Egyre jobban elkezdett szakadni a hó, ezzel nyálkássá és csúszóssá téve az utat. A belvárosban égig érő épületek sorakoztak egymás után és sok piros lámpa akadályozta meg az autósokat vezetés közben. Nagy tömeg haladt át mindig a zebrán, amikor a lámpa zöldet mutatott. A boltok is egymás hegyén-hátán voltak. A belváros nem a nyugalomról és a csendről volt híres, itt még éjjel is ilyen tömegek szoktak lenni. A limuzint vezető sofőr türelmetlenül ütögette ujjaival a kormányt a piros lámpánál várakozva. Sasuke jól tudta mivel jár az, ha az ország szívébe kell kocsival menni, hiszen nagyon sok szórakozóhely volt a környéken.
Mikor nagy nehezen megérkeztek az ötcsillagos étterembe, a járdára parkoltak fel a járművek. Az étterem több emeletes volt hatalmas ablakokkal, ahonnan látni lehetett a város fényeit. Sok lámpa világította körbe és magán az épületeken is lámpák voltak felszerelve. Alacsony fekete vaskerítés állt az éterem előtt és a kerítés túloldalán két pincér várakozott fagyoskodva. A télikabátjuk nyakig be volt gombolva és kesztyűn keresztül is összedörzsölgették a kezüket.
A sofőr kinyitotta a limuzin hátsó ajtaját, hogy az ifjú házaspár kiszállhasson. Sasuke látva felesége lila száját és kezét levette magáról a fekete öltönyét és ráterítette. Sakura hálás köszönettel nézett a férjére és érezte az öltönyön az Uchiha jó illatát, amivel soha nem tudott betelni. A férjébe karolva mentek be az étterembe, ami belül még színpompásabb volt, mint kívül. Kristálycsillárok lógtak le a plafonról és nagy körasztalok voltak fehér terítővel, amit fehér és rózsaszín tulipánokkal díszítettetek. A székeken fehér lepel volt, melyeket csipkés, bézs színű masnival kötötték át. A násznép onnan tudta hová kell ülnie, hogy a tányérok egyikém kis táblácskán szerepelt a nevük. A főasztalnál ült a házaspár és a családtagok. Sakura még mindig a kezében tartotta a fehér orchidea virágokból álló menyasszonyi csokrát, mert nagyon tetszett neki. Sasuke kihúzta feleségének a széket, majd utána ült csak le mellé. A második emeleten volt a táncparkett, ahol disco fények és rendes fény is megvilágította a helyiséget. Egyik oldalon volt a menyasszony torta és sütemények, muffinok és persze alkoholból sem szenvedtek hiányt. A nászajándékoknak is volt egy külön asztal fenntartva.

Suigetsu bár nem akarta kimutatni nagyon, meghatódott az esküvőn, pedig nem is feltételezte magáról, hogy ilyen érzelgős lesz majd. Ekkor a másik asztalra pillantott, ahol Gaara ült kedvesével, testvéreivel és a Nara férfival, akit ugyanúgy senkinek tekintett a többi vendég. Kankuróról mostanra lekerült a gipsz, de még mindig nem tudta tökéletesen használni. A másik asztalnál a Hyuugák foglaltak helyet, akik halkan beszéltek egymás között. A biztonsági őrök szétszórtan álltak a helyükön a vendégsereget figyelve. Sakura a vendégek többségét nem ismerte, mivel a részt vevők többsége az Uchiha család ismeretkörébe tartott. 

Mikor lementek a fogások, az ifjú házaspár a terem közepére sétált és nyitótáncba kezdtek. Lassú romantikus zene csendült fel, amire a párok nyugodtan egymáshoz bújva táncolhattak. Sasuke nem akart táncolni, mivel nem tartozott a kedvencei közé, de a felesége kedvéért belement. Igaz, hogy Sakura nem nagyon volt ügyes a táncban, de azért az esküvőkön illett táncolni a pároknak. Szerencsére a férje vezette erős, magabiztos karokkal ügyelve arra, hogy nehogy orrabukjon valamiben. Sakura nem értette, hogy miért nem szeretett a szerelme táncolni, hiszen nem volt rossz benne. Még rá is figyelt miközben lassúznak, nehogy elbotoljon amilyen ügyetlen szokott lenni néha. Szépen lassan a többi pár is elkezdett a táncba bekapcsolódni. Aztán Itachi megmentve az öccsét a további tánctól, felkérte Sakurát a következőre. 
- Jó döntést hozod Sasuke azzal, hogy elvett téged. Annyira szeretitek egymást, hogy ez nem mindennapi, ezért meg vagyok győződve róla, hogy boldogan fogtok élni. - mondta Itachi, mikor a zene végén sógornőjét visszavitte Sasukéhoz. 

A gazdag vendégek között senki sem táncolt mással a párján kívül, kivéve azok akik egyedül jelentek meg. Neji is nagyon ráállt egy nőre, akivel együtt iszogattak. 
Suigetsu nagy beszélgetésbe keveredett Genyuumaruval, akivel régóta nem találkoztak, pedig ugyanarra az egyetembe jártak, csak Hinata jövendőbelije egy évvel alattuk kullogott. Annyi minden történt mindenkivel a társaságokból a diploma óta, hogy szinte nem is ismertek magukra. Hát igen, most már mindannyian hírnevet szereztek maguknak, tovább víve a családjuk hírnevét. Hinata és Genyuumaru egyáltalán nem látszódtak boldognak egymás társaságában. Az igazság az volt, hogy Hiashi csupán azért ígérte idősebbik lánya kezét a férfinak, hogy megakadályozza, hogy a családjába egy áruló Uzumaki bekerüljön. 

Kis idő elteltével a házaspár a tortához ment, hogy együtt felvágják. A torta több emeletes fehér marcipán bevonatú volt és csokoládé színű minták díszítették. Belül túrós volt, amit meggy szemek dobtak fel. Sasuke gyűlölte az édességeket, de egy szeletet most az egyszer megevett és a desszertes villájára kis darabot felszúrva a felségének is adott, aki alig evett aznap valamit. A fogásokból is csak egy-két falatot csipegetett, hogy nehogy rátörjön a rosszullét. Igaz a gyomra minden szagtól felkavarodott, de szerencsére eddig nem tört rá erősen hányinger. A fotósok persze nem csak a templomnál fotózták őket, hanem itt is sokszor a házaspárt fényképezték meg persze a vendégeket. Hiszen e-nap minden percét meg kellett örökíteni. 

Sasori is nagyon jóízűen eszegetett a finomságok között, ameddig Deidara cimborája inkább az italokat segített csökkenteni. Yume az élettársával szinte mostanáig ropta, ami igen csak lekötötte a korabeli férfiak figyelmét. Sakura rokonsága nem zavartatta magát, hamar feloldódtak és átadták magukat a jólétnek. Korán sem voltak annyira szégyenlősek, mint Sakura, aki mindig a férje közelében maradt. Sasuke nagyon rosszallóan nézte, ahogy a felesége rokonsága ilyen felszabadultan viselkedik. Különösen átlátott az anyósa kacérkodó táncán is, hogy felhívja magára a gazdag korabeli férfiak figyelmét. Sakura kisietett a mosdóba mivel kezdett kikívánkozni a pár falat étel, ami megevett. 
- Szóval így bulizik a pornép? - kérdezte gúnyosan nevetve Sasori, aki régóta nem nevetett ilyen jót. 
- Hát igen, szégyent hoznak a rád Sasuke.-mondta Deidara tagolva, hogy megnyomatékosítsa az állítását. 
Persze sokat ivott, ezért nem is nagyon tudott egyenesen menni, de sajnos, ha részeg volt, mindig elmondta a véleményét, ami sokszor bántóra sikeredett. Sasuke lehúzta a whiskyének a végé, töltött a poharába újabbat, majd a két férfinak a poharát is teletöltötte. 
- Ez első és az utolsó alkalom, hogy ezekkel a kis senkikkel együtt mutatkozik a családom. - mondta Sasuke, aki még jobban megvetette a hétköznapi embereket.

