hikarisan

Szia Ildi-chan. 

 

Nos azon nem fogok változtatni, hogy Sakurának nem lehet több gyereke. Az marad a régi történet alapján. Vagyis Sasukénak és Sakurána csak egy kislányuk lesz. 

Örülök, hogy tetszett neked. Amint tudom hozzom a kövi fejezetét. 

Idézet
2013.09.29. 13:31
Ildi-chan

Szia!:)

Nagyon tetszet ez a feji is. Remélem Saukra túl éli^^ És ugye lesz, majd még gyereke? Csak azért kérdem, mert amikor olvastam,(a nem javított fejezetet) akkor nem lehetett, remélem, most igen^^ Tök jó lenne, ha egy öcsi is becsúszna :D Köhhömmm :D xDD 

Na mindegy is. Síes a folytival. 10-es..^^

~Ildikó