Sakura sokkal rosszabbul viselte a terhességet, mint az átlagos váradós nők. Talán azért, mert mellé még szigorúan diétázott. Sokszor leesett a vérnyomása és sokszor volt olyan, hogy az összeesés szélére került. Sokkal többet aludt, mivel a szervezete megigényelte neki a sok alvást. Mikor öt hónapos terhes lett, akkor kezdett látszani a hasán a terhesség. A negyedik hónapban még látni sem lehetett, hogy a szíve alatt hordja a gyemekét. Igaz az ötödik hónaptól kezdett láthatóvá válni gömbölyödő hasa, de más terhes kismamáknak már nagyobb volt a hasuk abban az időben.

Május 4-én Sakurának elfolyt a magzatvize, ami egyet jelentett azzal, hogy a baba a vártnál korábban fog megszületni. Még nem is volt a kilencedik hónapban, ezért későbbre írták ki szülésre az orvosok. A terhesség időszaka a legszebb idő volt a nők életébe, ezt Sakura is tudta tanúsítani, hiszen az terhessége alatti hónapokban nagyon boldog volt, hogy a kislánya a szíve alatt növekszik. Sasuke és az ő közös szerelemből fogant a kislányunk, aki a szerelmük gyümölcse volt. Alig várta azt a napot, amikor először a kezeibe veheti a gyermekét, de nem tagadhatta, ahogy közeledtek az utolsó hónapok, egyre jobban kezdett félni a szüléstől, hiszen elég fájdalmasnak hallotta. Mikor a hasában váratlanul belenyilallt a görcs, azt hitte először, hogy WC-re kell mennie, de mégis először megpróbálta azt, hogy vizet juttatott a szervezetébe. Alig bírta nem kimutatni a fájdalmát, mivel nem akarta imádott férjét ezzel terhelni. Soha nem érzett ilyen erős fájdalmat és fogcsikorgatva emelte a poharat a szájához. Sasuke figyelmét semmi sem kerülte el, ezért figyelemmel kísérte a felesége tevékenységét. Amikor elfolyt a magzatvize Sasuke azonnal felkapta vajúdó hitvesét és sietve elvitte a kórházba.

A kórházban Sakurának nagy fájdalmai voltak, csillagokat látott és ha tehette volna lekaparta volna a falat. Teljesen le volt gyengülve, hiszen szörnyen nehezen viselte a terhességét, ezért az orvosa mondta is neki, hogy nem nagyon valószínű, hogy ki tudja hordani a kilencedik hónapig. Nem szívesen akarták megcsászározni, hiszen az egy komoly műtétnek számított. Nem tudott úgy feküdni az kórházi ágyon, hogy jó legyen neki, a hasa egyre gyakrabban görcsölt, sorozatban jelentkeztek a fájások. De a nagy fájdalmai alatt is csak arra tudott gondolni, hogy nehogy baja essen a babának. Mikor Sasuke kiment elszívni egy cigit, szembe találkozott az orvossal és ráparancsolt, hogy most azonnal vigyék be a szülőszobába a feleségét, mert nem akarja tovább nézni tehetetlenül a szenvedését. Az orvos haptákba vágta magát és alig telt bele negyed órába, hogy minden elő készítsenek a szüléshez.
 

Sakura hangos fájdalommal teli kiabálását lehetett hallani a közeli folyóson. A szülést levezető orvos, nem volt nagy híve a császármetszésnek, ezért addig húzta a dolgot, ameddig 100%-ssá nem vált, hogy simán nem képes megszülni a gyermeket a fiatal páciens. A nagy erőlködéstől Sakurából ömleni kezdett a vér, és ettől a doktor és a fiatal nővér is bepánikolt. Más orvos nem is húzta volna idáig, mert minden más szülésnél konkrétan mondta a fiatal párnak, hogy lehetetlen, hogy Sakura simán világra tudná hozni a kislányát. Mikor nagy kegyesen elaltatták, hogy elvégezzék a császármetszést Sasuke alaposan megfenyegette őket.

Az újszülött kislány koraszülött volt, ezért inkubátorba tették. Sakura ettől sírva fakadt, amikor felébredt az altató hatása alól.
Éjszaka nyugtalanul aludt, mert a szülés a megmaradt erejét is elvette. Egyszer csak összehúzódzkodott, mert rettentően elkezdett görcsölni a hasa. A takaró alatt a hasára tette a kezét és összeszorította a fogait. Sasuke nem sokkal később visszament hozzá, amikor elszívta a dohányát és azonnal a fájdalmas kínokban szenvedő feleségéhez sietett. Sakura próbálta hívni a nővéreket azon a telefonon, ami a kórházi ágya melletti falon volt, de senki sem vette fel. Sasuke ledobta a takarót és felvette a feleségét, akit csak egy vékony fehér lepellel takarták körbe a császármetszése után. A semmit sem érő anyag teljesen átvérezett és alatta az ágyneműn is vér tócsa volt. Sasuke felvette a karjaiba Sakurát és kiment vele azonnal, hogy az ügyeletes orvos állítsa el a vérzését. Amúgy is mérhetetlenül dühös volt, hogy a nővérek nincsenek a helyükön, amikor szükségük volna rájuk. Az ügyeletben lévő orvos azonnal a műtőbe vitette és hosszú másfél-két óráig ki sem lépett műtőből. Sasuke közben felhívta a kórház igazgatóját, hogy az imént történtekért  perre fogja vinni a kórházat és még aznap be fogja záratni. Mikor kimerülten kiment az orvos a vállát veregetve, még egy sóhaj sem hagyta el a szakállal körülvett nagy száját.
- El tudtam állítani a vérzést, de annyi vért vesztett és amennyire le volt gyengülve lehet, hogy nem fogja túl élni. Kap vérátömlesztést, meg infúziót...
Sasuke megragadta az orvos nyakát és erősen szorítani kezdte.
- Ha valami történik vele, akkor megásta magának a sírját! Fogalma sincs arról ki vagyok, de azt jól jegyezd meg, az élete függ attól, hogy a feleségem felépüljön!-mondta Sasuke, majd elengedte az orvos nyakát.
Az orvos kétségbeesetten nézett a nála fiatalabb férfira, és köhögött. Sakura sokkal rosszabbul viselte a terhességet, mint képzelték, ezért hosszabb időbe fog telni a felépülése.

Sasuke egész végig a felesége mellett volt, aki eddig fel sem ébredt. Csak reggel 8 óra magasságába kezdett el ébredezni. Sasuke amikor meglátta, rögtön odament hozzá és megfogta a kezét.
- Jól vagy?
- Igen. Köszönöm, hogy gondomat viseled, de kérlek, ígérd meg, hogyha bármi történik velem, akkor szeretni fogod és gondját viseled helyettem is Ainak.
- Ne beszélj hülyeségeket. Nem fog semmi történni veled, nem engedem. Nem fogom hagyni, hogy elveszítselek.
Sasuke megcsókolta a feleségét, a homlokuk összeért és úgy maradtak egy darabig. Sakura most először tapasztalta meg a férje gyengédebb oldalát, de még mindig az a rideg, komoly, érzelemmentes férfi volt. Semmi másra nem vágyott már, csak arra, hogy a férjével és a kislányával lehessen.

Másnap reggel Itachiék fel tizenegyre értek be a kórházba. Hallották a tegnapi nap zsúfolt cselekményiről, Fugakut és a műtétet is beleértve. Mivel a kórteremben nem találták az ifjabbik Uchiha testvért, rögtön a koraszülött osztályra mentek. Sasuke az üveg ablakon figyelte az inkubátorba lévő kislányát, aki kicsike és soványka volt. Itachi nagyon haragudott az apjára, amiért kicsit sem próbál kedves lenni a másik mennyével, meg az újszülött unokájával. A kórház bezáratásával is egyetértett, de ez volt az egyik legjobb helyi egészségügyi intézmény, emiatt erről akkor kellett inkább döntést hozni, ha a kedélyek lecsillapodtak.
- Hogy van a kicsi? - kérdezi Itachi az öccsét.
- Jól van. Sakura amint felébred, Airól fog kérdezni, ezért néztem meg őt először. Ha valami baja esik Sakurának, akkor az orvos nem éli meg a másnapot.
Itachi és Nimera összenéztek, mert tudták, hogy Sasukénak most hiába beszélnének. A kis Hato a babakocsiban szunyókált édesdeden. A szülei nem tudtak betelni vele, annyira örültek, hogy végre megszületett első közös gyermekük. Ezért ők is teljes mértékben megértették Sasuke haragját. A doktor maga ellen vívta ki a sorsát, mivel rossz terhes lányra próbálta ráerőltetni, hogy már pedig igenis természetes módon fogja világra hozni a gyermekét. Aztán Nimera megbökte a férjét, hogy a csokor virággal kezdjen valamit.
- Tényleg. Sakurának csináltattuk ezt a csokrot, csak amikor bementünk a kórterembe láttuk, hogy egy hatalmas vörös rózsacsokor van az egyetlen vázába.
Sasuke szólt az egyik nővérnek, hogy hozzanak még egy vázát abba a helyiségbe, ahol a felesége található.

Sakura amikor kezdett ébredezni, kellemes illatot érzett. Mindenki boldogan köszöntötte és mosolyogva felült az ágyon. Meglepődött, hogy egy hatalmas vörös rózsa csokrot talált, amelybe több mint 100 szál volt. Mindegyik szálnak hatalmas volt a virága és karmazsin vörös. A férje nem nagyon volt az a virágot ajándékozó fajta, és az a nagyon romantikus alkat, eddig nem is nagyon kapott tőle virágot, amit nem bánt, mert neki az is bőven elég volt, hogy mellette lehetett. De nagyon jól esett most tőle ez a kis ajándék.
- Kislány épülj fel gyorsan, mert mindenki azt várja, hogy kigyertek ebből a kórházból. - mondta Itachi nevetve, hogy ne éreztesse Sakurával még jobban az állapotát
Egyáltalán nem éreztethették vele, hogy majdnem belehalt a szülésbe. A két Uchiha fivér ezt a hitet keltették Sakurában. Azt sem tudta, hogy Sasuke nagyon dühös az orvosra, mert egyáltalán nem mutatta annak a jelét. Egyedül Nimerán érződött az aggodalom, hogy mi lesz, ha a sógornője állapota rosszabbra fordul. Sakura nagyon naiv volt, de érezte, hogy valami baj van, amit nem akarnak vele megosztani. Felnézett a férjére, aki ugyanúgy viselkedett mint máskor, nem mutatta semmi jelét annak, hogy valami baj volna. Ezért figyelmen kívül hagyta ezt a rossz észrevételét, azzal hitegetve magát, hogy csak beképzelte magátnak. Mosolyogva Sasuke vállára hajtotta a fejét, amikor leült mellé és olyan óvatos gyengédséggel karolta át, ami egyáltalán nem volt rá jellemző. Az idősebbik Uchiha fivér meglágyult tekintettel nézte a szerelmeseket, meghitt pillanat volt mindenki számára. Erre a kis időre minden bajról megfeledkeztek és jó érzés költözött a szívükbe. Itachi mindig is kislányként kezelte öccse feleségét, és Sasuke is így volt ezzel. Sokkal érettebbek voltak a korabelieknél és nagyon sok élettapasztalatuk is volt. Sasukénak nem is voltak nála fiatalabb csajai, de amikor megismerte Sakurát szépen folyamatosan beleszeretett. Ő volt az egyetlen, aki iránt szerelmet érzett, pedig több nővel volt már  dolga.

Később behozták Sakurának a kislányát a nővérek, akiket külön Sasuke-kun kért erre. Annyira boldog volt a fiatal anyuka, hogy láthatja a kislányát. Magát okolta, hogy nem tudta rendesen kihordani a gyermekét, ezért  erre a gondolatra mindig elkezdett sírni. Nem akarta soha kiengedni a kislányát a karjai közül. Minden percben csodálta a kisbabáját, akivel imádott férje ajándékozta meg. Leírhatatlan volt az az érzés, amikor a karjába tarthatta a csöppséget. Egyedül Sasuke-kunnak engedte, hogy elvegye tőle, és ekkor a legboldogabb nőnek érezte magát.
Még két hétig tartották bent kettőjüket a kórházban, hogy megfigyelés alatt legyenek. Mikor annyira megerősödtek, hogy elengedhették őket a kórházból, Sakurának otthon is pihennie kellett volna, de nem akart. Az anyai kötelességeit mindig elvégezte, de néhányszor annyira ki volt merülve, hogy akkor is elbóbiskolt, amikor Ait szoptatta. Ai nem könnyítette meg az édesanyja életét, éjszakánként sokszor felkelt és alig tudott visszaaludni. Sokszor hosszú ideig sétált vele a szobában, mire nagy nehezen sikerült visszaaltatnia. Néhányszor amikor Sasukénak nem volt sok elintéznivalója, éjszaka kivitte magával Ait, hogy a felesége tudjon aludni.
Sakurának nagyon sok időbe telt, mire teljesen felépült, de továbbra is folytatta az fogyókúrázást, mivel meg akart felelni a férje elvarrásainak. Nem volt megelégedve az alakjával, pedig már Sasuke is mondta neki, hogy túlzásokba viszi. Ez van, ha az ember megtalálja az élete szerelmét, aki nélkül élni sem tud. Attól kezdve mindig meg akarnak felelni egymásnak és nagyon sokat változnak, hogy boldoggá tegyék egymást.
 

/Visszaemlékezés vége/                 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés