Aranypenna

Ha szeretnéd nálunk megosztani a történeted, akkor küldd el nekünk e-mail-ben! Mielőtt bármit is küldenél,  kattints:

 
 
 
Szerkesztők Aimi és Emilly
Elérhetőség: aranypenna.info@gmail.com
Nyitás 2016.03.18.
Téma anime fanfiction
Régi designok megnézem
Grafika Ninaa
Kódok LindaDesign | GlamourFactory

 

 
Írói kisokos
1. Alapok, helyesírás, párbeszédek helyesírása, lektor
2. Szóismétlések, szereplők gondolatainak szövegbe ágyazása
3. Vesszők

 

 
 
Jiraiya Tolla
Szabályzat
Kulcsok 2017
Történetek 2017

 

 
Társoldalak





 
Kedvenc linkek



 
Ennyien jártatok itt:
Indulás: 2012-03-04
 

27. fejezet

Április 21-én a Franciaországban lévő Nantes várósában kerített valaki szállás helyett. Az nagy ikerház mindkét felét kibérelték egy hétre. Régi stílusú utcácskában volt, ahol macskakövekből álltak az utak. Sok keskenyebb mellék utca volt a környéken, és a házakon sövényszulákok kúsztak felfelé a falakon. Arra ügyeltek az emberek, hogy nehogy az egész házat benője a fehér virágú növény, de meseszép hangulatba varázsolta az arra járókat. Nem is volt igazán mondható osztálytalálkozónak, inkább baráti találkozó lett volna a legmegfelelőbb elnevezés. Sakurának szép gömbölyű volt a hasa, hiszen hamarosan a nyolcadik hónapba lépett. Igaz, hogy most már mindenki meg tudja mondani, hogy terhes, de még így sem volt olyan nagy hasa, mint amilyen a legtöbb terhes nőnek szokott lenni az utolsó hónapokban. Szótlanul állt a férjébe karolva, amikor bementek a szállásukra, ahol nagyba folytak a pakolások. Amint észrevették Sasukét, mindenki odament hozzá, és angolul beszéltek neki. Aztán Suigetsu ment le az emelet meredek falépcsőjén, és hívta fel a figyelmét egykori csoporttársainak, hogy az Uchiha felesége csak az anyanyelvén tud beszélni. Abba a pillanatban mindenki a meglapult lányra nézett. Sakura nagyon rosszul érezte magát ettől, hogy ennyire nem ért semmihez. Az itt lévők mint több nyelven beszéltek folyékonyul, és látszott rajtuk, hogy nem átlagos családból származtak. Ezért amennyire tudott próbált elbújni a férje mögé, soha nem tudott könnyen barátkozni, és sok esetben nem is szerette, ha a figyelem rá terelődik. 
– Félénk egy teremtés. – mondta az egyik férfi nevetve, aki nem viselt pólót. 
– Nagyon félénk, ezért ne reméljétek, hogy sokszor fogjátok hallani a hangját.
A baráti társaságot nagyon zavarta őket, hogy adniuk kell jó fiúkat és lányokat csak azért, hogy meg ne tudja a titkot a fiatal terhes lány. Kikapcsolódni jöttek, nem pedig meghúzni magukat. Suigetsu hamar feloldotta a hirtelen rájuk törő kínos csendet, a hűtőhöz ment, és kivett belőle két összecsendülő alkoholos üveget. Ő sem azért jött, hogy visszafogja magát. Örült, hogy a zsarnok hárpia feleségétől megszabadult egy hétre. Erre a hétre végre lekerült róla a póráz, és újra szabad lehetett. 

Sakura a szobájukban pakolta ki a holmikat, amikor elkezdett csörögni a telefonja. A vér szerinti apja folyamatosan hívogatta, hogy pénzt harcoljon ki magának. A fiatal lány amint meglátta, hogy ki hívja görcsölni kezdett, nem tudta eldönteni, hogy felvegye-e vagy sem. Végül arra a döntésre jutott, hogy kinyomja, de alig telt el pár perc, újra csörögni kezdett. Sasuke ment be hozzá, és rögtön látta rajta a kétségbeesést. Kikapta a folyamatosan csörgő telefont a felesége kezéből, és kinyomta a telefont. 
– Ezért vagy mostanában ennyire szomorú? Azonnal szólnod kellett volna. – mondta Sasuke, de a hangján lehetett hallani, hogy dühös.
– Nem akartalak ezzel terhelni. 
Utána megint elkezdett csörögni a telefon, erre Sasuke kiment a szobából és bevágta az ajtót. Akik az egybeépített konyha-nappaliban voltak, azok közül is páran összerezzentek. Aztán meglátták, ahogy az Uchiha jön feléjük, és a felesége ijedten követi. 
– Sasuke-kun, kérlek ne foglalkozz apámmal.
– Fogd be. – mondta Sasuke, majd  kimegy a hátsó ajtón, amin a kicsi teraszra lehetett jutni. 
~ Ajjaj! Sasuke most nagyon dühös. Szegény Sakura, biztos nem érti, hogy miért ővele bánik így. Mégis, akármilyen durvák a szavai, ezzel a lánnyal eddig nem beszéltél olyan vérfagyasztó hangon, ami hallatára mindenki retteg. ~
Sakura megbántóan helyezte jobb kezét a bal karjára. Mindig könnyen megbántották, de most terhesen még jobban elszomorodott mindentől. Nagyon duzzogós volt, de hamar megtanulta, hogy a duzzogásával nem ér el semmit imádott férjénél. Lehajtotta a fejét, és sápadt kerek arcáról könnyek gördültek le. Visszasietett a szobába, hogy egyedül legyen. Ledőlt a kétszemélyes ágyra, és jobban elkezdett sírni. 

Mikor Sasuke visszament, a Hoozuki férfi a legelső szoba ajtóra mutatott, hogy ott keresse a lányt. Senki nem szólt, mivel nem jártak jól azok, akik az Uchiha dolgába beleütötték az orrukat. Suigetsu nagy füstöt fújt ki a száján, miközben a cigi leégett részét a hamutálcára pöckölte. Az asztalon kibontott vodkás, whiskys és pálinkás üvegek voltak. Persze valamelyik ügyes ki is borította az egyiket a földre, aminek a szagát erőteljesen érezni lehetett. A nők, hogy feldobják a hangulatot, bekapcsolták a magnót, amiből hangos disco zene szólt. Suigetsu elkezdett dobolni a lábával, amikor meghallotta a számot. Egyedül ő volt az a férfi, aki rögtön belevetette magát lelkesen a táncba. Pár perc múlva már a nőket pörgette-forgatta jobbra-balra. A férfiak többségét a világ összes pénzéért sem lehetett volna rávenni, hogy táncoljanak, elég volt az nekik, ha dohányozhattak. 
Sasuke letette a pultra a mobiltelefont és intett a fejével a Hoozuinak, hogy beszélni akar vele. A nők rögtön rá csimpaszkodtak, hogy maradásra bírják a férfit, aki táncoltatta őket. A férfi nehéz helyzetben volt, hiszen régóta nem adatott meg neki az ilyes fajta női kényeztetés. Végül nehéz szívvel vált meg kis időre az őt körül rajongó nőktől. Olyan arccal ment oda az Uchihához, mintha citromba harapott volna. 
– Sakurának nagyon rosszul esett, ahogy beszéltél vele. Mondjuk te mindig is érzéketlen vagy mindenkivel. – mondta Suigetsu, de amikor látja az Uchiha férfi reakcióját, rögtön más témára terelte a témát. – Valami baj van a szállítmánnyal? 
– Nem. Csak van egy csótány, aki nem hagyja nyugton Sakurát. 
– El kell tüntetni? – kérdezte Suigetsu szinte reménykedve és vigyorra húzta a száját. 
– Sakura vér szerinti apja tőlem merészel pénzt követelni. Legszívesebben most azonnal elintézném. Nem tudja mire vagyok képes, ha valaki az utamba merészel állni.
– Nem hittem volna, hogy valaha is lesz egy olyan lány a számodra, aki miatt vissza tudod fogni magad. Véletlen balesetként be tudod állítani a feleséged előtt, hiszen nagyon naiv és hiszékeny. 
– Igen. Soha nem tapasztalta meg a világ kegyetlenségét és teszek róla, hogy ne is tapasztalja meg. – mondta Sasuke majd a szobája felé vette az irányt, ahonnan halkan kihallatszott Sakura sírdogálása. 
~ Soha nem hittem volna, hogy valaha Sasuke szájából ilyet fogok hallani. Képes ezért az egyszerű lányért még erre is? Vigyázz Sasuke, ha rájönnek „azok”, hogy van egy gyengepontod, akkor azt fogják támadni. ~ – gondolta Suigetsu, majd visszaindult a táncoló nőkhöz.

 

Sasuke körülnézett a közepes nagyságú szobában. A parkettán a két nagy bőrönd kinyitva hevert, és bennünk fellelhetőek voltak azok a ruhák melyeket még nem pakoltak ki. Két nagy körfotel volt egymástól távolabb, hogy legyen közöttük hely elmenni. A két körfotelen puha párnahuzatok voltak. A hangos zene behallatszott a szobájukba a nagy jókedvvel együtt. 
– Elintéztem a dolgod az apáddal. Ha újra fel mer hívni, rögtön szólj nekem. – mondta Sasuke, miközben az ágyhoz sétált. – Fejezd be a sírást, nagyon idegesítő, amikor ilyen gyerekesen viselkedsz. 
– Akkor nem kell foglalkoznod velem. Hiszen eddig sem voltál velem sokat...
Az Uchiha egyik pillanatról a másikra elvesztette a türelmét. Soha nem hatotta meg a felesége duzzogása, de azzal is tisztába volt, hogy Sakura a terhesség alatt gyakran depressziós. 
– Ne merj a türelmemmel játszani, Sakura. Nem sokára elmegyünk a többiekkel ebédelni, döntsd el, hogy jössz-e. – mondta Sasuke, és kiment a szobából.

 

Sasuke és a többiek egy pizzériába mentek ebédelni, ahol a legfinomabb pizzákat készítették. Két fajta pizzát rendeltek, amikből a társaság szívesen válogatott ízlése szerint. A társaság egyik férfi tagjának egyáltalán nem tetszett, hogy a barátnője nagy erővel azon van, hogy elcsábítsa az Uchiha férfit. Ezért morcosan harapott bele újra és újra a pizza szeletébe. Suigetsnaku egy másik nőn volt a keze és elégedetten nevetett a haverjaival. Olyan volt, mintha visszatértek volna erre abba időre, amikor még az egyetem padjait koptatták. 
– Kár, hogy a kis Sakura-chan nem tudott eljönni velünk. De meg tudom érteni, hiszen nagyon szarul viseli a terhességet. 
A hosszú barna hajú nő, aki már szinte teljesen rámászott Sasukéra nem nagyon örült, hogy „azt” a lányt szóba hozza a Hoozuki férfi. Az Uchiha amikor megunta a nő közelségét, arrébb tolta magától. Utána elővette a cigarettás dobozát és kivett belőle egy szálat.

 

Mikor visszaértek a férfiak, rögtön az asztalhoz ültek, hogy a szokásos póker partijukat megtartsák. A társaság összes tagja kente-vágta a játékot, és mindig nagy tétekben játszottak. Persze nem vitték túlzásba, csak ritkán ültek le egymás ellen játszani, hogy elüssék az unalmas idejüket. Addig a nők távolról figyelik őket, mivel nem lehetett ilyenkor megzavarni a férfiakat. Sakura telefonon beszélt az anyukájával, majd miután befejezte a telefonálást kiment a szobából. A többi személy, akivel a mai napon találkozott először mind olyan pillantást vetettek rá, hogy rögtön vissza akart menni a búvóhelyére. 
– Mi az Sakura? – kérdezte Sasuke, amikor újabb cigire gyújtott rá. 
Sakura lesütötte a szemét szomorúan, mivel most, hogy látta férjének a baráti körét, még jobban tudatosult benne, hogy nem tartozik ide. Csak egy megtűrt személy volt, akit nem szívesen láttak. A társaság női tagjainak többsége simán elmehetett volna modellnek vagy szépségkirálynőnek. 
Nagyon halkan csak annyit mondott: „Semmi”. Majd visszament a szobába. A nők persze rögtön összesúgtak, hogy kibeszéljék, de amikor az Uchiha férfi felállt a székről nyomban elhallgattak. Sasuke bement a felesége után a szobába, hogy beszéljen vele. Amint az ajtó becsukódott, újra elkezdődött a csevej.

2 hozzászólás
Idézet
2013.08.27. 08:50
Hikarisan

Köszönöm a kommit Ildi-chan 
Hát igen mindenki máskép reagálta volna le, de Sakura karakterét, direkt ilyenek írom. ^^

Köszönöm a 10-est. 

UI: Amint udom hozom a folytatást. 

Idézet
2013.08.26. 19:15
Ildi-chan

Szia!:)

Sajnálom a kései kritikát, csak a gépem hamar túlmelegszik. T.T

Na szóval: Nekem ez egyre jobban tetszik. Szegény Sakurát nagyon sajnálom. Nehézlehet neki. Mondjuk én biztosan nem hagytam volna magamat ennyira. Jól beolvastam volna nekik. Elküldeném őket legszívesebben melegebb ékhajlatra. :D Megérdemelték volna. :ppp

Folytastd hamar, sok sikert és ihletett neked. :) Remüll a 10-es...^^

~Ildi-chan...