Estére Kankuro is leitta magát, mivel nem nagyon tudott megálljt parancsolni magának, ha ingyen piáról volt szó. Dülöngélt össze-vissza és fel is borult egy asztallal, ahol a tányérok és poharak összetörtek az italos üvegekkel együtt. Mindenfelé üvegszilánkok szóródtak és mindenhol érezni lehetett az alkohol szagát. Deidara úgy nevetett, hogy ő is majdnem elhasalt, Sasori tartotta meg, nehogy az idióta belessen az üvegszilánkokba. Igaz ő is jól érezte magát, de annyira nem dőlt ki mint a két férfi, akiknek már a koordinációs rendszerük is felmondta a szolgálatot. Temari azonnal odasietett Shikamaruval, hogy felszedték a földről a robusztus férfit, de majdnem ők is ráestek, mivel nem volt könnyű még kettőjüknek sem felhúzniuk. 
- Nézz magadra! Leittad magad a sárga földig! - mondta Temari mérgesen, aki fel akarta rángatni az öcsét a földről. 
- Jaj már...ne legyél ilyen hárpia, zsémbes öregasszony! Január elején betöltöd a harmincat és még mindig csak a karrieredet próbálod építeni, mivel nem vagy hajlandó elkötelezni magad. Hiszen egész életedben szabad akarsz lenni mint a madár.- mondta Kankuro, aki legyintett egyet a kezével. 
Temari arca vörös lett a haragtól, amiért az öccse részegen be merT neki szólni. Felpofozta És elkezdte rángatni az öcsét, miközben azt kiabálta: „Agyalágyult, a nővéred vagyok, ezért tisztelj engem! Ha még egyszer be mersz nekem szólni, akkor saját kezűleg foglak kinyírni!” Shikamaru félve hátralépett, mivel pontosan tudta, hogy amikor Temarinak elguruln a gyógyszere, akkor őrjöngő nővé változik. 
- Temari viselkedj a rangodhoz méltóan. - szólt oda Gaara, aki elrángatta a nővérét a bátyjától, nehogy a végén tényleg nekimenjenek egymásnak. 
Az volt a baj, hogy a két testvért nagyon lobbanékony természettel áldotta meg a sors, minden kis apróság miatt egymásnak estek. Hiashi ment az őket körbeálló tömeg elé és azonnal rendre teremtette a két egymásnak eső testvért. Igaz meg sem közelítette Fugaku úr vérszomját, de ő tőle is komolyan berezeltek, ha elővette a rosszabbik énjét. A világoslila szemeiben harag nyúlt és úgy lekapta a két testvért a lábáról, ahogy még az apjuk se. Felsegítette Kankurót és azonnal berángatta a férfi mosdóba és a csap alá nyomta a fejét, amiből hideg víz folyt sugárban a férfi fejére. Gondolta ettől majd kicsit magához fog térni, majd a szőke nőért is kiment és neki is csap alá nyomta a fejét és hosszú ideig tartotta ott. Neji közben tapssal jelezte a dolgozóknak, hogy folytassák tovább a munkájukat, mintha mi sem történt volna. Sakura rokonsága ijedten nézte, ahogy a Hyuuga úgy helyre zökkentette a két felnőtt személyt, mintha kisgyerekek volnának. Aztán csurom vizes hajjal jött ki a két testvér, akik lenyugodtak. Shikamaru és Gaara rögtön odasiettetett hozzájuk és szépen elvitték őket egy asztalhoz, ahol nyugodtan megszárítkozhattak. 

Ahogy egyre jobban belenyúlt az éjszakába az esküvői parti, Sakurának egyre gyakrabban kavarodott fel a gyomra a sok pia és dohány szagtól, ami az egész épületben megállt. Nagyon fáradt volt,szinte alig bírta nyitva tartani a szemét és szédült is. De nem akarta ezzel fárasztani a férjét, hiszen ez a nap csak róluk szólt, ezért nem távozhattak előbb. 
Hajnali kettőkor kezdett véget érni az egész parti, de az is csak azért, mivel az ifjú párnak indulnia kellett a nászutukra. A kicsik mind aludtak a szüleik ölében, mivel nem bírták a késő éjszakába belenyúló ünneplést. Szinte az összes kaja és pia elfogyott, mintha nem is lettek volna, egyedül a terítőkön lehetett látni néhol az étel maradékokat a pia nyomokkal egyetemben. 
Sasukéék kimentek a limuzinhoz és egyenesen a reptér felé igyekeztek, ahol a magánrepülőgéppel készültek eljutni a nászutuk helyszínére, ahol a mézes heteket tervezték eltölteni. Sakura annyira kimerült, hogy ereje sem volt felmenni a lépcsőkön, mert menten összeesett volna. Kezdett elsötétülni a szemei előtt a világ, de a férje látta rajta, hogy nincs jól, ezért felkapta és ő vitte fel a repülőre. 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés